Pest Megyei Hírlap, 1990. július (34. évfolyam, 153-178. szám)

1990-07-12 / 162. szám

8 H­írekb­­ en, 1990. július 12., csü­­k***_■­törtök. Izabella, Dal­ma napja.­­ A nap kél 4.59 — nyugszik 20.41 órakor. A hold kél 22.39 — nyugszik 9.42 órakor. B VilTTTTTú~TÍMt .1A HA s i Csütörtök estig az országban tovább csökken a felhőzet. Túlnyomóan napos idő lesz, legfeljebb egy-egy jelentékte­len zápor lehet. Időnként élénk északkeleti légmozgás­ra lehet számítani. A várha­tó legmagasabb nappali hő­mérséklet 21 és 25 fok között alakul. ♦ Programok: Szentendrén a nyári ellátással, napkö­zis táborban augusztus 24-ig változatos programokkal vár­ják a gyerekeket. Tízórairól, ebédről és uzsonnáról napi 75 forintért a városi tanács il­letékes osztálya gondoskodik. ♦ Meghívás névadásra. A Zsámbéki Tanítóképző Főis­kola képviselőit a nemrégi­ben itt járt székelyudvarhelyi tanárküldöttség meghívta ar­ra a szeptemberben tartandó ünnepségre, amelynek kereté­ben a székelyudvarhelyi ta­nítóképző felveszi Benedek Elek nevét. ^ Megújuló kultúrotthon. Csömörön ezen a nyáron tel­jesen felújítják a művelődési házat. A két épületet üvegfo­lyosóval kötik majd össze. A nagyterem és a­ sarokterem átalakításán kívül új vizes­blokkokat építenek. A körül­belül kétmillió forintba kerü­lő beruházást a tanács az er­re a célra félretett pénzből fedezi. Csak rugalmasan ! Bagi Sándor és André Zsu­zsanna jászárokszállási népi iparművészek — alkalmazkodva a piaci igényekhez — meg­­kezdték a koronás címerek, tálak, kupák készítését. Már az új címer elfogadásának napján több hazai és kül­honi megrendelő kereste fel az alkotókat. Felvételünkön André Zsuzsa koronás cí­merrel díszített tányérja és kupája IBesszii a poroltókkal Kellemes környezetben ta­lálható a Pest Megyei Mező-,­gazdasági Termelők Szövetsé­gének irodaháza a főváros XI. kerületében, a Ménes Latom Úgy tűnik, hogy az épület iránt megnőtt az éjszakai ér­deklődés, mivel röpke három hónapon belül kétszer fordul­tak meg hívatlan látogatók a területi Teszövnél. Az épületben először ez év ápri­lisában, húsvé­tkor randalí­roztak az ismeretlen tettesek. Az áramtalanított irodákban egészen kezdetleges módon gyufaszálakkal pepecselhettek, legalábbis a hátrahagyott,­­el­hamvadt maradványok ezt je­lezték. A páncélszekrény, job­ban mondva annak tartalma érdekelte őket. Pótszerrel dol­goztak, de mindhiába, ugyanis nem tartanak pénzt a hivatal­ban. A betörők nem nyugodtak bele húsvéti kudarcukba, mert június 9-én, hétfőn ismét fel­fedezhették jelenlétük nyo­mait a hivatal dolgozói. A könyve­lésre törtek be, ahol letépték a páncélszekrény kilincsét, de a zár ezúttal sem engedel­meskedett, és pénzt újfent nem találtak volna. Azon a húsvét éjszakán tehetetlen dü­hükben, mert nagy valószínű­séggel bosszantotta őket a ku­darc, az épületben talált por­oltó készülékekkel befújtak mindent, amit csak értek. A nyomozás tehát folytató­dik az ismeretlen tettesek el­len, Gy. L. EGYHÁZÜGYI REFORM KÉTSZÁZ ÉVE vezették be a híres — hírhedt — egyházügyi reformot Fran­ciaországban, miután az Alkot­­mányozó Nemzetgyűlés elfo­gadta „a papság polgári alkot­­mányá”-nak nevezett egyház­ügyi reformokat. ra Ezek értelmében 135-ről 83- csökkentették a püspöksé­gek számát, 10 érsekséget ren­deltek föléjük, a papság szá­mára állami fizetést biztosítot­tak, kinevezésüket választással helyettesítették, és a francia katolikus egyházat kivonták a pápa fennhatósága alól. Már előbb, 1789. augusztus 4-én el­törölték a papi tizedet, 1799. február 13-án pedig a Nemzet­gyűlés feloszlatta a közsegé­­lyezéssel foglalkozó vagy oktatással nem szerzetesrendeket. Később, november 27-én ki­­mondtá­k azt is, hogy a papok­nak esküt kell tenniük „a nemzetre, a törvényre és a ki­rályra”, de erre csak hét püs­pök volt hajlandó. A forrada­lom további menete során újabb és újabb egyház- és val­lásellenes intézkedéseket foga­natosítottak, megtiltották nyilvános vallásgyakorlást, el­­­törölték a keresztény időszá­mítást, tömegesek voltak a de­portálások. Az egyház sanyarú sorsa 1801-ig, Bonaparte Napóleon­nak a pápával kötött konkor­dátumáig tartott. Ki a legerifisebb? A Pest Megyei Művelődés Központ és Könyvtár a viseg­rádi július palotajátékok keretében 14—15-én újra Toldi Miklós-választást rendez. Vár­ják mindazok jelentkezését, akik már betöltötték 18. élet­évüket és elég erőt éreznek magukban ahhoz, hogy több méterre eldobják az 50 kilós malomkövet és hosszabb ideig képesek nyújtott karral Buda felé mutatni az utat, a három­méteres rúddal. Az elődöntőre július 14-én, szombaton délelőtt 10 órától, a döntőre 15-én, vasárnap kerül sor ugyanebben az időben. A legjobb tizenkét versenyző kö­zül választják ki a legerőseb­bet. A legeredményesebb ver­senyző egy évre elnyeri a Tol­di címet, az azt tanúsító jel­vényeket, oklevelet, továbbá a rendező és támogató szervek ajándékait. Részletes felvilágosítás és jelentkezés levélben vagy személyesen, a Pest Megyei Művelődési Központban. Cím Szentendre, Engels utca , 2000. Telefon: 06-26-10-222. Táborban találták meg Török Dittát Nem tűnt föl a többletgyerek Megfeszített erővel négy na­pon keresztül keresték a szent­endrei rendőrök a 9 éves mát­raderecskei kislányt, Török Dittát. Mint lapunk hétfői , tegnapi számában beszámol­tunk, a gyereket szülei júliu 7-én, szombaton reggel hé órakor a Vigadó térre kísér­ték, a Tahi motoroshajóra. Az­zal egy 25 tagú csoport tagja­ként Horányba kellett voln utaznia, a Vörös Meteor üdü­lőjébe. A csoportot vezető Lu­gosi Zoltán leszállás után vet­te észre, hogy eggyel keveseb­ben vannak. Elképzelhető, hogy mit él­hettek át a kislány szülei, ro­konai, amikor kiderült, hog­y itta eltűnt, ők azt hitték, szervezett üdülés­i biztonsága jelent. Az első súlyos hiba ak­kor történt, mikor egy csoport vezető útrakelt huszonöt olyan csemetével, akiket akkor látott először életében. A gyerekek sem ismerték egymást. Az üdü­lést úgy szervezték, hogy a szülők befizették a díjat — tíz napra kétezer-ötszáz forintot —, a zavartalan lebonyolítá­sért a szervezők vállalták a felelősséget. A rendőrök a bejelentés nyo­mán már szombaton délelőtt elkezdték a kutatást. A felté­telezésük az volt, hogy Török Ditta nem szállt ki Horányban, hanem továbbutazott — téve­désből egy másik csoporthoz csatlakozva — Surányba vagy Vácra. Megjelent a felhívás a lapokban, elhangzott a tévé­ben, a rádióban, hogy keresik Török Dittát, jelentkezzen, aki tud róla! Érkezett két­ bejelentés is, mely szerint Surányban lát­ták, de bebizonyosodott, hogy mindkettő tévedés volt. A rendőrök sorra jártak minden tábort, kempinget Horányban és Surányban, hangszórós ko­csi cirkált a környéken, de eredménytelenül. Kedden dél­előtt helikopterről vizsgálták át a körzetet, hátha mocsaras területre tévedt a kislány ... A feltételezések szerint egy utas sem tévedhetett a hajó­nak abba a részébe, ahonnan vízbe lehet esni, de azért min­denkiben, aki értesült a titok­zatos eltűnésről, ott bujkált a rémület, hátha mégis baleset történt? Kedden délután a szentend­rei rendőrök — miután Pest megyében már minden tábort átvizsgáltak — eljutottak a Nógrád megye területén levő berceli táborba. A váci hajó­állomáson kiszállt gyerekek egy csoportja ugyanis ott üdült. A tábor ugyan pillanatnyilag üres volt, mert mindenki ki­rándulni ment, de a rendőrök várakoztak, és ezúttal nem is hiába. Török Ditta, aki a ha­jón tévedésből egy másik cso­portba keveredett, Bercelen üdült. Természetesen fogalma sem volt arról, hogy a fény­képét és a személyleírását kö­zölték a napilapok, és országos körözéssel keresik, éjjel-nap­pal. Nem sejthette, hogy a szü­lei meg a nagyszülei milyen kétségbeesve sürgetik a hatósá­gokat, kerítsék őt elő! Ditta még kisgyerek, ő nem olvas új­ságot, nem hallgat rádiót. De vajon a felnőttek, akik a táboroztatást vállalták, miért nem figyeltek fel arra, hogy egy gyerekkel több van az üdü­lőben? Hiszen tudniuk kellett volna, hogy az a kislány vala­hol nagyon hiányzik ... A ber­celi tábort a Trigon Hardware Kft. szervezte, nekik gratulálni.Nem tudunk Gál Judit 1900. JÚLIUS 12., cstïiüniôx í Heti filmjegyzeti Ahová lépek, szörny terem Szerencsére a film magyar címe -ironikus aztán az eredeti, felhangú, ; így a Tremors (Félelmek, reszketések — de a latin tremorhoz tapadóan még rengés is) egy kicsikét más tónust kap, s ettől talán a filmet is más szemmel néz­zük. Ez ugyanis, a forgatókönyv és a rendezés szerint szabá­lyos rém( szörny )történet. A szörnyek most nem ször­nyetegek, hanem valamiféle ősgyík- vagy őshüllőmarad­ványok, s az , hogy a föld alatt mániájuk, közleked­nek, olyan sebességgel, mint egy gyorsvonat. Mániájuk to­vábbá, hogy lehúznak ma­gukhoz óvatlan embereket, akik járnak-kelnek, zajt­­ csap­nak, rengéseket keltenek. gyanútlan emberi lények az­­­tán feltehetőleg táplálékul szolgálnak a föld alatti ször­nyeknek. Ebből­­ az apró moz­zanatból arra lehet következ­tetni, hogy szörnyek nem igazán szeretik az embereket. Vagy: annyira szeretik, hogy meg is eszik. Már persze azt, aki hagyja magát. A film hő­sei nem nagyon hagyják, és mégis. Ha azonban van ele­fántlövő puskánk, néhány kiló dinamitunk,­­ egy hatal­mas buldózerünk, meg egy kis leleményünk, tunk szörnyek eszén túljárha­és ki­­purcanthatjuk őket. meglepő, ha elárulom. Talán ször­­nyek ki is purcannak. S egy kicsit mi, nézők is. A film ugyanis fárasztóan hosszú és olykor dögunalmas. Enyhítő körülmény, hogy — nem min­dig szándékosan, de hatásá­ban mégis — komikum is föllelhető benne. Reng a föld —­ mert ahová lépnek, szörny terem . Személygépkocsival a kerékpárosnak Gázolás a gyalogátkelőn Súlyosan megsérült. Szent­endrén a gyalogátkelőhelyen Vaczó András bedolgozó mo­torkerékpárral elütötte Fin­­deisz Gyuláné betanított mun­kást, aki súlyosan megsérült. Nem adott elsőbbséget. Va­sadon, Vajda István kertész segédmotoros kerékpárjával nem biztosított elsőbbséget egy tehergépkocsinak. Az ös­­­szeütközésnél súlyosan meg­sérült. Kerékpárost gázolt. Sziget­halmon Virányi Nándor önt­vénykészítő személygépkocsi­val nem adta meg az elsőbb­séget a védett útvonalon köz­lekedő Lovrics István János­­né kerékpárosnak, aki az összeütközésnél súlyosan meg­sérült. ÍR RÁDIÓM ÉS TV MŰSORÁBÓL Fekete mágia Ha az előbbi film mégis mulatságos, akkor itt-ott ez a másik szintén munka cseppet sem amerikai az, sőt, előre megfontolt szándékkal komor, ijesztő és idegesítő. Újdonság persze ebben sem sok van. Hogy egy afrikai va­rázsló meg egy latin-ameri­kai vallási mágiában hívő egymásra talál, az nem újdon­ság. Az sem újdonság, hogy a gonosz hatalma ellenállhatat­lan. És az­­ sem, hogy a go­nosz a legváltozatosabb mó­don férkőzik hozzánk, oly­kor még a gyermekeket is megfertőzve. A méltán híres Omen óta ez közhely. Ami itt mégis (esetleg) ér­dekes, az az, hogy a történet színtere az egyébként is szin­te mágikus hatású emberva­don, New York. Itt az effajta históriák is más megvilágí­tást kapnak. Egy ekkora vá­ros rejteget annyi áthatolha­tatlan, megismerhetetlen és sejtelmes titkot, hogy ezek­hez képest a­ fekete mágia is csak esti tévémacimese. En­gem legalábbis a film nagy üldözésjelenetének üveg- és fémlabirintusa jobban idege­sített, jobban megfélemlített, mint a hú de ijesztőnek szánt mágiajelenetek. Takács István A MÁV Hídépítési Főnökség Szerelésvezetősége felvételt - lakatos — szegecselő lakatos - kovács — szigetelő - mázoló — hegesztő munkakörök betöltésére. Juttatások: ingyenes utazási igazolvány az ország területére a dolgozóknak és családtagjaiknak, ingyenes munkásszállás, különélési díj, teljesítményi prémium. Jelentkezés: MÁV Hídépítési Főnökség Szerelésvezetősége, Budapest XIV., Mexikói út 71. 1142. Telefon: 251-0444/154. PEST MEGYEI HÍRLAP _____,________________________________---------------- PCieiOS­M,UU. vague, ,,,,,, vc,cu,a,gau,. — .'v „unuuua.g ...i a mauui ________ előállítja a Szikra Lapnyomda, Budapest. Felelős vezető: dr. Csöndes Zoltán _ _­vatalnál, a hírLapkézbesitőkn­él, a posta hírlapüzleteiben és a Hírlap-előfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR). Budapest XIII., Lehel u. 10 A ± 1900 — közvetlenül vagy postautalványon átutalással a HELIR 215—96 162 pénzforgalmi jelzőszámra. A lap ára hétköznap 5,80 Ft, szombaton 7,20 Ft. Előfizetési díj egy hónapra 157 — ISSN 0133-0655. Pest Megyei Hírlap (index: 25 061 HU). Politikai napilap. Megjelenik — vasárnap kivételével — naponta. — Főszerkesztő: Bárd András. — Főszerkesztő-helyettes: Csulik András. — Szerkesz­­tőség: Budapest VIII., Somogyi B. u. 6. POSTACÍM: BUDAPEST, PF. 311. IRÁNYÍTOSZAM: 1446. — Kiadja a Hírlapkiadó Vállalat, Budapest, Blaha Lujza tér 3. 19SV.;_ Felelős kiadó: Wágner Ferenc vezérigazgató. — A szerkesztőség és a kiadóhivatal központi telefonja: 138-2399 és 138-4300. — Szerkesztőségi titkárság: 138-2539. A lapot előállítja a Szikra Lapnyomda, Budapest. Felelős Vezető: dr. Csöndes Zoltán vezérigazgató. — Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető bármely hírlapkézbesítő postam­....... .............................. ............... _ •­jpest xill., Lehel u. 10 A. 1900 — közvetlenül vagy postautalványon átutalással a HELIR Ft; egy negyedévre 171 Ft; fél évre 942 Ft; egyéni előfizetőknek éves előfizetés 1884 Ft.

Next