Pesti Hírlap, 1991. február (2. évfolyam, 28-51. szám)
1991-02-01 / 28. szám
II. ÉVFOLYAM 28. SZÁM 1991. FEBRUÁR 1., PÉNTEK Pestia Hírlap A KORMÁNY ELENGEDTE A SZÉNIMPORT VÁMJÁT JÓCSKÁN HIÁNYOS VAGYONELSZÁMOLÁSOK A kormány csütörtöki ülésén a többi között foglalkozott a tejtermelők tiltakozó akciójával, döntött az 50 millió márkás német szénsegély felhasználásáról, a bányászokat megillető társadalombiztosítási kedvezményekről, valamint a korábbi rendszerhez kötődő társadalmi szervezetek vagyonelszámoltatásával kapcsolatos intézkedésről. László Balázs kormányszóvivő elmondotta, hogy csütörtökön a Parlament előtt felvonuló tiltakozó tejtermelők képviselői három petíciót nyújtottak át Gergátz Elemér földművelésügyi miniszternek. A követelések lényegében már elavultak, hiszen a miniszter szerdán beszámolt az ez ügyben hozott kormányzati intézkedésekről. A tüntetők ezzel egyet is értettek, csupán azt igényelték, hogy rövid időn belül részletesebb egyeztetésre kerüljön sor. Januárban a német és a magyar kormány között létrejött megállapodás alapján hazánk 50 millió márka segélyt kap, amelyet a szénimport bővítésére fordítanak. Erre azért van szükség, mert a lakossági kereslet jelentősen növekedett, és hazai termelésből, valamint importból eddig nehezen sikerült kielégíteni az igényeket. Mivel jelenleg igen magasak a szénárak a külpiacokon, így a segélyből megvásárolt energiahordozó hazai ára is lényegesen borsosabb lenne, mint az egyébként Magyarországon kapható más szeneké. Ezért a kormány úgy határozott, hogy elengedi a szénimportot terhelő vámot, illetve egyéb illetékeket, sőt ezen felül bizonyos összegekkel is támogatja a fogyasztói árat, így a segélyből importált szén a fűtőértéket figyelembe véve hasonló árkategóriába fog tartozni, mint a Magyarországon árusított, mázsánként 5,00 forintba kerülő, Lengyelországból importált kőszén. Az értékesítésből befolyó árbevételt vállalkozási alapba gyűjtik össze, és ebből energiaracionalzálást szolgáló fejlesztéseket kívánnak finanszírozni. Eredetileg úgy kalkuláltak, hogy az alapba közel 2,5 milliárd forint kerül, ám a szén támogatása miatt ez az összeg félmilliárddal kisebb lesz. A kormány döntött a bányászokat megillető társadalombiztosítási kedvezményekről is. Eszerint azokat a bányászokat, akiknek munkaviszonya bányabezárás miatt szűnt meg, de előzőleg 10 évet föld alatti munkahelyen vagy 15 évet egyéb munkahelyen töltöttek a bányánál, a következő kedvezmények illetik meg: korkedvezményes nyugdíjazás, s amennyiben munkaképességüknek 50 százalékát elvesztették, rok-kantsági nyugdíj. Sokan vannak, akik korábban más munkahelyet választottak, ám előzőleg huzamosabb időt föld alatti munkahelyen töltöttek. Nekik megadatik az a lehetőség, hogy nyugdíjba menetelükkor a bányavállalatnál, tehát az előző munkahelyükön elért átlagkereset alapján számítsák ki nyugellátásukat. Végül a testület foglalkozott az elmúlt rendszerhez kötődő társadalmi szervezetek vagyonelszámoltatásával, amit január 31-ig kellett benyújtaniuk. Az Állami Számvevőszék azonban több szervezet elszámolását elfogdhatatlannak tartotta. Ezért a kormány ez ügyben új törvényjavaslatot készít, amelyben arra kötelezi a szervezeteket, hogy a hiányzó adatokat pótolják, s addig is megvonja költségvetési támogatásukat. (MTI) GÖNCZ ÁRPÁD AZ IMAREGGELI KÁRPÓTLÁS MAGYARORSZÁGNAK VADÁSZ ZSUZSA, _________WASHINGTON_________ Az Egyesült Államok tisztában van azokkal a nehézségekkel, amelyeket a Perzsaöbölbeli háború ró Magyarországra, s minden tőle telhetőt megtesz annak enyhítésére — mondta James Baker külügyminiszter Göncz Árpád köztársasági elnökkel folytatott washingtoni megbeszélésén. Mindketten azon az imareggelin vettek részt, amelyen a hagyományok szerint évente a világ minden tájáról összegyűlt politikusok, neves személyiségek közös szertartást tartanak, vallási felekezettül, hovatartozástól függetlenül. A magyar köztársasági elnök, aki nem hivatalos látogatáson tartózkodik az Egyesült Államokban, az amerikai külügyminiszter kérésére rövid áttekintést adott hazánk gazdasági, politikai helyzetéről is. Az Öbölháború kapcsán Baker külügyminiszter utalt rá, hogy az Egyesült Államok szorgalmazza szövetségeseinél, elsősorban az olajtermelő országoknál, hogy nyújtsanak segítséget a Magyarországot ért károkért. A washingtoni ceremónián Göncz Árpád mellett részt vett Surján László egészségügyi miniszter és Németh Miklós képviselő, aki még mint kormányfő két éve jelen volt az akkori imareggelin. A közös ima után George Bush elnök szólt egy-két szót a résztvevőkhöz, a vendégekhez, akik között a magyar köztársasági elnök mellett miniszterelnökök, miniszterek és más politikusok is voltak. Bush február 3-át, vasárnapot az Egyesült Államok közös imanapjává nyilvánította, s felkérte az egész lakosságot, vallásuktól függetlenül imádkozzanak közösen a Perzsa-öbölben harcoló amerikai és szövetséges katonákért, a békéért. MAGYARORSZÁG FÜGGETLEN KÜLPOLITIKÁT KÖVET A THE TIMES A magyar külpolitikai függetlenség jelének értékelte csütörtökön a londoni The Times című lap azt, hogy a magyar parlament kedden nagy többséggel elfogadta az ország társult tagságát az Észak-atlanti Közgyűlésben, a NATO-országok parlamentjei tanácskozó testületében. Magyarországot és a többi kelet-európai országot a Szovjetunióval együtt— Románia kivétel — tavaly novemberben hívták meg az Észak-atlanti Közgyűlés londoni ülésszakán. A The Times VÉLEMÉNYE szerint a budapesti parlamenti szavazás „világos jele, hogy Magyarország, noha névlegesen még mindig a Varsói Szerződés tagja, független külpolitikát alakít ki az osztatlan szovjet befolyás évtizedei után”. Az újság azt is kiemelte, hogy a parlamenti határozat szerint „Magyarország fenn akarja tartani katonai semlegességét és szuverenitását és jelenleg nincs érdekelve abban, hogy a NATO katonai szervezetének teljes jogú tagjává váljék”.(MTI) A CSEMADOK FŐTITKÁRA BUDAPESTEN MAGYAR PÁRTOK, SZLOVÁK ÉRDEKEK Neszméri Sándor, a Csehszlovákiai Magyarok Országos Szövetségének (Csemadok) választmányi főtitkára tegnap kétnapos látogatásra Magyarországra érkezett. Többek között megbeszéléseket folytatott Szokai Imre helyettes külügyminisztériumi államtitkárral, és tárgyalt a Magyarok Világszövetségében. G. FEHÉR PÉTER —Mi volt a tárgyalások témája? — Szeretnénk egy nyomdagépet vásárolni. El akarjuk nyerni különböző alapítványok támogatását e cél érdekében. A piacgazdaságra való áttérés a következő években még nehezebb helyzetbe hozza a csehszlovákiai magyar kulturális és szellemi életet. Elsősorban a sajtó és a könyvkiadás helyzete lesz kritikus. Ebben az évben még a szövetségi és a szlovák kormány is nyújt a magyar nyelvű lapok részére bizonyos fajta támogatást. Ez az összeg azonban már az idén is csak arra elegendő, hogy rosszabb minőségben ugyan, de megjelenhetnek a szlovákiai magyar nyelvű lapok, a jövő azonban igencsak kérdéses. — A Csemadok milyen viszonyban van a magyar politikai pártokkal Szlovákiában? — A Csemadok társadalmi szervezet, tehát pártoktól független. Ez nem azt jelenti természetesen, hogy, különösképpen azokkal a politikai mozgalmakkal, amelyek a nemzeti kisebbségek jogait parlamenti szinten képviselik, ne működnénk együtt. Sőt, azt kell mondanom, hogy a kezdeti bukdácsolások után — kezdetben egyes politikai pártok szerették volna megszerezni maguknak a Csemadokot, amely jól kiépített szervezettel, komoly tömegbázissal rendelkezik, mások ugyanakkor támadták a szövetséget a leglényegesebb kérdésekben — a csehszlovákiai magyarság művelődéspolitikai kérdéseinek s az anyanyelv védelmének ügyében együtt tudunk működni. De csakis az egyenlőség elve alapján. Tehát mi ezekkel a politikai pártokkal partneri viszonyban vagyunk. Befolyásolja-e a Csemadok tevékenységét, hogy a magyar pártokon belül, illetve ezen politikai tömörülések között időnként feszültség támad? — Mindenképpen befolyásolja munkánkat, elsősorban azáltal, hogy a Csehszlovákiában élő magyarok hangulatára kedvezőtlen hatást gyakorol. Sajnos azt kell mondanom, hogy a magyar mozgalmak mind ez ideig nem találták meg az egymáshoz vezető politikai utat. Pontosabban: a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom és a Együttélés Mozgalom, amelyek koalíciót alkotnak a szlovák parlamentben, és az FMK között nincs olyan párbeszéd, amely immáron a szlovák politikai pártok között is kialakult vagy kialakulóban van. Szerintem túl friss a demokráciánk, és ez a rövid idő kevésnek bizonyult, hogy megtalálják az egymáshoz vezető politikai utat. Ami nem azt jelentené, hogy összeolvadnának egy párttá, vagy netán egy nemzeti blokkot alakítanának ki, hanem bizonyos kérdésekben mód nyílna az álláspontok egyeztetésére. — Budapestről nézve a dolgokat úgy tűnik, hogy a pártok közötti civódás és a belső egyet nem értés szétzilálhatja a magyarok meglévő politikai és társadalmi bázisát. — Azt hiszem, hogy volt egy ilyen veszély, elsősorban a parlamenti választások idején. Szerencsére ez a helyzet megváltozott. Ez többek között annak köszönhető, hogy a politikai pártokkal párhuzamosan alakultak társadalmi szervezetek is. Többek között ez a Csemadoknak is köszönhető, amely nem vett részt a parlamenti választásokon. Mostanra megerősödtek olyan társadalmi szervezetek, mint a Magyar Pedagógus Szövetség, a Magyar Diákszövetség, a Magyar Ifjúsági Szövetség. Ezekkel a társadalmi szervezetekkel a Csemadok nagyon hamar megtalálta a közös nyelvet. Legfontosabb feladatunknak mindannyian az anyanyelv megőrzését tartjuk. BŐS-NAGYMAROS ÚJABB HORDALÉKA ÁTSZABJÁK A HATÁRT? folytatás az 1. oldalról. —Ez a döntés milyen következményekkel járna? — kérdeztük Király Attila miniszteri biztost. — Ez a lépés ellentétes lenne az általános, nemzetközi jogi szempontokkal, vagyis a trianoni és a párizsi béke előírásaival. Ugyanakkor ellentétes kétoldalú szerződéseinkkel is, így az 1977-es államközi szerződéssel, és más kétoldalú egyezménnyel. A másik fontos szempont, hogy az átalakítás veszélybe sodorná a Szigetköz állat- és növényvilágát, valamint ivóvízkészletünket is. Ezért mindenképpen sokat rontana a két ország kapcsolatán. —A közeljövőben szlovákmagyar miniszterelnöki találkozó lesz. Ott születik végső döntés az ügyben? — A csehszlovák és a magyar kormány közös elhatározása alapján a tavasz folyamán különböző felsőszintű, szövetségi és szlovák-magyar tárgyalásokra kerül sor. Ezeken várhatóan felmerül a Bős-nagymarosi vízlépcső kérdése is. Nem bocsátkozom találgatásokba azzal kapcsolatosan, hogy a csehszlovák fél ezeken a megbeszéléseken felveti-e ezt a variánst is. *515* A szlovák kormány nevében Zászlós Gábor miniszterelnök-helyettes nyilatkozott lapunknak. " Az úgynevezett C-variáns a magyar fél részvétele nélkül veszi tervbe a bősnagymarosi vízierőmű felépítését. Ez az elképzelés egy teljesen új nézőpontot takar, ugyanis Duna menti tározók létrehozását tervezi. A tervezeten jelenleg a szövetségi környezetvédelmi miniszter vezetésével szakértői csoportok dolgoznak. Feltehetőleg a februári magyar—szlovák kormány- és parlamenti tárgyalásokon születik végső döntés e kérdésben. Én nem vagyok szakember, nem ismerem az elképzelés technikai részleteit, de tudomásom szerint a Duna eltereléséről nincs szó. KÖZÉLET 3 A FŐKÖNYV ZÁRÁSA RÁKOS JÓZSEF Bevallom, meglepődtem, amikor a pénzügyminiszter tegnapelőtt bejelentette a költségvetés hiányának mértékét, vagyis azt, hogy a tervezett (vállalt) 10 milliárd forinttal szemben csupán csak 1,4 milliárd hiányt mutat a főkönyv tartozik rovata. A felszisszenésből kiderült, hogy kollégáim — akik igencsak edzett emberek— szintén nem számítottak e bejelentésre. ■ -A tájékoztató után óhatatlanul is kombinálni kezdtem. A pénzügyminiszter indoklása — mely szerint a vállalatok egyetlen nap alatt (december 28-án) 28 milliárd forintot fizettek be adó címén — feltétlenül hihetőnek tűnt. Sőt az is, hogy a gazdálkodók exportteljesítménye messze felülmúlta az eredetileg tervezettet — innen a magasabb adólerovás. Mindez valójában elfogadható és logikus. Ugyanakkor arra is emlékeztem, hogy az elmúlt esztendő nyár végén-őszén a teljes hazai gazdasági vezetés pánikhangulatban tárgyalt a nemzetközi pénzügyi szervezetek vezetőivel, mert nem látszott valószínűnek, hogy tartani tudjuk azt a bizonyos 10 milliárdot, s így megértésüket kérjük... Pár hónappal ezelőtt valóban volt alapja ennek az aggodalomnak — legalábbis a nem igazán bennfentesek számára. Azután sikerült megállapodni az IMF-fel, újabb kölcsönök folyósítása került reális közelségbe, s még újabbakról kezdődtek tárgyalások. Bizonyára ezeknek is megvolt a maguk feltétele, mintt ahogy a korábbiaknak is. Igaz, Kupa úr kiemelte, hogy politikai engedményekkel ma már nem lehet meghatni a nemzetközi pénzvilágot, csak a gazdasági eredmények számítanak. Hiszek neki, mert bizalommal vagyok az újdonsült pénzügyminiszter iránt. De azért vannak még kételyeim. Lehet, hogy azért, mert túl hosszú ideig voltam a statisztika hivatott szakembereinek adataira kárhoztatva, akik úgy kozmetikáztak, ahogy azt nekik előre megszabták, s így mindenki a boldog tudatlanság rózsaszín habjain ringatózott. A keserű kiábrándulást az elmúlt évtizedek talán leghozzáértőbb kormányának feje, Németh úr okozta. Amit mondott, elég meglepő volt. Nevezetesen, hogy őt is becsapták, ő is hamis adatokat kapott, de amint elérkezettnek látta az időt, természetesen feltárta a valóságot. Kupa Mihály szimpatikus szakember, aki határozott szándékait vaskövetkezetességgel igyekszik végrehajtani. Legalábbis én így látom. Mindehhez még kitűnő humora is van, kiváló társalgó, aki akkor sem jön zavarba, ha egy újságíró nem magyarul tesz neki fel kérdést, sőt, az illető legutóbbi riportjából még idézni is tud. Bízom benne, hogy azokra is emlékszik majd, akik összeállították az elmúlt év mérlegét. Hacsak nem ő volt a főkönyvelő... SZERZŐDÉSBONTÁS Országgyűlési határozattervezet készül a Bős-Nagymaros- beruházással kapcsolatos kormányzati feladatokról. A különféle szakbizottságok vitái után csütörtökön ismét az előterjesztő, a Környezetvédelmi Bizottság foglalkozott a témával, de még nem döntöttek a végleges szövegről, ez a feladat a jövő heti ülésre maradt. Többszöri átdolgozás után a vitára bocsátott legújabb változat egyebek között megállapítja: az Országgyűlés kérje fel a kormányt, hogy a csehszlovák féllel az 1977-es államközi szerződés közös megegyezéssel történő felbontásáról és a térség helyreállítására vonatkozó új államközi szerződés megkötéséről tárgyaljon. SZABAD MUNKAKÖZVETÍTÉS A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvényjavaslat olyan öszvér, amely a sajátos magyar ösvényeken járni tud. Ezt, az egyik szabaddemokrata képviselőnek tulajdonított mondást a kormányzat képviselője idézte az Országgyűlés Alkotmányügyi Bizottságának csütörtöki ülésén, a törvénytervezet feletti vitában, mintegy elismerve több módosító indítvány jogosságát. A bizottság egyetért azzal, hogy munkaközvetítést a munkaügyi minisztériumi bejelentkezés és nyilvántartásba vétel után bárki folytathasson. A képviselők szerint indokolt, hogy aki korengedményes nyugdíjban, munkanélküli járadékban, előnyugdíjban vagy pályakezdők munkanélküli segélyében részesül, az általa folytatott kereső tevékenységet, s az ebből származó jövedelmet jelentse be a folyósító szervnek. Közös jóváhagyás kísérte azt a javaslatot is, hogy a munkaadó minden olyan létszámleépítésre vonatkozó döntéséről, amely 30 nap alatt legalább tíz főt érint, az érintett munkavállalókat, továbbá az illetékes megyei munkaügyi központot a felmondást megelőzően egy hónappal tájékoztassa. HELYI MENTESSÉGEK Általános parlamenti vitára alkalmasnak tartotta csütörtöki ülésén az Országgyűlés Költségvetési, Adó- és Pénzügyi Bizottsága a koncesszióról benyújtott, 908. számú törvényjavaslatot. Ezután a képviselők elkezdték a fővárosi és a fővárosi kerületi önkormányzatokról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító indítványok részletes vitáját. A képviselők többsége a különböző változatok közül azt a javaslatot támogatta, hogy a Fővárosi Közgyűlés döntsön a helyi adók bevezetéséről, fajtáiról, de a helyi adók mértékét, a kedvezmények és a mentességek körét a kerületi képviselőtestületek állapítsák meg. Emellett azt is támogatták, hogy a normatív költségvetési hozzájárulásokat a kerületi önkormányzatok kizárólagos bevételként kapják meg lakosságszámukkal, intézményi ellátottságukkal arányosan.