Pest-Pilis-Solt-Kiskun Vármegye Hivatalos Lapja, 1919 (17. évfolyam, 1-49. szám)

1919-10-23 / 40. szám

Cenzus**! I navriléfzku* XVII. évfolyam. Budapest, 1919 október 23. 40­­*4m Szerk­sztiség és kiadóhivatal . Budapest, IV. Vármegyeház. M«»31.I®l®n!k­eetszörzőkörv Előfizetési ár eg/ évre 36 koron* Hirdetési díj: á­rszabály s­z­erint. HIVATALOS LAPJA A* alispán megbízásából szerkeszti : Dr MORLIN ADORJÁN tb. főjegyző. Lapkiadó : MOLNÁR SÁNDOR II. További intézkedést igénylő általános jellegű rendeletek. 37972. sz. 1919. kig. Az idei burgonyatertés zár alá véte­le és árának megállapítása. Valam­ennyi főszolgabíró, polgármester, rendőrka­pitány urnak és a községi elölj­ár­óságoknak. Kihirdetem a magyar kormány 5268—1919. M. E. számú következő rendeletét: (Megjelent a Budapesti Közlönyben) ' „A magyar minisztériumnak 5268 — 1919. M. E. számú rendelete az 1919. évi burgonyatermés zár alá vételéről, közszükségleti célokra igénybevételé­ről és felhasználásáról. A magyar minisztérium a háború esetére szóló kivételes intézkedésekről alkotott törvényes rendel­kezések alapján a következőket rendeli: 1. Az 1919 évi burgonyatermés zár alá vétele.­k § A termelőknek az 1919. évi termésből származó burgonyakészlete a jelen rendelet erejé­nél fogva zár alá helyeztetik és afelől a termelő csak a jelen rendeletben megszabott korlátok kö­­zött rendelkezhetik. A zár alá vétel hatálya a földből való kisze­dés időpontjával kezdődik. 2. § Aki burgonyát termel, köteles azt a he­lyi szokáshoz mérten az időjárási viszonyoknak megfelelő időpontban kiszedni s azt a rendes gaz­da gondosságával kezelni és a romlástól megóvni.­­ Ha a termelő ezeket a munkálatokat nehéz munkaviszonyokra való tekintettel kellő időben el­végezni nem képes, vagy pedig a burgonyát­ elfo­gadható indok nélkül kellő időben kiszedni vona­kodik a községi elöljáróság (városi polgármester) köteles erről az elsőfokú közigazgatási hatóságnak azonnal jelentést tenni, ez az utóbbi pedig köteles az ilyen készleteknek, esetleg a termelő kérelmére, közerő kirendelése útján történendő kiszedéséről és betakarításáról gondoskodni. A kezerő költségei a termelőt terhelik. A burgonyát éretlen állapotban kiszedni ti­los kivéve, ha azt az időszak előrehaladottsága vagy hadműveleti okok teszik szükségessé. II. A termelő rendelkezési joga és annak kor­átozása. 3 § Azt, hogy a termelő házi és gazdasági szükséglet (vetőmag, takarmányozás, állandó és időszaki munkálatok és cselédek járandósága) cí­mén az 1919. évi burgonyatermésből mennyit tart­hat vissza és használhat fel, a földmivelésügyi mi­niszterrel egyetértőleg a közélelmezési miniszter vagy felhatalmazásukkal a törvényhatóság első tisztviselője állapítja meg. A törvényhatóság el­ső tisztviselője az általa történt megállapítást köteles a közélelmezési miniszternek bejelenteni. A termelő a zár alá vett termésnek azt a részét, melyet saját házi és gazdasági szükséglet­re visszatarthat, erre a célra szabadon felhasznál­hatja, illetőleg másutt levő gazdaságában leendő jogszerű felhasználás céljából elszállíthatja . §. A termelő zár alá vett termésének sa­ját házi és gazdasági szükségletét meghaladó ré­szét csak az Országos Burgonya Közvetítő Irodá­nak, illetőleg az ez által kijelölt vevőnek, az Or­szágos Burgonya Közvetítő Iroda közvetítése nél­kül pedig csak annak adhatja el, aki a közélelme­zési minisztertől a vásárlásra az 5. § értelmében engedélyt nyert. III.­­Vásárlási jogosultság. 5 §. Azt, hogy olyanok, akik maguk nem termelők, vagy akiknek házi és gazdasági szükség­lete saját termésük által fedezve nincsen, minő fel­tételek mellett szerezhetnek be burgonyát, a köz­­élelm­ezési miniszter külön rendelettel fogja meg­határozni. IV. Igénybevétel.­­5. § A fölös készletek hatósági igénybm­é­­telk­nek (rekvirálásnak) elrendelésére és az igénybe­vétel módozatának megállapítására a közélelmezési miniszter ezennel­­felhatalmaztatik. A burgonyakészletek feleslegének közszük­­ségleti célokra igénybevételét kis és nagyközségek­­ben a járási főszolgabíró, rendezett tanácsú és törb vámhatósági joggal felruházott városokban a pol­gármester intézi. Az igénybevétel foganatosítása ellen felszólalásnak van helye; a felszólalást az igénybevétel foganatosításától számított 8 napon belül a közélelmezési miniszterhez kell intézni. V. Ipari feldolgozás. 7. §. Ipari üzemek, még ha mezőgazdasági üzemmel is lennének kapcsolatban — ideértve a mezőgazdasági szeszfőzdéket is — burgonya ki­dolgozását csak külön engedéllyel kezdhetik meg. A ilyen engedélyt a szeszgyárak üzemére né­zve

Next