Pesti Hírlap, 1990. december (1. évfolyam, 196-219. szám)

1990-12-01 / 196. szám

KOLOZSVÁRON A szélsőséges nacionalis­ta hangvételéről hírhedtté vált Adevarul in Libertate durva hangú cikket közölt a Brassai Sámuel Líceumról. Szerinte a magyar tagozat hallgatói és tanárai erősza­kot alkalmaznak a román osztályok ellen. A Magyar Szóban megjelent válaszcikk közli, hogy az esti tagozat ro­mán osztályainak tanulói azt kérték, hogy délelőtt ta­nulhassanak. Az igazgató tantermek hiányában azon­ban csak az alagsori helyisé­geket tudta felajánlani. WASHINGTONBAN Az amerikai hatóságok a hét elején letartóztattak egy arab fiatalembert, aki me­rényletet tervezett George Bush amerikai elnök ellen— közölte az amerikai igazsá­gügyi minisztérium. A New Jersey államban élő, 32 éves Dzsamal Mohamed Varzajat az amerikai elnökön kívül meg akarta gyilkolni James Baker külügyminisztert, a kongresszus több tagját, és támadást készített elő ame­rikai katonai létesítmények ellen is. PÁRIZSBAN Pénteken egész Francia­­országban megbénult az igazságszolgáltatás műkö­dése, akadozott a közigazga­tás. A hatalom két fő ágaza­tában is sztrájkok, tünteté­sek jelezték az ágazat dolgo­zóinak elégedetlenségét. A fővárosban több felvonulást is tartottak a sztrájkoló köz­­alkalmazottak és az igazság­szolgáltatás dolgozói. A bíró­ságokon teljes volt a munka­­beszüntetés. Francois Mit­terrand elnök elismerte, hogy sürgős intézkedésekre van szükség és közölte: Mi­chel Rocard miniszterelnök hétfőn kész tárgyalásokat kezdeni a szakszervezetek képviselőivel VARSÓBAN Zbigniew Skoczilas, a len­gyel kormány tagja olyan ki­jelentést tett, mely szerint a lengyel kormány nem adja ki a Szovjetuniónak az országa területén dezertáló szovjet katonákat —jelentette a No­­vosztyi szovjet hírügynök­ség. Skocznas szerint a Szov­jetunió és Lengyelország kö­zött kötött kiadatási szerző­dés csak a köztörvényes bűn­elkövetőkre vonatkozik BELFASTBAN A brit hadsereg újabb egységei érkeztek erősítés­ként pénteken Észak-Íror­­szágba. A mintegy 600 gyalo­gos az ulsteri körzeti rendőr­séget segíti majd. A hatósá­goknak ugyanis tudomására jutott, hogy mind az Ír Köz­­társasági Hadsereg (IRA), mind pedig a protestáns fél­katonai csoportok tevékeny­ségük fokozására készülnek a téli ünnepek alatt. A mos­tani erősítéssel együtt mint­egy 11 ezer brit katona állo­másozik Észak-Írországban. KAIRÓBAN Az első jelentésekkel el­lentétben, Egyiptom számos válsztókerületében véres összecsapások robbantak ki a csütörtökön megtartott parlamenti választások alatt. A hírek szerint heten meghaltak. A legsúlyosabb incidensek az északi Dumját kormányzóság egyik körze­tében voltak, miután elter­jedt a hír, hogy a kormányzó Nemzeti Demokrata Párt je­löltje javára csalnak a szava­zóbizottságban. I. évfolyam 196. szám NEMZETKÖZI ÉLET Pestis hírlap 1990. december 1., szombat AZ FDP FELBOSSZANTOTTA KOHLEKAT VITA A VÁLASZTÁSOK KÜSZÖBÉN A választási küzdelem haj­rájában beigazolódott: mindenki a saját érdekét nézi, nem kíméli a politikai ellenfelet. Mivel Németor­szágban a tét nagy, hiszen a háború utáni első­ össz­nép két kormány alakításá­ról van szó, természetes, hogy a pártok profiljuk ki­domborításán fáradoztak. Az elmúlt hetek szócsatái­ról el lehet mondani, hogy nem sok füstöt hagytak maguk után. LEZSÁK MIHÁLY, STUTTGART• A m­ád meglepőbb viszont, hogy néhány nappal a vá­­lasztá­sok előtt éppen az eddigi koalíción belül robbant ki tűz, amely valószínűleg a választá­sok után sem hamvad el ha­mar. Otto Graf Lambsdorff, a szabaddemokraták vezére egy nagygyűlésen felszólította a választókat, hogy második szavazatukat ne a keresztény­­demokratákra adják. Csak úgy lehetne megakadályozni, hogy a CDU/CSU abszolút többséget szerezzen. A szabá­lyok értelmében az első szava­zattal a jelöltet, a másodikkal a pártot — ami döntőbb — le­het erősíteni. A liberális Lambsdorff — jóllehet kétsé­get kizárólag hűséget tett a koalíció folytatá­sa mellett — kijelentésével mégis igen fel­bőszítette politikai barátait. Helmut Kohl CDU-főnök és kancellár komolytalannak és becstelennek titulálta az FDP kampányát. Véleménye szerint az abszolút többségtől való félelem alaptalan, és koa­líciós partnerek esetében arra hivatkozni sportszerűtlen is. Theo Waigel, a bajor CSU el­nöke Münchenben, a lambs­­dorffi kilengésre utalva kibír­­hatatlannak minősítette azt a gondolatot, hogy az FDP va­sárnap esetleg kétszámjegyű eredményt mutathat fel. Ezért óvta hallgatóit, nehogy rossz helyre tegyék második keresztjüket a szavazócédu­lán. A rivalizásról tanúskodik az is, hogy Kohl a második szavazatot a „kancellárra adott szavazatnak” nevezte. Külügyminisztere, Hans- Dietrich Genscher pedig, aki FDP-tag, úgy szónokolt a gyű­léseken, hogy a második sza­vazattal őt válasszák a polgá­rok. Lambsdorff csodálkozva vette tudomásul a kancellár „nyers reakcióját”, majd meg­jegyezte, hogy az abszolút többség elleni álláspontját természetesnek és demokrati­kusnak tartja. Hogy az égési sebek ápolás­ra szorulnak, jelzi az eltérő vé­lemény az új kormány meg­alakításának időpontját illető­en is. Kohl, győzelmük esetén már december 21-én szeretné magát újra kancellárrá vá­lasztatni. Az FDP viszont nem tartja azt olyan sürgősnek, in­kább több időt szánna alapos koalíciós tárgyalásokra. Eb­ből már arra a következtetés­re lehetne jutni, mintha lefu­tott lenne a választás. De mi van akkor, ha a többi pártnak nemcsak a szemlélő szerepe jut? JANUAR 15-IG VONULJON KI IRAK AZ UTOLSÓ LEHETŐSÉG M VADASZ ZSUZSA, WASHINGTON Folytatás az 1. oldalról­ásodszor fordult elő az ENSZ történetében, hogy a Biztonsági Tanács olyan határozatot hozott, amely engedélyezi a katonai erő alkalmazását, amennyi­ben az a világközösség megíté­lése szerint szükségessé vál­na. Az 50-es évek koreai üggyel kapcsolatos döntése után a testület mostani, 678- as határozata egyebek között leszögezi: még egy utolsó lehe­tőséget kíván biztosítani Irak­nak, fenntartva az előző vo­natkozó határozatokban fog­laltakat. A dokumentum ja­nuár 15-i dátumot szab meg a Kuvaitból való kivonulásra, ellenkező esetben a testület felhatalmazást ad a tagálla­moknak minden szükséges eszköz bevetésére a nemzet­közi béke és biztonság helyre­­állítása érdekében. A 15 BT- tag közül Kuba és Jemen a ha­tározat elen szavazat, Kína pedig tartózkodott. Eduard Sevardnadze szov­jet külügyminiszter úgy véle­kedett, hogy a határozat to­vábbi időt biztosít a gondolko­dásra. „Határozott ígéretet teszünk a krízis áldozatainak, hogy nem kell sokat várniuk, a segítség úton van, megkez­dődött a visszaszámlálás.” Az esetleges konkrét szovjet részvételről a háborúban, Se­vardnadze leszögezte, hogy ez csak akkor merülhet fel, ha veszélybe kerülne a szovjet ál­lampolgárok élete. A francia külügyek irányítója, Roland Dumas pedig úgy vélekedett, miután Irakra semmilyen ész­érv, törvénytisztelet nem hat, azzal az egyetlen eszközzel kell felé közelíteni, amit meg­ért. Figyelemre méltó, hogy a tagállamok nem éltek az ENSZ alapokmányának 42. cikkelyével. Ez biztosítja a jo­got a Biztonsági Tanácsnak, hogy kimondottan katonai ak­cióra adjon felhatalmazást a v­ágrend megváltoztatására irányuló terv ellen. Ilyen ese­tekben ENSZ-parancsnokság alá kell helyezni a különböző országoknak a térségben lévő erőit , s ezt az érintett álla­mok egyike sem akarta Bagdad pénteken „agresz­­szívnek, igazságtalannak és törvénytelennek” minősítette az ENSZ Biztonsági Tanácsa által hozott határozatot. „A szégyenletes döntés meghoza­tala az Egyesült Államok hege­mónia-törekvéseinek színpa­dává züllesztette a Biztonsági Tanácsot” — olvasható a nyi­latkozatban, amely szerint Irak „a történelemben példátlan ke­ménységű leckében részesíti mindazokat, akik ellene for­dultak”. MIÉRT NEM? DARÓCZI LÁSZLÓ A Bagdadnak benyújtott ultimátumról folytatott szava­zás kimenetele a Biztonsági Tanácsban csaknem a papír­formát követte. Azért a „csak­nem”, mert Jementől inkább tartózkodást vártak a megfi­gyelők. Az persze köztudott volt, hogy a kuvaiti invázió kezdete óta Szanaa kendőzet­lenül Irak pártján áll, talán azért is, mert fél attól, hogy stratégiai jelentősége miatt Kuvait sorsára fog jutni. Az Irakon keresztül Jement is el­érő gazdasági nehézségek vi­szont esetleg tartózkodásra ösztökélhették volna a jemeni­eket. Semmiféle visszafogott­ságot nem vártak el viszont a másik „nem” leadójától, Ku­bától, amely már csak azért is borsot akart törni a nagy ellen­ség, Washington orra alá. Másrészt a jelek szerint a csőd szélén álló Havannának na­gyon is jól felfogott gazdasági érdekei fűződnek Szaddam Husszein támogatásához, em­lékezzünk csak az üres iraki olajszállító tankerekre a kubai főváros kikötőjében. A kínai tartózkodásról az juthat az eszünkbe: Peking talán befo­lyása hangoztatásával próbál­ja az Egyesült Államokat rá­bírni arra: mielőbb borítson fátylat a tavalyi véres esemé­nyeket követő szankciókra. NÉMET SEGÉLY A SZOVJETUNIÓNAK RPH-INFORMÁCIÓ A Német Vöröskereszt és szá­mos más karitatív szervezet helyiségében óriási a sürgés-for­gás. Mindenhol a Szovjetuniónak szánt segélyezési akcióval vannak elfoglalva. A német lakosság ön­zetlen és gyors adományainak to­vábbszállítása minden erőt és esz­közt igénybe vesz. Botho Sayn- Wittgenstein-Hohenstein herceg, a Vöröskereszt elnöke közölte, hogy a szervezet fennállása óta a legna­gyobb szabású segélyakciót bonyo­lítja le. Hannoverből 35 tonna élel­miszert küldtek Moszkvába a szov­jet légitársaság repülőgépén, a Meckenheinban lévő központi rak­tárból pedig pénteken indult útnak az első teherautó-konvoj 7 ezer Ca­­re-csomaggal. Németország más városaiban is útra készek a szállítmányok. Horst Teltschik kancellári tanács­adó ezekben a napokban folytatott tárgyalásokat a szovjet fővárosban az akció gyors és zavarmentes lebo­nyolításáról. Találkozott Gorba­csov elnökkel, aki közölte vele, hogy a Szovjetunió megkönnyíti a vízumkiadást és a vámkezelést. Továbbá lehetővé teszi, hogy a né­metek a szállítmányokat ne csak azok rendeltetési helyéig kísérjék, hanem annak elosztásánál is jelen legyenek. Ily módon is biztosítani akarják, hogy az adományok való­ban a rászorulókhoz kerüljenek. Ha h­a én német szociáldemok­rata lennék, akkor sűrűn gondolnék a dicsőséges 70-es évekre. Nagy elődünk, Willy Brandt kancellár békemisszi­ójának dicsfényében ragyog­nék, gyakran emlegetném Helsinkit, a nyugatnémet-ke­leti megállapodások sorát. Nem szégyellném kimondani, az SPD-korszakot teremtett, becsben tartottak bennünket a világon. Főképpen a honfi­társaink jutalmazták a politi­kánkat, annyi szavazatot kap­tunk, amelyből 1982-ig megél­tünk. Sajnos csak addig, mert utána kénytelenek lettünk el­lenzékbe vonulni. Tizenhá­rom év után a választók a má­sik oldalra álltak, a szociálde­mokrata kormányzat — mi ta­gadás — egy kissé megfáradt. Ilyenkor abban bízna a ma­gamfajta SPD-hívő, hogy a CDU/CSU lemeze is egyszer lejár, az idő nekünk dolgozik. Nyolc évig böjtölnünk kell ugyan, mire eljön a holnap, a parlamenti választások órája. De hát nem vagyok német, sem pedig szociáldemokrata. Máskülönben az öklömbe ha­rapnék, és dühös lennék. Az egységes Németországot a kormánykoalíció teremtette meg, Helmut Kohl hatalmas, ám jóságos alakja pedig irri­tálna. A keletnémeteknek, az átmeneti kényelmetlenségek után a nyugati modellt ígéri, miközben Kelet-Európának pénzt, sok pénzt ad, és még többet helyez a kilátásba. Vele mindeki tárgyal, őt mindenki fogadja, szegény ellenlábasa Lafontaine csupán akkor ke­rült a vezető hírek közé, ami­kor egy őrült asszony késsel megsebesítette. Isten bizony, nem ezért nem vagyok SPD-párti — no­ha a fair play szabályai szerint mindig a gyengébbet kell tá­mogatni. Képzeljék csak el, ebben a helyzetben saját pár­tom nevében mit tudnék aján­lani? A nyugati gazdasági konjuktúra helyett csak meg­ismételni tudnám a szövetségi kormány törekvéseit. Szóban. Cselekvésben ez a kormány­zat már régen megelőzött, s a keletnémetek felemelkedési hitét miért is tudnám gyengí­teni. Ismét csak szóban, hang­zatos választási beszédekben. Milyen jó, hogy nem vagyok német szociáldemok­rata! RPH-SZEMSZÖG HA ÉN... KAMARÁS PÉTER A DIPLOMATÁK KÖZBENJÁRÁSÁVAL ***) Jean Marie Le Pen amerikai, belga, brit, holland, ír, olasz, kanadai és svéd állampolgárok elengedését érte el. (A Kurier nyomán) név ország időpont elengedett foglyok száma Kurt Waldheim Ausztria aug. 25. 96 Jesse Jackson USA szept. 2. 47 Cat Stevens Nagy-Britannia okt. 15.4 Edward Heath Nagy-Britannia okt. 23. 33 *) Franciaország okt. 30. 262 Svéd delegáció Svédország okt. 31.6 Yasuhiro Nakasone Japán nov. 6. 101 Willy Brandt **) Németország nov. 7. 120 Daniel Ortega Nicaragua nov. 17.0 Anker Jörgensen Dánia nov. 17. 16 Jean Marie Le Pen ***­) Franciaország nov. 22. 50 Svájci parlamenterek Svájc nov. 22. 36 *) Október 31 -én az összes franciát szabadon bocsátotta Szaddam Husszein. **) November 24-én szabadon engedett Bagdad minden németet. A kormány megbízásából a Külügyminisztérium az aláb­bi nyilatkozatot tette közzé: A Magyar Köztársaság alapvetően érdekelt abban, hogy a nem­zetközi életben, az államok egymás közti viszonyában a nemzetközi jog, a törvényesség érvényesüljön. Éppen ezért határozottan és ké­sedelem nélkül elítélte Irak Kuvait elleni agresszióját, s támogatá­sáról biztosította az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatait, amelyek az agresszió és következményeinek felszámolására irányul­tak. A Magyar Köztársaság nagyjelentőségűnek tartja és üdvözli a BT 678. számú, 1990. november 29-ei határozatát, amely még egy utolsó lehetőséget ad Irak számára, hogy 1991. január 15-ig eleget tegyen a BT korábbi határozataiban foglaltaknak. Miközben kifejezi azt a reményét, hogy Irak él a felkínált lehetőséggel, szükségesnek tartja kifejezésre juttatni egyetértését azzal, hogy ellenkező esetben a tagállamok minden szükséges eszközzel biztosítsák a BT határo­zatainak betartását és a nemzetközi békének s biztonságnak az ENSZ alapokmányában foglalt elveknek megfelelő helyreállítását a térségben. (MTI) NEM UTAZOTT GORBACSOV LACZKÓ KRISZTINA, MOSZKVA E­lmaradt Gorbacsov elnök moldovai villámlátogatá­sa. Az okról több a találgatás, mint a konkrétum. A Reuter hírügynökség jelentését, mi­szerint a repülő a köd miatt nem szállt fel, hivatalosan megerősítették, csütörtök éj­jel viszont a hírügynökségek olyan értesülést közöltek, hogy a gagauz képviselők nem hajlandók találkozni az elnök­kel, ezért el sem fognak menni a parlamentbe. Az első hivata­los változat azt a kijelentést is tartalmazza, hogy a két-há­­rom órára tervezett látogatást csak elhalasztották, de a jövő­ben sor kerül rá. xxx Ez utóbbi információt Kisi­­nyovban is megerősítették, ahol a moldovai parlament tit­kárságán telefonon a Reggeli Pesti Hírlap kérdésére el­mondták, hogy a szovjet elnök nem mondta le a látogatást, csak elhalasztották. Ezért pénteken a parlament sem tartotta meg a köztársaság helyzetéről tervezett vitát, hanem keddre halasztották. Azt azonban nem erősítették meg, hogy ezen a napon érkez­ne Kisinyovba Gorbacsov. PÁRTON KÍVÜLI BOLGÁR KORMÁNYFŐ? RPH-INFORMACIO M­iután egy nappal korábban már megtör­tént a bejelentés, pénteken nem okozott nagy megrázkódtatást, hogy a bolgár parla­mentben Andrej Lukanov bejelentette saját és szocialista kormánya lemondását. Mivel dön­tésében nagy súlyt kapott az ország vezető po­litikai erőinek megállapodása, telefonon ér­deklődtünk Szófiában a részletek után. Eled­dig azonban meglehetősen kevés körülmény látott napvilágot ebből a dokumentumból — mondták el a Demokracija nevű tekintélyes el­lenzéki napilap szerkesztőségében. A jövendő miniszterelnök személyét illetően szófiai sajtó­körökben elterjedt a hír, miszerint egy párton kívüli, gazdasági szakértőt bíznak meg kormá­nyalakítással a politikai csoportok, akik várha­tóan hétfőig folytatják tárgyalásaikat. Ezek eredményei, így az új kormányfő is, feltehetően hétfőn lesznek ismeretesek. A bolgár főváros­ból kapott értesüléseink szerint egyébként a

Next