Pest Megyei Hírlap, 1993. május (37. évfolyam, 101-124. szám)
1993-05-05 / 103. szám
■ ú PEST MEGYEI HÍRLAP Korszerű fejviselet Zavarban vagyok és aggódom, nem tudom ugyanis, mihez kezdjek a fejemmel. Egyik napról a másikra fölös kolonccá vált. Épp erényei, valamikor hasznossága fordult visszájára. A látásnak, a hallásnak, szaglásnak, gondolkodásnak otthont, adó fej egyszerűen terhére van ma az embernek. Dugná, rejtené, de hát hová? Leggyakoribb viselete ma a félárbocra eresztett fej, behúzott nyakkal. Mert az emberek legnagyobb része egyszerűen nem tudja eldönteni, hogyan kell viselnie. Merre fordítsa? Mert ha teszem azt előre néz, akkor elfuserált konstrukciójánál fogva, az egyik füle jobbra, a másik meg balra áll, s ki tudja, hogyan fogják megítélni azok, akik balra avagy jobbra néznek. Mert előre és hátulra álló füllel, meg jobbra bandzsító tekintettel egészen másként gondolkodik az ember, mint aki előre néz és jobbra, balra hall, és ugyancsak más szaglik jobbról és megint más balról. De félre a tréfával, valóban zavarban vagyok és aggódom, aggódom ennyi elbizonytalanodott ember láttán, ennyi behúzott nyak, lapuló fül és leeresztett zsalugáterű tekintet láttán. Ennyi felelősséget vállalni nem merő felelős ember láttán. Ennyi látni, hallani, szólni gyáva társam láttán. Vagy tévedtem, s ezek az emberek nem gyávák, nem lapulók, csak egyszerűen a divatirányzatokban tájékozatlanok? Ha így áll a helyzet, úgy sürgető szükség lenne egy divatdiktátorra, aki majd megmondja, mi a korszerű fejviselet. Ami engem illet, én a klasszikus divatnak hódolok, tekintetemmel előre, és csöppet sem azért, mert így a kényelmesebb, hanem mert így természetes. Paizs Tibor Megjelent a Zárt Kör Folyóirat a felső ötszáznak A beavatottaknak is meglepetéseket ígér most induló lapjában Varga Csaba főszerkesztő, a Stratégiakutató Magánintézet igazgatója. A tegnap bemutatott Zárt Kör a szerkesztők szándéka szerint információs folyóirat, amely — saját meghatározásuk szerint, felemás magyarsággal — a felső topnak fog szólni. Amint a mutatványszám beköszöntőjében olvasható, „sokan hiszik, hogy ahhoz a körhöz tartoznak, akik mindent tudnak, a híreket első kézből kapják, s résztulajdonosai az információ-birtokoknak”. A Zárt Kör ennek a beavatott rétegnek ad háttérinformációkat. A bemutatkozó sajtótájékoztatón közreadott első szám tartalomjegyzéke e szándék megvalósítását mutatja. Világerőtérben című rovat részletet közöl az Európai Közösség és Magyarország közötti megállapodásból, a Rendszer után, rendszer előtt-ben az MSZMP Politikai Bizottságának és Központi Bizottságának 1989 februárjában tartott üléseinek jegyzőkönyveit és az MDF—SZDSZ-paktum (1990) eredeti, teljes szövegét adja közre. A folyóirat súlypontjában a Gazdaságunk rovat, a magyar gazdaság helyzetét, az ipar, a mezőgazdaság, a privatizáció stratégiai kérdéseit elemzi. Saját rovatot kapott a környezetvédelem, amelyből a Kiss-Pavics-féle zöld költségvetést ajánlotta a közönségének sajtótájékoztató figyelmébe Varga Csaba. Izgalmas olvasmányt ígérnek a további rovatcímek is , mint az Önsorsrontók, a Civilország, a Polgárharc vagy a Múltidő. A lap koncepciója, írásainak hangvétele, az érezhető szerkesztői szándékok bizonyára sokakat terelnének a Zárt Kör olvasótáborába, ha nem lenne a negyedéves megjelenésre tervezett orgánum egyévi előfizetési díja 7500 forint, plusz áfa. Az árközlés módja is azt mutatja, hogy a kiadó elsősorban a vállalkozókra, s nem a fizetésből élő értelmiségiekre számít. Legyen nekik igazuk... Z. B. ■Ili Százezernél több adat Új Cégkatalógus a nyilvánosság számára Megjelent a több mint 100 ezer budapesti és vidéki cég alapadatait tartalmazó új Cégkatalógus. A regiszter a cégbíróságokon bejegyzett, Cégközlönyben már megjelent, rendszerezett adatokat teszi a nyilvánosság számára hozzáférhetővé — közölték az újságírókkal az Igazságügyi Minisztériumban (IM) tegnap rendezett sajtótájékoztatón a kiadó képviselői. Az IM által alapított Cégközlöny és a Company Data Informatikai Szolgáltató Kft. vezetői többek között elmondták azt is: számítógép és telefonvonal segítségével héttől a cégek adatai a kívánt rendszerben lekérhetők a Company Data által működtetett, folyamatosan aktualizált adatbankból. MAGYARORSZÁG 1993. MÁJUS 5., SZERDA 3 Budavár királyi vendégei II. Erzsébet hazánkban (Folytatás az I. oldalról) Ezt követően a királynő és a herceg a Magyar Nemzeti Galéria előcsarnokában négy híres magyar festményt tekintett meg: Munkácsy Mihály „Rőzsegyűjtő”, id. Markó Károly „Visegrád”, Ferenczy Károly „Október” és Derkovits Gyula „Szőlőevők” című alkotásait. Majd a vendégek átsétáltak az Országos Széchényi Könyvtárba. Itt egy kifejezetten a királyi pár látogatására összeállított kiállítást néztek meg, amelynek kiemelkedő darabjai: a Képes krónika, nyolc corvina a magyar királyok ábrázolásával, valamint az igen ritkán látható Aranybulla, amelynek eredeti, 1221-ből származó pecsétje, valamint egy 1351-ből származó szövegmásolat. A királyi látogatás alkalmából szintén a könyvtár gyűjteményéből kiállítottak egy XVI. századi könyvet, amely Oxfordot és a királynő által különösen kedvelt windsori kastélyt ábrázoló metszeteket tartalmaz. A kiállítás második része II. Erzsébet magyar származású szépanyjára, Rhédey Claudiára emlékezik, akinek unokája Queen Mary, V. György felesége és így II. Erzsébet nagyanyja volt. (Ezt a kiállítást különben a nagyközönség is megtekintheti május 5-e és 16-a között az Országos Széchényi Könyvtár Corvina-termében.) Ezt követően a királyi pár sajtófogadást adott a könyvtár nagytermében a brit és magyar újságírók számára, amelynek során a királynő elbeszélgetett a magyar sajtó képviselőivel. Hágai ügyvédeink „Hosszú idő után az első reménysugár” a délszláv válság rendezésére a boszniai béketerv athéni aláírása. Az örvendetes esemény valós jelentősége azonban jórészt attól függ, miként dönt szerdán a boszniai szerb parlament a béketerv ratifikációjáról. Ekként kommentálta az athéni csúcs eredményeit Herman János külügyi szóvivő tegnapi sajtókonferenciáján. A szóvivő hangoztatta: Budapest üdvözli a béketerv aláírását, ami a remények szerint kedvező hatást gyakorol a válság rendezésére. Magyarország egyébként a nemzetközi fórumok határozataihoz tartja magát, minden területen megtartja a Biztonsági Tanács vonatkozó szankcióit. A bejelentések sorában elhangzott, hogy csütörtökön II. Erzsébet brit uralkodó kíséretének tagjaként Magyarországra érkezik Douglas Hurd külügyminiszter. A szigetország diplomáciájának irányítóját fogadja Antall József kormányfő. A megbeszélésen áttekintik a közép-kelet-európai átalakulással kapcsolatos problémákat, és várhatóan a délszláv válság is terítékre kerül. A külügyminisztérium nyilvánosságra hozta azoknak az ügyvédeknek a nevét, akik hazánkat képviselik a hágai nemzetközi bíróság előtt a vízlépcsőügyben. A magyar érdekek képviselői között van az ausztrál James Crawford, Cambridge-i Egyetem nemzetközi jogászprofesszora, az ENSZ nemzetközi jogi bizottságának tagja, a francia Pierre-Marie Dupuy, a Paris II. Egyetem nemzetközi jogászprofesszora és a magyar—francia kettős állampolgár Alexander Charles Kiss, a Strasbourg egyetem jogászprofesszora. Vihar a Parlamentben Elnapolták az alapszerződés Tegnap este hét órakor, az általános vita harmadik órájának vége felé kénytelen volt elnapolni a magyar—ukrán alapszerződés tárgyalását az elnöklő Szűrös Mátyás. Az éles, személyeskedéstől sem mentes politikai vita törésvonala nem az ellenzék és a koalíció között volt — hiszen például az SZDSZ külpolitikusa, Szent-Iványi István is támogatta az alapszerződés megerősítését —, hanem a különböző frakciókban helyet foglaló, radikálisnak nevezhető képviselők vonták kétségbe nemcsak a szerződés ésszerűségét, de jogszerűségét is. Leginkább az alapszerződésnek azt a passzusát kifogásolták, amely szerint a felek tiszteletben tartják egymás területi épségét és kijelentik, hogy egymással szemben nincs és vitáját nem is lesz területi követelésük. A hosszúra nyúlt általános vitát nem sikerült lezárni, az várhatóan a jövő héten folytatódik, miként minden bizonnyal a jövő heti plenáris ülésre kerülnek át a kedd délutánra tervezett napirendi pontok is. A képviselők ma reggel 9 órakor folytatják a törvényhozó munkát. Emberi jogok Az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi Bizottságának tagjai tegnap megbeszélést folytattak Hartmut Koschyk által vezetett Bundestag-küldöttséggel. A német törvényhozás emberi jogi és humanitárius segélyek albizottságának delegációjával folytatott megbeszélés központi kérdése természetesen a magyar kisebbségi törvény volt — emelte ki Lukács Tamás (KDNP), a testület alelnöke. A német vendégek nagy elismeréssel szóltak a magyar törvényhozók erőfeszítéseiről, amelyeket a vallási, etnikai, nemzeti és kisebbségi jogok biztosítása érdekében tettek, valamint a megalkotott jogszabályról. A tárgyaló felek megegyeztek abban, hogy a jövőben, mind az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet (EBEÉ), mind az Európa Tanács (ET) ülésein sürgetni fogják az Emberi Jogi Konvenció kisebbségi jogokra vonatkozó kiegészítő jegyzőkönyvének aláírását. Debreczeni, a hiteltelen A Kritika című, magát társadalomelméletinek mondó, ám ugyancsak gyakorlatias Népszabadság-kiadványban Debreczeni Józseffel készült terjedelmes interjú A beszélgetők persze a Debreczeni MDF-ből való kizárására tett kísérletet sem kerülik meg, így van ez rendjén. Amt mindez nem fontos. A fontos az, hogy az MDF „színeiben” Debreczeni József személyében egy olyan ember került be a parlamentbe, aki legalábbis számomra teljesen mindegy, vajon itt ül-e avagy néhány párttal arrébb, avagy sehol. Nincs súlya, nincs hitele. Éppen ezért számomra — s beszélgetéseim során sokaktól hallottam ugyanezt a véleményt — közömbös. Közömbös, mert arctalan még akkor is, ha oly módon kíván magának arcot faragni a politikai életben, ahogyan azt lapunkkal kapcsolatosan is tette, amit már nem is említek, hiszen a képviselő úr egyetlen, a televízióban és a Népszabadságban tett ostoba kijelentéséért sem kért elnézést, holott erre lett volna módja. Nos, az arculatképzését most a Kritikában úgy folytatja Debreczeni, hogy kijelenti: a Fidesz ügyesen politizál. Erről csak annyit: hasonló a hasonlónak örül. S ez olyannyira igaz, hogy már nem tudom, az ily módon is „karakteressé” vált Debreczeni József hová tartozik? Nem tudom, hiszen a vak is látja, a Fidesz minél inkább debrecenis, annál kisebb a tömegbázisa. (Vödrös)