Pest Megyei Hírlap, 1989. április (33. évfolyam, 77-100. szám)
1989-04-05 / 79. szám
6 Jogi tanácsok Lakásért térítés • Tartásdíj leszállítása Valós-e a szerződés? • Kié a CSÉB-biztosítás? • Késői kár • Egy vállalati bérlakásban laki!' H. S. budapesti olvasónk. Az elmúlt hónapban házasságot kötött, és ezért a lakás feleslegessé vált számára. A vállalatom tudomásul vette, hogy el fogok költözni, de semmiféle térítés megfizetésére nem hajlandó, mondván, hogy felőle maradhatok. Ha a vállalati bérlakás bérlője a lakással rendelkező szerv javára érvényesen lemond, a lemondást köteles elfogadni a vállalat. Érvényes lemondásról akkor lehet szó, ha az írásban történik, illetve a házastársak közösen teszik meg azt. A lemondás ellenében járó pénzbeni térítés elbírálásánál azokat a kikötéseket, amelyeket a lakással rendelkező szerv a bérlő kijelölése során tett, akkor is figyelembe kell venni, ha a házastársak életközösségét megszüntetik, vagy a házasságukat a bíróság felbontotta. A vállalat ugyanis a bérleti jogviszony keletkezésekor kikötheti, hogy az csak addig áll fenn, amíg a dolgozó munkaviszonya nem szűnik meg a munkáltatónál. Ha ilyen feltételt köt ki a vállalat, akkor lakáshasználatbavételi díjat nem kérhet, viszont a bérlő sem tarthat igényt pénzbeni térítésre. Előírhatja a munkáltató azt is, hogy ha a bérlő a munkaviszonyát a meghatározott idő, de legfeljebb 10 év előtt megszünteti, elhelyezésre nem, vagy csak szükséglakásra tarthat igényt. Ha a bérlő e feltételnek eleget tett, pénzbeni térítésre igényt tarthat. Amennyiben a bérlő a lakást a visszatérés szándéka nélkül végleg elhagyta, és távozása után kíván lemondani a lakásbérletről, a lemondását nem lehet érvényesnek tekinteni, ezért pénzbeni térítésre nem tarthat igényt. Természetesen ez az eset csak kivételesen fordulhat elő, és az az általános — mint olvasónk esetében —, hogy a bérlő a lemondást követően hagyja el a lakását. Ilyenkor gondoskodni kell a lakás helyreállításáról, amennyiben ezt nem teszi, ez nem lehet akadálya a lemondás elfogadásának, csupán polgári jogi igényt teremt a vállalat számára e követelésre. Mindezek figyelembevételével tehát a vállalat jogszerűtlenül járt el, amikor a felajánlást elutasította. Gyermektartásdíj fizetésére kötelezték esry tápióbicskei olvasónkat. Sajnos a jövedelme az elmúlt két évben alaposan megcsappant és ezt volt házastársa nem akarta figyelembe venni. Mit tehetek azért, hogy a tényleges jövedelmem után vonták le a tartásdíjat? — kérdezi. Olvasónknak a tartásdíj leszállítása iránt az azt megállapító bíróság előtt pert kell indítania, melynek során kérnie kell, hogy a valós jövedelmének megfelelően állapítsák meg az általa fizetendő összeget. Amíg azonban ezt az ügyet elbírálják jogerősen, hosszú idő telik el, ezért a pert indító félnek jogában áll a bíróságtól azt kérnie, hogy az ítéletben mondja ki az előzetes végrehajthatóságot. Az előzetes végrehajthatóság azt jelenti, hogy a jogerőre tekintet nélkül, a bíróság megkeresi a tartásra kötelezettet, vagy munkáltatóját, hogy „azonnal” az új összeget fizesse, függetlenül attól, hogy a másodfokú bíróság miként határoz. Ez a bírósági döntés a felekre sérelmes lehet, ezért úgy rendelkezik a jogalkalmazó, hogy felfüggesztés csak a különbözetre vonatkozzon. • Nagybátyámtól egy zártkerti telket kívánok vásárolni — írja „Búzavirág” jeligéjű dabasi olvasónk. A vételárat a rokoni kapcsolatra tekintettel, igen kedvezően állapítottuk meg. Nem lesz elnöl bajunk? — kérdezi. Gyakran megtörténik, hogy az ingatlan adásvételére vonatkozó szerződésben a felek a köztük létrejött megállapodás valódi tartalmától eltérően tüntetik fel az eladott ingatlan vételárát. A valóságos vételártól elétérés — a vagyonszerzési illeték csökkentése céljából — rendszerint úgy jelentkezik, hogy a felek alacsonyabb vételárat tüntetnek fel. Előfordul azonban a valóságnál magasabb vételár feltüntetése is, különösen akkor, ha a felek az adásvételi szerződéssel a részbeni ajándékozást kívánják leplezni. Az ilyen szerződés érvényes ugyan, természetes azonban, hogy az érvényességtől függetlenül illetékjogi és büntetőjogi következménnyel járhat. Ennek megállapítása természetesen az illetékügyi hatóság, illetve a bíróság feladata. A szerződés érvényességéből következik, hogy annak teljesítése során a vevő a teljes vételárért tartozik helytállni, azaz eltitkolt vételár részéért is. Olvasónknak tehát azt tanácsolom, hogy a fentiek figyelembevételével módosítsák a szerződést, és a valós helyzetnek megfelelően tüntessék fel, hogy mennyi vételárat fizetett az unokaöcs és mennyit ajándékozott a nagybácsi. • Elhunyt az édesapja K. S üllői levélírónknak. Azt szeretné megtudni, hogy szülője CSÉB-biztosítását ki örökli, ő vagy édesanyja. Az életbiztosítás alapján járó összeg nem tartozik az elhunyt vagyonához, ezért arra az általánostól eltérő szabályok vonatkoznak. Az életbiztosítási szerződést kötő fél ugyanis rendelkezhet arról, hogy a biztosítási szerződésnek ki legyen a kedvezményezettje. Döntésétől függően tehát a kedvezményezett lehet a szerződésben megnevezett személy, a bemutatóra szóló kötvény birtokosa, illetve, ha a szerződésben senkit nem jelöltek meg kedvezményezettnek és bemutatóra szóló kötvényt sem állítottak ki, akkor az örökhagyó törvényes örökösét illeti meg a biztosítás összege. A CSÉB-biztosítás szabályai szerint abban az esetben, ha az elhunyt nem jelölt meg kedvezményezettet, akkor házastárs kapja a szerződés a szerinti összeget. Amennyiben az elhunytnak nincs házastársa, a törvényes örökös lesz a jogosult. • Baráti szívességből befogadtam egy ismerősömet szentendrei nyaralómba, mivel én azt úgysem használtam, mert hatéves külföldi kiküldetésben voltam. Amikor hazatértem, leírhatatlanul megrongált állapotban találtam a házat. Mint tudomásomra hozták, „barátom” már az első hónapban úgy tönkretette, hogy maga sem tudott ott lakni. Kérhetek-e még most is kártérítést? A kártérítés a károsodás bekövetkezésekor nyomban esedékessé válik akkor is, ha a károsult arról később szerez tudomást. Mindez azt jelenti, előfordulhat az az eset is, hogy eltelik az elévülési idő úgy, hogy a károsultnak módjában sem lehetett követelését előterjeszteni. Ezért rendelkezik úgy a törvény, ha a követelést a jogosult menthető okból nem tudja érvényesíteni, az akadály megszűnésétől számított egy éven belül akkor is kérheti a kárának a megtérítését, ha az elévülési idő (általában öt év) már eltelt. A kárt szenvedettnek a tudomásszerzéstől számított egy év áll rendelkezésére arra, hogy eldöntse, perli-e a károkozót vagy sem. Abban az esetben, ha az elévülési idő egy év, vagy ennél rövidebb, ez a gondolkodási idő nem lehet több három hónapnál. Dr. Sinka Imre § Tíz nap rendelet és HIVATALOS KIKÜLDETÉS. A belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő dolgozók élelmezési költségtérítését a 23/1989. (III. 12.) MT rendelet szabályozza. A jogszabályalkotó a több évtizedes 31 forintos napidíj helyett a tényleges költségtérítés megállapítását engedélyezte. A kollektív szerződésben kell a napidíj mértékét megállapítani. ÁRUVÁSÁRLÁSI CSÖN. Az áruvásárlási KÜLkölcsönről szóló rendeletet módosította a 10/1989. (III. 12) PM—KeM együttes rendelet. VÁLLALKOZÁS. Az újrakezdők és pályakezdők vállalkozói kölcsönének feltételeit határozta meg az 1/1989. (III. 12.) ÁBMH sz. rendelkezés, amely az előbb ismertetett szabályokkal együtt a Magyar Közlöny 1989. évi 15. számában jelent meg. atalányelszámolás. Az átalányelszámolásos szövetkezeti részlegek működését szabályozza a pénzügyminiszter 12/1989. (III. 12.) sz. rendelete. JÖVEDELEM KÜLFÖLDRŐL. A Magyar Közlöny 1989. évi 16. száma tartalmazza az adóigazgatási eljárásról szóló jogszabályt 14/1989. (III. 14.) PM rendeletet, mely szerint adóbevallást kell adnia annak a magánszemélynek, akinek külföldről származó jövedelme van, kivéve, ha az adót a magyar kifizető levonta, vagy a jövedelem adómentes. Olvasóink részére minden csütörtökön IS—18 óra között ingyenes jogi tanácsadást tartunk Bp. VIII., Blaha L. tér 3. sz. alatt, a beérkezett levelekre pedig folyamatosan válaszolunk. 1989. Április s„ szerda Postabontás VÁRJUK LEVELEIKET, CÍMÜNK: BUDAPEST, PL: 311 -1446 Ne rőffel mérjük! Amilyen felemelő és kellemes élményt jelentett március 15-e impozáns ünnepe, annyira elgondolkodtató is volt számomra. Sohasem szerettem a hivalkodó, önreklámozó, túlzott méreteket öltő viselkedést. Jómagam mindig az érzelmi és értelmi lényegre, a belső átélésre helyeztem a hangsúlyt, ha kivezényeltek, vagy ha önként mentem az utcára megemlékezni. Nekem úgy tűnt, túl sok volt a nemzetiszín, a puszta hivalkodás. Nem hiszem, hogy rőfökben kellene kifejezni magyarságunkat! Én például a vöröslő színek hiányát is fájlaltam. Hiszen amióta megmozdultak a progresszív erők Európában, mindig ez a szín fejezte ki a forradalom, a kiöntött drága vér és az internacionalizmus szellemét. Most úgy tűnik, megint átestünk a ló másik oldalára. Bár nagy nemzeti értéknek tartom a magyar szent koronát, e nemzeti ereklye nevében igen sok magyar forradalmárra mondtak ki halálos ítéletet. Kossuth Lajos és Petőfi Sándor ezért nem engedte a Kossuth-címerre hímeztetni. Sajnos hasonlóan vagy talán még drasztikusabb formában mocskolták be a sztálini—rákosi időben a vörös színt is. Ám az egyszerű emberek, a párttagok és hívők szívében ezt a színt nem lehetett bemocskolni! Ezért helytelenítem, ha szégyenkezve félrerakjuk vörös zászlóinkat és elfeledjük a hozzájuk fűződő küzdelmek és tradíciók emlékét. Van egy javaslatom a mai magyar ifjúság számára: nagy szolgálatot tennének a nemzetnek, ha lefognák azon ifjak kezét, akik a metrókocsik, kirakatok, szobrok és építmények pusztításában jeleskednek! Sem a túlzottan rikító kokárdák sokasága, sem hangzatos és sokszor utópiszatikus ígéretek nem tudják eltüntetni azt a tengernyi hulladékot, amelyek Hegyeshalomtól Záhonyig szinte beborítják erdeinket, parkjainkat és az elhagyott földeket. sal Nerősökkel és hivalkodászok, legyünk valóban magyahanem a hétköznapok tetteiben, megértő, de meg nem alkuvó toleranciában! Mi, akik már „ültettünk néhány fát”, úgy szeretnénk ünnepelni 1990. március 15-ét, hogy a ma még bennünk feszülő vegyes érzelmeinket valóban a jogos nemzeti büszkeség, a nacionalizmustól mentes bizakodás váltsa fel. Sík István Gödöllő Nejlon vagy papír A napokban tojást vásároltam a piacon. Érdemes volt vennem, hiszen 2,80 forintért árulták darabját, s ez egy forinttal olcsóbb, mint nálunk Pomázon. Igen meglepődtem azonban, amikor a 10 darabért 30 forintot kért az eladó. Ja, kérem, 2 forint a nejlonzacskó! A kereskedelemben egyre gyakrabban találkozunk a nejlonnal. Előre csomagolva ebben árusítják a tepertőt, a savanyúságot, a gyümölcsöt és a tojást is. Úgy néz ki, a papírzacskó lassan eltűnik. Ez nem is lenne baj, hiszen a műanyag ízlésesebb és tisztább is. Igen ám, de ezekért a zacskókért minden esetben felszámítják a 2 forintot, amely egy hónap vásárlásait összegezve, már jelentős összeg. Ehhez járul még az is, hogy sok esetben belemérik az áru súlyába. Néhanéha sikerül úgy vásárolnom, hogy a terméket saját dobozomba, szatyromba teszik, de számtalanszor meg kell vennem a nejlont is. Jó lenne, ha visszatérnének a régen bevált papírcsomagolásra. Balogh Gyula Pomáz Számítógépes , szépséges néphagyomány! Hová jutottunk! Húsvéthétfő, 9 óra 30 percet mutat az óra. Ablakunk előtt összetalálkozik két fiúcsapat. Egyik srácnál reklámszatyor, nagyon vigyázva tartja. Szemlátomást megtett. A másik csapatban egy langaléta — talán három évvel is öregebb a többinél — azonnal célba veszi: — Látom, kotlást akarsz ültetni! — A gyerek mosolyogva válaszol: — öcsémmel összeszámoljuk, ki hány helyen járt. Eddig csak egy helyen nem kaptam tojást, de ott egy százast adtak. — A langaléta erre vigyorogva húzott elő egy marék bankjegyet: — Ide nézz, öcsi! Ez pontosan 1800 forint. És csak kettő cseppet használtam. (Egy különleges szerkentyűt mutatott, mind körülfogták és érdeklődve nézték.) Aki az ötszázast adta, arra lőttem két cseppet. A többi százast adott, azokra csupán illatot. Ezt a „muterom” barátnőjétől kaptam karácsonyra. Külföldről hozta. Azóta összeírtam, hová megyek locsolkodni, és ötezer forintig meg sem állok. Sok évig kitart ez a masina, hisz csak az kap olajat, aki „Adyt” ad. Százasért csak szagulnak a „tyúkok”! Gyorsan kinyúltam, és halkan ráfordítottam a kapukulcsot. Horgosné Bander Ilona Újszilvás Másfél milliós zsákmány a padláson Feltört, kifosztott vagonok / Vagonfosztogatók bűnügyében folytat vizsgálatot a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság. £ Bevezetőben annyit meghökkentő dolog, hogy egy rakomány bútor, mintegy ezer pár / női körömcipő, szandál, hasonló mennyiségű táska és sok egyéb holmi került — obriginál csomagolásban — a tolyvajok birtokába. A lefoglalt cikkek értéke másfél milliód forint. A díszes társaság — a tolvajok és orgazdák — minden tagja büntetett előéletű. Proszler József bedolgozó volt (havi tizennégyezer forint átlagkeresettel), Petyik Pál szobafestő, Tabányi Mihály gépkocsivezető, Haluszka György pedig segédmunkás. A történet szálai egészen 1987. december 24-re virradó éjszakáig nyúlnak vissza, amikor a pilisi MÁV-állomáson veszteglő tehervonat egyik vagonját feltörve találták. A vagonból félig kilógott egy szállításhoz becsomagolt asztal. Néhány méterrel távolabb két, ugyancsak becsomagolt széket, a bokrok között pedig kisszekrényt találtak. Ezen a szakaszon az állomást övező kőkerítésnek mintegy három méter széles nyílása van, ami közvetlenül a Pilist és Nyáregyházát összekötő kövezett útra vezet. A földön személygépkocsi keréknyoma jelezte, hogy erre vitték el a lopott holmikat. Megkezdődött — ismeretlen tettesek után — a nyomozás, ami azonban hosszú ideig nem vezetett eredményre. Egy alkalommal, 1983. október 28- án a rendőrök házkutatást tartottak a börtönből néhány hónapja szabadult Haluszka György pilisi lakásán. A padlásról kartonszám kerültek elő a csomagolásból kibontott női cipők, ruhák sem és egyéb holmik. Kihallgatáskor kiderült, hogy a szálak a lopásért és orgazdaságért már büntetett Proszler Józsefhez vezetnek. A férfi ugyancsak Pilis községben levő lakásán olyan Bonanza típusú faragott bútorokat találtak, amelyek — ezek eredetéről nem tudott elszámolni — a feltört vagonból eltűntek. Proszler József rövidesen rájött, hogy nincs értelme a tagadásnak és beismerő vallomást tett. Előadta, hogy 1987. szeptember végén Petyik Pál azzal kereste meg őt: van egy jó tippje... Ez pedig nem volt más, mint hogy a ceglédberceli vasúti állomáson tehervagonok vesztegelnek, amiket könnyűszerrel ki lehet belezni. Proszler Zsiguliján mentek a tetthelyre, ahonnan három fuvarral hordták el a szállítmány egy részét, női ruhákat, cipőket. A sikeren felbuzdulva, egészen lebukásukig többször ellátogatnak a Pilis és Ceglédbercel—Csemő állomásokon veszteglő vonatokhoz, és fosztogatták a tehervagonokat. Az 1987. deecember 24-re virradóra történt bútorlopást — nyolc étkezőgarnitúrához tartozó faragott széket zsákmányoltak — is ők követték el. Nem volt egyszerű dolog azonban a hatalmas mennyiségű lopott holmit elrejteni. Ezért keresték fel Tabányi Mihály gépkocsivezetőt, akinek a garázsa szolgált egy ideig raktárnak. Egy idő után azonban Tabányi is úgy találta, hogy túlságosan sok cucc, és elindult, hogy más helyet szerezzen a holmiknak, így jutott el Haluszka Györgyhöz, akinek Zsuk gépkocsiján vitte el a szállítmányt, amit végül a rendőrök házkutatásnál a padláson megtaláltak és lefoglaltak. A Pest Megyei Rendőr-főkapitányság rövidesen vádemelési javaslattal átadja az ügyet az ügyészségnek. Ga. J. Hozzászólás és vélemény A jövőnk érdekében lasztás, hiszen hamarosan egy új — bizonyára módszerében és tartalmában is új — választássorozat előtt állunk, ahol tanácselnökökre, tanácstagokra és országgyűlési képviselőkre kell voksolnunk. Nyilván ezért lett érdekes Visegrád is, ahol a választási ciklus lejártának időszakában — még a régi rend szerint — kellett új tanácselnököt és helyettest, valamint pb-tagot választani. Valószínűleg ezért foglalkozott a Pest Megyei Hírlap már kétszer is e témával. Úgy gondolom, hogy nem maga a szavazás a fő cél. Az a legfontosabb, hogy megfelelő és végrehajtható elképzelések szülessenek a község és lakosainak, ezen keresztül persze az idegenforgalom érdekében is. Minden ilyen ceremóniának ezekhez a feladatmeghatározásokhoz, s részben megvalósításokhoz kell biztosítania a személyi feltételeket. Szükséges tehát a választásokról, azok tapasztalatairól beszélni, de pontosan, több oldalról is megközelítve a témát. A fentebb jelzett cikkben — nyilván félreértések következtében — több pontatlanság is akadt. Ugyanis az MSZMP visegrádi nagyközségi alapszervezete két elnökjelöltet javasolt. Az egyik a párt titkára, a másik Fieszl Béla volt. Később a párttitkár visszalépett, mert egy jelölt megválasztásához így nagyobb lett az esély, hisz minőségi többségre volt szükség. Egyúttal a párttagok, különösen a vezetőség segítette Fieszl Bélát, aki a feladatot a következő választásokig elvállalta. Kiss Károly Visegrád Az alábbiakban a Visegrádi, új tavaszra készül című cikkükhez szeretnék hozzászólni, illetve rövid kiegészítést tenni. Manapság a beszélgetések és írások kedvelt témája a vá • tó«*_*/.skAla@® © p . . ERDEN ERDEMES! Me/eg(b)en ajánljuk: importált körkötött pamutdzsörzé, méterenként 161 Ft-ért Struktur és jacquard függönyök, rövid ujjú és hosszú ujjú férfiingek,pólók a szivárvány minden színében, nagy választékban kaphatók textilosztályunkon