Pest-Pilis-Solt-Kiskun Vármegye Hivatalos Lapja, 1919 (17. évfolyam, 1-49. szám)
1919-09-11 / 34. szám
Pest'Pais'Solt Kiskun Vármegye Hivatalos Lapja 326 A gazdasági cselédekkel és mezőgazdasági üzemekben alkalmazott ipari munkásokkal 1919 márczius bő 21-ike után a járandóságokra nézve létre jött minden szerződés, amennyiben a felek másként nem állapodnak meg, a szerződésnek a felen rendelet életbelépte után még hátralevő idejére hatályon kívül helyeztetik és a szerződések helyett az a legutolsó megállapodás lép életbe, amelyett a felek 1919 március hó 21-ike előtt a Magyar Népköztársaság kormányának 1918 évi 480 M. E. számú rendeletével létesített Békéltető és Bérmegállapító Bizottség megállapítása alapján, avagy ily megállapítás nélkül kötöttek. A volt Népgazdasági Tanács által mezőgazdasági üzemekben alkalmazott ipari munkások bére és egyébb járandóságai tárgyában kiadott 28 NT számú és a mezőgazdasági founkások napibére tárgyában kiadott 47 N. T. számú rendeletek hatályukat vesztik és a fizetendő munkabér megállapítása a felek szabad egyezkedésére utaltatik. Felhatalmaztatik azonban a törvényhatóság első tisztviselője, hogy amennyiben szükséges, a fizetendő munkabéreket meghatározott, legfeljebb azonban a folyó naptáron év végéig teldő időre, a törvényhatóság egész területére vagy annak érv részére kiterjedő hatállyal a gazdasági felügyelőség, valamint három munkaadó és három munkás meghallgatása után megállapítsa. A csönlési munkálatok után járó munkabér megállapítása szintén a felek szabad egyezkedésére utaltatik. Felhatalmaztatik azonban a törvényhatóság első tisztviselőin, hogy amenyiben szükséges, a fizetendő munkabéreket a folyó cséplési igényre a törvényhatóság egész területén a gazdasági felügyelőség valamint három munkaadó és három munkás meghallgassa után megállapítsa. Ez a rendelet kihirdetésének napján lép életbe. Budapest 1919. szeptember 9. Aporasztó, alispán. 2190. évi, 1919 sz. A hitfelekezeti iskolai adók s egyébb járulékok fizetése. A vármegye alispánjának, valamennyi főszolgabírónak és polgármesternek, a vármegye tanfelügyelőjének és a vármegye területén működő tanfelüevelői kirendeltségek vezetőinek, minden község elöljáróságának. A vallás és közoktatásügyi miniszter úrnak, évi augusztus 15-én kelt 4508 e n. számú rendeletét tudomásvétel, további eljárás, illetőleg miheztartás és a helybeli és iskolaszékkel leendő közlés végett közlöm. „A volt tanácskormány idejében a hitfelekezeti iskolák céljaira szolgáló járulékok beszolgáltatása körül — jóllehet azoknak beszüntetésére nézve a tanácskormány részéről sem történt intézkedés , sok helyütt akadályok merültek föl, amelyeknek elhárítására a közigazgatási hatóságok nem nyújtottak segédkezet Ugyancsak nem jutottak sok helyütt a felekezeti iskolák tanítói a helyi forrásokból őket megillető törvényszerű járandóságaik élvezetébe, holott a volt tanácskomány intézkedései szerint is a tanítók részére az eddigi természetbeni járandóságok továbbra is pontosan kiszolgáltatandók voltak Úgy az iskolafentartók, mint a tanítók érdekében tehát szükségesnek tartom kijelenteni, hogy a jogerős határozatok alapján kivetett hitfelekezeti iskolai adók és egyébből akár készpénzbeli, akár természetbeni járulékok fizetésének kötelezettsége vakolatlanul fennáll; ezek a járulékok a kötelezettektől esedékességük szerint a múltra nézve is követelhetők és a hátralékos tartozások behajtásához a közigazgatási jogsegély megadandó * Budapest, 1919. szeptember 4. A vármegye közigazgatási bizottsága nevében: Agorasztó alispán, mint h. elnök. 33526. sz. 1919 -ig. Szocializált gazdaságok leszámolása. Valamennyi főszolgabíró, polgármester urnak. (Újpest kivételével) A földmnyelésügyi minister urnák 93510—10,0 rendeletét az alábbiakban tudomásul és ahhoz való alkalmazkodás végett közlöm azzal, hogy az 1. pont első bekezdésében említett pénzfeleslegeket a körzeti (járási) felügyelők hozzám illetve a budapesti IV. állampénztárba személyesen vagy küldönc útján fizessék be és a vonatkozó leszámolást a kerületi központi gazdasági felügyelőség útján hozzám mutassák fel a pont második bekezdésében említett pénzmaradvány, valamint az I. pont harmadik bekezdésében említett jegyzőkönyv ugyancsak a fentiek szerint kezelendő. Valamennyi vármegye alispánjának. A földbirtokok köztulajdonba vételének megszüntetéséről szóló számú kormányrendelet alapján a szocializált gazdaságok kezelését és felügyeletét ellátó szervek leszámoltatása céljából a Magyar Pénzügyminszter úrral egyetértőleg a következőket rendelem : 1. A körzeti (járási) felügyelők tartoznak a szocializált gazdaságok kezelésére részükre az állam által (pénzintézeti központ, szocializált gazdaságok országos központja és központi kerületi gazdasági felügyelő útján vagy bármely más után kiutalt és átvett pénzek feleslegét amennyiben ez még meg nem történt leszámolás mellett a megyei leszámoló bizottság elnökének beszolgáltatni. Az egyes gazdaságokkal szemben a leszámolás mindaddig függőben marad, amit e tekintetben a kormány nem határoz, addig is az egyes gazdaságok tekintetében a folyó évi augusztus hó 1- i áll apot az irányadó. Ott azonban, ahol a körzeti felügyelő oly intézőségeknek (főintézőségeknek) is utalt ki pénzt, amelyek két, vagy több gazdaságot kezeltek, a körzeti felügyelő köteles a leszámolást velük pontosan személyes felelősség mellett azonnal megejteni az augusztus 1-én mutatkozó pénzmaradványt tőlük átvenni és e tekintetben az előbb bekezdés rendelkezéseinek megfelelően eljárni. A körzeti felügyelő köteles az intézőségekkel és főintézőségekkel megejtendő leszámolás idejét és helyét kellő időben az illetékes járási főszolgabírónak bejelenteni, aki jogosult a leszámoláshoz megbízottját (esetleg járási számvevőt) kirendelni. Az ily leszámolásról jegyzőkönyv veendő fel, amelybe az 1. fokú közigazgatási hatóság kiküldöttjének a leszámolásra vonatkozó esetleges észrevételeit fel kell venni. Oly esetben, amikor a körzeti felügyelő működési helyét végleg elhagyta, avagy a leszámolást vele báns-ily más okból megejteni nem lehetne, az 1. fokú közigazgatási hatóság, ha az alispán még ily irányban nem intézkedett volna, a körzeti felügyelőség számadási okmányai, könyvei és az ott levő értékeket zárlat alá veheti és a leszámolás, valamint a körzeti felügyelő egyéb teendőinek elvégzésére ideiglenesen más szakembert rendelhet ki, amiről ide táviratilag jelentést tenni tartozik. A körzeti felügyelőket ezúton is figyelmeztetem és amenynyiben lehetséges még az 1. fokú hatóságoknak is figyelmeztetni kell őket, hogy a leszámolásnál legyenek jelen, mert abból kifolyólag, hogy a leszámolásnál meg nem jelennek semmiféle kifogást utólag nem tehetnek és a leszámolás eredményéből kifolyólag mindennemű felelősség őket épp úgy terhelimintha a leszámolás velők történt volna meg. . II. Minden vármegye székhelyén egy és ahol az alispán ezt szükségesnek tartja és ez lehetséges ezenkívül még 12 vármegyei leszámoló bizottságot mell létesíteni. E bizottság elnöke az alispán, illetve az általa kiküldött vármegyei tisztviselő, tagjai : a vármegyei gazdasági felügyelő, a pénzügyigazgatóság kiküldöttje és a vármegyei gazdasági egyesület kiküldöttje. E bizottság feladata : 1. a körzeti gazdasági felügyelők részéről előterjesztendő okmányok és iratok felülvizsgálata. 2. A kerületi központi gazdasági felügyelővel a leszámolás megejtése. A bizottság elnöke tartozik a földművelésügyi minisztérium XIII—3. ügyosztályának idejekorán bejelenteni, mikor kezdi meg a bizottság működését, hogy Paliszán úr előterjesztésére, esetleg ha szükségesnek tartom hivatalból, a vezetésem alatt álló minisztériumbóltisztviselő kirendelése iránt intézkedhessen. A kiküldött tisztviselőknek a leszámolásra vonatkozó észrevételeit jegyzőkönyvbe kell foglalni. A kiküldötteknek tanácskozási joguk van, de szavazatuk nincs. A számadások helyessége esetén a vármegyei leszámoló bizottság a körzeti felügyelőnek utólagos jóváhagyásom fenntartásával a felmentvényt megadhatja. A leszámoló üléseire a kerületi Iors-MV