Pest Megyei Hírlap, 1987. március (31. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-24 / 70. szám

Álljatok ki a szélbe! Hol a helyetek? Mit akartok? Mit akartok csi­­nálni? Mit akartok, ha csi­náltok valamit? Valamit csináltok? Tudatosak a dolgaitok? Dolgozik a tu­datotok? Tényleg tét a jö­vőtök? Kérdések. De kikhez szólnak a kérdések? Kinek mi a szándéka a kérdéssel? Őszintén kérdezünk-e, vagy csak azért, mert mai el­lentmondásokkal teli vilá­gunk kérdésekre inspirál? Kérdezni divat volt min­dig és divat ma is. Fiata­lok vagyunk mindannyian. Fiatal vagy is is, bátyám, a magad negyvenkét ves. Fiatal vagy, mert övé­az újjászületésünkkel együtt születtél. Fiatal vagy te is, barátom, még akkor is, ha huszonöt éves öregember­nek érzed magad. Jó az neked, hogy apád bácsinak nevez? Én válaszolok helyetted. Ez nem jó neked. Te ezt most nem tudod, de hidd el nekem, mert én nem szoktam hazudni! Előfor­dul, hogy magamnak igen, de másoknak soha. Itt nagy és nemes dolgokra gondolj! te Ne sértődj meg, nemcsak vagy egyedül, sokan vagytok huszonöt éves öregemberek. Hogy ne kérdezgessenek benneteket, mert egy egész világ baját hordjátok a vállatokon? Higgyétek el, több a váll, mint a baj. Megnéztétek már, hogy rajtatok kívül másoknak mennyi baj jutott? Pedig nem harácsolok és nem bugyuták. Csak felvállal­ják. Ti azt hiszitek , ők meg tudják. A fiatalság egy állapot. Nem tehettek róla, hogy fiatalok vagytok, de majd kinövitek. Ebben az egy­ben biztosak lehettek. Igen ám, de mit fogtok átadni huszonéves utódai­toknak? A bajt? És ha nem kell nekik? Azt fog­játok mondani: — Igaz, hogy játszottunk a jö­vőnkkel, csak nem tét­re...! ? Áttérek egyes szám má­sodik személyre, mert a KISZ-ről írok. Tudod, hogy titulált téged valame­lyik nap egy 19 éves ta­god? — Gyáva vagyok, s nem merem leírni. Pedig nem vagy rossz. Van ben­ned akarat, erő, olykor­olykor tenni akarás is, de az elmúlt időben már többször megbüntetett a rendőr, mert a Várakozni tilos táblánál parkoltál. Nem bánnám, ha gyorshaj­tásért írnának föl! Hozzád szólok, barátom, mint KISZ-tag a KISZ- taghoz. Ne hallgass senki­re, csak a józan észre! — Apropó, engedd meg, hogy bemutatkozzam: Jó­zan Ész vagyok. Vedd ki a zsebedből a kezed! A másikat is, hi­szen két kezed van. Most pedig fogd meg a mellet­ted lévő kezét, mert lehet, hogy ketten már nem csak többen lesztek. Ha hideg a keze, melegítsd meg, mert a vér csak akkor pe­zseg, ha meleg. És mindig több és több ember kezét fogjátok meg. S ha már körbeértétek a földgolyót, énekeljetek, mert azt már majdnem elfelejtettünk. Ezután fogsz rájönni ar­ra, hogy mit kell tenned. De ez korántsem minden. Harminc éve bontottunk zászlót. Emelt fővel kell a negyedik ikszbe Mindannyiunknak lépnünk, együtt, bal lábbal kilépve, úgy, hogy dongjon a föld. Nem baj, ha sár van, majd he­vünk felszántja, s az sem baj, ha por van, majd ve­rejtékünk fellocsolja. Nem a kínlódás, hanem a mun­ka verejtéke. Kommunista Ifjúsági Szövetség. Ez három szó, melyből jelenleg a középső biztos. Csak rajtunk mú­lik, hogy a másik kettő is stabillá váljon. Március 21. A tavasszal együtt születtünk. Álljatok ki a szélbe, s ha jó fületek és szívetek van, meghalljá­tok majd, hogy mit mesél nektek. A 21-i szél Komó­csinról, Marosánról mesél, ők pedig Ságváriról és Ki­liánról. Én pedig ezt meséltem, de ez is egy igaz mese. Cs. L. k NAGYKŐRÖSI /ÜHan A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXI. ÉVFOLYAM, 70. SZÁM 1987. MÁRCIUS 25., SZERDA Felszabadulásunk óta meg­szűnt többek között a tudo­mányos címek megszerzésének egy szűk társadalmi rétegre, osztályra korlátozódó privilé­giuma. Így manapság embe­rek százai teszik ki nevük elé a gyakran kemény munkával megszerzett tudományos foko­zat (dr.) betűjelét. De helyesen járunk-e el használatában? No nem er­kölcsileg, hanem nyelvtani szempontból. Annak ellenére, hogy e témában sok vita folyt nyelvművelők között. A közel­múltban Ruzsiczky Éva nyel­vészünk megpróbálta tisztázni a ma elfogadható álláspontot. Ezek szerint a finnugor — köztük a magyar — nyelvek közös sajátja, hogy rang-, méltóságjelölő a cím­, szavak rendesen a személynevek után álltak. De a XVI. és XVII. században idegen — latin és német — hatásra kétfelé vette útját a címek, rangok hangsú­lyozásának divatja mind szó­ban, mind írásban. Ezért lehet az, hogy míg korai kóde­xeinkben, „Szent Ágoston doktor”-ral, tipikus példaként találkozunk, már Szabó Mag­da: Kiálts, város! című, a tö­rök kori Magyarországot idéző drámájában Bocskai fejede­lem követe: „hajdúkapitány Molnár” néven mutatkozik be Debrecen város magisztrátu­sának. Ettől kezdve aztán doktori cím legalább olyan gyakran szerepel a név előtt, mint a név után, ha ugyan nem gyakrabban. Épp ezért mai nyelvművelésünk felhagyott az idegen eredetű, de nyel­vünkben mély gyökeret vert fordított sorrend ostorozásá­val. Mindkét forma elfoga­dott: dr. Nagy vagy Nagy dr., bár ez utóbbi magyaro­sabb, hagyományosabb és in­kább beleillik az efféle sorba: Margó néni, Dénes fiam, Ma­rót tanító. Sok gondot okoz a doktori címek elhelyezése az asszony­nevekben. Az előzőekből kö­vetkezően azok a hölgyek, akik maguk nem rendelkez­nek e címmel, csak férjük, a már említett két eset közül választhatnak. Így ha a dok­tori cím a név előtt áll, akkor a férj nevéhez kell illeszte­niük a -né képzőt: dr. Ko­­vácsné. Ha viszont a név után áll a tudományos foko­zat megnevezése, akkor csak így: Kovács dr.-né, a doktor szóhoz illesztett -né képzővel használandó. Hiszen megté­vesztő lehet egy ilyen eset­ben a Kovácsné dr. haszná­lata. Előfordulhat, hogy a házas­társak mindketten megszerez­ték az ominózus rangot, ekkor a dr. Kovácsné dr. Kiss Éva forma használható a legprak­tikusabban. Gyakran visszatetszést kelt alacsonyabb végzettségűek kö­zött a doktorátus indokolatlan „nagybetűs” (Dr.) írásmódja. Felesleges bosszús­kat takaríthatunk pillanato­meg, ha ennek a dolognak is utánané­zünk. Általában a doktori cí­met, de családi állapotot, csa­ládon belüli kort jelző szava­kat. Csak „kiemelt esetekben: levélcímzésben, aláírásban, névsorban, cégtáblán” fogad­hatjuk el a nagybetűs írás­módban. Orbán András Cím, rang, doktorátus Iskolatanács a Rákócziban Gyermekközpontú szemlélettel Az új oktatási törvény be­vezetése változásokat hoz va­lamennyi iskola életében. A változások között jelentőseb­bek: az iskolai önállóság, az iskolai nyitottság szélesítése az új társadalmi testület, az iskolatanács létrehozásával. Kétkedés Széles társadalmi környe­zet, szülők, művelődési intéz­mények, üzemek, vállalatok más-más megközelítésben kell hogy segítsék ezentúl az ok­tató-nevelő munkát. Az isko­latanács gondolatát, létrejötté­nek módját, feltételeit doku­mentumok rögzítik, míg ered­ményes működését a jövő munkálja ki. E testület szükségességével kapcsolatosan kétkedő gondo­latok is felmerülnek, hiszen napjaink oktató-nevelő mun­kájának javításához akadtak máskor is elképzelések, me­lyek a mindennapok gyakorla­tában nem váltották be a re­ményeket. Az iskolatanácsok meghatározott időtartamra vá­lasztott testületek, amelyek mint társadalmi erők az is­kola mellett számos lehetősé­get teremthetnek az együtt­működéshez. A választott testületet sok­oldalú segítő szándék kell hogy vezesse, azzal, hogy a társadalmi valóság ismerője­ként van jelen az egyes isko­lákban. Törekvései akkor nem válnak formálissá, ha az is­kolai élet sokoldalú megisme­rése után a maga eszközeivel segíti az intézmény pedagó­gus- és gyermekközösségének kibontakozását. Kérdőjelek természetesen vannak, a gya­korlati háttér még kimunká­­latlan — iskolák és iskolata­nácsok a kölcsönös ismerkedés korszakát élik. Érdekek és lehetőségek is­kolánként mások és mások, azzal a közös motívummal, hogy ez a testület egy elkép­zelt formai keretek között ké­pes lesz önmagát megtölteni tartalommal. E kapcsolatoktól a legtöbb iskola eredményeket vár, mivel egy-egy­­ gazdasági, vállalati egység folyamatosan képviseli, segíti majd iskoláját huzamosabb ideig. Megalakult Városunkban az Arany és a Petőfi iskola után a II. Rákó­czi Ferenc iskola tanácsa is megtartotta alakuló ülését. A tanulólétszám arányában 13 személy alkotja a szervezetet­, hét kültaggal és hat iskolai dolgozóval. A kültagok közül hatan egykor az iskola nö­vendékei voltak, köztisztelet­ben álló tettek eleget emberek. Szívesen Dajka Ambrus igazgató felkérésének, hogy az új testületi formában egykori iskolájukat legjobb tudásuk szerint segítsék. A tagok titkos szavazással Mártonfalvi Pált, a Dél-Pest Megyei Vízgazdálkodási Tár­sulat vezető főmérnökét vá­lasztották meg elnöküknek. Csípő Balázs, a Hazafias Nép­front titkára és Pászti Annes, a városi tanács művelődési egészségügyi és sportosztályá­nak képviselője köszöntötte az iskolatanács tagjait. Az előzetes tervek szerint az iskolatanács az új tanévig két alkalommal fog találkozni az iskolavezetéssel, amikor meg­ismerik a gyermek- és ifjú­­ságvédelem eddigi tevékenysé­gét, majd véleményezik a mű­ködési szabályzat dokumentu­mait. Mártonfalvi Pál röviden vá­zolta az iskolatanács fő tö­rekvéseit. Szoros, őszinte együttműködéssel, a tanulók élet- és munkakörülményein hathatósan szeretnének javí­tani. A patronáló gazdasági egységek anyagi erőiket, kap­csolataikat készségesen állít­ják az iskola szolgálatába, hogy jobb feltételekkel a ta­nulók esélyeit, lehetőségeit számos vonatkozásban bővít­sék. Képviselet Komoly érdekképviseletnek látszik ez, de mindennek csak akkor tud megfelelni az iskolatanács, ha alapos, átte­kintő munkát végez, s követ­kezetesen azon lesz, hogy az igények és lehetőségek össz­hangját gyermekközpontú sze­retettől vezérelve megteremtse, és minél hamarabb megtalál­ja az iskola problémáinak megoldásához a legjobb utat. Szendrődi Judit Mert különben halál fia Akik elkocsmázták a meleget A tejivó pultjánál álldogál- kend. Nem érti ezt maga. fázott meg szomjas is volt, be­­va, az ember — miköz­ Meglátszik, hogy asszonynép tért egy szintilyen kocsmába, ben éppen azzal van elfoglal­ — torkolta le a kocsmás. Ott is ragadt a kancsó mel­va, hogy csillapítja reggeli éh- A másik csodálkozva kér­­lett­­ségét — a csupa üveg falon át dezte. No hát most már igazán szívesen bámulja a Fő utcát. — Ne bolondozzék Én is egészen belefeledkez­­kend, tényleg nem tudja? mán megmérgesedett az Úr. Elkül­­dött Benedekért és megszente­tem a nézelődésbe, amikor kü­ A nénike, mintha kicsit el­ neki, hogy nehogy igyon vala­­lönös hangok ütötték meg a szégyellte volna magát, lehaj­ mit a kocsmában az fülemet. Pontosabban a kiej­­tette a fejét, de pár pillanat mert különben halál fia. úton.­tés volt, figyelemfelkeltő. A múlva ismét felkapta a tekin- Elindult Benedek is, nem beszélgetés irányába pislantot­ tétét és fürkészően szegezte a ivott, nem evett, nem is mé­tám, és megláttam a társalgás két férfira. Kérdezni nem segedett, de a szép kocsmáros­­résztvevőit. Két idős bácsika mert, csak reménykedett, nénak csak nem tudott ellen- és náluk egy kicsivel fiata­ hogy hátha beavatják a hől- állni, s mivel a tilalom az asz­­tabb nénike álldogált egy ma­­gaikba. szonynépre nem terjedt ki, ő sík pult mellett és nagy szü­ — No, ide figyelmezzen, el- is ottmaradt. Ebből ered a neteket tartva, ízes kiejtéssel regélem. mondás, hogy Sándor, József, beszélgettek. A nénike mohón kapott a Benedek, zsákban hoztak me­— Be kéne zárni a kocsma­ szó után. leget. Azaz, hogy nem hoztak. hát — jelentette ki a hatal­ — Az úgy vét, hogy böjt- No, érti már? más kocsmát viselő bácsika, más havának derekán az úr — Értem, értem. De most — Be­­be bizony — felelte a megszente Sándornak, hogy már menni kéne, mert itthagy másik, majd ismét jókora hall- egy nagy-nagy zsákban vigye minket a busz, gatás következett, s közben el a meleget a szegény empe­ összeszedték csomagjaikat felhörpintették kakaójukat. reknek. De hát az is csak ha- és elmentek. A nénike azonban tovább lando vót meg szomjas is Elmosolyodtam, izgett-mozgott s kisvártatva volt, hát betért egy útszéli k^ilyet, kár, hogy ez csak megszólalt: kocsmába. Ott aztán olyan jól •*» mese és nem a kocsma­— Aztán mért? Pont kendtek érezte magát, hogy el se akart kon múlik a jó idő. Persze az­­mondják, mikor állandóan ott menni. Megmérgesedett az Úr­tól még nem ártana bezárni lennének? és így utána küldte Józsefet, őket. — Ejnye no. Hallgasson Az is megy-mendegél, de ő is Hargitai Bernadett Körösi tavasz Grafikai kiállítás A Körösi tavasz rendez­vénysorozatának újabb állo­mására kerül sor. Csütörtökön, március 26-án 17 órakor az Arany János Művelődési Köz­pont kiállítótermében Imre nyitja meg Kéri Varga Imre grafikusművész kiállítását. Kéri Imre az I. Nagykőrösi Grafikai Tárlat városi fődíjas alkotója, jelen kiállítása en­nek jutalma. Hopponmaradtaknak Ismerősöm, aki fölöttébb kedveli a hangulatos, kultu­rált mulatságokat, most szo­morúan panaszolja, hogy az idén lekésett minden farsangi bálról. Fájdalom, de ilyesmi­ben már csak jövőre lesz ré­sze. Azazhogy nem egészen van ez így, mert a Dunatours nagykőrösi kirendeltségének munkatársai számítottak rá, hogy lesznek ilyen hoppon maradt emberek. Az ő vigasz­talásukra március 30-án buda­pesti utazást szerveznek. Igaz nem bálba, hanem az Erkel Színházba, ahol az Utófarsanc­ című kabaréműsorra várják a nevetni vágyó közönséget. Mozi, színház A nagyteremben Rock Rióban. Színes brazil film. Előadás 5 és 7 órakor. A stúdióteremben Vakvilágban. Színes magyar film, fél 6-kor.­­ A kecskeméti Kamaraszín­házban, este 7 órakor: Villám­­fénynél. Őze Lajos bérlet. A szolnoki Szobaszínházban, fél 8-kor: A kínkastély. Mégis döntetlen született A kaucsuklabda nagykőrösi szerelmesei több eseményre voltak az utóbbi­ időszakban hivatalosak. Nk. Kgy: Kinizsi—Békéscsa­bai Előre Spartacus 8:8.Nk.: Varga S. (3), Szakács (3), Er­­dey (2), Kasza. Nagy küzde­lem volt a sportotthoni NB III-as férfi csapatbajnoki ta­lálkozón. Döntetlen született, de bármelyik fél győzhetett volna is. A vecsési megyei csapatbajnoki fordulóra serdülő nem mentek el a kinizsisek. A sportotthonba kiírt hármas megyei női csapat­bajnoki ta­lálkozóra a szentendrei tartalé­kok, ifjúságiak és serdülők is megérkeztek, de ott nem ta­lálták a helyieket, így mind­három találkozó 2—2 pontja já ok nélkül a vendégeké lett. Budaörsön 29 intézmény mintegy száz fiatalja — kö­zöttük még fővárosiak is vol­tak — 12 asztalon vetélkedtek a megyei középiskolás asztali­tenisz-bajnokságon. Városun­kat négy gimnazista leány képviselte, a nem igazoltak kategóriájában. Leány egyéni­ben: Hargitai Bernadett és vegyes párosban Járó Mária (budapesti partnerével egy­aránt harmadik helyezést ér­tek el). Ők ketten, valamint Szathmári és Orsányi is a leg­jobb 8-ig jutottak leány egyé­niben és párosban. A Nagykőrös és Vidéke Áfész dolgozói is részt vettek az Abonyban megrendezett megyei Meszöv-ös asztalite­­nisz-versenyen, de az igen népes és erős mezőnyben csa­patuk nem lett helyezett. SAKKOZÓK Három, egyenként 4 fős csa­pattal, 2x30 perces játszmák­kal Cegléden rendezték a fel­menő rendszerű Kiszöv Ku­pa vetélkedősorozat megyeré­szi sakkversenyét. A Nk. Gép­gyártó­ és Szolgáltató Ipari Szövetkezet gárdája (Hévízi György, Ady Béla, Horváth József és Hévízi Jenő) a Ceg­lédi Stylus ellen 2,5—1,5-re, a vasipariak ellen 4:0-ra győ­zött és így első helyezettként továbbjutott a megyei döntő­be. Az 1986/87-es tanévi úttörő­olimpia városkörzeti fiú sakk­döntőjét az ifjúsági házban rendezték, sakkórával, 2x15 perces partikkal. Az úttörők ötfordulós svájci rendszerben mérkőztek és a pontszámok is mutatják a kiegyensúlyozott­ságot. A kisdobosoknál sok te­hetséges fiatal győzött. Úttörők (11 induló közül): 1. Gábor László (Rákóczi isk.)­ 4; 2. Hévízi György (Petőfi isk.) 4; 3. Berecz Tamás (Arany isk.) 3; 4. Tóth István (Petőfi) 3; 5. Horváth Attila (Arany) 3; 6. Járvás Csaba (Kocsér) 3; 7. Tajti Tibor (Ko­­csér) 3 ponttal. Kisdobosok (6-an voltak): 1. Debreczeni József (Kőcsér) 5; 2. Farkas Albert (Arany) 3; 3. Csehi István (Nyársapát) 2,5 és 4. Deák Attila (Petőfi) 2 ponttal. Az úttörő 1—2. és a kisdo­bos győztes jutott a megyei viadalra. ÚTTÖRŐ-OLIMPIA Kézi- és kosárlabdában má­jus 29-től 31-ig városunkban rendezik­­ az úttörő-olimpia egyik országos területi döntő­jét. A körösi pat­­ásoknak jó lesz igyekezni! Szeretnénk lát­ni őket is akkor a pályáin­kon! Kiskunhalasi AC MEDOSZ —Nk. Mészáros TSz SK 7:1 (2717-2390 fa). Nk.: Lóczy 455 (1), Szabó B. 428, Tóth F. 404, Kovács 388, Mészáros 380, Farkas J. 349. Az NB III-as teke csapatbajnoki mérkőzé­sen a „csatornás” pályájukhoz szinte odanőtt és otthonukban több mint két évtizede veret­len (!) vendéglátók nagy össz­­fával nyertek. TESTÉPÍTŐK A testépítő-kondicionáló tan­folyamra folyamatosan lehet jelentkezni. A férfiakat hét­főn, szerdán és pénteken, a nőket kedden és csütörtökön egyaránt 16.30 és 18 óra kö­zött várja a gőzfürdőben a te­remfelelős. SZERDÁN Kosárlabda. Gimnáziumi labdajátékterem, 16.30: az út­törő-olimpia városi fiú, 2. for­dulója. Labdarúgás, Cegléd, 15.30: Honvéd Bem SE—Nk. Kgy. Kinizsi, barátságos mérkőzés. S. Z. TEKÉZŐK ISSN 0133-2708 (Nagykőrösi Hírlap) A Petőfi rádióban Ma délben A Petőfi rádióban, 12 óra 25 perces kezdettel szerdán, már­cius 25-én hangzik majd el az a riport, amelyet Holakovszky István készített dr. Makai Ka­talinnal, a városi tanács vb művelődési osztályvezetőjével. Az Útikalauz üdülőknek című műsorban az osztályvezető részletesen szól a Körösi ta­vasz rendezvénysorozatról.

Next