Pest Megyei Hírlap, 1994. április (38. évfolyam, 76-100. szám)
1994-04-12 / 84. szám
xxxviii. évfolyam, 84. szám Ára: 13,50 forint 1994. április 12., kedd Újabb légicsapás Tegnap kora délután a NATO repülőgépei újabb légicsapást mértek Gorazdéban szerb állások ellen. Erre azután került sor, hogy a szerbek felújították támadásaikat a muzulmán város ellen. A hírt a Reuter jelentése szerint Rob Annink őrnagy, az ENSZ-békefenntartók szarajevói szóvivője is megerősítette, de részleteket nem közölt. Brüsszelben a NATO-szóvivő közölte, hogy a szerb páncélosok elleni támadást helyi idő szerint 14.15 és 14.30 óra között hajtották végre. Washingtonban az AP pentagoni forrásokból úgy értesült, hogy a légicsapást két F–18-as bombázó hajtotta végre szerb harckocsik és páncélozott szállító járművek ellen. A gépek az észak-olaszországi avianói támaszpontról szálltak fel. AWACS-gépek hazánk felett Vasárnap és hétfőn is tartózkodott a magyar légtérben AWACS felderítő gép - tájékoztatta az MTI-t a Honvédelmi Minisztérium szóvivője. Erdélyi Lajos alezredes azonban nem kívánt válaszolni arra a kérdésre, hogy a gorazdei boszniai szerb állások ellen intézett NATO-légicsapások idején is járőröztek-e felderítő gépek a magyar légtérben. A szóvivő ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az AWACS-ek az ENSZ Biztonsági Tanácsa felhatalmazása alapján kapott feladatokat hajtják végre a magyar légtérben. Nincs szükség a kerülőútra Átadták a ráckevei Árpád hidat Ünnepélyes keretek között tegnap délután megnyitották a ráckevei Árpád hidat. Mintegy hároméves felújítási munkálatok befejezéseként a Csepel-sziget déli része ismét akadálytalanul megközelíthető. A ráckevei Árpád híd folyamatos állagromlása miatt az 1980-as évek végétől egyre szigorúbb súly- és forgalmi korlátozásokra volt szükség. 1991 óta a szélesebb járműveknek az MO-ás Duna-hídon, az 5 tonnánál nagyobb tömegű járműveknek a taksonyi Duna-hídon kellett Ráckevét megközelíteni 70, illetve 50 kilométeres kerülőutat téve. A hídon egy sáv volt járható, így rendszeresen torlódás alakult ki, és a súlykorlátozások miatt nagy gondot jelentett a tömegközlekedés fenntartása is. A híd korszerűsítése 1991-ben kezdődött meg. A munkálatokat az Utiber Kft. és a Hídépítő Rt. szakemberei végezték; beruházó a Budapesti Köza úti Igazgatóság volt. A beruházás több mint 92 millió forintba került. Az átépített létesítmény szélessége sávonként 3,5 méter, és a járdák is szélesebbek lettek. Az ünnepségen elsőként Schamschula György a korszerűsítés részleteiről, a híd fontosságáról beszélt, Kulcsár István pedig köszönetet mondott a munkálatokat végző intézményeknek és a lakosságnak, amiért türelemmel viselték a korlátozásokból adódó kellemetlenségeket. Az ünnepség végén a helyi egyházak képviselői megáldották a hidat, majd a miniszter a nemzetiszínű szalag átvágásával megnyitotta a forgalom előtt. (szűcs) Schamschula György közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter — Kulcsár István ráckevei polgármester és Vona Ferenc országgyűlési képviselő társaságában — átvágja a szalagot Talum Attila felvétele Startoltak a vácrátótiak Harmadik alkalommal szervezték meg az emlékstafétát az 1849-es dicsőséges tavaszi hadjárat emlékére a vácrátóti általános iskola tanárai és diákjai. A három napig tartó rendezvény tegnap keződött Tápióbicskén. Az emlékstaféta útvonala: Tápióbicske—Isaszeg—Vác rátót—Vác—Ipolyság (Sahy)—Nagysalló (Tekovské)—Luzany—Komárno, valamint Tata és Budakeszi, majd a Budai Várban ér véget szerdán a program, ahol dr. Salamon László képviselő fogja köszönteni a résztvevőket. Esőben rajtoltak a résztvevők tegnap, ám délutánra nemcsak az idő javult meg, hanem a hangulat is emelkedetté vált. Ma szlovákiai Nagysallóból folytatják útjukat a staféta résztvevői Komárnóba. D. Cs. A gyerekek a csaták színhelyei előtt 2 kilométeres távot futnak le, majd az emlékműveknél rövid ünnepség keretében elhelyezik a koszorúikat. Felvételünk a váci 1848—49-es szabadságharc mementója előtt készült Vimola Károly felvétele A megyeháza hírei Pest Megye Közgyűlésének gazdasági bizottsága következő ülését Veresegyházon fogja tartani, mert tájékozódni kíván arról, hogyan haladnak az állami gondozottak számára készülő gyermekliget építésének előkészületei, így határoztak a tegnapi bizottsági ülésen a képviselők. A gazdasági bizottságot a pénteki ülésen hatalmazta fel a megyei közgyűlés a veresegyházi beruházás megvalósulásának folyamatos ellenőrzésére. Szegedi Pál tanácsnok úgy vélekedett, hogy egy beruházási szakemberre és egy árszakértőre lenne szükség, hogy a Veresegyháznak odaítélt 400 millió forintot az utolsó fillérig nyomon lehessen követni. (Folytatás a 4. oldalon) Félelem Aki vidéken lakik, vagy aki csupán gyakran megfordul Budapest határán kívül, az számtalanszor tapasztalja, hogy sokakban még mindig munkál a félelem. Persze, nem elsősorban a jó állással rendelkezőkben, az élet naposabbik oldalán lévőkben, sokkal inkább a kisemberekben, a csak csepegtetett hírekkel élőkben. Bizony, az elmúlt négy évben csak igen-igen kis mértékben oldódott a negyven, de igazabb talán, ha azt írom, négyszáz vagy még inkább ezer esztendőben meggyökeresedett, s pallossal és úrbéri kötelezettséggel, summás léttel és padlássöpréssel erősített félsz. Riportúton járva hányszor, de hányszor nézett kérőn rám egy-egy idősebb gazda: „De, ugye, nem írja meg, hogy kitől hallotta, ugye nem írja le a nevem...!”S a miértre sokszor csak annyi volt a válasz: „Ki tudja, merre fordul még a világ... ”Nemegyszer hivatkoztak gazdasági kiszolgáltatottságukra is. Hiszen látják, hogy aki annak idején fent volt, az sokszor most sem adja alább. Hogy a párttitkárból lett kft.-vezető miként adja ki az útját annak, aki kinyitja a száját. S faluhelyen még keservesebb munkanélkülinek lenni, mint a fővárosban. Nem egy ajánlószelvény-gyűjtőtől is lehetett hallani az elmúlt hetekben (s nem csak azoktól, akik végül össze sem tudták gyűjteni a megfelelő mennyiséget): nem adják az emberek a cédulákat, mert rá kell írni a nevüket, a személyi számukat, s ki tudja, mi lesz a következménye annak, ha nem az nyer, akinek adják... Bizony, sok évnek, sok választási ciklusnak kell eltelnie ahhoz, sok kedvező tapasztalatnak kell összegyűlnie addig, amíg mindenki számára bizonyossággá válik: ahol a népakarat érvényesül, ott nem kell tartani a hatalom megtorlásától. Hardi Péter Kopogtatócédulák Lezárult a képviselőjelöltek ajánlószelvényeinek leadása a helyi választási irodákban. Értesüléseink szerint olykor több tucatnyi szelvényt nem fogadnak el különböző okok miatt a bizottságok. Mit tehetnek a jelöltek illetve a mögöttük álló pártok, ha úgy érzik, jogsérelem érte őket? — kérdeztük Deákné Balogh Editet, az országos választási bizottság illetékesét. — A helyi választási bizottságok döntése ellen három napon belül lehet fellebbezéssel élni. A területileg illetékes bíróság bírálhatja felül a bizottságok döntését. Három hivatásos bíróból áll ez a testület, amely szintén három napon belül, tehát gyorsított eljárásban hozza meg döntését. Az ő határozatukat már nem lehet megfellebbezni. Az országos választási bizottság határozatai ellen a Legfelsőbb Bíróságnál van helye jogorvoslatnak. N. Zs. Ön mikor választana? Körkérdés a megyei pártelnökökhöz Az Országos Választási Bizottság még nem hozta meg döntését az országgyűlési választások második fordulójának időpontjáról. Az esélylatolgatás során ismét felvetődött, hogy mégis hétköznap kell az urnához járulnunk. A különböző pártok megyei vezetőitől arra kerestünk választ, ha rajtuk állna, melyik megoldást támogatnák? Selmeczi Gabriella, a Fidesz megyei elnöke: A parlamenti választások második fordulójának időpontját az Országos Választási Bizottság jogosult meghatározni. Egyetértünk azzal, hogy a két forduló között ne teljen el sok idő, hiszen ez hátrányosan érintené a szavazást. Ideális megoldásnak tűnik az OVB javaslata, hogy a második forduló hétköznap legyen. Ebben az esetben a szerdát tartjuk a legmegfelelőbbnek, melyet természetesen munkaszüneti nappá kellene nyilvánítani. A legfontosabb szempont az, hogy a választás olyan időpontra essék, mely biztosítja a minél nagyobb részvételt. (Folytatás a 4. oldalon)