Pest Megyei Hírlap, 1988. június (32. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-27 / 152. szám

A szívgörcs egyenes következmény lehet Bajok forrása a do­mony­i tó Lángol a domonyvölgyi tó. Hogyan képzelem ezt a dol­got, kérdezhetik sokan. Ho­gyan kaphat lángra a víz? Valahányszor megfordultak a partján, ennek a nyomát sem látták. A múltkor is legfeljebb arra lehettek figyelmesek, hogy búvárok keresnek egy vízbe veszett embert. A tragé­dia vasárnap történt, az áldo­zatot hétfőn vetette fel a víz. Az esetet követően kérték, nézzek körül az egyszerűen csak domonyi tónak nevezett víz partján. Körülnéztem és a tapasztalatok alapján állítom, lángol a domonyvölgyi tó az események előtt értetlenül álló emberek fejében. A domonyi tóban soha nem volt szabad fürödni, de min­dig fürödtek. A hétvégeken négyszázan, félezren, de par­kolt már itt csehszlovák rend­számú autóbusz is. A domonyi tóról a legjobb lenne semmit sem írni. A kör­nyék strandjait Aszódtól Ba­gón át Gödöllőig elsorvasztot­­ták, a domonyi tó az itt élők Balatonja. Vízében találnak felüdülést a közeli tábor lakói. Abban a vízben, amelyben néhány napja órákat töltött a mélyben egy holttest. Hallom már a választ: egy fürdőkádba is bele lehet fulladni. Nekem abba borzong bele a hátam, hogy tilos ebben a víztározó­ban fürödni, de utóbb már belépőjegyet is szedtek az ide érkezőktől. Az öböl előtti homokos par­tot — a hűsölni vágyók ked­velt területét — bekerítették. A nyitott kapu melletti fahá­zat zárva találtam, semmilyen felirat nem hirdette azt, amit a fürdőzők állítottak: hétvégi pihenőpark létesült itt. A név­telen parkba ottjártamkor a táborozók a gát túlsó végéről jöttek be. A kerítésen belül négy árnyékszék és két büfé leledzik. A vízben bójasor nem je­löli, meddig szabad beúszni. Egyedül a tóparti kerítés su­gallja a belépőknek azt, hogy itt valaki vigyáz rájuk. De ki­csoda? Egyébként hogyan is jelölné bójasor a mély víz határát, amikor nem szabad fürödni­ egyáltalán RÖD LOS. Ezek a betűk maradtak meg a Fürödni ti­los! feliratú táblákból, melye­ket nem győzködtek kirakni újra és újra a halászati jog­gal rendelkező Vásárhelyi Pál horgászegyesület és a víztáro­zót kezelő Gavit emberei. — Ha gyerek lennék, nem volna olyan erőszak, ami vis­­­szatartana a fürdéstől — vall­ja Milák László, a vízügyi dol­gozók horgászegyesületének elnöke, akivel Katona János társadalmi ellenőr társaságá­ban beszélgettem. Megtudtam, hogy a domonyi tó valójában á­­ v­ízcsilcs-csökkentő tározó. Sok a horgász, az öthektáros terület lassan nekik is kevés lesz. Mégsem kerítették el a tavat a kívülállók elől, pedig erre halőrzési indokkal joguk lenne. Ők megegyeznének a fürdőzőkkel. A vízfelület más hivatalos használatra viszont nincs enge­délyezve, így a fürdésre sem. A domonyi tóba más tavakon át érkezik a patak vize. Nem tiszta. (Tavaly bőrkiütésekről számoltak be a strandolók.) A meder gödreiben hidegebb a víz, mint a sekélyebb területe­ken és nem keveredik. szívgörcs egyenes következmé­­­nye lehet annak, ha valaki lebukik egy ilyen mélyedésbe. Az öböl közepén, a vízből kiemelkedő betonszirten — hajdan villanyoszlopot tartott — csinos hajadonok süttették magukat. A tó gátján két nő sétált, kutyáikat fürdették a vízben. Hogyan tovább, Egres-pa­takra fűzött Balatonunk? Ho­gyan lehet ebből a csapdából úgy kimenekülni, hogy jól­­ járjunk? Ha ténylegesen meg­akadályozzák a fürdőzést, ak­kor távolra kell utazni, ha szemet hunynak fölötte, meg­betegedhetünk, hogy ez csak egy Nem biztos, település ügye. Balázs Gusztáv Az öböl közepén betonszirten lehet bámulni. Csonkán is figyelmeztet a til­tó tábla. Csatornaépítés A gödöllői Lovas és Major utca lakói szennyvízcsatorna létesítésére szerveznek társu­latot. Tizenhatan 262 méter­nyi csatornát építenek, amihez összesen százötvenezer fo­rinttal járulnak hozzá. Ugyan­itt utat is építenek, amelynek költsége körülbelül hétszáz­ezer forint. Ezt az összeget a végrehajtó bizottság döntése értelmében a tanács fedezi. Nézőpont BAutóban a szabadság autót Dehogy autót, mondhat­nák lekicsinylően, csak egy Trabantot! De barátom családja a Trabantot úgy sze­cs­zeti — mindenki azt mond, amit akar — mint egy család­tagot. Meg is indokolják sze­retetek okát: nincs probléma az alkatrésszel, olcsó a jára­tása, hiszen szinte semmi sem romolhat el benne. Örül a két gyerekük is, akiknek az öröme a papa boldogságát megsokszorozza: — Mától a saját kézmozdula­tomtól függ, milyen sebesen érkezem meg valahová. Tőlem és a feleségemtől függ, hogy kettesben, családostul utaz­hassunk, hogy ne zavarjon az idegenek közelsége, amikor oly értékesek az intimitás szűkre szabott percei. Ne za­varjon a vonatok takarítatlan­­sága, késése, amikor­­ minden percünk ki van számítva, be van programozva. Valóban szabadságot jelent az autó, még akkor is, ha ép­penséggel csak a ház előtt áll. Szabadságot jelent a tudat, hogy elvisz, sebesen visz el, ahová netán mennünk kell, vagy éppen mennünk akaród­­zik. De még a Trabant esetében is nagy ára van ennek a sza­badságnak. Angyal Mihály közgazdásztól hallottam: l­ik rosszul kalkulálnak rá­az emberek. Csak a járatás kész­pénzköltségeivel számolnak, holott számításba kell venni a kocsi elévülését is (ez kö­rülbelül húszezer forint éven­te), meg azt a veszteséget, hogy a pénz nem a takarék­­szövetkezetben kamatozik, ha­nem autó formájában az uta­kon kopik, rongálódik. Igen, de ez közgazdaság­­tan, amivel az egyszerű pol­gár nem törődik, és ettől tel­jesen független az autó bir­toklásának az igénye, ezért aztán a kereslet változatlanul nő. Ha megkoplaljuk is! A pesti gyalogos áll a zeb­ra előtt és vár. Az autófolyam nem akar megszakadni. De ha nincs szerencsém, még Hévíz­­györkön vagy Aszódon is tíz­tizenöt autót el kell enged­nem, hogy átjussak a túlsó járdára. És közben a levegő­szennyezettség veszélyesen emelkedik, amint órási ma­gasságra szökött és szökik a közlekedési balesetek száma is. Mondják, hogy az autóveze­tés a szívebetegségek­ szállás­­csinálója. A rizikófaktorokat ismer­jük mindezt tudjuk, még­is úgy örülünk az autó megér­kezésének, mint az újszülött világrajöttének. (Esetleg job­ban!) Barátommal együtt va­lamennyien. Együtt a gyere­keinkkel. — Tíz iskolás közül legalább nyolc elsőül autót sze­retne — mondta pedagógus is­merősöm —, a motor hangjá­ról felismerik az autó típusát, és bár falun élnek, a búzát nem tudják megkülönböztetni az árpától. Mi hozhatta ezt a megszállott rajongást? Csak gondolkodhatunk, töp­renghetünk a kérdésre adan­dó feleleten, F. M. Közgyűlést tartanak Városszépítők A tavasszal megalakult gö­döllői városszépítők egyesüle­te június 27-én, hétfőn tart­ja első közgyűlését a városi művelődési központban. Az alakuló ülésen megválasztott vezetőség az elmúlt hetekben véglegesítette­ a szervezeti és működési alapszabályzatot, nyilvántartásba vétette az egyesületet, s fő vonalaiban megfogalmazta a rövidebb és hosszabb távra szóló munka­tervet. A terv megvitatása és véglegesítése a legfontosabb feladata a hétfői közgyűlés­nek, amelyre mindenkit vár­nak, aki tenni akar Gödöl­lőért. A gyűlés este 6 órakor kezdődik. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XV. ÉVFOLYAM, 152. SZÁM 1988. JÚNIU­S 27., HÉTFŐ A zsámboki kertészetben Fürtös uborka a fólia alatt Mi terem a nagyüzemekben a fólia alatt ilyenkor, június végén? Sokan azt gondolhatják, már semmi, nincs je­lentősége. A valóságban azonban más a helyzet. A vác­­szentlászlói Zöldmező Termelőszövetkezetben már 15 éve foglalkoznak a növénytermesztési főágazaton belül a kertészetben fóliás termesztéssel. Az ágazat vezetője, Boros István így beszél munkájuk­ról. 1,2 — Másfél évtizede, 1973-ban hektáron kezdtünk. Jónak látta a gazdaság vezetése a munkát és tovább bővítették a lefóliázott területet, megol­dották a szórófejes öntözést. Azóta az itt dolgozók ottho­nosan mozognak a 150—200 méter hosszú, három méter magas, 7 és fél méter széles sátrakban. Most szedjük az uborkát, amely több mint 1 hektárnyi területen ontja a termést. Nem kellenek méhek — A magot évről évre Hol­landiából vásárolja a gazda­ság. A gondosan előkészített, megfelelő időközönként fertőt­lenített, trágyázott talajt bak­hátasra alakítjuk, ebbe kerül a mag, egy négyzetméteren két növény nő. Ez a fürtös uborkafajta sokkal ellenál­­lóbb a betegségekkel szemben, mint az eddig ismertek, így a lisztharmat és a peronoszpóra ellen is. Másik nagy előnye, hogy a megtermékenyítéshez nem kellenek a méhek, rova­rok, mint a korábban termelt fajtákhoz. A termésátlaga is jóval nagyobb — mondta Bo­ros István. A növények négyzetméte­­renkint átlag 15—20 kg ter­mést adnak, ami igen jónak számít. Ezt úgy érik el, hogy az előkészítés során nem spó­rolnak az istállótrágyával. Rendszeresen, hetente két al­kalommal öntözik meg alapo­san az uborkákat, a gazdaság által épített víztárolóból állott vízzel, melyet szivattyú nyom fel a sátrakhoz. Az öntözés a töveknél elhelyezett szórófeje­ken át történik, de uborkánál csak lent, a levelek és a ter­més érintése nélkül. Műtrágyát csak a legszük­ségesebbet, kénsavas kálit és Volldangert használnak, ezek a terméskötődést is segítik. A fejtrágyázás nagyon fontos munka. Vetésforgót nem al­kalmaznak, négyévente fertőt­lenítik a talajt, gyomirtást, rovarirtást és gombaölést vé­geznek. Amióta megjelent a hazai tartós fólia, azt hasz­nálják ... Bírja az esőt, ha­vat és még a nagy szelek sem tépik darabokra. Helyben veszik felfuttatják, méter ma­ Az uborkát csaknem három vasra nő, és május közepétől az első fagyokig szedhető. He­tente kétszer, a piaci igények­nek megfelelő méretben taka­rítják be. Most a 12—14 cm-es kovászolni való a kelendő. Az apró csemege uborkát augusz­tus vége felé várja a konzerv­ipar. A termés mennyisége egy-egy szedéskor átlagban 40—50 mázsa, és általában 36—40 alkalommal szedhetőek a növények. Az értékesítés helyben tör­ténik, innét viszik el igen nagy mennyiségekben a sava­nyúságkészítő kisiparosok Ve­­csésre, Üllőre és környékére, de jócskán kerül a Bosnyák térre és néha a Skálához is. Az eladási ár 60 százaléka a termelői ár. Boros István sze­rint időnkint nagyon sokat rátesznek a kereskedők, és az a tapasztalata, hogy nemcsak egyes kiskereskedők, hanem az állami kereskedelem is. Az ágazatnak 19 állandó szerződött dolgozója van, négy nyugdíjast foglalkoztatnak és csúcsidőkben, ha szükséges, vesznek fel alkalmi munká­sokat is. Bevételük az árak alakulásától függően 7—10 millió forint között alakul. Megvolt a vetőmag A másik, most éppen fólia alatt termő növény a paprika. Ezt másodvetésként ültetik, a retek és saláta kiszedése után. A terület 0,6 hektár, jóval ki­sebb mint az uborkáé. A pap­rikát zömmel tartósításra ter­melik, s mivel a csípős fajták a keresettek és kedveltek a piacon is, nagyobb részt bo­gyiszlóit, s kisebb százalékban fehérözönt ültettek. Igaz, vannak már ezeknél a fajtáknál újabb nemesítésűek is, de megvolt a vetőmagjuk és a piacnak is van igénye ezekre a fajtákra, nem hagy­ták hát veszni. A gazdaságban a kertészet szabadföldön is termel ubor­kát, a hagyományos földön futtatott módszerrel. Megtalál­ható a tábláikon a kapor, a zöldjéért nevelt petrezselyem és a vöröshagyma is. Árvai Magdolna A horgászat rejtelmei A gyerekek legnagyobb örömére megkezdődött a szünidő. Tel­ve nagy elhatározásokkal indulnak nyaralni, amikor sok nagyszerű élményt gyűjthetnek, ha értelmesen használják ki a szabadságot. Képünkön: Váradi Norbert veresegyházi diák a horgászat rejtelmeire tanítja rokonát, a budapesti Móri Jó­zsefet (Vimola Károly felvétele) Sorok Újsághír: külhonban lenge öltözetű csinos lányok alkalma­zásával igyekeznek növelni az egyik autómosó műhely for­galmát. Gödöllőn már az is elég volt a férfiak viselkedésének meg­változtatásához, hogy a húszas népboltban az egyik pénztár közelébe rakták a hiányos öl­tözetű hölgyek fotóival gyár­tott légfrissítő csomagocskákat. Megfigyelhető, hogy ennek hatására az urak szinte telje­­­sen mellőzik a többi kasszát. Ezek után elképzelhetjük, mi­lyen üzleti haszonra számíthat­nak odaát. Igaz, itt Gödöllőn csak kevesen veszik meg az il­­latosítókat, mert ezért a lát­ványért nem kell fizetni, elég, ha mindennap beállnak a meg­felelő sorba. A nap programja Gödöllő, művelődési ház. Diáktanya: elmebajnokság, 16 órától. Mozi Hugó, a víziló. Színes, ma­gyar—amerikai rajzfilm. 4 órakor. Smaragderdő. Színes, magya­rul beszélő angol kalandfilm. 6 és 8 órakor. Hideg pezsgő és birkagulyás Második lett a legnagyobb Irigylésre méltó gödöllői si­kerek születtek azon a megyei horgászversenyen, melyet Méször és a KPVDSZ Pest me­­­gyei bizottsága a Ráckeve és Vidéke Áfés­­szal közösen rendezett a kiskunlacházi Pe­tőfi Termelőszövetkezet hor­gásztaván. A viadalon azok a matadorok küzdhettek, akik tavaly nem nyertek egyéni horgászbajnokságot, illetve nem vettek részt első-, vagy másodosztályú csapatbajnok­ságon. E feltételeknek megfelelő vállalkozók többen akadtak a Gödöllő és Vidéke Áfész-nál. A csodálatos környezetben, jól megszervezett versenyen egyéniben öten képviselték a szövetkezetet és csapatban is versenyeztek. Évek óta hor­gásznak, versenyzésükben gyakorlatuk meg is látszott. Az­­ egyéni torna első két helyezé­sét ők szerezték meg. Deme­ter János lett az első­­ jutal­ma egy Silstar típusú horgász­­bot. Hrncsán Pál, az áruház élelmiszerosztályának dolgo­zója a verseny legnagyobb fo­gásával is csak a második helyre jött fel. A 48 centimé­ter hosszú és 3 kiló öt dekás ponty zsákmányolása elisme­rést váltott ki a részvevőkből Hrncsár elektromos kapásjel­zővel is gazdagodott, ugyanis ez járt a második helyezés mellé. Az országos versenyen ők ketten képviselik majd az áfészt. A csapatversenyben kima­gasló fölénnyel győztek a gö­döllőiek. Az elnyert porcelán­­vázából a győztes csapat hideg pezsgőt ivott. A viadal után a házigazdák finom birkagulyást szolgáltak fel. Az ebédet kö­vetően ki-ki kedvére horgász­hatott tovább, kisebb-nagyobb szerencsével. Estefelé indultak haza, tele élménnyel, és aki szerencsés volt , az tele szák­kal is. ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap) Kerepestarcsa Jön a válogatott Barátságos labdarúgómér­kőzést vív június 30-án, csü­törtökön a körzeti bajnokság­ban szereplő Kerepestarcsa a magyar öregfiúk válogatottal. A találkozó délután öt órakor kezdődik a kerepestarcsa­ sportpályán. A focit népszerű­sítő percek után baráti össze­jövetelen értékelik a helyi csapatok teljesítményét. A bajnokságot nyert, serdülő­együttes és a második helyen végzett ifjúsági gárda tagjai­nak is ekkor adják át a jutal­makat. E kis rendezvénnyel is ünnepelni kívánják nemcsak a sportolókat, hanem a kerepes­­tarcsai sportaktívákat is.

Next