Pest Megyei Hírlap, 1989. április (33. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-29 / 100. szám

2 Hét végi világpolitikai kitekintés• Történelmi dön A peresztrojka felgyorsul az SZKP vezetésének megifjításával Norvégia és Dánia is csatlakozik az NSZK-hoz a NATO-vitában A kormányfő lemondása után sem változik a japán politika Általános PILLANATKÉP A hét fő eseménye kétségtelenül az SZKP Központi Bizottságának ülése, amelynek személyi döntéseit joggal nevezi a világsajtó történelmi jelentőségűeknek. A központi választott párttestületek nyugdíjas tagjainak elfogadott felmentési kérelme után és az eddig szavazati joggal nem rendelkező 22 póttag kooptálásával, valamint a KB 301-ről 251-re lecsökkent létszámával, új helyzet keletkezett az SZKP e döntéshozó szervében. A személyi változások nyomán a KB megfiatalodott, s várható, hogy tevékenysége a korábbinál dinamikusabb, célratörőbb lesz, hiszen ma már a Szovjetunióban messze túl vannak azon, hogy csupán a » peresztrojka melletti hűség” nyilatkozatok mércének, inkább számítsanak a vezető , személyiségek tetteiből vonnak le következtetéseket. A világsajtó kommentárjai ennek megfelelően az átalakítás győzelmének értékelik a Moszkvában történteket. Azt várják, hogy a változások nyomán a szovjet külpolitika még határozottabb lesz, az eddiginél is nagyobb kezdeményezőkészséget mutat majd, erőteljesebben támogatja azookat a nyugati erőket, amelyek a Mihail Gorbacsov által oly sokszor hangsúlyozott, új gondolkodásmódnak megfelelő politikát igyekeznek megvalósítani. Ennek figyelembevételével neves közírók intéznek felhívásokat a Bush-kormányzathoz, hogy ne folytassa tovább a halogatás taktikáját az amerikai katonapolitikai koncepció kidolgozásában, hanem vegye figyelembe mindazt, ami Moszkvában most történt. Washingtoni vezető körökben ugyanis vita volt arról, hogy mennyire kifizetődő, ha hisznek a peresztrojka sikerében és a gorbacsovi leszerelési elképzelések jegyében kompromisszumos megoldásokat kutatnak. Mi lenne, ha az új gondolkodásmódot ismét a régi váltaná fel a Kremlben, és a Nyugat olyan pozícióból volna kénytelen folytatni ismét fokozott fegyverkezési erőfesszításait, amikor már jelentősen visszafogta a katonai költségvetéseket? A „moszkvai visszarendeződés” iránti aggályoskodás, amely tulajdonképen a washingtoni hadiköltségvetés megnyirbálása ellen irányult, a moszkvai változások láttán sok kommentátor szerint amolyan kísértetté változott ... A „HARMADIK NULLAMEGOLDÁS” VONZÁSA „Kettős nullamegoldásnak” is nevezték azt az egyezményt, amelyet 1987-ben írtak alá Washingtonban, s amely arról intézkedett, hogy az 500 és az 5000 kilométer hatótávolság közötti szovjet és amerikai nukleáris rakétaarzenált meg kell semmisíteni. Már szinte az okmány aláírásának máss napján felvetődött Bonnban az úgynevezett „harmadik nullamegoldásban” való megegyezés szükségessége. Az NSZK ugyanis a NATO és a Varsói Szerződés „frontvonalában” fekszik, így az 500 kilométernél rövidebb hatótávolságú NATO rakéta-nukleáris fegyverek — amelyek harcászati eszközök közé taratoznak — túlnyomórészben az ország területén vannak hadrendbe állítva. Ugyanígy azok , az 500 kilométernél rövidebb hatósugárú rakéta-nukleáris eszközök, amelyeket a Varsói Szerződés a „másik oldalon” telepített, elsősorban az NSZK területére programozottak. Így tehát Bonn joggal érezheti, hogy biztonságának fokozása végett, múlhatatlanul szükséges ezekről a fegyverekről tárgyalni a Varsói Szerződés országaival. S az csak természetes, hogy amikor oly sokat beszélnek az amerikai katonapolitikai elképzelések átfogó felülvizsgálatáról, Kohl kancellár joggal teszi az első helyre az 500 kilométernél rövidebb hatótávolságú rakétafegyverek megsemmisítésének ügyét. Ez több szempontból is időszerű éppen most. Egyrészt azért, mert Baker amerikai külügyminiszter május első felében Moszkvába látogat, hogy ott a szovjet tárgyalópartnerekkel megegyezzen a leszerelési intézkedések soron következő időrendjében és arról, hogy mikor és milyen napirenddel tartsák meg George Bush és Mihail Gorbacsov csúcstalálkozóját. Washingtoni elképzelések szerint ezen moszkvai eszmecserén a hadászati támadófegyverek azaz az ötezer kilométernél nagyobb hatótávolságú rakéta-nukleáris arzenál csökkentésére vonatkozó jövőbeni tárgyalásoknak kellene sürgősségi szempontot kijelölni, és másodsorban pedig a hagyományos fegyverzet alacsonyabb szintre való helyezésének. Katonai szemleírók rámutatnak, hogy a kontinensek közötti nukleráis csapásváltás veszélyének csökkentése elsősorban a két világhatalom ügye, hiszen azok a célpontok, amelyekre földrészközi nukleáris töltetű rakétákat beprogramoztak, elsősorban az Egyesült Államok,illetve Szovjetunió területén vannak. Az 500 kilométernél rövidebb hatótávolságú harcászati eszközök viszont a NATO és a Varsói Szerződés határát és közvetlen mögöttes területeit fenyegetik. Bonnt azonban nemcsak e földrajzi tényező vezérli, amikor sürgetőleg veti fel Washington felé e rakétafegyverekről való tárgyalások ügyét. A KORSZERŰSÍTÉS ellenlépést HÍVHAT KI A NATO védelmi miniszterek nemrég megtartott brüsszeli értekezlete elé egy olyan tervezet került, amelyben Washington és London szorgalmazták az 500 kilométernél rövidebb hatótávolságú rakétanukleáris fegyverek korszerűsítését. A dokumentum szerzői arra hivatkoznak, hogy az 500—5000 kilométer hatótávolságú rakéták kiiktatása nyomán „bizonyos űr” keletkezett NATO-védelemben. Az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének doktrínája ugyanis az úgynevezett „rugalmas válaszadásra” alapozódik. Ez annyit jelent, hogyha a „másik oldal” hagyományos fegyverekkel támad az atlanti országokra, akkor egy adott pillanatban „átléphetik az atomküszöböt”, azaz nukleáris vághatnak vissza, fegyverekkel hogy így meghátrálásra kényszerítsék a behatolót. Más kérdés, hogy az egész elképzelés már idejétmúlt, hiszen a hidegháborús idők vége óta senki sem gondolhatja komolyan Nyugaton, hogy a Varsói Szerződés országai támadást indítanak az atlanti államok ellen. Bonn ezzel szemben arra hivatkozik, hogyha Nyugat korszerűsíti rakétáit, ugyanaz megtörténik majd a másik oldalon is, s a fegyverkezési verseny új szakasza kezdődik meg ezzel. Emellett az NSZK joggal érvel azzal, hogy az eddigi egyoldalú szovjet leszerelési lépések olyan közhangulatot teremtettek Nyugat- Európában, hogy a NATO-nak viszonoznia kell valamivel ezeket. S ha azzal válaszol, hogy a harcászati rakétáit korszerűsíti, ezt valóságos kihívásnak lehet értékelni, azaz olyan lépésnek, amellyel azt akarja hangsúlyozni, hogy nem érdekelt a leszerelési intézkedésekben. A közhangulat viszont rendkívül fontos fokmérő most a Kohl-kormányzat számára, hiszen parlamenti választások jövőre lesznek az NSZK-ban. LONDON KÜLÖNÖS INGERÜLTSÉGE A brüsszeli tanácskozáson a csak tudomásul vették azokat tanulmányokat, amelyek kétértelműen fogalmaztak. Bonn úgy értelmezte ezeket, hogy a korszerűsítés ügye a Szovjetunióval való tárgyalásoktól függ, s 1992 után kerül napirendre, vagyis a modernizálást elhalasztották. Washington és London viszont mint kitűnt, a NATO 40. évfordulóján megrendezendő május végi csúcstalálkozón döntést akar kicsikarni a korszerűsítésre. Ez késztette arra Bonnt, hogy külügy- és védelmi miniszterét Washingtonba küldje azért, hogy Washington biztosítson elsőbbséget a Szovjetunióval való tárgyalásokon az 500 kilométernél rövidebb hatótávolságú rakéták csökkentésének, illetve teljes leszerelésének, azaz a nulla megoldásnak”.A harmadik Rendes körülmények között Bush elnök fogadta volna e magas rangú vendéget. De az elnök vidéki körútra indult ehelyett, s Baker külügyminiszter egy rövid eszmecsere után meglehetősen keményen nyilatkozott a bonni javaslat elutasításáról. London még hevesebben reagált az NSZK- javaslatra. Egyenesen „árulással” vagy „pálfordulással” vádolták a bonni kormányt. Mint a kormány álláspontjának hangot adó kommentárok írták: az NSZK veszélyezteti a NATO alapvető stratégiáját, a rugalmas válaszadás elvét azzal, hogy nukleáris fegyverektől mentessé akarja tenni a szövetség és a Varsói Szerződés határától mindkét oldalon 500—500 kilométeres övezetet. Washingtonban és Londonban az Észak-atlanti Szerződés egyik eddig legsúlyosabb válságáról beszélnek. S miközben London igyekszik szövetségeseket szerezni, Dánia és Norvégia bejelentette, hogy az NSZK-t támogatja a vitában. A RECRUITBOTRÁNY Egy miniszterelnöki lemondás és egy öngyilkosság. Ez eddig az úgynevezett Recruitbotrány mérlege. Aki leköszönt, Takesita japán miniszterelnök, s aki önkezével oltotta ki életét, a kormányfő személyi titkára. A botrány, amelyet a 70-es évek Lockheed-ügyéhez hasonlítanak, amiatt keletkezett, mert kiderült, hogy a Recruit nevű telekkommunikációs cég pénzadományokkal támogatta Takesita megválasztását, ezért a vállalat előnyöket vívés hatott ki. A japán miniszterelnök lemondott ugyan, de hírmagyarázók megjegyzik, hogy a hatalmon levő Liberális Demokrata Párt anyagi forrásainak 64,2 százaléka ilyen, a Recruitéhez hasonló adományokból áll. Vagyis, ha nem hajtanak végre Japánban politikai reformot, az ilyen botrányok ezután is természetesek lesznek. A politikai reform kérdése éppen most van a parlament napirendjén, de a kormányválság miatt aligha kerül most szavazásra. Ami Takesita utódját illeti, a valószínű az, hogy a jövő évi választásig ügyvezető miniszterelnök kerül a kabinet élére. Árkus István Moszkvai kerekasztal az együttműködésről Az Európa és az európai együttműködés a 90-es évek küszöbén címmel május közepén Budapesten megrendezésre kerülő többpárti kerekasztal-tanácskozás előkészítésével kapcsolatban április 28—29-én Moszkvában tartózkodott az MSZMP pártmunkásküldöttsége, Tabajdi Csabával, a KB nemzetközi pártkapcsolatok osztálya helyettes vezetőjével az élén. Tabajdi Csabát fogadták Karen Brutyenc, az SZKP KB póttagja és Rafael Fjodoron, a KB nemzetközi osztálya vezetőjének első helyettesei. Megbeszélést folytatott Jurij Zujevvel, Andrej Gracsevvel és Valerij Muszatovval, a nemzetközi osztály helyettes vezetőivel. Ötödször Afrikában A pápa a fekete földrészen ötödik afrikai útjára indult pénteken reggel II. János Pál pápa. A katolikus egyházfő a tervek szerint kilenc napot tölt el a fekete földrészen; elsőként Madagaszkárt keresi fel, majd Zambiát, Malawit és Franciaország egyik tengerentúli megyéjét, az Indiaióceánban található Réunionszigetet. Útjára elkíséri Agostino Casaroli bíboros, a vatikáni államtitkárság vezetője, a Vatikán „miniszterelnöke”. \ - 1989 Április 29., szombat A revíziós bizottság moszkvai döntése Rój Medvegyev ismét párttag Az SZKP KB mellett működő központi revíziós bizottság pénteken helyreállította Rój Medvegyev történész publicista pártttagságát, amelyet fegyelmi úton 1969-ben szüntettek meg. Pártba való visszavételét Rój Medvegyev korábban maga kérte a testülettől, hangsúlyozva, hogy hasznára kíván lenni az SZKP-nak a társadalom megújítása érdekében kifejtett munkájában. Rój zárták Medvegyevet 1969-ben ki a szovjet pártból Sztálin személyi kultuszát bíráló és leleplező, A történelem bíróságához című művéért. A revíziós bizottság mostani döntése értelmében Medvegyev — a húszéves távolmaradás ellenére — 1959 óta megszakítás nélkül az SZKP tagja. Kormányfői munkatalálkozó terve környezetvédelemről Prágában Csehszlovákia azt javasolja a környező országoknak, hogy május 29-én Prágában tartsák meg a kormányfői környezetvédelmi munkatalálkozót előkészítő miniszteri szintű megbeszéléseket. Az erre szóló meghívó leveleket pénteken Jaromir Johanes csehszlovák külügyminiszter adta át Ausztria, Lengyelország, Magyarország, az NSZK és a Szovjetunió prágai nagykövetének, illetve az NDK-nagykövetség ügyvivőjének. A májusi megbeszélésekre meghívják a KGST, a Közös Piac és az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának a képviselőit is. Ladislav Adamec csehszlovák miniszterelnök tavaly decemberben javasolta a Csehszlovákiával szomszédos országok kormányfőinek, hogy Prágában munkatalálkozón vitassák meg a környezetvédelmi együttműködés lehetőségeit. Ezt követően ez év március közepén az érintett országok környezetvédelmi szakértői Prágában megbeszéléseket tartottak. Akkor megállapodtak abban, hogy a kormányfői környezetvédelmi munkatalálkozót alaposan elő kell készíteni, és azt május végén miniszteri szintű megbeszéléseknek kell megelőznie. Egyetértettek abban, hogy sokoldalúan elfogadható megoldást kell keresni a középeurópai térség környezetvédelmi gondjaira. A szakértők elfogadták a csehszlovák indítványokat és további javaslatokkal egészítették ki azokat. Ceausescu Drakula gróf jelmezében Károly herceg dörgedelme óriási visszhangot váltott ki Nagy-Britanniában Károly walesi hercegnek a maga nemében példátlan beszéde, amelyben a korona várományosa megsemmisítő bírálatban részesítette a román államfőt és egész politikáját. A brit trónörökös elrettentő példaként állította a szigetország városrendezői elé az „1984” című regény orwelli lidérclátomását idéző „szisztematizálását” azon a kiállításon, amelyet Építsünk egy jobb Britanniát jeligével nyitott meg csütörtökön Londonban. A brit külügyminisztérium teljes egyetértését fejezte ki Károly herceg mondanivalójával. A The Times pénteken Egy nemzet lelkének felfalása címmel tette közzé a trónörökös beszédének teljes szövegét, mellé tördelve a lap rajzolójának karikatúráját, amely Drakula gróf képében és jelmezében ábrázolja Ceausescut. A BBC televízió szakértője hírmagyarázatában rámutatott: nem volt még példa arra, hogy a királyi család tagja névre szólóan ilyen szókimondó bírálatban részesítsen egy államfőt. Ceausescu elnök — mondta a walesi herceg — nekifogott országa egész kulturális és emberi örökségének általános elpusztításához. Szisztematizálási politikájával a román vidéket 500, agráripari komplexumnak nevezett városfalanszterbe kívánja begyömöszölni. Károly herceg egy ponton a román nemzeti tragédia egy saját személyét is érintő családi vonatkozására utalt: anyai ági ükanyjára, a magyar születésű Rhédey Claudia grófnőre, akinek a Singeorgiu de Padure faluban levő sírhelyét, már, ősi kriptákkal és templomokkal együtt, a feldúlás fenyegeti. .... Képzeljék csak maguk elé — mondta a herceg —, hogy a szemük láttára teszik földdel egyenlővé ősei egész közösségét, a középkorból származó épületeket, ősi városközpontokat is, elsöpörve emlékműveket, templomokat, kolostorokat, tekintet nélkül építészeti értékeikre, vallási jelentőségükre vagy szimbolikus becsére a román nép szemében. Ez a döbbenetes emberi tragédia jutott ékesszólóan kifejezésre abban a nyílt levélben is, amelyet a román elnökhöz intéztek — mondta Károly herceg, majd befejezésül idézte a nyílt levél legmegrázóbb passzusait. HUSZONHÉT KARTON MŰFOGSOR A sokat látott lengyel vámosokat is meglepte honfitársaik leleményességének újabb bizonyítéka. Egy Szíriába készülő utas poggyászából 27 karton műfogsor mosolygott rájuk. Az élelmes turista úgy akart tetemes haszonra szert tenni, hogy kihasználja a lengyelországi és a külföldi árak közötti különbséget. Olyan árut próbált illegális úton kivinni a határon, amiből Lengyelországban is enyhén szólva nagy hiány van, hiszen hónapokig kell várni egy-egy új fogsorra. A fogak cseréjéhez persze fogászati eszközök is kellenek, ezért az élelmes magánkereskedő 99 komplett fogászati „szerszámkészletet” csomagolt a fogak mellé. A szemfüles vámosoknak most sikersrült otthon tartaniuk a hiánycikknek számító fogászati eszközöket, akárcsak a műfogsorokat. A fogorvosi ellátáson azonban lényegesen csak az segítene, ha megállna a lengyel fogorvosok tömeges kivándorlása is Nyugat-Európába. VESZÉLYBEN A DIPLOMATÁK A belga hatóságok megszigorították a brüsszeli brit nagykövetség és több angol diplomata védelmét azt követően, hogy iszlám integristák bejelentették: őfelsége, több diplomatáját „halálra ítélték”a Rushdie-ügyben tanúsított brit a magatartás miatt. Salman Rushdie brit állampolgárságú indiai írót Sátáni versek című könyvének „istenkáromlása” miatt Khomeini, ajatolláh iráni vallási vezető fatvával — halálos ítélettel — sújtotta, a brit kormány azóta rendőri védelemben részesíti. **A La Libre Belgique értesülése szerint a fenyegetést három levél tartalmazta, ezek közül kettőt a nagykövetségnek postáztak. Az ismeretlen terroristák szerint „a következő órákban” kerülhet sor az akcióra, s a megnevezett személyek rokonait figyelmeztetik, hogy maradjanak távol, különben ők is hasonló sorsra juthatnak. A levélírók több olyan brit diplomatát is megneveztek, akik már nem teljesítenek szolgálatot Brüsszelben. A leveleket angolul fogalmazták, az aláírás — „az arab iszlám tisztaság védelmezői” — arab betűkkel áll a levelek alján. A brüsszeli imám és könyvtárosa meggyilkolása nyomán a belga hatóságok nagyon is komolyan veszik a fenyegetést és több biztonsági intézkedést foganatosítottak. ■ [UNK] Csak röviden... mm Az NDK pénteken megkezdte a januárban bejelentett egyoldalú leszerelési lépéseknek a megvalósítását. A nemzetközi sajtó képviselői a helyszínen kísérhették figyelemmel, egy Schwerin megyei páncélos ezred leszerelésének és feloszlatásának első fázisát. KABULBAN magyar kormányküldöttség vett részt az afgán forradalom 11. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen. A magyar kormányküldöttséget, mely az afgán kormány meghívásának tett eleget Derzsi András közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszter vezette. A magyar minisztert fogadta Nadzsibullah, az Afganisztáni Népi Demokratkkus Párt (ANDP) főtitkára, a köztársaság elnöke. HELMUT KOHL kancellár vasárnap Deidersheimben Margaret Thatcher brit miniszterelnök asszonyt fogadja. Ezen a véleménycserén megkísérlik áthidalni a nézeteltéréseket a rövid hatótávolságú rakéták kérdésében. CSIEN CSI-CSEN kínai külügyminiszter pénteken fogadta Pekingben Igor Rogacsov szovjet külügyminiszter-helyettest. A két politikus összegezte azoknak a konzultációknak az eredményeit, amelyeket Rogacsov a szovjet— kínai csúcstalálkozó előkészítése jegyében hat napon át folytatott a kínai külügyminisztériumban. A szovjet diplomata még pénteken elutazott Kínából. Ausztriában péntektől 30 groschennel drágábban adják a benzin literjét. A kiszolgálással működő benzinkutaknál a normál minőség 9,40, a szuper pedig 10,20 schillingbe kerül, de az önkiszolgáló kutak továbbra is mindkét fajtát ennél 20 groschennel olcsóbban árusítják.