Pest Megyei Hírlap, 1986. december (30. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-28 / 304. szám
Száraz dűlői ásatás Avar sírok vallanak a múltról Összekötözték a holtak lábát TALAJFELSZÍNRŐL GYŰJTÖTT edénytöredékekből már régóta tudjuk, hogy a lajosmizsei határ közelében szarmata és Árpád-kori települések találhatók. Mivel jelentékeny leletek nem kerültek itt elő, s mert hasonló települések Nagykőrös más, könnyebben megközelíthető területein is vannak, sokáig úgy tűnt, a Száraz-dűlőben nem feltáró munkába fogni.érdemes 1984 őszén azonban avarkori vas nyílcsúcsokat és ezüst övezeteket fordított ki a földből az eke. S minthogy környékünkről ekkor még egyetlen, szakszerűen feltárt avar sírt sem ismert a szakirodalom, s mert Nagykőrös—Kecskemét—Tiszaalpár térségében egy volt fejedelmi központ létezése feltételezhető ezen időszak eddigi leletei alapján, indokolttá, s a tervezett erdősítés miatt pedig szükségszerűvé vált ásatásokat végezni e helyen. Az 1984. évi leletmentés eredményei ösztönzőleg hatottak a további kutatásra, amit 1985—86-ban több hónapon át végeztünk a Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága költségén. Eddig mintegy 2 ezer négyzetméter nagyságú területet vizsgáltunk meg, amelynek során bronzkori, szarmata, avar, valamint honfoglalás és államalapítás kori települési objektumok és temetkezési helyek kerültek napvilágra. Az időszámításunk előtti 2. évezred elejéről (XX—XVIII század) származnak a legrégebbi emlékek. A nagyméretű urnák alján ott voltak az elhamvasztott holttestek maradványai, ezekre helyezték az „utolsó vacsorának” szánt ételeket tartalmazó kisebb agyagdényeket. Ezenkívül csak egy átfúrt madárlábcsont került még elő, amelyet zsinegre fűzve és nyilván nyakba akasztva talizmánként viseltek. A kora bronzkori temetőhöz tartozó falu helyét eddig még nem ismerjük, csupáncsak a feltárt, ugyanilyen korú gödrökből sejthető, hogy az valahol a közelben fekszik. A szarmaták az időszámításunk szerinti 1. század közepéig sűrűn benépesítették az Alföldet. Emlékeikből egyelőre egy kör alaprajzú ház, ötvennél több gödör és tüzelőhely, továbbá 14 árok, illetve árokrészlet bukkant elő. Az említett, úgynevezett gödörház olyasféle kúpos fedelű építmény lehetett, mint amilyeneket egykorú, római ábrázolások is megörökítettek. Az árkok egy része vízvezetésre szolgált, más részük a belőlük kihányt földdel együtt a háziállatok (ló, szarvasmarha, juh) elkóborlását volt hivatva megakadályozni. Egy kiszáradt tómedertől keletre húzódó homokhát volt az avarkori temetődomb, amelynek eddig 60 sírját tárták föl. Az eddigi ásatási eredmények is jól mutatják a korabeli temetkezések szigorú, szinte előírásos rendjét. A sírok szabályos sorokat alkotva — egymástól 1,5—3 méterre — helyezkednek el. A temetődomb tetejére az itt élt közösség vagyonos képviselői temetkeztek, míg a lankásabb részekre a szegényes mellékletű, a társadalom alsóbb rétegeihez tartozó emberek holttestei kerültek. A SÍROK TÁJOLÁSA egységes: a halottak fejjel nyugat, lábbal kelet felé feküdtek. A sírmélység összefüggést mutat az elhunyt életkorával és anyagi helyzetével. A gyermekeket és a temető szélén elhantolt avarokat, csak 80—100 centiméter mélyre ásták, míg a gazdagabb felnőttek sírjának mélysége olykor eléri a 2 métert is. Rendkívül jellegzetesek és változatosak a kor temetkezési szokásai. Általános volt a koporsó használata. Erre több alkalommal már a sírgödör szokatlan nagysága is utalt, de számos esetben megfigyelhettűk a ládaszerű koporsó elkorhadt deszkáinak nyomait is. Ételáldozatként értelmezhetők a férfisírokban talált állatcsontok (ló, birka, lúd), valamint a női és gyermektemetkezések edényei. A visszajáró halottól való félelemmel, illetve a vele szemben alkalmazott óvintézkedéssel magyarázható a halott lábainak összekötözése vagy a nadrágtartó övének megoldása. Ha ezek az intézkedések kevésnek bizonyultak, radikálisabb módszerhez folyamodtak a karjaink: a sírt újra kiásva, levágták a „nyugtalankodó” elhunyt koponyáját. A sírokban lelt tárgyak korszak kézművességének fejlettségéről, a díszítőművészet motívumkincséről, különböző viseleti szokásokról és az elhunytak vagyoni helyzetéről tájékoztatnak bennünket. A férfisírok leletei közül az öveket díszítő aranyozott bronz, ezüst- és bronzveretek, továbbá a gyakori fegyvermellékletek (szablya, íj, nyíl, vadászkés) a legjelentősebbek. A női ékszerek közül az ezüst és bronz gyöngycsüngős fülbevalók, valamint a különböző gyöngyökből összeállított nyakláncok méltóak említésre. Ugyancsak a leletek alapján lehet a temető „benépesítésének” idejét meghatározni. Az eddig feltárt avar sírok a VII. század végéről, a VIII. század elejéről származnak. Ezek és a X—XI. századi temetőrész között mintegy 200 méter távolság van. Esetleg meglevő kapcsolatukról csak e terület föltárása után lehet bizonyosságot szerezni. Manapság, amikor a múzeumoknak egyre kevesebb pénzből kell gazdálkodniuk, nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy milyen nagy segítség az, amit a terepen dolgozó régészek az ugyanott gazdálkodó mezőgazdasági üzemektől kapnak. Az utóbbi évek valamennyi nagykőrösi ásatásán elkönyvelhettük a helyi “tér” melőszövetkezetek társadalmi munkáját. A szárazdűlői feltárásokon is élveztük az Arany János Mgtsz vezetősége és erdészete közelünkben munkájukat végző valamennyi dolgozójának pártfogását. TŐLÜK ÉRKEZETT az első leletbejelentés és gépet bocsátottak rendelkezésünkre a felső földréteg eltávolításához. Dr. Simon László Bacik és hiedelmek agyán sok családban boldogság a gyerek. Sajnos nevelésük nem zökkenőmentes. A kisebbek könnyebben megbetegszenek, s mivel nem mehetnek bölcsődébe, óvodába, iskolába, az apa vagy az anya kénytelen otthon maradni velük. Egy gyereknél könnyebb a helyzet, ha meggyógyul, mehetnek a szülők dolgozni. Más a helyzet két vagy több testvér esetében. A beteg előbb vagy utóbb átadja testvérének a bacikat. Ennek az átadásnak az az eredménye, hogy a szülő egy-két hét kihagyás után újból otthon marad a másik beteg gyerekkel. Az egy hét munka, egy hét otthon maradást sok munkahelyen nem nézik jó szemmel. Vegyünk egy esetet, ami nem egyedi. A szülő otthon. Épp készíti 3 kis betegnek az ebédet. Váratlanul megszólal a bejárati csöngő, összerezzen. Kinyitja az ajtót, ismerősöket pillant meg. Munkahelyi vezetője és személyzeti osztályvezetője személyében. Látják, valóban betegek a gyerekek. Nem is zavarnak tovább, elmennek. Másnap eljön a kolléganő, elmeséli a nagy újságot. Azért mentek téged meglátogatni, mert azt hitték, hogy csak lógsz. Jutalmazásoknál is érzi ennek utóhatásait, egyszerűen nem kap jutalmat, még akkor sem, ha közben becsületesen dolgozik. Mi ennek az oka? Csak az, hogy ha beteg a gyereke, otthon kell vele maradnia. Ez olyan súlyos vétségnek számít, hogy emiatt nem jár jutalom. A szülőt megviseli gyermeke betegsége, s amikor munkába állhat ismét, elkeserítik jogos hiányzásának utóhatásai. Nyilván vidámabb lenne makkegészségesen felnevelni a gyerekeit, ennek a szülő örülne a legjobban. Másik esetben a tanító jegyzi meg körülírtan — amiből viszont a szülő érthet —, hogy a gyerek azért maradt talán távol az iskolából, mert most van a dolgozatírás időszaka?! (Igen, azért van távol, mert 39,2 fok a lázadó. S befejezésül még egy félEgyes vállalati vezetők — azért vannak ilyenek is — megértésből és emberségből jelesre vizsgázva, engedélyezik a kisgyereket nevelő bejáró dolgozóknak, hogy később érkezhetnek munkahelyükre vagy korábban elengedik őket, hogy az óvodák, bölcsődék zárása előtt elérjék gyereküket. Nagyon sokan elfelejtik, koruk miatt, milyen is volt a gyermeknevelés, s irigységből teszik a kis megjegyzéseiket. Neked már az is jutalom, hogy később jöhetsz be, s korábban mehetsz el, s ezek után még jutalmat is akarsz? Milyen megértőek a munkatársak?! Azt is meg kell jegyezni, hogy ezzel az engedékenységgel nem valami kegyet gyakorolnak, hanem valóban nem nyitják ki korábban a bölcsődét, óvodát, zárni sem zárják később. Tes hát, ha akarna sem tudna a dolgozó előbb beérni, illetve később eljönni, mint a munkaidő vége. Persze az is az igazsághoz tartozik, hogy ezt a kis munkaidő-kedvezményt is meg lehetne hivatalosan kérni, de ez nem kis anyagi veszteséggel járna. Hát akkor mi a teendő? Gondolom, ezek után másik gyerek vállalásához kevés szülőnek van kedve, még akkor is, ha a statisztikák a gyermeklétszám állandó csökkenéséről számolnak be. Cs. M. Halló! Vitis? A Vitis telefonos segélyszolgálat hívószáma: minden kedden reggel 7-től 8-ig: 10-011/371, este 7 és 8 között pedig: 11-004. Tűzzománc A dánszentmiklósi művelődési és sportházban 1987. január 1-jétől 12-ig Barnáth Zoltán tűzzománc-kiállítását tekinthetik meg az érdeklődők. CEGLÉDi v oiop A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 304. SZÁM 1986. DECEMBER 28., VASÁRNAP munkabizottság alakult Fórum a pedagógusoknak A Magyar Pedagógiai Társaság Pest megyei tagozata legutóbbi küldöttközgyűlésén elhatározta, hogy a még eredményesebb munkavégzés érdekében, az egész megyére kiterjedő tagozati tevékenység mellett, több körzetben munkabizottságot hoz létre. Ahol megfelelő számú tagság, igény és ambiciózus nevelőközösségek vannak, megalakulhat a munkabizottsága. Első ízben december végéig a lehetőséget Zsámbék, Szentendre, Vác, Gödöllő, Nagykőrös és Cegléd körzete kapta meg, a megyei tagozat vezetőségének döntése alapján. A ceglédi munkabizottság megalakulása alkalmából először Fürstné dr. Kólyi Erzsébet, a Fővárosi Pedagógiai Intézet vezető szaktanácsadója tartott előadást az iskolai munkaközösségek szerepéről, és adott javaslatokat az iskolák új működési szabályzatának elkészítéséhez. Szabó Alfréd, a megyei Ezután tagozat titkára beszélt a munkabizottság létrehozásának szükségességéről. Mint elmondta, a társasági keret a kötetlen, őszinte eszmecsere színtere lehet, ahol a tagság ajánlásokat, javaslatokat fogalmazhat meg, az őket érintő — a nevelőket foglalkoztató — pedagógiai problémák megoldására az állami szervek részére. A viták, konzultációk, felolvasó ülések alkalmával mindenkor az iskola valóságából kell kiindulni, mert aki nem tiszteli ezt, kétes értékű lehet a véleménye. Ellentmondásokat mutatnak az új tantervek és a tantervi korrekciók, a tárgyi lehetőségek és a gyermeklétszám, a mai iskola fejlődésének lehetőségei és a jelenlegi gazdasági feltételek. Az indoklatlanul rájuk rakott terhek miatt pedagógusok jelentős része ela jutott teljesítőképessége maximumáig. A Cegléden és körzetében élő pedagógusok igyekeznek lépést tartani a követelményekkel. Mindezt bizonyítja a számos kitüntetés, vezető pedagógusi besorolás, aranykönyvi bejegyzés, pedagógiai pályázaton való részvétel és a doktori fokozat megszerzése. Ahhoz, hogy tevékenységük még eredményesebb, tudatosabb legyen, jelentősen hozzájárulhat a pedagógiai társaság ceglédi munkabizottságának megalakítása. Az 50 társasági tag egyhangúlag megválasztotta a munkabizottság vezetőjének Bácsi Lajosnét, a művelődési osztály tanulmányi felügyelőjét, helyettesének Becze Józsefné óvodai felügyelőt, majd elfogadták az 1987. évi munkaprogramot. Sz. A. Év végi ülés Tanácsi témák a testület előtt Tanácsi témákról esett szó a városi tanácstestület legutóbbi összejövetelén. Az egyik előterjesztés a város környéki bizottság munkájáról, a másik pedig a hatósági ügyintézés helyzetéről festett képet. A térség érdeke A város környéki bizottság nem sokkal a járások (és a járási hivatalok) megszűnése, illetőleg a közigazgatási átszervezés után alakult meg. Hivatása, hogy folyamatos kapcsolatot teremtsen a városi tanács és a környékbeli községek tanácsai között. Alapvető feladata a felismert és elfogadott térségi érdekek alapján a közös fejlesztési elképzelések egyeztetése, valamint a gazdasági koordináció. A bizottsági teendők listáján tartják számon a ceglédi és a környékbeli tanácsok együttműködésének szélesítését, a települések összehangolt fejlesztését, a lakosság ellátásának javítását, az ügyintézés feltételeinek javítását, városkörnyéki alap létrehozását stb. Felújítás Az eltelt idő során kérdést is megtárgyalt a több bizottság. A körzetesített szemétszállítás ügyében például arra az álláspontra helyezkedett, hogy azt lehetőleg közösen kell megoldani. Kiviláglott az is, hogy a balatonszárszói úttörőtábor fejlesztésére nincs pénz, így elsősorban a felújítási munkákat kell elvégezni. A bizottság áttekintette a földvédelmi törvény hatályosulását a város és a községek földhasználói körében, és megállapította, hogy a mezőgazdasági üzemeket esztendők óta nem kellett elmarasztalni a földvédelmi szabályok megsértéséért. A tervbe vett közös gazdasági alap létrehozásának fő célja, hogy elősegítsék az egy vagy több település érdekeit szolgáló fejlesztési feladat megvalósítását, a területen élő emberek igényeinek színvonalas kielégítését. A városi tanácsnál folyamatosan vizsgálják a hatósági munka törvényességét. Az eltelt három esztendő egyebek között elemezték alatt az építéshatósági tevékenységet. Az összegzett vélekedés szerint az engedély nélküli építkezések megelőzésére, felderítésére irányuló törekvések megfelelő eredményt hoztak. Például 1983-ban 489 ezer forintnyi építésrendészeti bírságot, rótt ki a hatóság. Egy másik vizsgálódás tanulsága, hogy a szabálysértési hatóság által kiszabott pénzbírságok behajtására,, illetve elzárásra történő átváltoztatására irányuló eljárások színvonalát javítani kell. Adófizetés Az adóhatóság munkájából az adómentesség, az adócsökkentés, valamint az adófizető kedvezmények megadósáv: kapcsolatos eljárások kerültek előtérbe. Az adómentességek megállapítása megfelelt a jogszabályok előírásainak, ugyanez nem mondható el a fizetési kedvezmények ügyéről. Már a vizsgálatot megelőző években is gyakori volt, hogy indokolatlanul, a körülmények mérlegelése nélkül adtak befizetési halasztást az úgynevezett „nagyadózók” részére, zás e téren nem történt.Váltó1985-ben az út- és közműfejlesztési hozzájárulások kivetésének törvényessége, a hozzájárulások beszedésére tett intézkedések volt a vizsgálati tára. Kiderült, hogy a műszaki osztály a felületes ügyintézés következtében sorozatosan jogszabálysértő határozatokat adott ki. Vetélkedő volánosok Izgalmas szellemi párbaj A Pest Megyei Volán Vállalat ceglédi üzemigazgatóságán évek óta hagyomány, hogy a szocialista brigádok többfordulós, egész évben tartó elmebajnokságon mérik össze erejüket, tudásukat. Az egyes fordulók más-más kérdéscsoporttal foglalkoznak. Szerepel köztük történelmi, politikai, műszaki, munkavédelmi, sport s más fontos társadalompolitikai kérdés. Az egyes fordulók kérdéseire írásban adnak választ a benevezett brigádok. Izgalmas, kollektív munkát igényel ez a szellemi párbaj, amelynek végső eredménye a szocialista brigádok politikai, szakmai és általános műveltségének, tájékozottságának a gyarapodása. A közelmúltban került sor az 1986. évi befejező fordulóra, amelyen 20 szocialista brigád képviselői 3—5 fős csapatokkal vettek részt. A zsűri értékelőlapját egy-egy kérdés csoport lezárásakor feszült várakozással és kíváncsisággal tekintették meg a csapatok, hogyan állnak, van-e esélyük a dobogós helyezésre, amely a sorrendtől függően tisztes anyagi elismerést is jelent. A mindvégig izgalmas és fordulatos vetélkedőn a következő sorrend alakult ki: 1. Martos Flóra, 2. Zrínyi Ilona I., 3. Jurek Aurél, 4. Zrínyi Ilona II., 5. Bánki Donát, 6. Kun Béla szocialista brigád. A vetélkedő vezetője villámkérdéseket tett fel. A helyes választ adók jutalma egy- egy szépirodalmi könyv volt. Húsz kötet talált így gazdára, nem egy versenyző 2—3 könyv boldog tulajdonosává vált percek alatt. Czérna Miklós üzemigazgató azzal nyitotta meg a vetélkedőt, hogy ennek a versenynek nem lesznek vesztesei. A már kialakult és a vetélkedőn tovább erősödött emberi kapcsolatok a szocialista brigádok tagjai között minden bizonnyal a gazdasági munkában és az eredményekben is gyümölcsöznek. Szeleczki Mihály Évzáró vacsora Kellemes évzáró vacsorával búcsúztatták a mozgássérültek az óévet a Magyar étteremben, ahol jutányos áron kedves kiszolgálással és Klein György zenéjét hallgatva töltöttek el egy kellemes estét. Mindenki jól érezte magát. ISSN 0133—260» (Ceglédi HKU; Különvélemény Az áramdíj kamatáról A Démász meglepő értesítéssel kopog be a városlakókhoz az új áramdíjfizetés kapcsán. Ezután évente csak egyszer fogják leolvasni az órát, s mindenkinek valamilyen módon kigondoltak egy díjtételt. Több szempontból is elvetett. Elvetem, mert ezután a rossz óra lecserélésére még kisebb esélye lesz a fogyasztónak; elvetem, mert nem reális érték alapján történik az átlag meghatározása. Hajszín? Testmagasság? Foglalkozási kör? Gyermekek száma? Nem tudom, mi alapján, merthogy nem a fogyasztó éves szintű energiafelhasználásán alapul, az bizonyos. Vegyünk egy órát! Széchenyi út 4L, az óra száma: 04 603 227, erre most kiróttál: kéthavonta 640 forintot. Ez valójában 32 százalékkal, vagyis 156 forint 7 fillérrel több az átlagnál. A példaként említett mérőszerkezetnek 1985- ben 430 forint 47 fillér, s 1986- ban pedig az 5 befizetés alapján 550 forint 28 fillér az átlagos kéthavi fogyasztása. Tudom, nem könnyű senkinek a helyzete, de ha kitalálták a legrégebbi városi civilizációban, a sumeroknál a kamatot és alkalmazzák azóta is mindenütt a világban — ezt elvárjuk most is, a XXI. század küszöbén, Cegléden. S. D.