Pest Megyei Hírlap, 1985. április (29. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-05 / 80. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 80. SZÁM 1985. ÁPRILIS 5., PÉNTEK Testet öltő tervek Gép forgatja, szűri a vizét Télen sem lesz zárt kapu a tisztasági fürdőben Bizony régen volt az az 1930-as nyár, amikor megnyi­tották Cegléd város büszkesé­gét, a tisztasági strandfürdőt. Az azóta eltelt, több mint fél évszázad alatt jelentősebb át­alakítást nem hajtottak rajta végre. Az elmúlt évek alapo­san megtépázták az öltözőket, a medencéket és az épületeket is. Csak a 60-as évek elején, a meleg víz megjelenésével tör­tént lényegesebb változás, amikor a középső medencét befedték és termál­medencévé nyilvánították. Túri László, a ceglédi Vá­rosgazdálkodási Vállalat igaz­gatója így kezdte válaszát, amikor a strand jövőjéről ér­deklődtünk. Jövőjéről, sorra — Hosszú töprengés után ta­valy a városi pártbizottság, a városi tanács és vállalatok ve­zetése tanulmánytervet foga­dott el az egész strand átépí­téséhez. A vitákban született, módosított tanulmánytervhez a strand közvetlen szomszédsá­gában épült modern, szép tor­nacsarnok tervezőjének a vé­leményét is kikértük, mert szeretnénk, ha az új létesít­mény illeszkedne a tornacsar­nok környezetéhez. Ez a ta­nulmányterv 500 ezer forintba került, s az Agrokomplex ké­szítette. A kivitelezési terve­ket szintén ettől a cégtől ren­deltük meg. Ez 3 millió forin­tot tesz ki és folyamatosan ér­keznek részletei. — Az építkezés 2—3 évig tart, máris hozzáfogtunk. A fürdő bezárása nélkül és lehe­tőleg a legkisebb kényelmet­lenséget okozva szeretnénk dolgozni. — Milyen változásokat ígér a kivitelezési terv? — A jelenlegi gyógymeden­cét szabaddá tesszük, új sátor­ral fogjuk befedni. Befedjük a jelenlegi úszómedencét is, ám ennek oldalai nyáron nyitha­tók lesznek. A két medencét zárt téren át lehet megközelí­teni. A düledező kabinsorokat lebontjuk, a Széchenyi úti fő­bejáratot felújítva meghagy­juk. A jobb és bal oldalnál építünk még majd öltözőket. Nagyobb lesz a napozótér az öltözők fölött. Az újjáépített stranddal hármas funkciót akarnak el­látni, ha majd minden elké­szül. Először is a meleg, gyó­gyító hatású vízzel szeretné­nek minél több orvosi beutal­tat gyógyítani. Erre felkészül­nek. A Medinveszt Vállalattól veszik a gyógyászati berende­zéseket. Lesz iszappakolás, súlyfürdő és gyógymasszázs, orvosi felügyelet.­­ A kádfürdő részlegünk­nél valóságos szépítő szalont létesítünk. Lesz itt kozmeti­kus, pedikűrös, fodrász, masszí­rozó és szolárium. Nehéz lesz választani a sokféle kínálatból. A sportolásra és strandolásra az 50 méter hosszú fedett me­dencét szánjuk. Ezt kettévá­lasztjuk, egyik fele a spor­tolóké és az úszni tudóké lesz. A maradék részt sekélyebbre képeztük ki. Itt tanulhatnak meg a gyerekek úszni. Olcsóbb bérlet — Fontos változás lesz majd — mondja az igazgató a ter­vek fölé hajolva —, hogy 2 műszakban fogunk dolgozni és téli szünet sem lesz. Olcsó bérletet adnak majd ki, hogy a munkába indulás előtt, vagy után ki-ki frissül­ni, úszni betérhessen. — A legkorszerűbb gépé­szeti berendezéseket vásárol­juk meg. Vízforgatással, folya­matos szűréssel, fertőtlenítés­sel tartjuk tisztán a vizet. E módszerrel évente kétszer kell a vizet cserélni, most viszont heti kétszeri alkalommal, a hi­giénia szigorú betartásához. A vízforgatás beindításával ha­vonta 5 ezer köbméter vizet hagyunk a kútjainkban más célra, és ezzel a mennyiség­gel nem terheljük a városi csatorna- és szennyvíztisztító rendszer munkáját. Oktatás és sport Ha valóra válnak az elfoga­dott tervek, akkor­ 2—3 év múlva jobb feltételek lesznek Cegléd vízisportja fejlődésé­hez, az úszáshoz, a vízilabdá­hoz. Rendszeressé lehet tenni az iskolai úszásoktatást egész évben. Bár ilyet most is tarta­nak. Az úszni, vagy gyógyulni akaró­­ felnőttek egészséges, korszerű körülmények között tölthetik el az idejüket. — De most még legyünk tü­relmesek, mert a kivitelezés folyamatosan halad — mondta megnyugtatóul és bizakodva a Városgazdálkodási igazgatója, Túri László.Vállalat K. S. A szolnoki rádió műsora Április 8-tól 14-ig Hétfő, 9.00: Műsorismerte­tés. Programajánlat. 9.05: Hús­véti magazin. 10.57—11.00: Programelőzetes. Kedd, 17.00: Műsorismerte­tés. Hírek. 17.05: Két dal, egy előadó, Shakin Stevens énekel. 17.10: Noteszlap. 17.15: Gombay Dance Band sláge­­­reiből. 17.30: Tervek, célok, eszközök. 17.50: Könnyű hangszerszólók. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: A P. Mobil együttes felvételeiből. 18.26— 18.30: Hírösszefoglaló. Lap- és műsorelőzetes. Szerda, 17.00: Műsorismer­tetés. Hírek. 17.05: Énekegyüt­tesek műsorából. 17.15: Bács- Kun napló. 17.20: Paul Moriat zenekara játszik. 17.30: Zenés autóstop. (A tartalomból: Út­­javítók munka közben. A szol­noki Tisza-híd felülvizsgála­ta. Aszfaltmozaik.) 18.00— 18.30: Alföldi krónika. Csütörtök, 17.00: Műsoris­mertetés. Hírek. 17.05: A Dawn együttes énekel. 17.15: József Attiláról 80. születésnapján. Dokumentumműsor. 17.50: Megzenésített József Attila költemények. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Tánczene a szerzők előadásában. 18.26— 18.30: Hírösszefoglaló. Lap és műsorelőzetes. Péntek, 17.00: Műsorismer­tetés. 17.05: Roppanástól kop­­panásig. Könnyűzenei lemez­­bemutató. 17.35: Vadvirágok. Tavasz az alföldi természetvé­delmi területeken. 18.00— 18.30: Alföldi krónika. Szombat. 7.00: Román nem­zetiségi műsor. 7.30: Rádió­­víkend. 8.00: Szerkesztik a hallgatók. Előadók ABC-ben. 8.40: A héten történt. 9.00: A nap hírei. 9.10: A családban marad! 9.30—10.00: Román nemzetiségi műsor. Vasárnap. 9.00: Műsorismer­tetés. Programajánlat. 9.05: Jose Feliciano énekel. 9.15: Bács-Kun napló. 9.20: Délelőt­ti mini hangverseny. Beetho­ven Leonora nyitányát játssza a szolnoki szimfonikus zene­kar. 9.35: Szelíd motorosok. 9.50: Filmek zenéjéből. 10.00: Az utak őre. Beszélgetés He­­gyesi János füzesgyarmati pa­rasztköltővel. 10.20: Görög dallamok. 10.30: A cukorbe­tegség és tünetei. Orvosi taná­csok. 10.40: Rolling Stones-slá­­gerek. 11.00—11.30: Szlovák nemzetiségi műsor. 19.30— 20.00: Hangos újság. Az adások mindennap az 1350-es kHz-en hangzanak el. Megtekinthető a nyilvántartás Cegléd város választási cso­portja értesíti a város lakos­ságát, hogy a választók nyil­vántartása a városi tanács 3-as számú szobájában a hi­vatalos idő alatt április 5-től 12-ig mindennap megtekint­hető. Nikil­ szólt először az ének Kőszenet illette őket A krónikás feladata volt, hogy időnként betekintsen a színházi kulisszák mögé. Végig figyelemmel kísérhette a mű­velődési központ megújulását, a bezárásától a megnyitásáig eltelt nyolc esztendő esemé­nyeit. Megismerhette a terve­zés buktatóit, hiszen az épület számtalan kellemetlen megle­petést tartogatott, amelyet me­net közben kellett elhárítani. Látta a generálkivitelező Dél- Pest megyei Tanácsi Építőipari Vállalat törekvéseit,­ a tizenöt alvállalkozó sokszor nehezen összhangba hozható munkáját. Akik a bontás-építés külön­böző fázisaiban kőművesként, festőként, burkolóként, kárpi­tosként, elektroműszerészként, meg számtalan más szakma képviselőiként dolgoztak Kossuth Művelődési Központ­a­ban, az április negyediki ün­nep előtt maguk is ünneplő közönség lehettek. A városi pártbizottság és a tanács ve­zetőinek szép gesztusaként 180 kivitelező és 130 társadalmi munkás kapott meghívót. Podmaniczki István, a párt városi bizottságának titkára köszöntötte őket, majd Fekete Antal, a városi tanács elnö­ke méltatta munkájuk jelentő­ségét, amellyel hozzájárultak a város e jelentős művelődési intézményének megújulásához. A tervezők, élükön Nyíri Ist­vánnal és Bogdán Gáborral, a művezetők, az ügyes kezű szakmunkások mind-mind megérdemelték az elismerést. Jelentős feladatot töltött be a Pest megyei Beruházási Válla­lat, országos hírű szakértők működtek közre. A 2 millió fo­rint értékű társadalmi munka számos segítőtárs önzetlensé­géből kerekedett ki. A MÁV üzemfőnökség vasutasai, a ma­gyar és a szovjet katonák épp­úgy kértek és kaptak felada­tot, mint a KÖZGÉP, az Áfész, a MEZŐGÉP, a konzervgyár és még számos más vállalat, intézmény dolgozói. A megyei támogatásnak meghatározó szerepe volt a 70 millió forin­tos költség fedezetének előte­remtésében. A város ezzel egy­magában nem tudott volna megbirkózni. Fekete Antal köszönetet mondott mindazoknak, akik­nek részük volt a kivitelezés­ben, s kérte, hogy a művelő­dési központ felújításra szoru­ló oldalszárnyának tatarozásá­val folytatódjon a munka, a városbeliek és a községek munkahelyeinek támogatásá­val. Ha ez megvalósul, hasz­nát veszi az egész­­ vonzáskör­zet, jobban érződhet a kultúra kisugárzó hatása az egész tér­ségben. Fekete Antal és Kovácsné Szabó Veronika, a Hazafias Népfront városi bizottságának titkára a városi tanács elisme­rő oklevelét 40 vállalatnak, 52 személynek adta át, 34-en az erre az alkalomra készített plakettet kapták. A Dél-Pest megyei Tanácsi Építőipari Vál­lalat a Hazafias Népfront Or­szágos Elnökségének elismerő oklevelében részesült. Kiváló társadalmi munkás jelvényt vett át Emődi Sándor, a MÁV fizikai dolgozója és Járó György, a Pest megyei Beru­házási Vállalat műszaki ellen­őre. Érdemes társadalmi mun­kás kitüntetésben részesült: Dobos Sándor, a DÉTÉV kő­művese, Kelemen János, a vas­út alkalmazottja és Lendvai Gyula, a KÖZGÉP brigádveze­tője. Az egybegyűlteknek műsor­ral kedveskedett a zeneiskola és a pedagógus énekkar. X. T. Két hét a hátrányuk Amikor a közelmúltban az abonyi József Attila Tsz-ben jártunk, kellemesen sütött a nap és enyhe szellő lengede­zett. — Ha ilyen marad az idő — mondta Czagány István nö­vénytermesztési csoportveze­tő — kifuthatnak a gépek a földekre és megkezdhetik a ta­vaszi munkákat. A mezőgazdasági nagyüzem egyelőre kéthetes hátrányban van, ami azonban még nem behozhatatlan. Főbb tenniva­lóik közé tartozik a 300 hek­tár mák vetőágyának elkészí­tése, a vetés, a talaj felületé­nek lezárása, a simítózás. Ha­sonló feladataik lesznek a 150 hektár cukorrépával és a ku­koricával. A hosszúra nyúlt, kemény tél nem tett nagy kárt az őszi vetésekben, veszteség egyelő­re a belvizes részeken lehet, ha a vizet nem sikerül leve­zetni. Szerencsére ez sem nagy terület, körülbelül 5—6 hek­tár. Arról, hogy a téli gépjavítás a befejezéshez közeledik, mó­dunkban volt ,a helyszínen, a gépműhelyben meggyőződni. — Éppen most fejeztük be ennek a német gyártmányú, egyedi erőgépnek az átvizsgá­lását — mutatott masinájára Mucsányi József. — Azért mondom így, mert nincs több belőle. Eddig száz üzemórát dolgozott és bevált. A erőgép már bevetésre kész.többi ba?— Mikor mehetnek a határ­— Csak azt tudom monda­ni, amit a régi földmunkások: ha a böjti szelek megérkez­nek, biztosan kifutunk. Min­den feltétel megvan az első nagy erőpróbához. A gépek hadrendben állnak, a vetni való cukorrépa, a mák és a tengeri ötven százaléka beér­kezett. Most már mindenki a jó szelet várja. Gyuráki Ferenc Mucsányi József a gépműhelyben traktort javít A szerző felvétele I Kiállítás Ceglédi séták kötetben is megjelenik A ceglédi, Rákóczi úti párt­székház aulájában kiállítás nyílt Apáti-Tóth Sándor fotói­ból, Ceglédi séták címmel. A képek mintegy ízelítőt adnak hazánk felszabadulásának 40. évfordulója alkalmából a vá­ros fejlődéséről, életéről. A teljes fotóanyag hamarosan kötetben is megjelenik, a Ceg­lédi képeskönyvben. Keddi közgyűlés Tanácskozik az autóklub A Magyar Autóklub ceglé­di csoportja az utóbbi öt esz­tendő munkájáról ad számot az április 9-én, kedden 17 óra­kor kezdődő közgyűlésén, amelynek színhelye a városi tanács emeleti tanácsterme lesz. A vezetőség egyúttal is­merteti a csoport további ter­veit, feladatait. Sor kerül új vezetőség választására, akik a következő öt esztendőben tel­jesítik majd társadalmi meg­bízatásukat. Tárlatkalauz Kimondva, kimondatlanul Brankovics Éva festőművész hazatalált. Kiállításáról hírt adnom örömteli, megtisztelő feladat, bár a kritikám megle­hetősen szubjektív, önálló ki­állítása először Strasbourg­­ban volt, s a mostani —­ ne feledjük: a megvalósítóknak köszönet jár érte — az albert­­irsai pártház kiállítóteremben. Brankovics Éva Irsán szü­letett, a Képző- és Iparművé­szeti Gimnáziumban érettségi­zett. A Képzőművészti Főis­kolán Papp Gyula, Szőnyi István, Pór Bertalan és Kádár György voltak mesterei. 1961-ben tagja lett a Képző­­művészeti Alapnak. 1972-ig tagja a Fiatal Képzőművészek Stúdiójának. 1978-ban felvet­ték a Magyar Képzőművészek Szövetségének festő szakosztá­lyába. Képeivel szerepelt Ju­goszláviában, az NSZK-ban, Hollandiában és rendszeresen részt vesz a hazai kollektív kiállításokon. Képei megtalál­hatók különböző magángyűj­teményekben, Franciaország­ban, Svájcban, NSZK-ban és Hollandiában. A képcímek: Fák, Erdő, Vízpart, Csónak, Irsai táj, Ha­zatérésTéli fények, Fekete­rigó, Karácsony, Esti kép, Ál­modó, öreg ház, Tenger — már magukban is érdeklődési köréről vallanak. Minden ké­péről művészi és emberi hit­vallása, erkölcse sugárzik; a jót a szépet, igazát, sorsának rejtőző értelmét keresi, kutat­ja; így vállalása több mint ro­konszenves. Olyan utat vá­lasztott, amilyent a maiak kö­zül kevesen: művészetét nem a divat, hanem az erkölcs ve­zérli. Munkájának következe­tessége avatja képeit való­diakká. Mintha azon kivételes adottságúak közé tartozna, akik remekműveket alkothatnak. A remekmű megtanít bennünket vágyakozni az után, ami a miénk, vagy csak a miénk volt... Brankovics jól ismeri az em­berek,­ a fák, a tengervíz, a forrás, a levegő ama titkait, amelyekkel együtt élni jó. Az irsai gyerekkor gyönyörű cso­dájára, erre a szép, elsődleges világra tapad minden. A gye­rekkor ámulatának lényege: a szabadság. Olyan szabadság, amelyet felnőttként csak legkülönbek tudnak kivívni a maguknak. Brankovics Éva valamit na­gyon tud, nagyon megért, és világosan értésünkre is adja, anélkül, hogy azt kimondaná. Képei telve érzékletességgel, finomsággal, plaszticitással, a természet, az élet színeit vará­zsolják elénk, szikrázón, ra­gyogón. A természet mögött azonban mindig megtalálható az ember — a művész — ér­zékenysége, nyitottsága, csil­lapíthatatlan érdeklődése. Amit e művek a festészet nyelvén elbeszélnek: a létezés­nek, létünknek, gyönyörű nosztalgiája. Brankovics Éva festőművész féltő humanizmu­sa, erkölcsi ereje, hite, figyel­meztető szándéka a jóra, a szépre — a már-már fölfog­­hatatlan fenyegetettség árnyé­kában —, ma több mint ak­tuális. Az igazi művész csak azt festheti, amit igazán lé­­nyegesnek tart. Ezért is bízom Brankovics Éva műveiben, a humánum maradandóságá­­ban. Major János ISSN 0133—2600 (Ceglédi Hírlap) Cegléd, Szabadság Filmszín­ház, szombaton és vasárnap, délután: Az álarcos lovag le­gendája (amerikai western). Este: Hány az óra, Vekker úr? (magyar filmvígjáték). Hétfőn, délután: Robin Hood nyila (szovjet film). Este: Rendőrök háborúja (francia bűnügyi filmdráma). Éjszakai előadás szombaton: Szabadlábon Ve­lencében (francia—olasz bűn­ügyi filmvígjáték). A kamara­moziban, szombaton és vasár­nap: Csoda Milánóban (olasz film). Hétfőn: Egy nő azono­sítása (olasz film). A mese­moziban, szombaton, vasárnap és hétfőn, délelőtt és délután: Tanulékony papagáj (szovjet mesefilmsorozat). Abony, szombaton és vasár­nap: Forróvérű kísértet (olasz filmvígjáték). Hétfőn: Az egyiptomi utas (francia kri­mi). Albertirsa, vasárnap és hétfőn: Az istenek a fejükre estek (botswanai filmvígjá­­ték). Ceglédbercel, szombaton és vasárnap: Hat gézengúz (amerikai kalandfilm). Hétfőn: Yerma (magyar—NSZK film). Törtei, szombaton és vasárnap: Szelíd motorosok (amerikai film). Vasárnap, délután: Ko­ma kalandjai (szovjet film). Hétfőn: Hat gézengúz (ameri­kai kalandfilm). Jászkarajenő, vasárnap: Az első nagy vonat­rablás (amerikai filmvígjáték). Hétfőn: bűnügyi Koma kalandjai (szovjet film). Dán­­szentmiklós, szombaton, dél­után: 101 kiskutya (amerikai rajzfilm). Este: Redl ezredes I—II. (magyar film). Hétfőn: Karate lengyel módra (cseh­szlovák film).

Next