Pest Megyei Hírlap, 1992. augusztus (36. évfolyam, 181-205. szám)

1992-08-27 / 202. szám

■ Heti film tegyzetm Dupla dinamit Lehet-e még kitalálni új sztorikat? Vagy :minden új film-, színdarab- és regénytörténet visszavezethető egy korábban már kitalált történetre? Sokak szerint az ókori görögök óta csak ugyanazoknak a témáknál? az új és még újabb variánsait adjuk elő újdonság gyanánt. Könnyen lehet, hogy így van. Mert itt van most ez a Dupla dinamit című film. A sztori alapja az, egy fiú ikerpár még hogy csecsemő korában egymástól amikor elszakad szüleiket halálos támadás éri. A gyilkosoknak a csecsemőkkel is végezniük kellett volna, de a véletlen folytán mégis megmenekülnek. Aztán sok év múlva, már felnőttként összetalálkoznak, és közös erővel bosszút állnak szüleik gyilkosain. a Aki egy kicsit is járatos színművek világában, rögtön gyanút foghat, hogy itt egyfelől Shakespeare több darabjának a motívumai is felmerülnek —, hogy csak a Tévedések vígjátékát és az Ahogy tetsziket említsem —, s jelen Van némiképp még a görög Oidipusz-motívum Másfelől pedig arra is emlékezhetünk, hogy már Shakespeare is a görög Menandrosz és a római Plautus komédiái alapján dolgozott ikerpárügyekben, és Szophoklész is gyakorlatilag Homérosztól s a homéroszi eposzokban foglalt Labdakida-mondakörből merítette az Oidipusztémát, melynek fő pontja, hogy a pusztulásra ítélt csecsemőt megszánja az elpusztításával megbízott emberséges pásztor, s ebből a gyermekből lesz a későbbi Oidipusz, akivel majd annyi szörnyűség esik meg. Persze a Dupla dinamit nem jár ilyen klasszikus irodalmi magasságokban. Itt csak maffiák és gengszterbandák adják a hátteret az ikrek történetéhez, és a felcseperedett ikrek is a maffiák és a gengszterek között — maguk is ezeknek az eszközeivel élve — teszik „rendbe” a szüleik ellen elkövetett bűnöket. (Hogy a szülők sem voltak éppen ma született bárányok, az más kérdés ...) A mozi modern mitológiái így használják fel a klasszikus mitológia és irodalom motívumait, s alkotnak belőlük, modern motívumok hozzáadásával. Új mitológiákat. A nemegyszer igen véres és kegyetlen klasszikusokba beleojtják, beleszövik az akciófilmek dramaturgiáját. Nem egyéb ez, mint amikor Shakespeare Plautusba beleszőtte a maga angol reneszánsz világának motívumait. Nincs új a Nap alatt... Azt is a mozi tette lehetővé, hogy az ilyen ikerpártörténetekben egy színész alakíthassa az ikreket (feltéve, hogy nem Schwarzenegger-féle ikrekről van szó). Itt most több filmből ismert karatea bajnok, Jean-Claude van Damme alakítja az ikreket, amiből egyenesen következik, hogy az eddig is óriási bunyók hőseként villogó Van Damme most kétszer annyit bunyózik, elvégre ő ikrek. A történet apróbb megcsavarásai, bonyodalmai tulajdonképpen nem is érdekesek, mert a fordulatok végül is hatalmas üldözésekbe, verekedésekbe, tömegjelenetekbe torkollnak, innen nézve pedig a Dupla dinamit nem több, mint soktucatnyi akciófilmtársa. Takács István Emlékmű az áldozatoknak Pestszentimre annyira a főváros déli-délkeleti penremén terül el — részeként XVIII. kerületnek —, hogy akár Pest megyei településként is felfoghatnánk. S valóban: 1950-ig ide is tartozott. Nem véletlenül kereste lapunk szerkesztőségét Pándy Tamás, a pestszentimrei Dr. Széky Endre Történeti Társaság elnöke. Elmondta: Pestszentimre II. világháborús áldozatainak emlékművet szeretnének állítani. Széles körű kutatómunkával eddig mintegy 130 névről sikerült adatokat gyűjteniük. Szeretnék azonban ezt listát minél szélesebb körűből teljesebbé tenni. Ezért kérik azon hozzátartozók, ismerősök jelentkezését — a szomszédos Pest megyei településekről, így Vecsésről, Gyálról is —, akinek tudomása van olyan elhunyt személyről, aki a II. világháború Pestszentimrén időszakában lakott. A jelentkezést a következő címen várják: 1188 Budapest , Pestszentimre, Szélső út 89/B. Telefon: 1288- 786. A számítógépes nyelvoktatásról számítógépes nyelvoktatással foglalkozó nemzetközi konferencia és tanfolyam kezdődött szerdán Szombathelyen a Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskolán, ahol az idén februártól foglalkoznak a számítógéppel segített nyelvoktatással. A rendezvényen 40 magyarországi német és angol szakos nyelvtanár ismerkedik a nyelvoktatásban számítógép való alkalmazásának lehetőségeivel. Képzésüket 20 neves külföldi szakember irányítja. Egy pogány szobor története (I.) *"... a Pusztaszeren vagy Pannonhalmán felállított emlékek úgy szólván elfelejtve csak azok által lesz látható * kik azt e czélból külön felkeresik, ez egy világforgalmi vasút vonal mellett lévén egész Európa szeme előtt lenne s minden erre utazónak a figyelmét magára vonná. S az idegenben egy emlékművünk sem keltene fel annyi érdeklődést hazánk régi történelme iránt, mint a bánhidai sziklacsúcson székelő Turul.” — írta Feszty Árpád egy 1895-ben kelt levelében. A hagyomány szerint bánhidai Kő hegy alatt ütaközött meg Árpád és Szvatopluk hada. A millenniumi ünnepségekre készülő Komárom vármegye közönsége ezért itt kívánt valamiféle emléket állítani. A bökkenő csak az volt, hogy mi legyen az. A már idézett Feszty-levélben erre is megtaláljuk a választ. „Hagyományaink szerint a magyar sereget koronás Turul vezette. Azt a hiszem, hogy mi sem volna szebb mint ha magával a Turul madárral díszítenénk e helyet.” Az emlékmű felállítása azonban nem ígérkezett olcsó mulatságnak, mert az előzetes becslések alapján is 9000 forintba került volna. (Ennyi pénzből akkoriban kisebb birtokot lehetett venni.) A vármegye által felállított Turul Bizottság az Országos Emlékbizottsághoz fordult támogatásért. Az Országos Emlékbizottság „... a kért 3000 írt állami segély, avagy bár ennél kisebb összeg megadását..elutasította, mondván, „... azon alap is, mely hogy az országnak országgyűlésileg megállapított 7 pontján emelkedő millennáris emlékek költségeire van megállapítva, aránylag oly korlátozott, hogy abból az emlékmű költségei is csak szűkösen fedezhetők .. Miután másra nem állami támogalehetett számítani, ezért Sárközy Aurél főispán azzal a kéréssel fordult a vármegye „T. Kököznségéhez”, hogy adományokkal járuljanak hozzá a terv megvalósításához. Amikor a vármegye közgyűlése elfogadta a Turul felállításának tervét, már ekkor arra számítottak, hogy a költségekhez hozzájárulnak a megye nagyobb földbirtokosai, pénzintézetei, városai, falvai. Leginkább gróf Esterházy Miklós József áldozatkészségében bíztak. A gróf azonban 1896. január 14-én kelt levelében kerek perec kijelenti, hogy „...a tervezett Turul-madár szobor létesítéséhez hozzájárulásomat fel nem ajálhatom.” Néhány nappal később azonban ingyen átengedte az emlékmű felállítására kiszemelt területet. Az adakozók között élenjárt Feszty Árpád (1000 Ft-ot áldozott a célra). Tehette, hisz’ a millennium alkalmából a vármegyének festett képért szép summát kapott. A főispán felhívása azonban nem mindenütt talált meghallgatásra. Alsógalla közgyűlése ......tekintettel arra, hogy — község — anyagi viszonyai a nagyon mostohák...”, nem szavazta meg az előterjesztésben szereplő támogatást. A felsőgallaiak szintén nem adtak egy vasat sem. Bánhida viszont adakozott. A község ugyan nehéz anyagi helyzetben volt, de a szegény pénztárból adott „... a szobor felállítási költségeire 100 litot” A magánemberek pénztárcái sem igen akartak megnyílni. A lelkesedés, a honfiúi buzgalom kevésnek bizonyult. A Turul elkészítésére — Feszty javaslatára — Donáth Gyula kapott megbízást, aki dolgozott már Bécsben, majd hazatért. Itthon több középület résében vett részt, s díszítőbb neves személyiség síremlékének elkészítésével megbízták. (Ezek közül is legismertebb talán a Vajda a Jánosé.) Fesztyvel jó kapcsolatban volt, s valószínűleg ennek köszönhette, hogy a választás őrá esett. Donáth 1896 februárjára elkészült a szobor mintájával. A Turul nagy emlékbizottság Donáthnál tett látogatása alkalmával készült jegyzőkönyvből kiderül : „... a nagy minta már huzamosabb idő óta készen áll és annak átvétele nem az ő miatt szenvedett mulasztása késedelmet.” Valószínűleg a pénztelenség volt az oka. Ezt látszik igazolni az is, hogy csak 1896 júliusában kötnek vele szerződést, miszerint megbízzák a „turul madár” gipszmintájának elkészítésével. A kivitelezési munkák csak ennek elkészülte után kezdődhettek el. Tóth Attila (Folytatjuk.) MÓRICZ-NAPOK LEÁNYFALUN A rangrejtett fejedelem „Lement a nap a maga járásán . ..” énekelték el Móricz Zigmond kedves népdalát azok, akik a halálának 50. évfordulóján rendezett Móricz Zsigmondemléknapok kezdetén, augusztus 25-én délelőtt egybegyűltek leányfalui házánál — melyet ma is a nagy író családja, leszármazottai laknak —, hogy megkoszorúzzák a ház falán lévő emléktáblát. Ezután átvonultak Leányfalu művelődési házába, az ott tartott tudományos ülésre. Az ülést Móricz Virág, az író lánya nyitotta Akármilyen nagy idő meg az ötven év, mióta Móricz Zsigmond eltávozott közülünk, a családban ma is úgy jelen van, mintha élne — mondta. Leányfalun szeretett élni, itt is szeretett volna meghalni, nem rajta múlt, hanem hozzátartozói gondoskodásán, hogy a halál pesti kórházban ragadta el. Népes családjuk minden tagja ma is szívesen tartózkodik Leányfalun. Amint belépnek a házba, Móricz Zsigmond oltalma és palástja alá kerülnek. Érezzék jól magukat, s mondjanak el minél többet Móricz Zsigmondról — kívánta az ülés résztvevőinek. Czine Mihály irodalomtörténész tartotta a bevezető előadást. Rangrejtett fejedelem volt Móricz Zsigmond, mondta. Országosan most, ezen az évfordulón sem emlékeznek rá. Ennek ellenére, a világirodalmat tekintve is, a XX. század legnagyobbjai közé zik. Szociális látással tartórendelkezett, de úgy írt mindenfajta hogy abban nyomorúságról, az általános emberit is megmutatta. Műveiben mindig vívódó lelkek jelennek meg. Megújította a novellát. Regényeiben felhasználta, amit a naturalizmus, expresszionizmus hozott. Nemcsak szűkebb hazájában, az Alföldem volt ismerős, de mindenütt e hazában. Benépesítette Magyarországot a legkülönbözőbb emberekkel, s ezt azért tehette, mert ő maga Az Ember volt — magyar színben. ízei, színei voltak! Micsoda írásait olvasva meg lehet ismerni a magyar világot, látni szereplői szemvillanásait, hallani a hangjukat, szagokat, hangulatokat érezni. írónak hatalmas volt, s embernek is az. Kortársai emlékezéseiből kirajzolódó arca csodálatosan szép. Az előadás után olyanok is felszólaltak, akik még személyesen találkozhattak Móricz Zsigmonddal. Csenki Imre karnagy, zeneszerző a 20-as évek végén Debrecenben ugyanabban kollégiumi szobában lakott, a amelyben harminc évvel korábban Móricz Zsigmond, s jelen volt, mikor az író egyszer felkereste hajdani lakhelyét — a Légy jó mindhalálig kisdiákja szenvedésének helyszínét. Megállapította, hogy a szobában semmi sem változott, de — mint az emlékkönyvbe írta: „harminc évvel előtte ... komolyabb embernek éreztem magam, mint ma”. Gsemki Imre még egy emlékét mondta el: Mezőtúron tanárkodott, mikor Móricz odalátogatott. Örvös Lajos és Kopré József azt idézték fel, hogy a Kelet Népe szerkesztőségében láthatták Móricz Zsigmondot. Boros Zoltán a Sarlós Mozgalommal, Radics Károly a népfőiskolákkal, Szeberényi Lehel — aki szintén Leányfalun él és alkot — Móricz Leányfaluval való kapcsolatáról beszélt. Bodnár György Móricz és a modernség címmel tartott előadást, Katona Imre pedig Móricz Szatmári gyűjtésének 1-2. kötetét mutatta be. (Nádudvari) Brazil piktor Budapesten A festő-diplomata múzeumi tárlata Marcos Duprat brazil festő-diplomata alkotásaiból nyílik kiállítás szerdán a Budapesti Történeti Múzeum királypincéjében. Duprat két esztendeje Budapesten él, jelenleg hivatásos diplomata, a brazil nagykövetség tanácsosi tisztét tölti be. A Rio de Janeiróban született művész nem ismeretlen a magyar közönség előtt: 1991-ben a sziráki kastélyban már volt önálló tárlata. A királypincében az utóbbi négy évben készült alkotásaiból ad ízelítőt: figurális kompozíciókat, enteriőröket, csendéleteket mutat be. •k Marcos Duprat Rio de Janeiro Szépművészeti Főiskolájának rajz és festészeti szakán diplomázott, majd tanulmányokat folytatott Tokióban és Washingtonban. Az elmúlt években számos csoportos kiállításon szerepelt, egyéni tárlata volt az ame rikai kontinensen kívül több európai nagyvárosban: Lisszabonban, Milánóban, Londonban. Munkái megtalálhatók múzeumokban, például a híres Gulbenkianalapítvány gyűjteményében is.