Pest Megyei Hírlap, 1985. június (29. évfolyam, 127-151. szám)
1985-06-08 / 133. szám
A városépítő mellszobra Gubody uram a patika sarkánál Ellenlábasai elismerték érdemeit „Nem alkuszom, mert nem az a célom, hogy polgármester legyek, hanem olyan polgármester akarok lenni, aki a város javát, üdvét előmozdítja . Csuda egy fogadkozás, nem,í Meg igen-igen veszélyes is, mert a sorok, ugye, olyasféle ígéretet hordoznak, amit illik teljesíteni. Az az ember, akinek a száján kigördültek e szavak, megszolgálta a közeli s távoli utókor főhajtását, s már-már lírai jelzőit: szigorú, határozott, erélyes, józan, megfontolt, kiváló, nevezetes, városépítő — Gubody Ferenc. Tekintetét ma is magán érezheti, aki a postával szemközti gyógyszertár ajtaján belép. Szobor tekintetét. A városmagban Viták dúltak, nem is kicsik, igaz, csak szűkebb körben, hová kerüljön a hajdani polgármester bronzportréja. Egykori környezete, a Lenin park, kézenfekvő lett volna. Elvetették. Valaki szintúgy méltó helyet kínált: álljon a gimnázium kertjében. A válasz: nem, más teret kell találni, igazi közteret, ahol többen láthatják. Újabb variáció: jöjjön a városmagba, a tanácsháza közelébe, ahhoz kötődik a neve, utcája egy kőhajításra van, s benne néhai lakása. Esetleg: a vasbolt falának egy bemélyedésében mutassa magát. Stb. Aztán a tanácsi végrehajtó meghozta a döntést, bizottság Vadász György Ybl-díjas építész pedig elkészítette a szobor újraelhelyezésének és a környezet kialakításának terveit. Horvay János keze nyomát viseli a szobor, amit 1909- ben állítottak közszemlére az akkori Vigadóval szomszédos parkban. A Gubody parkban. (Érdekes, hogy a nyelvi tudata milyen helybeliek makacsul őrzi a hangulatos elnevezést. Átballagtam a Leninen. Tessék? Mondom, sétáltam a Gubodyban. Aha, és működik a szökőkút? Egészen a második világháborúig háborítatlan maradt a szobor-Gubody. Az ebben az időszakban szerzett tucatnyi golyó ütötte nyomot csak jóval később, a hetvenes évek második felében tüntette el Kallós Elek, valamint Tószegi Miklós, közgépes csapatával. A szobrot a múzeum, talapzatát a Városgazdálkodási Vállalat őrizte. Nyomtüntetés Az ember azt hinné, ettől fogva már csupán pillanatok választják el dicső polgármesterünket a köztéri megjelenéstől. De pénzben mérve sem olyan egyszerű a dolog Eleddig közel 400 ezer forintot emésztett fel az újsütetű patikasarok. Ennek nagyjából a fele számolható át társadalmi munkára. Elismerés illeti egyebek mellett az Aszfaltútépítő Vállalatot, az esőfogó vastestét megformáló Kossuth Tsz-t, a fémláncot elkészítő és az üvegezést végző Ceglédi Építőipari Szövetkezetet, a tufa oszlopocskák (kőbabák) kiesztergálására 400 órányi időt és türelmet fordító Közgép-brigádokat, a talapzat felületét kezelő Városgazdálkodási Vállalatot. És persze a parképítőket is, noha munkájukat nem önzetlenül adták. De kicsoda volt Gubody Ferenc? Nagykőrösről elszármazott jogászember, tehetséges, széles látókörű, akit 1881- ben éppen 83 szavazattal a ceglédi közélet legfőbb elöljárójává választottak. Egészen 1907-ben bekövetkezett haláláig élvezte a helybéliek bizalmát, s magán tudta az ellenzékiek féltékeny figyelmét. A vulhatatlan érdeme, hogy a 19. század végére Cegléd faluból várossá lett. Polgármesterségének ideje alatt városháza épül, gimnázium születik, tanyasi iskolák sora nő ki a földből, vasútállomás magaslik fel, kőtakaró kerül földutakra, és mi minden kel még életre. Kiváló képességeit ellenlábasai is elismerték. Összefogtak érte Vajon mit szólna Gubody uram, ha tudná, hogy tágas, a tekintetnek szabad engedő helyre készült járási mellszobra most az előtér szűkössége miatt csupán alulnézetből, esetleg hátulról szemlélhető. Pillantása bizonyosan visszahőkölne. Hiszen megszokta, hogy messzibe nézzen. Varga Sándor Az egykor jeles városépítő portrészobra a patika előtt Apáti-Tóth Sándor felvétele Nóta borért, paprikásért A kortesdalok sajátos helyet foglalnak el a népdalok között, szövegük helyi tollforgató ember alkotásai, aki a már ismert népdal vagy népies műdal „áriájára” — ahogyan a ceglédi nép a dallamot nevezi — húzza rá. A hajdani képviselő-választásokon zendültek föl és a politikai ellenfelet csúfolták vele, dicsérték a maguk jelöltjét. A jelöltek más-más politikai eszmét képviselő, leginkább a birtokosok osztályából kikerült vagyonos emberek voltak, akik ezreket áldoztak megválasztásuk sikeréért, avagy — és ez volt a gyakoribb — lézengő dzsentrik, akik a biztos havi ötszáz forint és ingyen vasúti jegy reményében léptek a küzdőtérre, fűt-fát ígérve falunakvárosnak. Pártjuk kasszájából merítettek a nagy hangú kortesek díjazására, birkapörköltekre, csapra vert hordó borokra, színes, kalap mellé tűzött tollakra, zászlókra, hetekre kibérelt kocsmákra, amelyek konyháján ott potyogott a potya bográcshús, s ahol a pincérek hamar kicserélték az üres poharakat. Amikor már elegen voltak a lángvörösre gyulladt orcák, egy jótorkú legény megtanította a népet a kortesnótára, ami nem ment nehezen, mert a dallama közismert volt, csupán a szöveget kellett elsajátítani. Ha a boroktól már elég magasra hágott a lelkesedés, útrakeltek s az utcákon vonulva torkuk szakadtából énekeltek, útközben leszaggatták a másik jelölt mindenfelé lobogó zászlait, s összeverekedtek az ellenfél bandáival. Volt úgy, hogy a másik kocsmája udvaráról egy óvatlan pillanatban leakasztották a szolgáidról a fortyogó pörkölttel teli bográcsot, és elszaladtak vele. ]Népszerű kortesdal volt az •* alkalomhoz idomított szövegű „Jaj, de magas, jaj de magas ez a vendégfogadó” kezdetű népies műdal, Simonffy Kálmán Cegléden szerzett nótája. Ennek más változatát ismerjük száország különböző tájairól, az hajdani választások emlékenként. A ceglédi gyűjtemények több kortesdalt is őriznek, ezekből kettőt bemutatok. Az egyiket Üllői Mészáros György kéziratos énekeskönyvéből tudjuk, a múlt század hatvanas éveiből: „Abafysta, Szilassysta nem lészek, / Kakastollat kalapomhoz nem teszek, / Mert a kakas kukorikol messzire, / Száz forintért nem állnék én az Abafy részbe”! A zajos képviselőválasztások négy-ötévenként, egészen a második világháborúig tartották izgalomban Ceglédet. A harmincas években jelöltette magát a később nyilassá lett Zsengellér József nyugalmazott, kövér csendőr százados. Nem nagy eszű, ellenben kártyás és szoknyavadász, aki a képviselői jövedelemből óhajtotta rendezni adósságait. Vele szemben Erdélyi Aladár kormánypárti jelölt lépett föl, sikerrel. A kormánypárt pénztára gazdag volt, több kortest és dúsabra terített asztalokat bírtak fizetni. A kormánypárt főhadiszállása a Nemzeti Kávéház volt, mai nevén Kossuth Étterem. Ítel-ital volt bőven, csak Li énekelni kellett. Zengett a nyitott nyári étterem, a népszerű szaletli: „Én vagyok a Zsengellér, / öreg zsandár, nem zsellér / Hasam hordó, fejem tök, / Én leszek a követtök’’! Hídvégi Lajos Fogadóórák Fekete Antal, a városi tanács elnöke június 12-én, szerdán délelőtt 8-tól 12 óráig fogadóórát tart a városházán hivatali helyiségében. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 133. SZÁM 1985. JÚNIUS 8., SZOMBAT Nyárelő az áruházban Időnként kiköltöznek az utcára Tarka színfolt a ceglédi Skála-Coop áruház előtt: színes vásári sátor, előtte a gördíthető fogassoron több tucat tarka, lenge ruha. Otthonkákat kínálnak, a lányok, asszonyok házi munkaruháit, amelyek évekkel ezelőtt szinte észrevétlen belopództak a női ruhatárba és ott vannak kiebrudalhatatlanul. nők, akiknél a kötényt Vanhelyettesíti, mások könnyű házi öltözéknek minősítik át és ez elé kötnek kötényt. Kiszaladnak benne piacra, boltba, viselik egyszerű kisruhaként. Tervezett forgalom Régi szokás az áruházban, hogy amint a jó idő beköszönt, nemcsak az épületen belüli eladóteret használják ki, hanem az épület előtti, kiszélesedett, kövezett járdát is. Ingvásár, befőttesüveg-vásár, gyerekruha-bemutató, kedvezményes áruk koztatása évről évre félsorazajlik itt. Volt eset, hogy szinte kempingtábort vonultattak fel, kínálva sátrakat, turistafelszereléseket, amelyek temészetesen rögvest volt tervező. Most is, hogy utcára vitték az ölbankokat, jóval több lelt gazdára, mint ha odabent kínálgatták volna. A Skála-Coop Áruház idei forgalmi tervét 253 millió forintra tervezték. Az idén tavasszal jövedelemérdekeltségűek lettek, úgy, hogy a forgalmi tervet csak elvárásként vethették papírra. Az igazság, hogy ilyen új formában bázisévnek, amelyhez hasonlítani lehet, majd ez az esztendő nevezhető. Az áruház minden dolgozója megértette a feladatát, a vezetők vállalták az új módok bevezetésével az új felelősséget. Mint érvelnek, jövőre mindez könnyebb lesz, hiszen egy ily formában lezajlott háromnegyed évet tudhatnak már maguk mögött. Helybeli árakkal A vásárló ebből csak annyit vesz észre, hogy az amúgy is többcsatornás árubeszerzésre jellemző választék kialakítása a lehetőségekhez mérten gördülékenyen zajlik. A forgalmat különféle akciókkal, kedvezményekkel igyekeznek alakítani. Az eladókra ezelőtt is jellemző volt a közvetlenség, szolgálatkészség, a vásárlók iránt tanúsított jó kereskedői magatartás. Ez most tovább erősödik. Hagyományőrzők A cipő- és a konfekció osztályon tapasztalni, hogy az áruválasztékot helybeli üzemekben készült darabokkal igyekeznek bővíteni. Jó a kapcsolat e téren máris a NÍVÓ Ruházati Szövetkezettel, a Cegléd és Környéke Háziipari Szövetkezettel, PEMÜ cipőgyárával és a céga más üzemeivel. A jövőben, nem titok, szeretnének árusítani valót beszerezni a Május 1. Ruhagyár helybeli gyárától és a PEVDI konfekciórészlegétől is. A nyárra felkészültek. Számon tartják, mikor vannak ajándékos ünnepek, mikor lehet a szokásosnál népesebb vevőközönségre számítani. Mint májusban az otthonkákkal, sorra más eladni valóval kitelepülnek majd az épület elé, a befőzések idején ismét megrendezik a befőttes üvegek vásárát, kínálják majd a szabadban a kánikulai öltözékeket is. Tervezik, hogy július elején sorra kerítik a hagyományos NDK-beli áruk bemutatóját és vásárát, az előkészületek erre javában folynak. Az NDK-napokhoz hasonlóan csehszlovák napokat is terveznek, ugyanis az áruházi cserekapcsolatot most egy csehországi szövetkezeti áruházzal igyekeznek kiépíteni. E. K. Színek, formák A legújabb divat szerint Ruházati konfekcióban kedvelt márka az Elegant, a Május 1. Ruhagyár termékeinek sora. Kifogástalan minőségű öltözékeket varrnak a ceglédi gyáregységben is, a legújabb divat szerint. A külföldi megrendelők száma népes, széles a gyártmányösszetétel skálája. Tavaly egy szocialista brigád a Kiváló műszaki brigád címet nyerte el, a fiataloké pedig kiváló ifjúsági brigád lett. A gyárban készült szép holmik jelentős része export, bérmunka. Szállítanak az NSZK- ba, az USA-ba,Svájcba, dolgoznak finn, angol és líbiai rendelésre, időnként szocialista országokba is küldik a tetszetős öltözékeket. Az idős magányosokért Házhoz járnak segíteni Cegléden évek óta szorgalmazzák az idős, magányosan élő emberek felügyeletét, házi szociális gondozását. A feladatkört társadalmi segítőkkel együtt látja el négy hivatásos és egy szervező gondozónő. A hivatásosak a társadalmi aktívákkal egyetemben gyakran fordulnak meg védenceik otthonában. Van, akinek takarítani, mosni segítenek, vannak, akiknek étterem vagy a kórház konyháján főtt délebédet viszik házhoz rendszeresen, mentesítve az idős pártfogoltat a beszerzéstől, főzéstől. A betegeket a körzeti orvos útmutatása szerint látják el, beszerzik a szükséges gyógyszereket, gondoskodnak az idős, magányos emberek otthonának higiéniájáról, öltözékük, ágyneműik tisztántartásáról. Emberek és kötetek könyvekkel teli polcokon Alaposan megváltozott most végetérő tanácsi ciklusa éveiben az abonyi könyvtár, amely a megye egyik legszebb községi könyvtára lett. Alapterülete 440 négyzetméter, 40 ezer kötet áll az olvasók rendelkezésére, seregnyi folyóirat és természetesen a kézi-könyvtár kötetserege.helyben olvasható sok könyvbarátok az abonyiak, a felnőtt és a gyerek könyvtári tag, emellett számos családi otthon kezekben forgatott tartozéka a könyvespolcokon látható seregnyi olvasmány. Kézlabda Vereség fiatal pályán A Fót külföldi túrája miatt szombatról keddre halasztották a Ceglédi KÖZGÉP—Fót bajnoki összecsapást. A találkozó megérdemelt vendéggyőzelmet hozott. Fót—Ceglédi KÖZGÉP 28-25 (13-10) Cegléd, városi tornacsarnok, 400 néző. Vezette: Becsi, Baumann. Fót: Lukácsi — Marton (5), Boskó (4), Székely I., Takács (7), Ricsovics (8), Duday. Csere: Danyi (kapus), Rigó, Székely L., Hekker (4), Márta. Ceglédi KÖZGÉP: Turóczi — Nagy (5), Tiba (6), Tulik (5), Pásztor (3), Dér. Tóth (2). Csere: Győre (kapus), Bosnyák (3), Dávid (1), Farkas. 9-9-ig fej fej mellett haladtak a csapatok. Eddig még úgy tűnt, a ceglédiek megőrizhetik hazai veretlenségüket, hiszen emberhátrányban is sikerült gólokat (négyet!) dobniuk. Ezután a jól védekező, s meggyőzőbb csapatjátékot nyújtó Fót fokozatosan elhúzott, s már 20-13-ra is vezetett. A hajrában még egyszer fellángolt a KÖZGÉP, de már csak csökkenteni tudta jelentős hátrányát. Játékvezetési szempontból furcsa mérkőzést láthattunk. A sportszerű találkozón a Fótból tízszer, a Ceglédből hatszor állítottak ki 2-2 percre játékosokat, sokszor elhamarkodottan. Az Oroszi és Tóth nélkül kiálló vendégek meglepő, de megérdemelt győzelmet arattak. Jók: Lukácsi, Marton, Takács, Ricsovics, a KÖZGÉP- ből Turóczi az első húsz percben mutatott teljesítményéért dicsérhető. Undrureán László 4r Gyűlölettől szederjes, vastag hang dörren a lelátón. Legalább reálisan vezess, te, reálisan! Rossz napot fogott ki a Közgép kézilabdázó-gárdája, álmosan, bágyadtan játszik, hibát hibára halmoz, partnere, a Fót nemkülönben. Mégis valamivel hamarabb ocsúdik merevségéből, ma ennyi elegendő, gólokkal vezet, majd győz. ötlettelen, szárnyaszegett ceglédi próbálkozások, kihagyott ziccerek sora. A vereségnél többre ma nem telik. Feszültség gömbölyödik a hevült levegőben. Vajon a lelátón ülők képesek lesznek-e elviselni? Úgy tűnik, egy részük nem. Hányan lehetnek? Tízen, húszan, talán harmincan? Mégis betöltik a tornacsarnokot. Verést, vandálkodást helyeznek kilátásba, mármint a csapatokéhoz hasonló teljesítményt nyújtó bíróknak. Bundát emlegetnek, felelőtlenül pocskondiázzák, anyanyelvi váladékukkal hajigálják az egyik játékvezetőt. Közben a csapat, lenn a pályán, csöndben, de biztosan alulmarad. Gerjedelmes és veszedelmes végkifejlet képei villognak. Hallgat a megszokott kórus , a Hajrá, Közgép! hol marad? Aztán nagy nehezen mindenki elvonul. Egyre sürgetőbb annak felismerése, hogy a bírót semmilyen körülmények között nem lehet, de nem is kell legyőzni. Kardot rántani a sípos ember ellen, az annyi, mint saját csapatunkat döfti le. És egyszerre két ellenfelet a hanyatló formában játszó Közgép már biztosan nem bír el. Mint történt ezúttal is. V. S. ISSN 0133—2600 (Ceglédi Hírlap) \