Pest Megyei Hírlap, 1987. október (31. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-26 / 252. szám
Versengő fiatalok A szervezés gyengéi Népünk mindig híres volt arról, hogy szeretett játszani, versengeni, vetélkedni. Több mint ezer esztendeje honfoglaló őseink lóval és íjjal döntötték el azt, hogy ki a legjobb harcos. A XV. századtól — amikor kénytelenek voltunk a törökökkel egy levegőt szívni — már puskával is vetélkedtek, de ekkor már divatosak voltak a zenei és a lírai versengések is. Az 1600—1700-as években a Habsburgokkal ekkor már sok vetélkedtünk, olyan népi eredetű játék élt, melyeket egyes vidékeken még jelenleg is ápolnak. Az 1800-as évek elejétől a fiatalok azon versengtek, hogy ki az igazi hazafi, ki tud legmerészebben, legelőremutatóbban gondolkodni a polgári demokráciáról, a nemzeti függetlenségről. És lehetne sorolni, hogy mikor, miben versengtünk, de tény, hogy ma is, mint sok másban, a vetélkedésben is élen járunk. Vagyis követjük őseink szép hagyományát. Hiába, valamit követnünk kell. Volt nálunk VIT-vágta, Most mutasd meg!, táncdalfesztivál, Ki mit tud?, s van Kapcsoltam, Fele sem igaz, Elmebajnokság, de vannak táncversenyek, különböző amatőr fesztiválok, szellemi vetélkedők, sportvetélkedők stb. Egyvalami viszont egyre kevesebb van, ezek a szakmunkás-vetélkedők, szakmai versenyek. Pedig ha valamikor, akkor most nagyon elkelnének, elsősorban saját jövőnk érdekében. Október közepén a nagykátai telefongyár egy komplex szakmai versenynek adott otthont, mely az ifjúmunkás- és szakmunkástanuló napok keretében zajlott le. Esztergályosok, lakatosok, mechanikai műszerészek és gépírók versengtek elméletben és gyakorlatban. A verseny megyei szintű volt. A telefongyár mindent megtett a jó megszervezés érdekében. Ugye eddig milyen szépen hangzik az egész? De most jön az esemény azon oldala, mellyel már nemigen lehet dicsekedni, és A megyéből összesen három fél csapat jött össze, vagyis 14 fiatal szakmunkás, akik fele még tanuló volt, vagyis egyáltalán nem biztos, hogy szakmunkások fognak maradni az iskola elvégzése után. Vác indult 2 csapattal, Gödöllő 1 csapattal (mind a négy fiatal a Ganz Árammérőgyár dolgozója), Dunakeszi pedig egy 2 fős fél csapattal nekik hiányzott az esztergályosuk és a lakatosuk. Hogy miért lett ez ilyen siralmas, annak több összetevője van. Legfőbb oka viszont az érdektelenség mindenki részéről. Ez vonatkozik a kiíróra, a szervezőkre és a fiatal szakmunkásokkal rendelkező intézményekre egyaránt. Ez az enyhén szólva sikertelen rendezvény nem vet jó fényt sem a megyei KISZ-bizottságra, sem pedig a városok KISZ-bizottságaira. Tudniillik ezt az egészet a KISZ indította el, s szervezte meg. Erről ennyit. Az eredmény a következőképpen alakult: A csapatverseny első két helyezését Vác két csapata nyerte meg. Gödöllő harmadik, pedig negyedik lett.Dunakeszi Az egyéni versenyben viszont a ganzos fiatalok jól szerepeltek. Az esztergályosok közül Galambos Sándor első helyezést, a lakatosoknál Szabó Attila harmadik helyezést hozott el. A csapat megszervezésében és felkészítésében dicséret illeti a vállalat KISZ-bizottságának két fiatalját, Molnár Attilát és Komáromi Istvánt. Nem lehet viszont megdicsérni a KISZ városi bizottságának apparátusát, amely nem tulajdonított kellő fontosságot ennek a rendezvénynek. Pedig nagyon fontos lesz odafigyelni a jövő szakmunkásaira, addig, amíg vannak, s minél több ilyen jellegű versengéssel kell majd növeljük önbizalmukat, szakmai felkészültségüket, sikerélményeiket, de ami a legfontosabb: munkás elkötelezettségüket. Csatári Lajos Jegy a barátságvonatra Tíz csapat a döntőben A Ganz pártbizottsága, Árammérőgyár szakszervezeti és KISZ-bizottsága, valamint MSZBT-tagcsoportja a nagy októberi szocialista forradalom hetvenedik évfordulója tiszteletére vetélkedőt szervezett. Az első négy forduló kérdéseit az üzemi lapban tették közzé, a szóbeli döntőt ezt követően tartották meg igen nagy sikerrel. Nem volt könnyű dolguk az ötfőnyi csapatok tagjainak. Az eredményes helytállás alapos felkészülést kívánt. A finálé írásbeli kérdései többek között Oroszország művészeti és tudományos életével, gazdasági és politikai tevékenységgel, a forradalommal és előzményeivel foglalkoztak. A tíz csapat tagjainak mintegy bevezetőképpen 1848 és 1919 között élt orosz hírességeket kellett foglalkozásukkal együtt megnevezni. Ezt követte a korabeli forradalmi kiáltvány megszerkesztése. A tárgyi tudáson kívül némi kézügyességet is feltételezett egy plakát készítése. Majd olyan rajzot kellett alkotni, amely mozgósít a haza és a munkáshatalom védelmére. A keresztrejtvény egy-egy szovjet filmalkotást tartalmazott A villámkérdésekre adott válaszokból kiderült, hogy a versenyzők jól ismerik a szovjethatalomért harcolt magyarok tevékenységét is. Vidám jelenetekben sem szűkölködött a vetélkedő. Az egyik fordulóban egy tréfa elkészítése tette próbára a csapatokat. Olyan jelenet vagy párbeszéd készítése volt a feladat, amely az 1917 október—novemberi állapotokat tükrözi és rokonszenvezik a forradalommal. Az árammérőgyári vetélkedőn első helyen végzett csapat rövidesen barátságvonattal utazik a Szovjetunióba, ahol kilenc napot tölthetnek. Az elsők: Szlifka Mihályné, Juhász József, Edvi Tamásné, Nagy Andrásné, Nagy András. A második csapat valamennyi tagja négyezer forintos vásárlási utalványt kapott: Szabó László, Csizmadia Edéné, Kovács Sándorné, Princz Ágoston, Turóczi Béla Tamás. A harmadikok 2500 forintos utalványt vehettek át: Balogh Lajosné, Berze Péterné, Nádasdi Gábor, Kókai Kálmánná, Korbely Jánosné. A további helyezettek között még tizenötezer forintnyi vásárlási utalványt osztottak szét. Sződi Sándor A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIV. ÉVFOLYAM, 248. SZÁM 1987. OKTÓBER 26., HÉTFŐ Szatex Textilipari Kisszövetkezet Itt mindenki véleménye számít A kisszövetkezet ideális gazdasági egység, mert itt mindenkinek dolgoznia kell. Nincs külön Valamennyien divattervezőnk, figyelemmel kísérjük a divat változásait, s, közös ötleteinket varrónőnk ölti mintadarabba. Szeretnénk egy üzletet nyitni, hogy csökkentsük kiszolgáltatottságunkat a kereskedelemtől, ami nemcsak a jó szándékon múlik, hanem az üzletektől független körülményeken is. Pulóverek, pólók Ezek voltak a kulcsmondatai annak a beszélgetésnek, melyet Gödöllőn, a Remény utcában a Szatex Textilipari Kisszövetkezet elnökével, Kovács Jánosnéval és számviteli vezetőjével, Czenner Tibornéval folytattunk. A kisszövetkezet a klasszikus módon, a tagok vagyonának összeadásával alakult. Nem egy nagyobb szervezettől történő leválással, kettéválással. A közös történet 1986 áprilisában kezdődött, a tagok korábban is ismerték egymást. Szadai üzemünkben két műszakban szabnak, kötnek, bedolgozók varrnak. A szövetkezet bérleti díjat fizet a tagok tulajdonában lévő gépekért. Rugalmas vásárlók Tavaly 142 ezer forint rendelkezési alapot osztottak fel a 24 tag között. Éves termelési tervük 11 millió forint. A tagság két fővel gyarapodott, de mielőtt valaki érdeklődne, leírjuk, egyelőre nem kívánnak létszámot bővíteni. A termékválasztékot jelenleg kamaszoknak, bakfisoknak, gyerekeknek való pulóverek, pólók alkotják. Elképzeléseik között szerepel, hogy szabadidőruhát is készítenek, de a tervezésnek is az elején állnak. Még két szám: 1987- ben ötezer pólót terveztek gyártani, a tény megközelíti a tízezret. Pulóverből körülbelül harminckétezret kötnek. Középárfekvésű, a tömeg igényeit kielégítő cikkeket igyekeznek gyártani. Mivel a tömeg is a friss, divatos modelleket keresi, ezért a kínálatuk is ilyen. Szépek, kelendőek a portékáik. Hogyan történik az értékesítés? Szerződéseik vannak a Galga Áfésszel, a Gödöllő és Vidéke Áfész-szel, a Pécel- Isaszeg Áfész-szel. Rendszeresen szállítanak a Röltexnek, hasonlóképp a Munkaruházati Kereskedelmi Vállalat rendelésére. A Szolnoki Áfész, a Székesfehérvári Áruház és a Szentesi Áruház szintén értékesíti a pólókat, pulóvereket. . Ez a kisszövetkezet nem hiánycikkeket gyárt, ezért nem is számolnak gyors növekedéssel. Hosszú távon szeretnének megélni, hangsúlyozta a két vezető. Tagi érdekeltség Nem takaróznak a konkurenciával, hiszen az struccpolitika lenne. Keresik a megoldást a rugalmasabb értékesítésre. Azt nem várhatják el a közvetítő kereskedelemtől, hogy például augusztusban is vegyenek át tőlük pólókat, hiszen a kis üzlet is és az áruház is az alacsony készletre ösztönzött. Nem vállalhatják azt a rizikót, hogy a következő tavaszig a raktárban maradjon az idénycikk. A vevők viszont rugalmasabbak. Ha megtetszik nekik egy póló, azt szeptemberben is megvásárolják. így történhetett, hogy az utóbbi hetekben a körzet több településén alkalmi árusítással népszerűvé váltak a Szatextermékek. Van engedélyük saját kereskedelmi tevékenységre, és ezzel élni is kívánnak. Szeretnének üzletet venni vagy bérelni Gödöllő központjában. Ez a bolt nemcsak arra volna jó, hogy a nyári árut a szezon végén is eladhatnák benne, hanem egy-egy új terméket így közvetlenül azoknak mutathatnának be, akikre varrták, kötötték. Fogyasztói szemléletükre vall, hogy az értékesítésről előbb írtunk, mint a termelésről. A termelést is megelőzi valami, s ez az alapanyagbeszerzés. Mint például a fonalvásárlás. Elégedettek, mert eddig mindig akkor kaptak anyagot, amikor mentek érte. A színválaszték nem mindig megfelelő. Olyankor végez igazán alkotó munkát a termelésirányító, Vastag János. Egyébként is megvan az elfoglaltsága a gépek javításától a munka figyelemmel kíséréséig. Amikor szabadságon van, kétnaponta benéz az üzembe, mondják beszélgetőtársaim. A kisszövetkezetnél — nem úgy, mint a vállalatoknál — év végén a mérlegben a saját termelésű készlet veszteséget jelent. Ha raktárra termelnének, hamar tönkremenne a kis közösség. Amelynek megvannak az előnyei, főként a tagi érdekeltség. A dolog nehezebb, de vele járó oldala az, hogy itt minden egyes probléma komoly, senki véleményét nem lehet semmibe venni, egy-egy kihagyás a közösség létét veszélyezteti. Ám ha vigyáznak, akkor ez elkerülhető. Kerüljék is el! Balázs Gusztáv ÉVEKKEL EZELŐTT ha a téli fűtéshez szükséges olajat meg akartam szerezni, csak egy telefonba került, s Hatvanból az Áfor-telepről máris szállították. Mára átszervezték a dolgokat, Füzesabonyba — ez valami regionális központ lehet — kell a rendelést leadni, s az bízza meg a hatvani telepet a szállítással. Hogy ebben mi a jó? Akik az átszervezés gondolatát megszülték, aztán megfogalmazták, majd valahol valakikkel jóváhagyatták, s végül az új módszert bevezették, biztosan tudnának okos választ adni a kérdésre. Számomra annyit jelent csupán, hogy egy héttel előbb kell a rendelést elküldenem, s legalább két ízben szükséges telefonálnom, hogy megtudjam, mikor történik a szállítás, mert az első megállapodást nem esetben tudják tartani.minden Dohog az ember, mérgelődik, mert hallja a hasonló panaszokat: hol fa nincs, hol a szén fogy el, s ha mindkettő akad, akkor éppen a szállítással van baj. Szokolay Istvánék az elmúlt télen német brikettet vásároltak, kifizették a szállítókat, s amikor a jó vásár felett örvendezve megnézték a széndombot, kételkedni kezdtek a mennyiségben. Lemérték, nem voltak restek, s kiderült, hogy a húsz mázsa helyett — ennyiért fizettek — csak tizenhat mázsát kaptak. Gondolom, kinek-kinek akad ismerőse, aki hasonló példával szolgálhat. Nem elég, hogy lassú a szállítás, hogy akadozik az ellátás, hogy a múlt télen — igaz, szokatlanul komisz hideg volt — már este oda kellett sorakozni a Tüzép-telepek bejáratához — forró teával, esetleg más lélekmelegítővel felszerelten —, hogy a reggeli nyitáskor öt mázsa szénre befizethessünk. Kovács Imre barátom ezektől a gondoktól mentesítette magát. — Van egy darab szőlőm, ahonnan már eleve kikerül évente pár öreg gyümölcsfa. Szomszédaim meg — akiktől nem választ el kerítés — látták, hogy nekem a kivágott fa nincsen útban, s nem is tüzelem el a forgó végén, hanem hazaviszem, így az történt, hogy nemcsak a közvetlen parcellaszomszédok, de a távolabbiak is meg-megszólítottak és szólítanak: náluk is kidöntötte a szél a barackfát, máshol meg a szilvafát. MEGSZABADÍTOM őket a fölöslegesnek látszó anyagtól. Ők azt hiszik, szívességet teszek nekik, pedig másról van szó! Mert én járok jól! Cserépkályhámat fával fűtöm, s amióta az energiahordozók ára elkezdett a csillagos ég felé kúszni, egy fillért ki nem adtam tüzelőért. Majd bolond lennék azért dolgozni, hogy szenet meg olajat vegyek, netán drága elektromosságot használjak. — Nincs párja a jól megépített cserépkályhának. Emlékezz csak az elmúlt januárra, amikor nem győzték közölni a rádióban, hol fagyott el a gázvezeték, hol van áramkimaradás és emiatt baj a fűtéssel, hol állt le a távfűtés. Mi a családommal vidáman raktuk a két cserépkályhát a nyáron begyűjtött fák felhasogatott darabjaival, meg az elöregedett, ezért pusztulásra, helyesebben tűzre ítélt szőlőtőkékkel. Kovács Imre monológjában rengeteg igazságot vélek felfedezni. Erdészek mondják, hogy ma az erdőn a fanövekmény nem kis hányada semmire megy, mert nincs, aki összeszedje. Nem sírom én vissza a rőzsehordó asszonyok kegyetlen téli erdőjárását, cipekedéseiket, amint annak a világnak a megszűnését is csak örömmel veszem és vesszük valamennyien, amikor szárított trágyával fűtötték a cselédlakások búbos kemencéit, de úgy érzem, a korszerűség, a modernség jelszavának kíséretében korán kidobtunk sok, erdő melletti falu lakóházaiból is a csikótűzhelyeket, szétszedtük a falba rakott masinákat, a cserép- és vaskályhákat, hogy helyettük pb-gázzal főzzünk s olajkályháknál melegedjünk. NOSZTALGIÁZÓ KORUNKBAN talán nem ártana, ha munkát adnánk a cserépkályha-építő mestereknek, s mint az élet annyi más területén, itt is divatba hoznánk ismét a régit, az ősit. Bár amikor az ősszel felkereste házunkat a kéményseprő — hogy a szokásos koromtalanítást elvégezze és a kéményseprési díjat felvegye —, arról panaszkodott, hogy nem győzik a cserépkályhák meg a kandallók építését. Fercsik Mihály Tüzelés ingyen A kályhának nincs párja Tanácstagi beszámolók Hétfőn, október 26-án folytatódnak Gödöllőn a tanácstagi beszámolók. 16-os, 17-es körzet, Kólya László, Vass István: Petőfi iskola, 26-os, Petróczki, Károly, Blaha, klubház, 33-as, dr. Lencsés György: Stromfeld sétányi óvoda, 50-es, 51-es, 52-es, Csató Sándor, Krassay László, Reményfi Róbert: Karikás iskola. Valamennyi beszámoló este 6 órakor kezdődik. Karfa!, mogyoród A kartali és mogyoródi asszonykórus dalai csendülnek föl holnap a rádióban. A két kórus műsorát a Kossuth adón hallgathatják meg délelőtt 11 órakor. A nap programja Gödöllő, művelődési ház: Magyar filmek múzeuma: Toprini nász, 17 órakor. Kortárs filmklub: Ginger és Fred, 19 órakor. Diáktanya: Egérfogó, 16 órakor. Jul Egy nő vagy kettő. Magyabeszélő, színes francia vígjáték, 6 és 8 órakor. Emlékezés Az aszódi családi intézet az idén is megrendezi a halottak napi közös megemlékezéseket. Az ünnepi kegyeletadást október 31-én Túrán fél 5, Ikladon fél 6 órakor tartják. November 1-jén fél 4-kor Aszódon, majd 5 órakor Galgamácsán irodalmi összeállítással emlékeznek és emlékeztetnek halottainkra, ISSN 0133-1957 (Gödöllői Hírlap) Tetszetős, de kicsi Ismét egyszer csalódnunk kellett. Kicsi a gödöllői házasságkötő terem. Igen, az, amelyet annyira vártak, amelyből az átadás perceiben oly szépeket mondtak, milyen modern, milyen tetszetős, a kornak megfelelő. Persze a népek is hibásak, miért kell nekik száznál is többszemélyes lakodalmi sokadalom. Hovatovább egy fél hadsereg mendegél a menyasszony és a vőlegény mögött. Nemcsak az a baj, hogy kicsi. Nincs megoldva a szellőzése. Nyáron meleg, télen hideg. A nyári hőségben több rosszullét fordult elő, a fagyos hónapokban nagykabátban üldögélnek a vendégek a szertartáson. Már aki befér. A padlóburkolat balesetveszélyes. Csúszik. Többen elestek már. A hatósági osztály vezetője bevallotta a végrehajtó bizottság ülésén, ő is elesett a teremben. A bejárati ajtókra ráfolyó csapadékvíz télen megfagy, ezért azokat nehezen vagy egyáltalán nem lehet kinyitni. Beázik az előtér is, nagyobb esőzés utánt áll benne a víz. ■ A házasságkötő terem különben esztétikus, berendezése színvonalas. Csak a méretei nem felelnek meg. Negyvenöt személyre tervezték, most hatvan szék van benne. A régi gödöllői házasságkötő terem befogadóképessége harminc személy volt. De az nem volt esztétikus, berendezései sem színvonalasak. Akkor a nagyobb rendezvényeket a járási hivatal nagytermében, az agráregyetemen, a művelődési házban tartották. Talán most is ez lehetne a megoldás. A végrehajtó bizottság ülésén fölvetődött, esetleg a városháza nagytermébe mehetnének. Az ötletet különböző érvekkel elvetették. Nekem az tetszett a legjobban, amely szerint a rögzített padok miatt nem lehet beengedni a sokaságot. Hát én templomba csak turistaként járok, akkor természetesen nem a padokat vizsgálgattam, hanem a freskókban gyönyörködöm, ám úgy rémlik, ott is rögzítve vannak a padok ... az Más gondokról is szóltak anyakönyvvezetők. Bizonyos teendőket nem végezhetnének nyilvánosság előtt — apasági meghallgatás, apai elismerő nyilatkozat, örökbefogadás —, az irodában azonban mások is dolgoznak, akik szintén nagy ügyfélforgalmat bonyolítanak le. Visszatérve a teremhez, mit lehet tenni? Megnagyobbítani képtelenség. A hideg ellen fűtéssel lehet védekezni. A nyári meleg ellen függöny helyett reluxával. Fölösleges a tetővilágítás, úgyis égnek a lámpák az ünnepélyesség miatt. Természetes szellőzés is elképzelhető, ki kell nyitni az ablakokat. Elhangzott, hogy a padlóra szőnyeget kellene teríteni, s akkor nem csúszik. Igen ám, csakhogy a szőnyeget tisztítani kell. Egy ilyen esztétikus teremben nézne ki a piszokfoltos hogy szőnyeg?! Végül is olyan határozat született, mely szerint keresni kell a lehetőségét a terem szellőzésének, fűtésének, a beázás megszüntetésének. K. P.