Pest Megyei Hírlap, 1985. január (29. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-05 / 3. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 3. SZÁM 1985. JANUÁR 5., SZOMBAT 1 Gyűlés a vágócsarnokban Külföldre küldött húshegyek Az esztendő végi hajrá épp hogy csak elszelelt, fáradtsága makacsolja meg az izmokat, ám a PENOMAH ceglédi gyárában elérkezettnek látták az időt, hogy az elmúlt tizenkét hónap munkáját górcső alá helyezzék. A vágócsarnok egyik zugában emelt szónoki dobogót karéjban állták körül a dolgozók, s az ekképp zajló munkásgyűlésen részt vett Némedi József, a városi pártbizottság politikai munkatársa, Nyári Miklós, a PENOMAH főkönyvelője és dr. Nemes István, a vállalat jogügyi osztályának vezetője. Elsőül Kiszely István, a gyár igazgatója kapott szót, aki felidézte a ceglédi gyár tavalyi tevékenységét, próbatételeit, s megfogalmazta 1985 legfontosabb feladatait. Tetemes többlet szerfölött nehéz, ellentmondásoktól nem mentes esztendő volt a tavalyi. Igaz, akadt néhány külső és belső tényező, amelyek miatt a megnövekedett feladatokhoz való alkalmazkodás nem sikerült maradéktalanul, a ceglédi kollektíva mégis rendkívül sok munkát tudhat maga mögött, kiemelkedő feladatokkal és a sikerek mellett megjelenő kudarcokkal. Tervszámait alaposan meghaladva sertésből 280 ezer, szarvasmarhából 18 ezer, jakból 29 500 darabot vásárolt fel , a ceglédi húsüzem. Maga a példás mennyiség rejti azonban a felmerült gondokat is, hiszen főleg az esztendő második negyedévében a sertésfelvásárlás S0 százalékkal is túlnőtt tervezetten. Ennek oka, hogy a az integrációs szervezetből nem érkeztek meg idejében és pontosan a hizlaló berkekben lezajló változásokat tükröző jelzések. A következménye pedig, hogy a tetemes többlet fogadása, feldolgozása, tárolása és piaci értékesítése eleve nem történhetett veszteség és minőségkárosodás nélkül. Kissé késve Az áradatot persze valahogyan győzni kellett, s a vágóüzem dolgozóit épp a második negyedévi teljesítményükért illeti elismerés. Mindent összeadva az év folyamán 209 ezer darab sertést, 11 500 darab marhát és 6109 juhot vágtak le. Húskészítményből 4575 tonnát állítottak elő tervben rögzített 5300 tonnával a szemben, kétségkívül némiképp csökkent a vásárlói kereslet is, ugyanakkor a ceglédi gyár technikai-műszaki felkészültsége, felszereltsége miatt a termékek nem eléggé versenyképesek. Ráadásul a helybeliek nem használták ki kellően a tanműhely nyújtotta lehetőségeket, lassan és kissé késve kezdték meg a termékkorszerűsítési munkákat. Az alapanyag-gazdálkodás és a termékgyártás sikerülhetett volna jobban, e területen vezetői hibáik is előfordultak. A több mint 600 tonnás lemaradás lényeges eredménykiesést okozott. A ceglédi húsüzem ellátási feladatainak a belső piacon eleget tett. Többek között 3420 tonna sertéshús és 872 tonna marhahús került a felhasználókhoz, fogyasztókhoz. Nem beszélve arról, hogy exportküldeményeik mennyisége túlszárnyalt minden eddigi rekordot. A külhoni szállítmányokból — tervüket messze meghaladva — 480 millió forintos bevételre tettek szert. Nem közömbös, hogy az export 90 százaléka dollárelszámolású igényeihez volt. A megrendelők igazodva eddig nem tapasztalt mennyiségű darabolt húsrészt kellett készíteniük, az előző évinek háromszorosát. Hogy ekképp növekedjenek meg a feladatok, erre sem műszakilag, sem csontozó-, tároló- és csomagolóhelyiséggel nem voltak felkészülve, de ekkora mennyiséghez elkelne több szakmunkás is. Feltételek javulása összegezve a részterületeket: a tervbe vett 1,35 milliárddal szemben másfél milliárd fint nettó árbevétel várható.foA gyárigazgató elmondta, hogy végre befejeződött a vágócsarnok felújítása és korszerűsítése, az utolsó szakasz munkálatai 14 millió forintba kerültek. Immár biztonságos feltételek között lehet dolgozni, s ennek a teljesítményekben meg a minőségben tükröződnie kell. Annál is inkább, mivel az 1985-re szóló tervezet nem több, hanem jobb, hatékonyabb tevékenységet kíván. Az elképzelések szerint idén 248 ezer sertést, 14 700 marhát és 26 600 juhot fognak felvásárolni, 215 ezer sertést, 15—20 ezer szarvasmarhát vágnak. Húskészítményből pedig 4300 tonna előállítását irányozták elő. V. S. ranmai kibontakozásának gás fórumává válik. Cs. J. Megújul a pályázat Vállalkozó szellem Tíz évvel ezelőtt hirdette meg a KISZ az Alkotó ifjúság pályázatot, amelyet a lány, a szakszervezet és kortudományos egyesületek is támogattak. A nagyobb vállalatoknak több lépcsőben értékelik a benyújtott pályamunkákat: elsősorban hasznosságuk és alkalmazhatóságuk alapján. Az eddigi tapasztalatok szerint az alkotásoknak 40, az országos kiállításon részt vett munkáiknak 60 százalékát vezetik be. Főként a technikai jellegű művek megvalósulásának nagyobb az esélye. A fiatalok benyújtott pályaműveit sok esetben hónapokig nem értékelik az illetékesek, ez különösen a hasznosítható munkáknál okoz veszteséget. Pedig a gyors értékelés, a mielőbbi bevezetés minden vállalatnak elemi érdeke lenne, hiszen így tetemes pénzt takaríthatnának meg. Némely vállalatnál és trösztnél jó kezdeményezés, hogy az elkészített alkotásról katalógust készítenek. Az Alkotó ifjúság pályázat akkor szolgálja a fiatalok érdekeit, ha a korábbinál jobban segíti az ötletek felkarolását, az alkotások hasznosítását, és a teljesítmények arányosabb elismerését. Éppen ezért több vállalatnál kísérletet folytatnak a pályázat vállalkozási alapon történő bevezetésére. Hasonló kísérletet kezdeményeznek több mezőgazdasági nagyüzemben is. ná A közös érdekeltséget fokoz— vélekednek a fiatal szakemberek —, ha az alkotás eredményéből a létrehozón kívül a KISZ-szervezet is részesülne. Érdemes lenne fontolóra venni továbbá, hogy az illetékes részlegvezetők miképp részesülhetnének a megvalósított pályamű hasznából. Ma még az alkotások erkölcsi elismerése sem tökéletes. Csak kevés helyen jelent rangot, dicsőséget a mozgalomba bekapcsolódni. Gyakran a munkák értékelése sem a kollektívák előtt történik, és az üzemi sajtó is ritkán népszerűsíti az alkotó fiatalokat. Remélhető, hogy a vállalkozói vonások erősítésével sikerül a mozgalmat megszabadítani béklyóitól, s az Alkotó ifjúság pályázat a jövőben még inkább a fiatalok szak Fogadóórák Dr. Horváth Géza, a városi tanács vb-titkára január 9-én, szerdán délelőtt 8-tól 12 óráig fogadóórákat tart a városházán, hivatali szobájában. Bélyeggyűjtők Városunkban sok gyerek és felnőtt hódol a bélyeggyűjtés szenvedélyének. E hasznos foglalatosság űzői általában a bélyeggyűjtőkör tagjai. Rendes évi tanácskozásukat január 13- án, vasárnap délelőtt tíz órakor tartják a Kossuth Művelődési Központban. Valóra váló régi terv Épül az üzem a szabászathoz Jó, ha nem csúszik a határidő Telekdarab, bagolyvárnak beillő épülettel az egyik zugában: volt, nincs. Megpecsételődött a sorsa, a változásokat a környék lakói év közepe óta nap mint nap láthattak. A telek tulajdonosa a PEVDl lett, itt áll már mellette korszerű szabászata, fontos raktárrésze jó ideje. A hír, hogy a cég Cegléden, a konfekciórészleg központjában úgy folytatja a fejlesztést, hogy új üzemépületbe telepíti Kossuth Ferenc utcai részlegét, Szabadság téri irodáját, való igaz. Az omladozó épületnek már hűlt helye. Ősszel munkagépek túrták fel a földet, tervrajz szerint, szakszerűen. Betonalap készült, oszlopok, falelemek érkeztek, s kerülnek rá, így alakul ki az emeletes új üzem. Az alkotórészek érkezéséről sajnos, azt épp nem lehet mondani, hogy sorra jöttek. Novemberben emiatt épp eleget bosszankodtak a Déli úton. A türelmetlenségnek több oka van. Egyik, hogy nem szeretnék, ha a késedelmes építkezés, határidő-eltolódás miatt az átadás elcsúszna, hiszen az maga egy termelési eredményeket és munkairamot befolyásoló lavinát indíthatna el. A másik, hogy a feladatok sokasodása, az emiatti hajrá nem vezet jóra. Így emlegették gondterhelten — bár hajrákban és túlórázásban tény, hogy van gyakorlatuk. Exporthoz, bérmunka-lekötöttséghez igazodni, amelyekhez a textiltől az alap szabásmintáig és a szinte kicentizett cérnamennyiségig mindent a megrendelő ad, jó ideje gyakorolhatták. Földszint, emalet Az új épületszárny, vagyis a valóra váló régi terv 1985 negyedik negyedére ölt alakot a tervek szerint. A térképekről, tervrajzokról, amelyek a Déli úti kis irodában mindig kéznél vannak, kis fantáziával ki lehet alakítani a jövő „háromdimenziós” képét. A földszinten 357 négyzetméteres munkaterem lesz, a szalagok, varrógépsorok helye. Ugyanitt kap területet a készáruraktár 84 négyzetméteren a szállító járművek számára könnyen megközelíthetően. Itt lesz a 41,3 négyzetméteres vasalóhelyiség, jut hely a rendezett, célszerű öltözőknek, szociális helyiségeknek. Az emeletre felköltöznek az irodák. A nagy ebédlő is ott lesz, amely tulajdonképpen több célt szolgál majd: értekezletek színhelye lehet, tarthatnak benne brigádértekezletet, szakmai tanácskozást, ismeretterjesztő előadást. Az emeleten lesz a műszaki előkészítő, s mint a földszinten, természetesen szociális létesítmények blokkja a sem marad el. Ez nem városközpont A PEVDI ceglédi munkahelyein már téma, hogy a 48,6 méter hosszú, 13,2 méter széles épületbe majd mindannyian beférnek, akik most még Cegléd különböző pontjain a PEVDI üzemrészeiben dolgoznak. Itt szándékoznak megolldani a szakmunkásképzést is. A Déli út nem éppen a város közepe, annál inkább az a Kossuth Ferenc utca eleje, ahol most a varrodások szalagja munkálkodik. A főtér közvetlen közelében van az irodisták munkahelye, ott dolgoznak a kismamaszalagosok. Ha soroljuk, hogy érthetően a város központjában lelhető a bevásárló központ, kisebb-nagyobb boltok serege, a szövetkezeti áruház, a piac, a buszok végállomása, akkor mondhatni, hogy a kiköltözők számára majd több időt vesz igénybe a munkahelyre járás. Célszerűen kell átszervezni napjaikat. A Déli úti üzemrész kialakulásáról szólva, a közlekedési lehetőségekről is szó esett. Remélik, az autóbuszos személyszállító forgalmat lebonyolító Volán 20. Vállalat ceglédi igazgatósága járatszervezéssel, menetrend-módosítással tud majd segíteni. A közlekedés itt több száz embert érint, a távolságok és a műszakbeosztások miatt. Tény az is, hogy a PEVDI szinte „gyerek” még itt a sorban, mivel közvetlen közelében található a kenyérgyár, Nagykőrösi Konzervgyár ceglédi gyáregysége. Említették: örülnének például egy városi, munkakezdeti, illetve műszak végi körjáratnak. Bizakodnak Most, az esztendő végi, egymást érő két ünnep közti napokban csendesek voltak a PEVDI konfekciórészlegének munkatermei itt is, vidéki részlegeikben is. A kül- és a belföldi szállítások határidejét igyekeznek betartani, az éves terv teljesítése, amely időnként számos, nem várt esemény miatt nehéz diónak látszott, már nem okoz gondot. Január első munkanapján ők is bizakodva kezdik meg az új esztendőt. E. K. Nagykanalak a Vasműnek SÍRI Az elmúlt évekhez hasonlóan 1985-ben is gyártanak hatalmas méretű mariiélókanalakat a Lenin Tsz Mezőgazdasági Gépjavító GT műhelyeiben Cegléden. Képünkön a Dunaújvárosi Vasműnek egy köbméteres markolót állítanak össze a Lenin szocialista brigád tagjai Apáti-Tóth Sándor felvétel« Mi újság? Gondban az előfizetők Az újságok árainak emeléséről szóló közleményt már jó néhány nappal ezelőtt közzétették. Arra a kérdésre kerestünk választ, hogy milyen következményei lettek az áremelésnek. A ceglédi I-es postahivatal helyettes vezetője, Nagy László és a hírlaposztály vezetője, Szabó Istvánná adott tájékoztatást. Elmondták, hogy mint a korábbi alkalmakkor, úgy most is sokan lemondták az előfizetést. A hírlaposztály dolgozói minden erőfeszítésük ellenére sem voltak képesek az újonnan beszervezett előfizetők számával pótolni a veszteségeket. Kétségbeesésre azért nincs ok a postás vezetők szerint, mert az előző áremelés tapasztalatai azt mutatták, hogy nagyjából egy negyedév alatt ismét megrendelik a lemondott hírlapokat a régi előfizetők, legalábbis többségük. Ez végül is érthető, hiszen vannak, akik évtizedek óta olvassák rendszeresen ugyanazt az újságot, megszokták, megszerették. De igaz az is, hogy ha bármilyen kis összegű áremelésről is van szó, valósággal sokkolja az előfizetőket, hiszen közvetlenül érinti, kizökkenti őket egy időre a megszokott kerékvágásból, mert újabb, várható nehézségek előszelét érzik a néhány •j i filléres áremelés miatt. Ha már a postán jártunk, a hírlapterjesztés jelenlegi rendjéről, tárgyi feltételeiről eredményeiről is kérdezősködstünk. Szabó Istvánná, a hírlaposztály vezetője a következőket mondta el: “ összesen 27 ezer előfizetőnk van, 1984-ben több mint 17 millió forint értékben adtunk el újságot. Például Népszabadságból 1 ezer 390, Pest megyei Hírlapból 6 ezer 446 darab előfizetett példány fogy el naponta Cegléden. Ehhez még hozzá kell számolnunk az árusoknál naponta elkelő 500 (kedden és pénteken 900—900) megyei lapot. Az eddig említettek mellett népszerű még a Rádió- Televízió Újság, a Nők Lapja, a Szabad Föld, a Képes Újság és a Családi Lap, ezekből ezres nagyságrendekben fogy, a többi kiadvány iránt kisebb az érdeklődés, összességében 100-nál is több fajta lapot terjesztünk, s rengeteg alkalmi kiadványt és könyvet adunk el vagy kézbesítünk a Könyvet postán szolgáltatás keretében. Az előző évi hírlapterjesztési tervhez képest az említett visszamondások ellenére fejlődünk. Ezt a hatalmas hírlapterjesztési feladatot milyen tárgyi feltételek mellett tudják teljesíteni? — A hét külön hírlapkézbesítőn kívül 26 belterületi egyesített, egy kerékpáros külterületi és 5 gépkocsis kézbesítőnk dolgozik az osztályon. A kézbesítők és a tisztviselők komplex brigádban, így az eredmények jobban értékelhetők. Kongresszusi munkaversenyre felajánlottuk, hogy az éves vállaláson túl minden kézbesítőnk plusz 10 előfizetőt szervez be, ezt teljesíteni is tudtuk 1984-ben. Persze csodákat azért tőlünk sem lehet várni — figyelmeztetett a realitásokra az osztályvezető, majd elmondta, hogy az osztály szakképesítési aránya gyenge, a hat tisztviselőből csak ketten dolgoznak hosszabb ideje a hivatalban. Egy szaktárs jár segédtiszti iskolába, egy a postaforgalmi szakközépbe, egy pedig közgazdaságiba, s ez kevés. Mindemellett nagy gond, hogy hírlaposztály nincs gépesítve, a mindössze 2 szalagos összeadó gépünk van, s ki-ki saját pénzén vett magának számítógépet. Aszódi László Antal Adóbevallás Eljött az adóbevallás ideje. Nem véletlen hát, hogy Mihályi Kornél, a KIOSZ Pest megyei adóközösségének titkára éppen a lepedőnyi terjedelmű adóbevallási ívek helyes kitöltéséről tartott tájékoztatót a ceglédi iparosemberek számára. A szabatos és részletes összefoglalót nem kevés érdeklődő hallgatta meg. Persze, még így sem lehet azt állítani, hogy túlontúl könnyű dolguk lesz azoknak, akiknek a különféle rovatokat, rubrikákat számokkal kell megtölteniük Ezért január 11-én, az adóbevallási ívek leadásának időpontjában, a megyei adóközösség szakembere fogja összegyűjteni és még egyszer ellenőrizni az iparosok által hozott számlalajstromokat, a KIOSZ ceglédi székházában. ISSN 0133-2600 (Ceglédi H£rl*S>> Vasutas diszkó Csütörtökönként, január 10- től a fiatalság szórakozását segítendő, video-diszkó lesz a ceglédi, Teleki utcai vasutasklubkönyvtárban este. A műsort Török Lajos vezeti.