Pest-Pilis-Solt-Kiskun Vármegye Hivatalos Lapja, 1930 (28. évfolyam, 1-53. szám)

1930-09-04 / 37. szám

Budapest, 1930 szeptember 4. XXVIII. évfolyam, 37. szám. PEST-PILIS-SOLT-KISKUN VÁRMEGYE HIVATALOS LAPJA ------­ IztarktilAlég­ia kiadóhivatal I BUDAPEST IV., VÁRMEGYEHÁZ Megjelenik minden csütörtökön Az alispán megbízásából szerkeszti I D"­ CSILLÉRY ZOLTÁN stbv ffójegyző Lapkiadó: Pest-Pilis-SoH-Kiskun vármegye közönség« Előfizetés« ár egy évre a . 24"— pengő Egyes szám ára —*60 fillér Hirdetési díj mm-soronként —"16 fillér Előfizetési díj csekkszámla . . . 55215 Hirdetési díj csekkszámla • k • 45374 0. További intézkedést igénylő általános jellegű rendeletek 8126—1930. kb. szám. Ingatlanforgalom egyszerűsítése céljá­ból községi bizonyítványok kiadása.­­"Valamennyi község elöljáróságának. A vármegye területén egyre szaporodó ingatlanfor­galmi jogügyleteknél a hatósági tudomásulvétel kérdésé­ben való döntést jelentékeny mértékben késlelteti az a kö­rülmény, hogy a gazdasági albizottság egyes helyekről csak sürgetés és többszöri iratváltás révén szerezheti meg azokat az adatokat, melyek alapján az 1929. évi XXXVI. t.-c. 25. §-a, illetőleg az 1928. évi XLI. t.-c. 6. §-a értelmében a tudomásulvétel kérdésében határozhat. Ennek alapján szigorúan utasítom, hogy a meghir­detés és véleményes jelentéstétel végett címére érkező ügydarabokat minden kérdőpontra kiterjedő jelentésével együtt adott határidőn belül terjessze hozzám. A szerző fél foglalkozását és idegen állampolgársága esetén állampolgárságát is jelentse. Egyben­­pedig utasítom, hogy dobszó útján vagy más alkalmas módon tétesse haladéktalanul közhírré, hogy a telekkönyvi hatósághoz benyújtandó adásvételi szerződésekhez, amennyiben az elidegenített ingatlanra nézve elővásárlási jognak helye lehet ;— a szerző fél a mentesítő körülményt igazoló községi bizonyítványt csa­tolja mert ellenkező esetben a tulajdonjog bekebelezését, a hatósági tudomásulvétel kérdésében való döntést késlel­teti. Budapest, 1930 augusztus 29. A vár­megyei közig. biz. nevében: Dr. Erdélyi, alispán, m. h. elnök. in. Általános jellegű, csak adott ese­tekben intézkedést igénylő rendeletek, értesítések és más közlemények 50129—1930. kig. szám. Borbély- és fodrászipar Szent István-napi munkaszünete. Valamennyi elsőfokú iparhatóságnak. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter úr 139873— 1930. szám alatt kelt körrendeletét tudomásulvétel és a jövőben szigorú alkalmazkodás végett az alábbiakban közlöm. „Az elmúlt évben vidéken, ahol a borbély- és fodrásziparosok üzleteiket a­­fennálló rendelkezések értelmében augusztus hó 20-án Szent István napján reggel hét órától déli tizenkét óráig nyitva tarthat­­­­­ák, némely városban és községben a hatóság meg­kívánta, hogy a szóbanforgó iparosok az augusztus hó 21-ére eső köznapon fél napon át tartsák zárva üzleteiket és egyes borbélyiparosok ellen, akik a ható­­­­ság rendelkezésének nem tettek eleget, a rendőri büntető eljárást folyamatba is tette. E visszásság el­kerülése érdekében a következőkről értesítem Cí­medet. A borbély- és fodrászipar, valamint rokonszak­mai vasárnapi és Szent István-napi munkaszüneté­nek újból szabályozása tárgyában 1926. évi március hó 27-én 60618. szám alatt kiadott rendelet 2. §-ának 2. bekezdésében foglalt­­az a rendelkezés, mely szerint Budapest székesfőváros kivételével az ország terü­­­­letén Szent István napján a szóbanforgó iparok körébe vágó munkák reggel két órától déli tizen­kettő óráig végezhetők, a rendelet egyéb rendelkezé­seivel, főként 1. §-ának 2. bekezdésével egybevetve nem értelmezhető olyképpen, hogy a­­Szent István napján délelőtt végzett munka ellenében a szóban­forgó iparosok köznapon fél napon át üzleteiket zárva­­tartani volnának kötelesek. Az idézett rendelet 1. §-á­­nak 2. bekezdése értelmében ugyanis a borbély- és fodrásziparosok csupán a vasárnapokon reggel hét órától déli tizenkettő óráig végzett munka fejében kötelesek üzleteiket hétfőn déli tizenkettő óráig, il­letve a most említett bekezdésben megállapított idő alatt zárvatartani, a Szent István napján délelőtt végzett munka ellenében azonban nem kötelesek pót­pihenőt tartani.” Budapest, 1930 augusztus 29. Alispán helyett: Ney. h. főjegyző. 51.129—1930. kig. sz. A­­Société Générale de Transports Ma­ritimes a Vapeur marseillei gőzhajóstársa­­ság engedélyezése.­­ Valamennyi járás főszolgabírájának, város polgármeste­rének és község elöljáróságának. Tudomásvétel és esetleges további eljárás végett köz­löm a belügyminiszter úr 1. évi 143.779. sz. rendeletét: „A kivándorlásról szóló 1909:11. t.-c. 6. §-a alap­ja» a Société Générale de Transports Maritima» a csi­ta'/te-ot.

Next