Pest Megyei Hírlap, 1994. június (38. évfolyam, 126-151. szám)

1994-06-06 / 130. szám

i PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1994. JÚNIUS 6., HÉTFŐ 3 Lemond az MDF -elnökség Ellenzékben a nyugalomért (Folytatás az 1. oldalról) Az értékelés elvégzésére öt bizottságot hoztak létre, amelyek előkészítik az or­szágos gyűlést, elvégzik a politikai helyzetelemzést, az MDF pénzügyi helyzeté­nek áttekintését, előkészítik az alapszabály módosítását és az önkormányzati válasz­tásokat, valamint egy testü­let az MDF arculatának ala­kításával foglalkozik. Az öt testület a tervek szerint a hó­nap végére készíti el jelenté­sét, s ennek ismeretében a választmány legkésőbb júli­us elején alakítja ki állásfog­lalását, s intézkedik arról, hogy mikorra hívják össze a párt rendkívüli országos gyűlését. Lezsák Sándor szerdán le­mondott ügyvezető elnök azt hangsúlyozta, hogy az MDF 1990 óta kényszerpá­lyán mozgott, s önnön érde­keit rendelte alá a kormány és a stabilitás érdekeinek. A választmány megfogal­mazta azt is, hogy az MDF- nek, igazodva a jelenlegi helyzethez, ellenzéki erő­ként más stílusban kell poli­tizálnia. A szóvivő ehhez hozzátette: az elmúlt négy év negatív tapasztalatait is felhasználják, s az MDF- frakció elsősorban a nemzet nyugalmára lesz tekintettel. Alkotmánybíróság előtt a földtörvény Az Alkotmánybíróság ma várhatóan dönt arról az in­dítványról, amely a védett levéltári dokumentumok megismerését és tudomá­nyos kutatását korlátozó jogszabályok alkotmányos­­sági vizsgálatát kérte. Az alkotmánybírák megvitat­ják azt az indítványt, amely azt kifogásolta, hogy az országgyűlési kép­viselőknek, illetve a pol­gármestereknek megbíza­tásuk megszűnése után végkielégítés jár. Holnap az alkotmánybí­rák megbeszélik a földtör­vénnyel kapcsolatos alkot­mányossági problémákat. Mint ismeretes, az Ország­­gyűlés által elfogadott tör­vényt a köztársasági elnök nem hirdette ki, hanem an­nak előzetes alkotmányos­­sági vizsgálatára kérte az Alkotmánybíróságot. testület napirendjén szere­­­pel az az indítványt is, amely szerint sérti az al­kotmányt, hogy a perújítá­si kérelmet elutasító vég­zés­­ ellen nem terjeszthető be felülvizsgálati kérelem. Horn Gyula a kormány­főj­elölt Együtt viszik el a balhét (Folytatás az 1. oldalról) A Magyar Szocialista Párt, zárt ajtók mögötti szombat egész napos tanácskozásán elsőként Horn Gyula pártelnök mondott politikai helyzetértékelő beszé­det, majd Szekeres Imre ügyve­zető alelnök tett javaslatot a mi­niszterelnök-jelölt személyére. A délutáni órákban a titkos szavazást követő eredményhir­detésre megnyitották a tanácste­rem ajtaját, és a nagyközönség előtt jelentették be, hogy Horn Gyula pártelnököt 96 százalé­kos többséggel jelöli a kongres­­­szus miniszterelnöknek. Horn Gyula záróbeszédében köszöne­tet mondott a bizalomért és a tá­mogatásért, azzal: nem ő jelent­kezett erre a posztra, hanem a küldöttek javasolták. Hozzátet­te, számos dologtól függ, hogy miként tud megfelelni e feladat­nak. Főként attól, hogy az MSZP hogyan fejlődik tovább. Kérte az egybegyűlteket: őriz­zék meg a párt eddigi arculatát, maradjanak meg néppártnak. Horn Gyula nagy jelentőséget tulajdonított annak is, hogy a kongresszus egyhangúlag kö­zös kormányzást ajánlott az SZDSZ-nek. Teljes mértékben osztotta azt az igényt, hogy a szocialisták toleranciát kompromisszumkészséget taná­cs­­ítsanak, ez minden egyes tag­ra vonatkozik. —„Ehhez tarto­zik az is, hogy együtt sírunk, együtt nevetünk, együtt vis­­­szük el a balhét is, elvtársaim. Ha rossz lesz a gazdaságpoliti­kája az MSZP-nek, abba mind­annyian belebukunk, ha rossz lesz a pártnak más területen a politikája, a gazdaságpolitika is belebukik. Nagyon fontos te­hát, hogy a kormány együtt tudjon dolgozni” — hangsú­lyozta. Le sem lehet váltani Torgyán kettős szerepben A Független Kisgazdapárt kép­viselői Torgyán Józsefet, a párt elnökét választották meg az FKGP parlamenti frakciója elnökévé. A döntést tegnap a 26 tagú képviselőcsoport Ady­­ligeti alakuló ülésén hozták meg. Torgyán József az MTI munkatársának elmondta: frakcióvezetői posztot csak az­­­zal a kikötéssel vállalta, hogy a parlamenti ciklus végéig nem váltható le ebből a tiszt­ségből. A képviselők ezzel a klauzulával egyetemben egy­hangúlag megszavazták frak­cióelnökségét. A parlamenti kisgazdacsoport tagjai emellett elfogadták azt az elvi ajánlást is, miszerint egyazon személy­nek kell betöltenie a frakcióve­zetői és a pártelöki tisztséget. Az indoklás szerint erre a kép­viselőcsoport és a párt egysé­ges politikai fellépése érdeké­ben van szükség. (Az elvi aján­lás jelentőségét az adja, hogy július 9-én lesz az FKGP-ben a vezetők tisztújítása, így a frakció már most Torgyán Jó­zsef pártelnöksége mellett tette le voksát.) Vasárnap megválasztották a képviselőcsoport további tiszt­ségviselőit is. A frakcióelnök általános helyettese lett Győri­­ványi Sándor. Ugyancsak el­nökhelyettesi megbízást kapott István József. Az ő megbízatá­suk is a ciklus végéig szól, de esetükben nem fogadtak el olyan záradékot, miszerint nem válthatóak le. A frakcióel­nökségben kapott helyet Rott Nándor és K. Csontos Miklós. Az etikai és­ fegyelmi bizott­ság elnökévé Kávássy Sándort választották. A testület tagjai: Tímár György és Barkóczy Gellért. Elfogadták a képviselőcso­port működési szabályzatát is. Ennek legfőbb tartalmát Tor­gyán József abban jelölte meg, hogy biztosítania kell a frakció fegyelmezett működését. Ez­zel kapcsolatban Torgyán Jó­zsef megjegyezte: a notórius hiányzókkal szemben olyan eszközökkel is élni fognak, amelyek nyugati demokráciák­ban már honosak. A renitense­ket hátrább ültethetik, vagy akár vissza is hívhatják parla­menti bizottsági tisztségükből. A KDNP képviselői Dobogókőn Fü­zessy a frakcióvezető Fü­zessy Tibor lett a KDNP új parlamenti frakciójának veze­tője. A döntést a Keresztény­­demokrata Néppárt ország­­gyűlési képviselőcsoportja do­bogókői alakulóülésén hozta meg. Az ülésen bemutatkoz­tak az új képviselőcsoport tag­jai is, kifejtették véleményü­ket a frakció követendő politi­kai, stratégiai és taktikai ma­gatartásáról. Megválasztották a parlamenti tárgyalásokon a frakciót képviselő személye­ket is. A frakciót ezeken a megbeszéléseken Isépy Ta­más és Latorcai János képvi­seli. Horn Gyula az MSZP in­tegráló személyisége, aki meghatározó a párt munkájá­ban, és a választási siker is fő­ként az ő nevéhez fűződik — mondta Csépe Béla, a KDNP frakciójának előző vezetője még szombaton. Amennyi­ben az MSZP valóban a fel­lendülést szolgáló döntéseket hoz, és olyan törvényjavasla­tokat terjeszt majd a parla­ment elé, amelyek a gazdasá­gi növekedés irányába mutat­nak, azokat a KDNP is támo­gatni fogja — vélte. Ugyanak­kor konstruktív ellenzéki sze­repben a KDNP törekszik ar­ra, hogy a keresztény érték­rend alapján kontrollja le­gyen az új hatalomnak. Képünkön a Kereszténydemokrata Néppárt új parlamenti frakciója, hiányzik Pálos Mik­lós MTI-felvétel Fél szívvel kötött megállapodás A Fidesz önkritikája Orbán Viktor pártelnökkel együtt szombaton benyújtotta lemondását az országos vá­lasztmánynak a Fidesz elnök­ségét alkotó nyolc alelnök is. A Fidesz országos választmá­nya hat pontban foglalta ös­­­sze a párt választási kudarcá­nak okait. Július 9-re hívta ös­­­sze az OV a párt kongresszu­sát. Orbán Viktor a választási kudarc okait számbavéve a sajtóértekezleten elsőként szólt a Fidesz szervezettségbe­li hiányosságairól, s hangsú­lyozta, hogy a párt helyi szer­vezeteinek hálózatát tovább kell építeni. Második ok, hogy sokak szerint a Fidesz túl későn oldotta fel a felvéte­li korhatárt. A párt elnöke har­madikként szólt a gyenge saj­tókapcsolatról, a személyes kapcsolatrendszer hiányáról és arról, hogy a párt mögött nem volt és nincs olyan értel­miségi szimpatizáns réteg, amely támogatta volna a Fi­desz politikáját. Negyedik fő problémaként érintette a párt választási stra­tégiáját,­ nevezetesen­­ azt, hogy egyfelől kormányváltást hirdetett meg, másfelől pedig szerette volna megakadályoz­ni az­­ MSZP visszatérését. Mint Orbán Viktor hozzáfűz­te: a Fidesz által választott út több ponton megkérdőjelezhe­tő. Külön is kitért arra, hogy a párt vezetését az OV ülésén két irányból is bírálat érte a polgári liberális erők összefo­gása, s közelebbről az SZDSZ-szel kötött megállapo­dás miatt. A pártvezető elis­merte, hogy ezt a megállapo­dást mindkét oldalról fél szív­vel kötötték, így nem is volt igazán hiteles. A Fidesz— SZDSZ megállapodást a ta­nácskozáson többen azért tá­madták, mert szerintük erre nem lett volna szükség, má­sok szerint viszont egy sokkal szorosabb együttműködésre kellett volna törekedni. Orbán Viktor hatodik ok­ként szólt arról, hogy Magyar­­országon sem sikerült megállí­tani azt a kelet-európai folya­matot, amely a szocialisták visszatérését eredményezte. Hozzátette: Magyarországon öt párt öt stratégiája öt kam­pánnyal próbálta megállítani ezt a folyamatot, amiből azon­ban öt vereség született. Orbán Viktor beszámolt ar­ról, hogy szombaton levelet kapott Pető­ Ivántól, az SZDSZ elnökétől,­ amelyben a Fidesz­-SZDSZ megállapo­dás értelmében az SZDSZ el­nöke konzultációra hívta meg. Ezen az MSZP által az SZDSZ-nek koalíciós tárgya­lásokra tett javaslatról lesz szó. Tagozódás? Örömmel olvasom lapunk­ban azoknak az ország­gyűlési képviselőknek a nyilatkozatait, akik egy hete elnyerték választóik bizalmát Nagyszerű gon­dolatok fogalmazódnak meg munkahelyteremtés­sel, településfejlesztéssel, környezetvédelemmel kap­csolatosan. Miután érde­keltnek érzem magamat abban, hogy hazánk, s azon belül szűkebb ha­zánk, Pest megye (melyet egykoron Kossuth Lajos még vezérmegyeként aposztrofált) minél rövi­­debb időn belül, minél na­gyobb fejlődésen menjen keresztül, tiszta szívemből és őszintén kívánom füg­getlenül attól, hogy mely párt színeiben képviselik választóikat, drukkolok nekik, sikerüljön elérni mindazt, amit ők is nyil­ván tiszta szívből fogal­maznak meg, hiszen leg­főbb vágyuk elnyerni vá­lasztóik elismerését. Ah­hoz, hogy a képviselő höl­gyek és urak ígéreteiknek megfelelő eredményt érje­nek el, ahhoz bizony na­gyon nagy szükségük lesz társakra, a pártjukkal szimpatizáló, avagy uram­­bocsá,­attól idegenkedő ér­telmiségi fejekre és mun­káskezekre, merthogy a te­rületfejlesztés például álta­lában csapatmunka ered­ménye szokott lenni. Ép­pen ezért őszintén sajná­lom, hogy a legtöbb man­dátumot szerzett párt, ne­vezetesen az MSZP berkei­ből különös információk jutnak el hozzánk. Arról van szó, hogy az elmúlt négy esztendőben az MSZP rendezvényeire el­mentek, akik elmentek. Ám május 8-át követően egyre többen jelennek meg az MSZP különféle helyiségeiben, s állítólag az elmúlt négy évben is oda járók nem nézik jó szemmel a május 8-a után megjelenteket, még akkor sem, ha tudván tudják ró­luk, hogy 1990 előtt ők is az MSZMP tagjai voltak. Mi ellenzéki oldalról is óva intjük azokat, akik fe­lelősséget éreznek hazán­kért, hogy ilyen jellegű ta­gozódásokba menjenek be­le, mert mondhatjuk, s ők láthatták, az ilyesmi sem­mi jóhoz nem vezet. Hogy az MSZP koalícióban vagy önállóan kormányoz­ni tudja az országot, ah­hoz bizony minden egyes lélekre szükségük lesz, s nekünk nincs okunk arra, hogy egy magyar párt bu­kásában legyünk érdekel­tek. Természetesen az előbb említett tagozódás akkor nyerhet pozitív ér­telmet, ha, mondjuk, az MSZP-sek azokat az elv­barátaikat kívánják sora­ikból kiszórni, akik az egy­­párti diktatúra megterem­téséről álmodoznak, akik nem riadnának vissza egy kis leszámolástól, azaz akik Magyarország Euró­pához való ismételt vissza­­csatlakozását próbálnák meggátolni. (Vödrös)

Next