Pest-Pilis-Solt-Kiskun Vármegye Hivatalos Lapja, 1919 (17. évfolyam, 1-49. szám)

1919-09-11 / 34. szám

Pest'Pais'Solt Kiskun Vármegye Hivatalos Lapja 326 A gazdasági cselédekkel és mezőgazdasági üzemekben alkalmazott ipari munkásokkal 1919 márczius bő 21-ike után a járandóságokra nézve létre jött minden szerződés, amennyiben a felek másként nem állapodnak meg, a szerződésnek a felen rendelet életbelépte után még hátralevő idejére hatályon kívül helyeztetik és a szerződések helyett az a legutolsó megállapo­dás lép életbe, amelyett a felek 1919 március hó 21-ike előtt a Magyar Népköztársaság kormányának 1918 évi 480 M. E. számú rendeletével létesített Békéltető és Bérmegállapító Bizottség meg­állapítása alapján, avagy ily megállapítás nélkül kötöttek. A volt Népgazdasági Tanács által mezőgazdasági üzemek­ben alkalmazott ipari munkások bére és egyébb járandóságai tárgyában kiadott 28 N­T számú és a mezőgazdasági foun­­kások napibére tárgyában kiadott 47 N. T. számú rendeletek hatályukat vesztik és a fizetendő munkabér megállapítása a fe­lek szabad egyezkedésére utaltatik. Felhatalmaztatik azonban a törvényhatóság első tisztviselője, hogy amennyiben szükséges, a fizetendő munkabéreket meghatározott, legfeljebb azonban a fo­lyó naptáron év végéig teldő időre, a törvényhatóság egész területére vagy annak érv részére kiterjedő hatállyal a gazda­sági felü­gyelőség, valamint három munkaadó és három munkás meghallgatása után megállapítsa. A csönlési munkálatok után járó munkabér megállapítása szintén a felek szabad egyezkedésére utaltatik. Felhatalmaztatik azonban a törvény­hatóság első tisztviselőin, hogy amenyiben szükséges, a fizetendő munkabéreket a folyó cséplési igényre a törvényhatóság egész területén a gazdasági felügyelőség va­lamint három munkaadó és három munkás meghallgassa után megállapítsa. Ez a rendelet kihirdetésének napján lép életbe. Budapest 1919. szeptember 9. Aporasztó, alispán. 2190. évi, 1919 sz. A hitfelekezeti iskolai adók s egyébb járulékok fizetése. A vármegye alispánjának, valamennyi főszolgabírónak és pol­gármesternek, a vármegye tanfelügyelőjének és a vármegye te­rületén mű­ködő tanfelüevelői kirendeltségek vezetőinek, minden község elöljáróságának. A vallás és közoktatásügyi miniszter úrnak­­, évi augusz­­tus 15-én kelt 4508 e­ n. számú rendeletét tudomásvétel, to­vábbi eljárás, illetőleg miheztartás és a helybeli és iskolaszék­­kel leendő közlés végett közlöm. „A volt tanácskormány idejében a hitfelekezeti iskolák céljaira szolgáló járulékok beszolgáltatása körül — jóllehet azoknak beszüntetésére nézve a tanácskormány részéről sem történt intézkedés , sok helyütt akadályok merültek föl, ame­lyeknek elhárítására a közigazgatási hatóságok nem nyújtottak segédkezet Ugyancsak nem jutottak sok helyütt a felekezeti iskolák tanítói a helyi forrásokból őket megillető törvényszerű járandóságaik élvezetébe, holott a volt tanácskom­ány intéz­kedései szerint is a tanítók részére az eddigi természetbeni járandóságok továbbra is pontosan kiszolgáltatandók voltak Úgy az iskolafentartók, mint a tanítók érdekében tehát szükségesnek­ tartom kijelenteni, hogy a jogerős határozatok alapján kivetett hitfelekezeti iskolai adók és egyébből akár kész­­pénzbeli, akár természetbeni járulékok fizetésének kötelezett­sége vakolatlanul fennáll; ezek a járulékok a kötelezettektől esedékességük szerint a múltra nézve is követelhetők és a hát­ralékos tartozások behajtásához a közigazgatási jogsegély meg­adandó * Budapest, 1919. szeptember 4. A vármegye közigazgatási bizottsága nevében: Agorasztó alispán, mint h. elnök. 33526. sz. 1919 -ig. Szocializált gazdaságok leszámolása. Valamennyi főszolgabíró, polgármester urnak. (Újpest kivételével) A földmn­yelésügyi minister urnák 93510—10,0 ren­deletét az alábbiakban tudomásul és ahhoz való alkalmazkodás végett közlöm azzal, hogy az 1. pont első bekezdésében em­lített pénzfeleslegeket a körzeti (járási) felügyelők hozzám il­letve a budapesti IV. állampénztárba személyesen vagy kül­dönc útján fizessék be és a vonatkozó leszámolást a kerületi központi gazdasági felügyelőség útján hozzám mutassák fel a­­ pont második bekezdésében említett pénzmaradvány, vala­mint az I. pont harmadik bekezdésében említett jegyzőkönyv ugyancsak a fentiek szerint kezelendő. Valamennyi vármegye alispánjának. A földbirtokok köztulajdonba vételének megszüntetéséről szóló­­ számú kormányrendelet alapján a szocializált gazda­ságok kezelését és felügyeletét ellátó szervek leszámoltatása céljából a Magyar Pénzü­gyminszter úrral egyetértőleg a kö­vetkezőket rendelem : 1. A körzeti (járási) felügy­elők tartoznak a szocializált gazdaságok kezelésére részükre az állam által (pénzintézeti központ, szocializált gazdaságok országos központja és köz­ponti kerületi gazdasági felügyelő útján vagy bármely más után­ kiutalt és átvett pénzek feleslegét amennyiben ez még meg nem történt leszámolás mellett a megyei leszámoló bizott­ság elnökének beszolgáltatni. Az egyes gazdaságokkal szemben a leszámolás mindad­dig függőben marad, amit e tekintetben a kormány nem ha­tároz, addig is az egyes gazdaságok tekintetében a folyó évi augusztus hó 1- i áll apot az irányadó. Ott azonban, ahol a kör­zeti felügyelő oly intézőségeknek (főintézőségeknek) is utalt ki pénzt, amelyek két, vagy több gazdaságot kezeltek, a kör­zeti felügyelő köteles a leszámolást velük pontosan személyes felelősség mellett azonnal megejteni az augusztus 1-én mutat­kozó pénzmaradványt tőlük átvenni és e tekintetben az előbb bekezdés rendelkezéseinek megfelelően eljárni. A körzeti felügyelő köteles az intézőségekkel és főinté­­zőségekkel megejtendő leszámolás idejét és helyét kellő időben az illetékes járási főszolgabírónak bejelenteni, aki jogosult a leszámoláshoz megbízottját (esetleg járási számvevőt) kirendel­ni. Az ily leszámolásról jegyzőkönyv veendő fel, amelybe az 1. fokú közigazgatási hatóság kiküldöttjének a leszámolásra vonatkozó esetleges észrevételeit fel kell venni. Oly esetben, amikor a körzeti felügyelő működési he­lyét végleg elhagyta, avagy a leszámolást vele báns-ily más okból megejteni nem lehetne, az 1. fokú közigazgatási hatóság, ha az alispán még ily irányban nem intézkedett volna, a kör­zeti felügyelőség számadási okmányai, könyvei és az ott levő értékeket zárlat alá veheti és a leszámolás, valamint a körzeti felügyelő egyéb teendőinek elvégzésére ideiglenesen más szak­embert rendelhet ki, amiről ide táviratilag jelentést tenni tar­tozik. A körzeti felügyelőket ezúton is figyelmeztetem és ameny­­nyiben lehetséges még az 1. fokú hatóságoknak is figyelmez­tetni kell őket, hogy a leszámolásnál legyenek jelen, mert ab­ból kifolyólag, hogy a leszámolásnál meg nem jelennek sem­miféle kifogást utólag nem tehetnek és a leszámolás eredmé­nyéből kifolyólag mindennemű felelősség őket épp úgy terheli­­mintha a leszámolás velők történt volna meg. . II. Minden vármegye székhelyén egy és ahol az alispán ezt szükségesnek tartja és ez lehetséges ezenkívül még 1­2 vármegyei leszámoló bizottságot mell létesíteni. E bizottság el­nöke az alispán, illetve az általa kiküldött vármegyei tisztvi­selő, tagjai : a vármegyei gazdasági felügyelő, a pénzügyigaz­­gatóság kiküldöttje és a vármegyei gazdasági egyesület kikül­döttje. E bizottság feladata : 1. a körzeti gazdasági felügyelők részéről előterjesztendő okmányok és iratok felülvizsgálata. 2. A kerületi központi gazdasági felügyelővel a leszá­­molás­ megejtése. A bizottság elnöke tartozik a földművelésügyi miniszté­rium XIII—3. ügyosztályának idejekorán bejelenteni, mikor kez­di meg a bizottság működését, hogy Paliszán úr előterjesztésé­re, esetleg ha szükségesnek tartom hivatalból, a vezetésem alatt álló minisztériumbóltisztviselő kirendelése iránt­ intézked­hessen­. A kiküldött tisztviselőknek a leszámolásra vonatkozó észrevételeit jegyzőkönyvbe kell foglalni. A kiküldötteknek ta­nácskozási joguk van, de szavazatuk nincs. A számadások helyessége esetén a vármegyei leszámoló bizottság a körzeti felügyelőnek utólagos jóváhagyásom fenn­tartásával a felmentvényt megadhatja. A leszámoló üléseire a kerületi Io­­rs-M­­­­V

Next