Pesti Hírlap, 1991. január (2. évfolyam, 1-27. szám)

1991-01-02 / 1. szám

2 NEMZETKÖZI ÉLET Pesti Sz Hirlap II. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 1991. JANUÁR 2., SZERDA HIRKOSAR TIRANA... Az új albán alkotmány garan­tálni kívánja az alapvető em­beri jogokat, egyebek közt a lelkiismereti és vallásszabad­ságot, a magántulajdonnak és a pártok alakításának jogát, a szabad utazásra való jogot. A Tiranában hétfőn közétett új alaptörvény tervezete szerint az ország népi szocialista köz­társaság kíván lenni, amely­ben a nép a választott képvi­seleti szerveken keresztül gyakorolja a hatalmat. Az or­szág legfőbb közjogi méltósá­ga az elnök, akit a parlament választ meg titkos szavazás­sal ötéves időtartamra. Leg­feljebb egyszer választható újra. Az elnök nevezi ki a kor­mányfőt és vezeti a nemzeti védelmi tanácsot. Az ország­ban eközben folytatódnak az ellenzéki megmozdulások, sokan pedig illegálisan mene­külnek a balkáni országból. SZÖUL, PHENJAN... Ro Te Vu dél-koreai államfő újévi üdvözletében sürgette a két Korea századfordulóig történő egyesítését és felszó­lította a félsziget lakosait: a hetvenmilliós koreai nép vál­jék a szabadság és a demokrá­cia nemzetévé a század végé­re. Kim Ir Szen észak-koreai elnök újévi üdvözletének ta­núsága szerint szintén sze­retné megvalósítani az or­szágegyesítést, ám üzeneté­ben felsorolta azokat az aka­dályokat is, amelyek a febru­árban tartandó, következő Korea-közi miniszterelnöki tanácskozás útjába tornyo­sulnak. Az északi vezető ér­telmetlennek tartotta a meg­beszélést, ha azon a déli fél nem fogadja el Phenjannak a megnemtámadási szerződés­re vonatkozó javaslatát, ha nem vet véget a közös ameri­kai—dél-koreai hadgyakorla­toknak és nem engedi szaba­don az észak-koreai látogatá­sok miatt börtönben tartott állampolgárokat. BEJRÚT... Eliasz al-Hravi libanoni köz­­társasági elnök annak a meg­győződésének adott hangot, hogy a múlt év utolsó napjai­ban megalakult új kabinet létrejötte véget vethet az or­szágban tizenhat­­éve folyó és eddig már több mint 150 000 áldozatot követelő polgárhá­borúnak. Ám a hétfő esti kor­mányüléstől máris távol ma­radt három keresztény mi­niszter. Szerintük a Szíria­­barát új kormány nem lesz képes megteremteni és meg­szilárdítani az ország békéjét. KORZIKA... Véres merénylettel búcsúzott az óév Korzikán: egy ismeret­len tettes, eddig felderítetlen okból szilveszter napján agyonlőtte egy kis település, Soveria szocialista párti pol­gármesterét. A szigeten szin­te mindennapossá váltak a robbantásos merényletek is. Illegális szervezetek olyan épületeket rongálnak meg, amelyek általában külföldi­ek, vagy nem korzikai szár­mazású tulajdonosok birto­kában vannak. Támadások értek középületeket is. Egyes nacionalista szervezetek ily módon akarják a kormány tu­domására hozni, hogy nem tartják kielégítőnek a sziget önkormányzati jogait. HÁBORÚS TŰZFÉSZKEK AFRIKA SZARVÁN KORMÁNYOK KUTYASZORÍTÓBAN Afrika országhatárai mesterségesek, s bár 1964-ben a kontinens államai elfogadták azt az elvet, hogy ezeken a határokon nem változtatnak, az utóbbi időben makacs háborús tűzfészkek alakultak ki miattuk kontinensszerte. A világ országai közül még azok is, akiknek látszólag semmi közük nincs a térséghez, nagyon érzékenyen reagálnak az óév végén kialakult etiópiai és szomáliai polgárháború-gyanús helyzetre. A kérdés azért nagyon kényes, mert ha akár csak egy afrikai országnak is megváltoznának a jelenlegi határai, láncreakciót indíthatna el, s lángba­ boríthatná az egész földrészt. ________UNGI MARIANN________ Szomáliában polgárháború van. A Reggeli Pesti Hírlap addisz-abebai diplomáciai forrásokból telefonon meg­tudta, hogy a Sziád Barré el­nök vezette kormánycsapa­tok a fővárosban, Mogadishu­­ban a hírek szerint teljesen elszigetelelődtek. A város je­lentős részét az ellenzéki Szo­máliai Nemzeti Kongresszus ellenőrzi. Az elnök készen áll a menekülésre, sőt az is lehet, hogy már el is menekült. Annyi bizonyos, hogy a repü­lőtér közeléből irányítja a fegyveres harcot, amelyek már hetekkel ezelőtt kezdőd­tek. Hosszú ideig úgy tűnt, hogy a kormány úrrá lett a helyzeten, később azonban már csak a fővárost ellenőriz­te, most már azt sem. Legalább három ellenzéki erő áll szemben a kormánnyal, ebből a legjelentősebb az or­szág északi részén a Szomá­liai Nemzeti Mozgalom. Ezek a szervezetek különféle nem­zeti kisebbségeket képvisel­nek, és hosszú időn keresztül egymással is szembenálltak. Jelenleg azonban a közös cé­lért felfüggesztették a villon­gásokat, és egyesült erővel a kormánycsapatok ellen for­dultak. A hírek szerint sem­miféle programjuk nincs, ezért nem lehet tudni, mi vár - r­ható, ha hatalomra kerülnek. " Nem kizárt, hogy győzelmük esetén újra egymás ellen for­dulnak, s ami különösen ag­gasztó: azt sem lehet tudni, ezek az erők hogyan viszo­nyulnak az úgynevezett Nagy Szomália eszméjéhez, vagyis ahhoz, hogy az ország törté­nelmi részét képezi a jelenlegi Etiópia, Kenya és Dzsibuti egy része. A veszteségekről­­ pontos információk nincse­nek, annyi viszont bizonyos,­­ hogy a fővárosban a szemben­álló felek nehézfegyverekkel rendelkeznek.­­ Etiópia Eritrea és Tigre tar­tományában szintén kiújul­tak a harcok. Eritreában a kormánycsapatok teljesen el­szigetelődtek a tengertől, s csak légi úton kapnak támo­gatást. Az első hírek szerint az Eritreai Nemzeti Felsza­­badítási Front fegyveresei kezdték a hadműveleteket.­­ Nem valószínű, hogy a Fel­­szabadítási Front döntő of­­­­fenzívába kezdett, egyszerű­en csak arról lehet szó, hogy az eritreaiak úgy érzik: eljött az ő pillanatuk, mert folya­matos harci sikereik után végképp kutyaszorítóba kényszerítették a kormány­csapatokat. Az eritreai autonóm terüle­ten nem etnikai, hanem tör­ténelmi és regionális problé­mák váltották ki az összecsa­pásokat. Etiópiának ez a ré­sze valaha olasz gyarmat volt, és az ott élők emiatt érzik úgy, hogy a viszonylag fejlettebb színvonaluk miatt, joguk nem az elszakadáshoz”. Ugyanak­kor gyakori éhínségről is ér­keznek hírek a térségből, s az is biztos, hogy Eritrea mosto­ha természeti viszonyai miatt önellátásra is képtelen. A front szerint népszavazást kell tartani a térségben az anyaországhoz fűződő vi­szonyról, amelyen a terület lakosai választhatnának a teljes elszakadás, a konföde­ráció és a föderáció között. Az Egyesült Államok közremű­ködése révén újabb tárgyalá­sok kezdődtek a front és a kormány között, ezért kiáb­rándító a harcok híre, hiszen ily módon a konzultációk új­rakezdése elhalasztódott. A polgárháború lehetősége sem zárható ki, de ez is csak az el­kerülhetetlen tárgyalásokat odázná el. MINIÁLLAM EUROPA ELEN MIHÁLYI GÉZA RÓMA December 31-én éjfélkor az Európai Közösség (EK) el­nöksége automatikusan átke­rült Luxemburgba. Az olasz államférfiak, Andreotti mi­niszterelnök és de Michelis külügyminiszter után Jacques Santer kormányfő és Jacques Poos külügyminisz­ter vették kezükbe a közös Európa kormánykerekét, mi­után az 55 milliós Olaszor­szág után most a 372 ezer la­kosú nagyhercegség kerül az Európai Közösség élére. Annak ellenére, hogy Luxem­burg területe csak 2584 négy­zetkilométer, ez az apró or­szág is adott olyan államférfi­akat a közösség élére, akik beleírták, nevüket az Európa­­építés történetébe. Az átadás ünnepélyes része már decem­ber 15-én, a római csúcstalál­kozón lezajlott. Olaszország kétségtelenül szép sikereket könyvelhetett el hat hónapos elnöksége alatt, és gyakorla­tilag beindította azokat a kor­mányok közötti bizottságo­kat, melyek a politikai és pénzügyi egység megvalósítá­sához utat nyitottak. A leköszönő olasz, és a jelen­legi luxemburgi elnökség re­mélik, hogy még 1991-ben el­készülnek a dokumentumok, és 1992-ben már kimunkál­hatják azt az egyes tagálla­mok parlamentjei. Azt mond­ják, Andreotti miniszterel­nök a csúcstalálkozó befejezé-­­ se után, délután kiment a ló-­­ versenypályára és két lóra fo­­­­gadott. Az egyik első lett, a másik második. Mindkettő jól fizetett — úgy látszik, Andre­otti nemeseik a politikában tesz jó lóra. Az Európai Közösség első rendkívüli találkozójára egyébként már január 4-én sor kerül — francia—német kérésre jönnek össze a mi­niszterek, hogy újabb kísérle­tet tegyenek az Öböl-válság békés megoldására. Luxem-­­­burg azonnal EK-diplomáciai küldöttséget akar küldeni Bagdadba. BUEK! A FRANKFURTER ALLGEMEINE ZEITUNG KARIKATÚRÁJA ¥ JAPÁN FORDULAT | A japán kormány egyelőre­­ csak két szigetet fog visszakö­­­­vetelni a Szovjetuniótól, hogy­­ lehetővé tegye a két ország megegyezését — közölték ja­pán kormányforrások. A ja­pán kormánypolitika jelentős fordulatának tekintik ezt a hivatalosan még be nem je­lentett változást, amely azon­ban nem jelenti azt, hogy To­kió végleg lemondott volna a­­ Kunasiri- és Etorofu-sziget­­­­ről. A kormány illetékesének­­ közlése szerint a javaslatot részletesen a január vége felé tartandó külügyminiszteri tanácskozáson vitatnák meg. Japán akkor felajánlaná Moszkvának a szélesebb körű gazdasági és pénzügyi együtt­működést is. Ezzel kapcsolatos, hogy az Aszahi Simbun japán lap ked­di számában japán külügymi­­nisztériumi forrásokra hivat­kozva azt írja: Kim Jong Nam észak-koreai külügyminisz­ter még szeptemberben azzal fenyegette meg Eduard Se­­vardnadzét, hogyha Moszkva diplomáciai kapcsolatot léte­sít Szöullal, akkor Phenjan támogatni fogja Japán igé­nyét a Szovjetuniótól vissza­követelt négy szigetre. Ezt ál­lítólag szeptember elején Phenjanban közölték a szov­jet külügyminiszterrel. (MTI) STABILABB DINÁR FRIEDRICH ANNA, ÚJVIDÉK Régi és új számlák rendezésé­nek ügyében várták az új esz­tendőt a jugoszlávok. A dinár leértékelésére számítva so­kan a szilveszter előtti utolsó napokban fizettek be drága külföldi utazásokat, mert megtakarított pénzükkel nem tudtak mit kezdeni. A bankok beszüntették a deviza árusítását a polgárok részére, a devizaüzérek pedig a hiva­talos árfolyamhoz képest 50- 60 százalékos felárat kértek a márkáért. Ilyen körülmények között igazi újévi ajándéknak számí­tott a jugoszláv képviselőház döntése: január elsejével az eddigi hét helyett kilenc di­nárban állapította meg egy német márka árát, és egész évben ehhez az értékhez köti a dinár árfolyamát. Ante Mar­­kovics kormányfőnek és a szövetségi kormánynak sike­rült az 1990-ben elkezdett gazdasági reform folytatása­ként több olyan törvényt elfo­gadtatni, amely nagyobb pénzügyi fegyelmet és bizton­ságot szavatol. A szövetségi kassza ugyanis üres, mert a köztársaságok visszatartják az adóból és vámból származó pénzt. Az új törvények a mér­téktelen személyi fogyasztás megfékezését, és a dinár érté­kének megőrzését szolgálják. IRAK TOVÁBBRA IS RAGASZKODIK KUVAITHOZ FOLYTATÓDÓ DÁTUM-CSATÁROZÁS folytatás az 1. oldalról Az elmúlt napokban egyéb­ként az amerikai fővárosban nyilvánvalóvá vált, hogy a Bush-adminisztráció már nem ragaszkodik mereven a külügyminiszter bagdadi út­jának január 3-i végső dátu­mához. Egy héttel hajlandó meghosszabbítani a perió­dust, melyen belül még kész Bakert elküldeni Bagdadba, illetve fogadni Washington­ban Tarik Aziz iraki külügy­minisztert, akinek útját ép­pen az amerikai külügymi­niszter látogatásának meghi­úsulása miatt tették takarék­ra. Egy magát megnevezni nem kívánó magas rangú kor­mányhivatalnokot idézve a Washington Post arról szá­molt be, hogy a Fehér Ház meg van róla győződve: ki le­het mozdulni a holtpontról, még mindig meg lehet találni a mindkét ország számára el­fogadható formulát. Az ame­rikai külügyminiszter szer­dán tér vissza szabadságáról, azonnal konzultációkat kezd elnökével, majd csütörtökön Bushsal és más vezetőkkel együtt tárgyalnak a kong­resszus prominens tagjaival az öbölbeli helyzetről. A tör­vényhozók közül igen sokan ellenzik a januári háborút, és nagyobb erőfeszítéseket sür­getnek az elnöktől a békés rendezés érdekében. *** A közel-keleti problémák ren­dezésére szolgáló egy vagy több nemzetközi értekezetet helyezett kilátásba Francois Mitterrand francia köztársa­sági elnök újévi üdvözletében arra az esetre, ha Szaddam Husszein iraki elnök kivonja csapatait Kuvaitból. Határo­zottan leszögezte azonban: ha ez nem következik be, Franciaország kész részt ven­ni hadműveletekben Kuvait szabadságának visszaállítá­sára. Jichak Samir izraeli kormányfő kedden megle­hetősen hűvösen reagált Jacques Poos luxemburgi külügyminiszter javaslatára, hogy az Európai Közösség képviselőinek Irakkal folyta­tandó esetleges tárgyalásain meg lehetne vitatni az összes közel-keleti problémát, köz­tük az arab-izraeli konflik­tust. Iraki részről kedden vissza­utasították Hoszni Mubarak egyiptomi elnöknek Szaddam Husszeinhez intézett béke­felhívását, amelyben arra fi­gyelmeztetett: „könyörtelen idők” közelednek (ha Irak nem tartja be a BT határoza­tait). Irak részéről válaszként világossá tették: továbbra is ragaszkodnak ahhoz, hogy kuvaiti területen maradja­nak, és nem hagyják magukat megfélemlíteni az Egyesült Államok vezette katonai fel­vonulástól. Dan Quayle amerikai alel­­nök, aki a Szaúd-Arábiában állomásozó csapatoknál tar­tózkodik, közölte: a parancs­nokok beszámolója szerint az egységek készek a harcra, ha Irak nem vonul ki január 15- ig Kuvaitból. (MTI) LÉTSZÁMKORLÁTOZÁS ÉS ANYAGI TÁMOGATÁS GONDOT OKOZNAK A BEVÁNDORLÓK LEZSÁK MIHÁLY, STUTTGART A zsidó bevándorlási ügyek­kel foglalkozó nemzetközi szervezet, a Jewish Agency adatai alapján december kö­zepe óta másfél ezer szovjet zsidó állampolgár érkezett Németországba. Legtöbbjük turistavízummal rendelke­zik, szándékuk viszont az, hogy letelepedjenek. A német politikusoknak egyre na­gyobb gondot okoz a beván­dorlók elhelyezése. A január elsejével a Szovjetunióban is életbe lépő utazási szabadság minden valószínűség szerint újabb menekülthullámot, népvándorlást idéz elő. Ez tetézheti a problémákat is, mivel erre sem a bonni kor­mány, sem pedig a tartomá­nyok nincsenek kellőkép­pen felkészülve. Wolfgang Schäuble belügyminiszter azt javasolta, hogy szükség esetén irányítsák át a beván­dorolni szándékozókat más európai országba is. Max Streibl bajor miniszterelnök szintén rendkívüli, mint mondotta, ma még körvona­­lazhatatlan európai megoldás mellett tört lándzsát. Több vezető politikushoz hasonló­an Hans-Jochen Vogel szoci­áldemokrata pártelnök Ke­­let-Európa fokozott anyagi támogatására szólított fel, így lehetne a leghatásosab­ban mihamarább mérsékelni a tömeges kivándorlás okát, a fokozódó elszegényedést. Észak-Rajna-Westfalia bel­ügyminisztere, Herbert Schnoor kifejtette, hogy a gond nem is annyira a beván­dorlásból adódik, hanem ab­ból, hogy egyszerre olyan so­kan jönnek. Véleménye sze­rint évente csak 10 ezer szov­jet zsidó betelepedését lenne szabad engedélyeztetni. A korlátozás ugyanakkor nem jelentene tilalmat. Egyrészt módot nyújtana az emberek­nek, hogy megfontoltan ké­szítsék elő új egzisztenciáju­kat. Másrészt a befogadó or­szágok is jobban felkészül­hetnének. ­I LENGYEL VASUTASSZTRÁJK KÉSZÜL WALESA IGÉRETE GORDON ISTVÁN, VARSÓ Az óév utolsó napját vas­utassztrájkkal és Walesa szil­veszteri beszédével búcsúz­tatták a lengyelek. Mint ahogy az előre várható volt, nem született megegyezés a különböző vasutas-szakszer­vezetek és az országos vasút­­igazgatóság között, így az or­szág jelentős részén a reggeli órákban mintegy kétórás fi­gyelmeztető sztrájkot tartot­tak. Mivel ezek után sem si­került megállapodásra jutni, a helyzet azzal fenyeget, hogy január 5-én országos sztrájk­ra kerülhet sor. Lech Walesa elnök televízióból intézett be­szédet országa népéhez. Eb­ből idézzük néhány gondola­tot: „Bár csak rövid ideje töl­töm be az államfői tisztet, pontosan látom, milyen óriási gondokkal, nehézségekkel kell Lengyelországnak meg­birkóznia. Nehéz út áll előt­tünk, de azt közölhetem, hogy az egy helyben topogás­­nak vége. A jelenlegi átmene­ti helyzetben nem adhatunk teret a különböző politikai erők vetélkedéseinek, tor­zsalkodásainak, csakis a gaz­dasági helyzet javítását tart­hatjuk szem előtt.”

Next