Pest Megyei Hírlap, 1992. május (36. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-13 / 112. szám

XXXV. ÉVFOLYAM, 112. SZÁM K­émper Mára várható az ítélet Előreláthatólag szerdán kora délután lesz ítélethir­­­­detés Szántó Rudolf hon­véd zászlós kémkedési ügyében — válaszolta az MTI kérdésére dr. Hilden­brand Róbert hadbíró ez­redes, az ügyben eljáró ka­tonai tanács elnöke. A hadbíró elmondta: múlt hét csütörtökön elna­a­polt tárgyalást hétfőn dél­után a bizonyítási eljárás­sal folytatták, továbbra is a nyilvánosság teljes kizá­rásával. A tervek szerint szerdán délelőtt a perbe­szédek hangzanak el, majd tanácskozik a bíróság. Ezt követően hirdeti ki dönté­sét a katonai tanács. A MOL AZ ADRIÁRÓL Bőven van tartalék A magyar partnereket az Adria kőolajvezeték üze­meltetői mind ez ideig nem értesítették, és az ismételt üzembe helyezés feltételei­ről az érintettek között tár­gyalásokra nem került sor. Mindez természetesen nem zárja ki, hogy az üzlet­felek napokon belül felve­szik a kapcsolatot és a tel­jes helyreállítást követően valóban megindulnak szállítások — mondotta Jó­­­zsef Gábor, a MOL Rt. ügy­vezető igazgatója reagálva arra a hírre, miszerint Hor­vátországban helyreállítot­ták a csővezetéket és nincs akadálya annak, hogy akár két héten belül ismételten meginduljanak a szállítá­sok. A Magyar Olaj- és Gáz­ipari (MOL Rt.) Részvénytársaság természetesen örömmel venné, ha ismétel­ten megindulna a szállítás az Adria kőolajvezetéken, ám egyelőre erről nincs bő­vebb információ. A MOL illetékese közölte: az ország 30 napos kőolaj­tartalékkal rendelkezik, és bár ezekben a napkban nem érkezik Oroszországból kő­olaj, ez nem jelent szállítási fennakadást. Arról van ugyanis szó, hogy a partne­rek időarányosan már telje­sítették szállítási kötelezett­ségüket, ezért a hét végétől átmenetileg leállították kőolajszállításokat. Kedden a délutántól azonban — az orosz partnerek jelzése sze­rint — ismét szállít kőola­jat a Barátság II. vezeték. Átalakulóban a lakáságazat Az emigránsoknak is lakniuk kell A Szövetkezetek Nemzet­közi Szövetsége lakásszö­vetkezeti bizottsága a jövő hét elején kétnapos szemi­náriumot rendez az emig­ránsok lakáshoz jutásáról, szociális és kulturális be­illeszkedéséről a Budapest Kongresszusi Központban. A konferencia előadói — a bevándorlók életét, beil­leszkedési nehézségeit jól ismerő szakemberek — olyan országokból érkez­nek,­­­ahonnan el-, illetve bevándorolnak a modern népvándorlás jobb sorsot remélő és arra érdemes résztvevői. Érdekesnek ígérkezik a hétfő délelőtti „Migráció E­urópán belül és kihívás a lakásszövetkezetek számá­ra” címet viselő blokk, melynek előadói a Közös Piac országainak, az északi — norvég, finn, svéd — or­szágok. Kelet-Közép-Euró­­pa és Törökország tapasz­­(Folytatás a 4. oldalon.) Szabó Zoltán professzor Honthy Hanna-díjas Az orvostudomány fej­lesztése és a gyógyító mun­ka terén elért kimagasló te­vékenységéért a Honthy Hanna-emlékbizottság Sza­bó Zoltán professzornak, tanszékvezető egyetemi ta­nárnak, az Országos Érse­bészeti Intézet igazgatójá­nak ítélte az idei Honthy Hanna-díjat. A díj 1991. évi kamatából esedékes jutal­mat és az emléklapot ked­den délelőtt Surján László népjóléti miniszter adta át a kitüntetettnek. A Honthy Hanna színmű­vésznő által alapított díjat — az alapító végrendelete alapján — 1980 óta éven­ként váltakozva a műve­lődés­, illetve az egészség­ügy egy-egy személyiségének kiemelkedő adomá­nyozza az emlékbizottság. Szabó Zoltán professzor sze­mélyében a bizottság a ha­zai szívátültetések személyi és tárgyi feltételeinek meg­teremtőjét, az első sikeres magyar szívtranszplantációt végző csoport vezetőjét is­merte el BELPOLITIKAI KRÓNIKA ANTALL JÓZSEF kormányfő tekintélyes világlapok ve­zető újságíróival találkozott az Országházban, akik a Külügyminisztérium meghívására 3 napon át tájékozód­nak Magyarország helyzetéről és a magyar diplomácia­­ főbb törekvéseiről. SZABAD GYÖRGY, az Országgyűlés elnöke tegnap a Parlamentben fogadta José Manuel Cardoso de Costát, a portugál alkotmánybíróság hazánkban tartózkodó el­nökét. A találkozón a házelnök és Cardoso de Costa esz­mecserét folytatott a magyar és a portugál jogfejlődés párhuzamos útjairól. A találkozón részt vett dr. Holló András, az Alkotmánybíróság főtitkára is. PÁLOS MIKLÓS, a miniszterelnöki hivatal politikai ál­lamtitkára kedden hazaérkezett Windsorból, ahol részt vett a Szent György-alapítvány által rendezett nemzet­közi konferencián Ára: 11,50 forint Viharkárok 100 kilométerrel zúgott a szél A Meteorológiai Intézet­től kapott tájékoztatás sze­rint hétfőn késő délutántól kedden hajnalig északnyu­gati széllel erős vihar vo­nult át az országon. Az or­szág több helyén és Buda­pest környékén viharos fo­kozatú, óránkénti 100 kilo­méter körüli erősségű volt a szél. Országszerte sok kárról érkezett jelentés. A szél fákat döntött a ve­zetékekre, a széllökések pedig annyira rángatták a huzalokat, hogy sorra széj­jelpattantak a porcelánszi­getelők. A vihar áramki­maradást okozott 80 telepü­lésen — köztük Nagykőrö­sön és Kecskeméten —, ám egy kivételével kedden haj­nalra már valamennyi he­lyen sikerült helyreállítani a vezetékeket. 1992. MÁJUS 13., SZERDA Június 8-án lép hatályba Tulajdoni kárpótlás Június 8-án lép hatályba az 1939 és 1949 közötti tu­lajdoni károk részleges kárpótlásáról hozott tör­vény. A kárpótlási kérel­meket tehát június 8-ától 120 napon belül lehet be­nyújtani az illetékes me­gyei (fővárosi) rési hivataloknál.kárrendő­kárpótlásra azok jogo­sultak, akiknek tulajdoná­ban az 1939. május 1. és 1949. június 8. közötti idő­szakban alkotott jogszabá­lyok alkalmazásával az állam igazságtalanul kárt okozott. Nem jár kárpótlás azoknak, akiket háborús vagy népellenes bűncselek­mény miatt jogerősen el­ítéltek és tulajdoni sérel­me ezzel függ össze. Kárpótlás illeti meg vi­szont azokat, akiket az egyes vagyontárgyak köte­lező letétbe helyezésével, illetve zár alá vételt előíró jogszabályok alkalmazásá­val ért anyagi veszteség. A kárpótlásra jogosultak k­árpótlási jegyet kapnak. Ha a jogosultat a korábbi kárpótlási­­ törvény alapján is megilleti kárpótlás, ak­kor annak mértékét úgy kell megállapítani, mintha az összes kárpótlását ugyanazon törvény alapján érvényesítette volna. most megjelent törvény el­­­járási szabályait a kor­mány dolgozza ki. Azt viszont a jogszabály állapította meg, hogy a kö­telező letétbe helyezéssel okozott kár esetén egy gramm 14 karátos arany értéke 90, míg 18 karát esetén 110 forint. +t MAI SZÁMUNKBAN Húzóerőt a vállalkozásoktól (5. DÍJJAL; Meg kell találni a főkolomposokat (7. OLDAL, Tervek vannak, pénz nincs (10. OLDAL, Fény derül a titokra? (13. OLDAL) Környezethasználati díj Hogy ne legyünk a szemétdombok országa Júniusban a kormány, kora ősszel pedig a­ parla­ment elé kerül a környe­zetvédelmi törvény terve­zete — mondta hétfőn Sal­gótarjánban Bese Erzsébet, a Környezetvédelmi és Te­rületfejlesztési Miniszté­rium osztályvezetője a te­lepülések hulladékgyűjtésé­ről és -elhelyezéséről tartott konferencián, amelyen a polgármesterek, tiszti főor­vosok, szakemberek területfejlesztési tájékoztatást kaptak arról is, hogy a tör­vénytervezet szerint beve­zetik a környezethasználati díjat. A ma még meg nem határozott összeg 90 száza­léka a központi környezet­­védelmi alapba jut. Meg­marad a környezetvédelmi bírság intézménye, a bün­tetési pénz 80 százaléka illeti majd meg a központi alapot. Mint az előadó rámuta­tott: tisztában vannak az­zal, hogy a környezetvéde­lemre szánt pénz nagy­mértékű centralizálása és újraelosztása nem fog álta­lános tetszést kiváltani, de úgy vélte, szükség van egy ilyenfajta új automatizmus beépítésére. Kivált akkor, ha nem óhajtjuk végleges­nek tekinteni a mai helyze­tet, miszerint Magyarország a szemétdombok országa. Természetvédelmi év: 1995 Egerben tartja kétnapos soros ülését az Európa Ta­nács­­ Naturopa-csoportja, amely a szervezeten belü­li természetvédelmi jelle­gű információk áramlásá­nak elősegítésre jött létre. A kedden megkezdődött tanácskozáson az Európa Tanács 27 tagállamának képviselőin kívül megyi­­(Folytatás a 2. oldalon.) Autóipari beszállítók lesznek Előnyben a halásztelkiek Halásztelken meglehető­sen nagy traumát okozott, amikor két éve kiderült: a válság a község egyetlen valamirevaló ipari üzemét, a SZIM Fejlesztő Rész­vénytársaságot is elérte. Az ott dolgozók nem vé­letlenül féltek a munka­­nélküliségtől, tudták: ha utcára kerülnek, nem lesz könnyű elhelyezkedniük, hiszen akkoriban már a környék nagy iparvállala­tai — Csepel Autó, PG •— is nyakig ültek a slamasz­­tikában. 90-től kezdődően azután az alkalmazottakat folyamatosan bocsátották el, szinte minden hónap­ban volt munkakönyvosz­­tás. A SZIMFER történe­tének utolsó stádiumai: 1991-ben megindult csődeljárás, s még az év a (Folytatás az 5. oldalon.) MEGKEZDŐDHET A FELÚJÍTÁS. Május 9-ig kellett be­fizetni az első részle­tet — a vételár 65 százalékát — azoknak, akik szeretnék megvásárolni a szovjet csapatok távozása után üresen maradt tököli lakásokat. Az első befizetést száznyolcvanöten teljesítet­ték, így megkezdődhet a közműkiépítés és lakásfelújítás.­­Itancsovszki János felvétel#

Next