Pest Megyei Hírlap, 1987. március (31. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-26 / 72. szám

Növekszik a tbc-sek száma Az egészségügyről egészségesen Nemrégiben a monori egészségügyi pártalapszerve­­­­zet is megtartotta beszámoló taggyűlését, amelyen Var­­­­ga Árpád vezető gyógyszerész, az alapszervezet párttit­­­­kára adott számot az 1986-os év gondjairól, problémái­­­­ról és mozgalmi munkájáról. Varga Árpád szerint az 1986-os év munkaterve is­­ a XIII. kongresszus szellemében készült, amely szerint: N „javítani kell az egészségügyi alapellátást, nagy figyel­­­­met kell fordítani a betegségek megelőzésére, fejleszte­­­­ni szükséges az orvosi ellátás technikai feltételeit, va­­­­lam­int annak műszerezettségét — és bővíteni kell az­­ idős korúak ellátását szolgáló intézményhálózatot”. — A lehetőségekhez képest igyekeztünk a fentieket vég­rehajtani — mondta Varga Árpád —, de ennek ellenére romlott a lakosság egészség­­ügyi álapota, sőt, nem csök­kent a lakosság elégedetlensé­ge sem. Ezt tudva, az egész­ségügyi pártalapszervezet ki­emelt feladatának tartja, hogy a kormányzati intézkedések alapján és a társadalmi össze­fogás segítségével a felmerült hiányosságokat kiküszöbölje. Fontos, hogy képesek legyünk a megelőzés, a gondozás, a gyógyítás és a rehabilitáció feladatait a mainál összehan­­goltabban és színvonalasab­ban megvalósítani. Üres helyek A monori szakorvosi ren­delőintézet 1986-os szükséglete 3,5 millió forinttal növekedett — így most a végösszeg 34 millió 610 ezer forint. A nö­vekedés az alapellátás szín­vonalának emelkedését is mu­tatja, de ez csak részben igaz, hiszen a rendelőkben lévő felszerelések és műszerek amortizációja ötvenszázalékos A fenti összegből létszámbő­vítés is történt, például Üllőn, ahol egy iskolafogászat léte­sült, amelyre már nagy szük­ség volt. Az onkológiai állást csak helyettesítéssel tudták betölteni, de munkába állt egy reumatológus, egy bőrgyó­gyász, sőt Monoron ismét van gégészeti szakrendelés is, heti két alkalommal. Az üres állásokból hiányzó orvosok feladatait a rendelő­­intézet kénytelen volt külső vagy belső helyettesítésekkel megoldani, de ez azt is je­lentette, hogy többeknek saját munkájuk mellett több­­­letmunkát kellett vállalniuk, s ez valószínűleg nem járt a minőség javulásával. Gondot jelentett a járóbeteg-szakellá­tásban az is, hogy a fennálló rendelkezések szerint csak 30 napos távollét után helyette­síthető egy-egy betegség vagy továbbképzés miatt hiányzó szakorvos. Az egészségügyi pártalap­szervezet taggyűlésén kiemel­ten foglalkoztak azzal, hogy a jobb alapellátás elengedhe­tetlen feltétele az állandó és folyamatos képzés és tovább­képzés. 1986-ban két orvos szerzett szakképesítést, egy egészségügyi főiskolára jár, tíz orvos és tíz asszisztens pedig szervezett szakmai to­vábbképzésen vett részt. Ez szintén munkaerő-kiesést oko­zott. Kezdeményezések Varga Árpád szerint az alapszervezet aktivitása foko­zódott, de szü­kségesnek ítélte felhívni a párttagság figyel­mét arra, hogy szocialista módon, példamutatóan élje­nek és dolgozzanak. Fokozni kell a munkamorált és erősí­teni kell a munkafegyelmet ahhoz, hogy a betegek feltét­len bizalmat érezzenek orvo­saik iránt, mert csak így ja­vítható a lakosság közhangu­lata, egészségügyünk megíté­lése. Örömmel állapította meg a taggyűlés, hogy súlyosabb eti­kai vagy fegyelmi vétség 1986-ban nem fordult elő. Elégedettségre ad okot az, hogy fellendülőben van az egészségügyben dolgozó fiata­lok KISZ-élete és közéleti ak­tivitása is. Elismerésre méltó, hogy folyamatosan javul a párt­­szervezet kapcsolata a szak­­szervezettel, a Vöröskereszt­tel és a Köjállal, de fokozni szükséges az egészségnevelő munkát, hogy minden beteg tudja, betegségével hogyan él­jen együtt, vagy hogy mit miért nem szabad tennie — esetleg ennie. Büszkék lehetünk arra is — mondta az alapszervezet tit­kára —, hogy kezdeményezé­sünkre indult be országosan a túlsúlyos gyermekek fogyó­kúrás táboroztatása, valamint, hogy rendszeresek lettek von­záskörzetünkben a helyes táplálkozást segítő vetélkedők a tanulóifjúság körében. Jó kezdeményezésnek bizonyult az is, hogy „egészségnevelési” témakörben segédanyagokat készítettünk az iskoláknak, amelyet jól hasznosíthatnak az osztályfőnöki órákon, sőt még a szülői értekezleteken is. A beszámoló után dr. Cser­­nus­ J. Alán, a rendelőinté­zet igazgató főorvosa kért szót. Felkérte a jelenlévőket arra, hogy vegyenek részt la­kóhelyük különböző fórumain, tanácstagi beszámolóin, hogy jobban megismerjék a lakos­ság véleményét az egészség­­ügyi ellátásról, sőt ott rögtön, helyben magyarázatot vagy választ is adjanak a felmerülő problémákra. Ezt követően türelemre in­tette a kollégákat, és közölte, hogy bár új műszerekre a rendelőintézetnek jelenleg nincs elég pénze, de a terüle­tünk fekvőbeteg-ellátását vég­ző kórházak, klinikák jó fel­szerelése biztosítja a megfele­lő ellátási színvonalat. A másik oldal Dr. Csernus J. Alán javas­latot tett a serdülő-nőgyógyá­szat bevezetésére, és elmond­ta, hogy terveik között szere­pel az onkológiai, az AIDS- és virológiai szűrés bevezeté­se is. Kiemelte, hogy a tüdő­gondozó munkáját a jövőben erősíteni kell, mert újra nő a tbc-s megbetegedések szá­ma! „Tudom, hogy az egész­ségügyi dolgozók nagy többsé­ge becsületes, áldozatkész munkát végez — mondta —, de csak türelmesebb bánás­móddal és kölcsönös tisztelet­tel biztosíthatjuk munkánk pozitív társadalmi megítélé­sét.” A zárómondatot mindenki­nek megszívlelésre ajánlom Mégpedig azért, mert jól tud­juk, hogy orvosaink és as­­­szisztenseink túlterheltek, a betegforgalom pedig sokkal nagyobb annál, mint ami az „ideális” betegellátást lehető­vé tenné. Ezt az állandóan zsúfolt betegvárók is bizonyít­ják. Az éremnek azonban két oldala van: meg kell érteni az órákig várakozó, ide-oda küldözgetett, nyűgös betege­ket is ... Ölvedi Krisztina Kulturális programok Ecseren pénteken 18 órától néptánc. Gyomron 15-től a batik­­szakkör foglalkozása az alko­tóházban, 15.30-tól gyermek­torna a Pázmány utcai óvodá­ban, 17-től karate. Az úttörő­házban 15-től a bélyeg- és az ügyes kezek szakkör foglalko­zása. Monoron a filmszínházban 18-tól és 20-tól: Nő a volánnál. Pilisen 17-től az ifjúsági iro­dalmi színpad próbája. Vecsésen 14-től a Napsugár bábcsoport foglalkozása. 17-től gépkocsivezetői tanfolyam és a galambászkör összejövetele, 18-tól az ifivezetők klubjának foglalkozása. Tabella és kupamérkőzések Mint a tabella is mutat­ja, nagyon szoros az állás. Az viszont kétségtelen, hogy a Gyömrő legutóbbi hazai vere­ségével nagyon nehéz helyzet­­­­be került A március 29-i, vasárnapi bajnoki forduló után, április 1-jén, szerdán újabb Magyar Népköztársasági Kupa-talál­kozók szólítják pályára a még versenyben lévő együtteseket. Körzetünkből a Sülysáp, az Üllő, a Mende és a Gyöm­rő lép pályára jövő szer­dán délután fél 4-kor. Vala­mennyien otthonukban fogad­hatják ellenfelüket. A páro­sítás: Gyömrő—Bag, Üllő— Dabas, Sülysáp—Dány, Men­de—Szentendrei Petőfi. Valamennyi csapatunk me­gyei I. osztályú ellenféllel ját­szik, nehéz lesz tehát a dol­guk. A Dabasban pályára lép dr. Izsó Ignác, aki a Vasas NB I-es csapatából került Dabasra.★ Sajnálatos módon két ser­dülő bajnoki labdarúgó-mérkő­zés elmaradt a múlt vasárnap. A Gyömrő—Mende találkozó­ra a vendégek, a Péteri—Süly­sáp összecsapásra pedig a ha­zaiak nem álltak ki. Mindez­zel nehéz helyzetbe hozták önmagukat, hiszen a felmerült költségeket kötelesek megtérí­teni. Jó lenne, ha minél előbb rendeznék a sorokat Mendén és Péteriben is, s a legköze­lebbi fordulóban már pályára küldenék a legkisebbeket. Vagy a lelkesedés csak egy fél szezonon keresztül tartott en­nél a két csapatnál? -ér A megyei II. osztályú labda- Déli felnőtt­állása: rúgó-bajnokság csoportjának 1. Sülysáp 2. Tápiószecső 3 Bugyi 4. Nagykoros 5. Hernád 6. Örkény 7- Momor 8. Nagykáta 9. Szigetújfalu 10. Üllő 11. Tápiószele 12. Kiskunlach­ 13. Kakucs 14. Gyömrő 158 3 431-1419 159 1 521-1719 157 4 424-1618 157 4 426-2318 155 6 418-1516 156 3 623-2015 156 3 618-2015 156 2 724-2514 156 2 719-2314 154 6 515-1914 156 2 715-2514 154 4 720-2412 153 8 612-1912 153 4 812-1810 A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 72. SZÁM 1987. MÁRCIUS 27., PÉNTEK Darabolják a rönkfát A Manor környéki erdőkből kerül feldolgozásra a fa a gom­bai Fáy András Tsz bényei faipari üzemében. A feldolgozott fából raklapelemeket, csomagolótuskókat készítenek többek között a Volán-vállalatok részére. Képünkön Lender Sándor és Brindza Andrásné a nagy teljesítményű szalagfűrészen darabolja a rönkfát. (Vimola Károly felvétele) A példa ragadós A szülők sem akarnak lemaradni Sok szülő, aki segíteni ment a gyerekeknek, az alsó tagozatos iskolában többször fordult a gépkocsijában össze­gyűjtött gyerekekkel, hogy minél előbb ott legyen min­denki Pontban 8 órakor Szegedi Mária kisdobosvezető felol­vasta a parancsot, majd meg­lepetésként az énekkarosok dallal köszöntötték az egybe­gyűlteket. Pr­ogramismertetés után — ahol még szakszerű baleset­oktatás is elhangzott — mint megannyi szorgos méhecske, lepték el a gyerekek az isko­lát és környékét, valamint a környező utcákat. Szorgalmuk, tenni akarásuk lenyűgöző volt, főleg, ha figyelembe vesszük, hogy a legidősebb is éppen csak tízéves múlt. Pár óra múlva ragyogtak a tantermek, tiszta volt az is­kolaudvar és a játszótér. Há­romszáz gyerek csaknem 100­ ez­er négyzetméter utcát, jár­dát és árkot tett rendbe. A Hazafias Népfront aktívái, az ifjúgárdisták és a KISZ-esek ne­m győzték teherautókkal szállítani az összegyűlt szeme­tet. Majd a jól végzett munka után a csapatpénzből tanárok segítségével készített ebéden látták vendégül valamennyi gyereket. A kisdobosvezető örömmel újságolta, hogy ily­en nagy­szerű munkára még a tanárok sem számítottak. Annak elle­nére,­ hogy sok szülő aggá­lyoskodik — nem mer komo­lyabb feladatot bízni gyerme­kére — íme már a 6—10 éves gyerekek is bizonyítottak. Virágokat, fákat is szeret­tek volna ültetni, de az idő­járás miatt nem volt rá lehe­tőség. A sikeres akción fel­buzdulva erre is sort keríte­nek a későbbiekben. Az országos felhívásnak eleget téve, a közvetlen kör­nyezetet szebbé, barátságo­sabbá akarják tenni. Elkészí­tik a „Nyitott szemmel" tér­képet, ötletek, javaslatok alapján. A papírgyűjtés so­rán begyűlt pénzből felaján­lottak ötezer­ forintot „Gyermekek a gyermekeken' a akció számára. A lakosság segítségével pedig az idén­ is folytatják a hulladékgyűjtés! Megbizonyosodtam róla Maglódon valóra vált egy szólásmondás: „a példa taga­dás”. Ugyanis azóta, ha vé­gigmegyek a magl­ód­i utcá­kon, mindenütt­ szorgoskodó emberekkel találkozom, taka­rítják az árkokat, csinosítják az előkertet.. Elvégre egy szülő sem akar lemaradni gyerekei mögött. Marczi Ferenc : Sok rendezvényen, tár­­­­sadalmimunka-akcióban 5. vettem részt, de meg kell­et mondanom, olyan szerve­­­­zetten, jól előkészítetten,­­ mint amilyenről írni szán­­­­dékozom, talán még soha. Reggel fél nyolc után hang­zott el a díszparancs: „Kis­dobosok, úttörők, riadó! Gyü­lekezzetek a megadott he­lyen!” Mint szerte az ország­ban, Maglódon is percek alatt ellepték az utcákat a gyere­kek, mindenki kezében az előre elkészített „fegyverek”: takarítóeszköz, vödör, lapát, gereblye. Pályázati felhívás Az ifjúsági mozgalomról 1987-ben ünnepeljük a Ma­gyar Kommunista Ifjúsági Szövetség zászlóbontásának 30. évfordulóját. A megemlé­kezés más formái mellett úgy tehetjük méltóvá a „születés­napot”, ha ismerjük az utat, amit 1957. március 21. óta megtettünk, ha az ifjúsági mozgalom történeti értékeit feltárjuk és megőrizzük. En­nek érdekében a KISZ Mono­ri Városi Jogú Nagyközségi Bizottsága és a politikai mun­kabizottság pályázatot ír ki. Pályázni lehet minden olyan esszével, tanulmánnyal, fotó­albummal, dolgozattal stb., ami a KISZ történetét mutat­ja be helyi vagy vonzáskörze­ti szinten. A pályázaton korhatár nél­kül bárki részt vehet. I. díj 3000 forint, II. díj 2000 forint, III. díj 1000 forint. A pályázat benyújtásának 1987. május 31. Az határideje értékelés megjelenik a Monori Hírlap június­ 15-i számában. A méltó jutalom Cvekedli a járdaszélen — Gizi, ez pompás! Gizi­­kém, a te háziasszonyi tudá­sod egyszerűen felülmúlhatat­lan! — mondta az ifjú férj ugyancsak ifjú feleségének, aki az áradó férfiúi elismerés hatására azonnal úgy döntött, hogy a házasság intézményét ezentúl dicsőíteni széltében-hosszában fogja, mert hiszen a sikerélmény ezernyi lehető­ségét hordozza magában. Itt az ékes példa rá: ma reggel csak el kellett határoznia, hogy káposztás cvekedlit főz ebédre — aminek aztán egye­nes következménye lett a fen­ti zengzet. Igaz, hogy sose főzött még káposztás cvekedlit, őszintén szólva a hagymás tojásrántot­ta volt az, amit még ahogy el tudott készíteni, úgy­ De hát hagymás tojásrántottán nem élhetnek az idők végeze­téig, így aztán — házasságuk második hetében — rászánta magát a cvekedlire. Ifjú férje szemlátomást nem tudott magához térni az élve­zettől. De eljött az este, ami­kor Rezső — nevezzük így a férjet — a cvekedli hatásától hétrét görnyedve vánszorgott ki a konyhába, alvó neje mel­lől. Szemrevételezte a mara­dékot, amiből még egy zászló­alj jóllakhatott volna. Tudta, ha ezt el kell fogyasztania, kis felesége időnap előtt fel­veheti az Állami Biztosítótól azt az összeget amelyet a CSÉB az ő korai halála esetén fizet. Az viszont képtelenség­nek látszott, hogy az agyondi­csért cvekedlit a következő boldog kínálások alkalmával visszautasítsa: Uramisten, mit tegyen?! Fogott egy nagy műanyag szatyrot. Az éj leple alatt be­gyömöszölte a cvekedlit, le­osont vele az utcára. Gizi reg­gel ragyogó szemmel sikol­­tott: — Rezső.­ Hát ennyire íz­lett? Te megetted az összes cvekedlit az éjszaka? Rezső szerényen lehajtotta a fejét, majd elnyerte méltó ju­talmát. Csakis így történhetett. Máskülönben el nem tudom képzelni, hogy került március 21-én, szombaton reggel a Deák Ferenc utcai tömbház előtti járdaszélre, egy reklám­­szatyor, megtömve káposztás cvekedlivel. Ott álltam fölötte, kerestem döbbenten a magya­rázatot. Volt itt már — meg van is — ezerféle szemét, de káposztás cvekedli, az még soha. Úgyhogy, még mielőtt teljesen meghasonlottam vol­na, azon belül kitaláltam Gi­zit és Rezsőt. K. Zs. Ecseren Falugyűlés Falugyűlés lesz Ecseren, március 30-án 18 órakor a Rá­kóczi utcai iskola tornatermé­ben. A téma — a gázprogram helyi megvalósítása — sokakat érint, ezért a község vezetői kérik a lakosságot, minél töb­ben vegyenek részt a fóru­mon. ISN 0133—2651 (Monori Hírlap) h­obbi Ügye­let hhh Gombán, Bényén és Káván: dr. Nagy Márta (Káva, tanács­háza). Gyomron, Ecseren és Maglódon: központi ügyelet (Gyömrő, Steinmetz kapitány u. 62., telefon: 70.), Monoron, Monori-erdőn, Csévharaszton, Vasadon és Péteriben: köz­ponti ügyelet (Monoron, a ren­delőintézetben), Pilisen és Nyáregyházán: központi ügye­let (Pilis, Rákóczi u. 40.), Sülysápon, Úriban és Mendén: központi ügyelet (Sülysáp, Lo­­sonczi­ u. 1., telefon: Sülysáp 50.), Üllőn: dr. Kókay József, Vecsésen: központi ügyelet a szakorvosi rendelőben (Bajcsy Zs. u. 68.). Ügyeletes gyógyszertár: Mo­noron a Fő téri, Vecsésen a Kun Béla téri, az üllői és a gyömrői. Fogorvosi ügyelet: szomba­ton reggel 7 órától 13 óráig Monoron a szakorvosi rende­lőben, a vecsési és az üllői betegeket 8-tól 13 óráig a ve­csési szakrendelő fogászatán látják el. Egyéb időpontban, tehát szombaton 13 órától hét­fő reggel, 7 óráig Budapesten a VIII. kerületben, a Szentki­rályi utcai szakrendelőben. Ügyeletes állatorvos: dr. Benczik Kálmán, Budapest, telefon: 163-590. Beteg állatok bejelentése Monoron a Fő téri gyógyszer­­tárban, szombat reggel 8-tól 13 óráig, egyéb időpontban az ügyeletes állatorvos telefon­számán.

Next