Pesti Hírlap, 1991. július (2. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-23 / 171. szám

4 HAZAI ÉLET ÜZLET MAGYAR MÓDRA A TELEVÍZIÓNÁL Tizennégy karátos autók Nagy sajtóvisszhangja támadt az elmúlt héten Buda­pest főkapitány-helyettese ama kijelentésének, mi­szerint kiterjedt rendőri vizsgálat folyik a Magyar Te­levízió házatáján. Szűkszavú tájékoztatóját Dr. Bod­­rácska János ezredes azzal fejezte be, hogy az ügy vé­gére igyekeznek mielőbb pontot tenni, s a vizsgálat eredményéről is beszámolnak majd. SOMOGYI GÁBOR Nos, tegnap délután sor került a várvavárt sajótájékoztatóra, amelyen kiderült, a főkapitány - helyettes napokkal ezelőtt nem beszélt a levegőbe, hiszen éjt nappá téve dolgozó munkatár­saik kiderítették egy sajátosan magyar üzletkötés minden mozzanatát. Történt pedig, hogy 1989. december 12-én — elavult gépjárműparkjának felfrissítése érdekében — az MTV 26 Peugeot gépkocsit ren­delt meg a Microsystem és Ipari Fejlesztési Banktól, amely 32 százalékos lízingszorzó alkal­mazása mellett ráállt az üzlet­re. A gépkocsik behozatalával azonban a Metatrade Kft-t bíz­ták meg, akik viszont — külke­reskedelmi jogosítvány híján — az East-West Rt-hez for­dultak segítségért. Az erede­tileg 32 millió forintos meg­rendelés végülis a ciprusi Lin­­marinus Ltd-hez fűzött be, amely egy belga cégtől vásá­rolta meg a kívánt autókat. Ezzel a hihetetlenül bonyo­lult, és érthetetlen üzleti tranzakcióval a Magyar Tele­vízió csaknem 29 millió fo­rinttal fizetett többet az ere­detileg tervezett összegnél. A jól sikerültnek aligha mondha­tó üzletet — a rendőrségi vizs­gálat megállapításai szerint — dr. Sándor Gyuláné az MTV egykori kereskedelmi és gazda­sági igazgatója, továbbá Hor­váth Loránd gyártásigazgató hozta tető alá. Ellenük most hűtlen kezelés alapos gyanú­ja miatt készített vádemelési javaslatot a BRFK, amelyet a Fővárosi Főügyészség nyo­mozásfelügyeleti osztályának küldtek meg. Horváth Istvánt, a Metatrade Kft. ügyvezető igazgatóját pedig deviza-bűn­cselekménnyel gyanúsítják, lé­vén, hogy a tranzakció lebonyo­lítása fejében kapott három Peugeot gépkocsi behozatalá­hoz nem kért nemzeti banki en­gedélyt. Nem történt viszont bűncselekmény a Bongo játék esetében — hallottuk dr. Bod­­rácska ezredestől, a bruttó be­vétel egy százalékát — mintegy 150 ezer forintot—Román Pé­ter üzletszerzői jutalékként jog­szerűen vette fel.­­ Ugyancsak nem volt megállapítható jogszerűtlen cselekmény az új Képújság és a Menedzser Magazin Iroda által üzemeltetett három BMW tí­pusú gépkocsi használata so­rán. A Klapka GmBH szponzo­ri szerződés keretében — rek­lám fejében — adta át a gép­kocsikat az említett szerkesz­tőségeknek. HORNYÁK: „MÁR EGY HÓNAPJA NEM LÉTEZIK A SZÖVETSÉG” Alapítvány ’56 szelleméért Szombaton az ’56-os Szövetség kongresszust tartott, amelyben bejelentették, hogy elhatárolják magukat a volt elnöktől, Hornyák Tibortól, s továbbra is legitim szervezetnek tartják szövetségüket. Miután tegnapi számunkban hírt adtunk az eseményről, megkérdez­tük a másik felet, Hornyák Tibort is. O. KOVÁCS ATTILA ___ — Több szempontból is ellent­mondó információkat kaptunk az ’56-os Szövetségről. Valójá­ban létezik még ez a szervezet ? — Dehogyis. Már egy hó­napja megszüntettük, s ezt az elnökség és a választmány 18 tagja sajátkezű aláírásával hi­telesítette. — A szombati kongresszu­son hárman is felálltak, s azt mondták, hogy valójában az ’56-os Alapítványt szüntették meg, nem a szövetséget. — Ez enyhén fogalmazva sem felel meg az igazságnak. A szövetséget saját alapszabálya alapján már június 27-én fel­oszlattuk. Ennek prózai okai voltak, elfogyott a pénzünk. Az Alapítványt pedig csak 10 nap­pal ezelőtt jegyeztük be. Eny­­nyit erről. Másrészt az úgyne­vezett kongresszusról. A kong­resszust csak akkor lehet összehívni, ha a tagság kéthar­mada, azaz a 800 tagból leg­alább ötszázan, aláírásukkal hitelesítve, kérik. Termé­szetesen erről szombaton szó sem volt, de nem is lehetett, hiszen, mint mondtam, nem létezik a szövetség. Másrészt. Nem hívtak meg a szombati eseményre annak ellenére, hogy az Önök lapjában az egyik tag azt nyilatkozta, hogy még pénteken is beszélt velem. Nos, pénteken én már nem is tartózkodtam Buda­pesten. Ezt a kongresszust néhány ember egy budai kis­kocsmában sörözgetve ter­­velte ki, s, ahogy hallottam, 80 embernél többet nem is tudtak összeverbuválni az eseményre. Azt a Raik Jánost, aki mostanában előszeretettel nyilatkozgat mindenféle újság­ban, egyébként pont a szövet­ség feloszlatása mentette meg egy fegyelmitől. — Állítólag Ön a szövetség pénzét az Alapítványba mentet­te. — Ez igaz, de nem mentet­tem, hanem szintén csak az alapszabálynak megfelelően cselekedtem. Alapszabá­lyunk ugyanis kimondja, ha a szövetség megszűnik, a pénzt közcélú alapítványba kell fektetni. 230 ezer forintról van szó, ebből ki kell fizet­nünk a helyiségbérleti díjat, s a maradékból gazdálkodha­tunk. — Mi az alapítvány célja ? — Az idős, rokkant ’56-os forradalmárok, illetve család­tagjaik segítése, az ’56-os sírok, emlékművek karbantartása, ’56 szellemének az ifjúsággal való tudatosítása, s az ehhez kapcsolódó kutatások, köny­vek támogatása. Egyébként, hogy mennyire fontos támo­gatni a forradalom 40 évig mel­lőzött résztvevőit, csak egy adat. 800 tagunk átlagnyugdíja 7600 forint volt, tehát létmini­mum alatti. Egyébként még egy érde­kesség. Szövetségünk feloszla­tását már május 7-én jeleztük Szabad György úrnak, az Or­szággyűlés elnökének, aki két nappal később ’56 történelmi szerepét méltató levelében saj­nálkozását fejezte ki érdeme­ink elismerésével együtt. (Hírlap Budapesten, a kerepesi temetőben katonai tiszteletadás közepette emlékeztek meg hétfőn Tartsay Vil­mos ezredesről, antifasiszta mártírról születésének 90. évfordulója alkalmából. Sírján a tisztelet és a kegyelet koszorúit helyezte el a Honvédelmi Minisztérium nevében Raffay Ernő államtitkár, a Magyar Honvédség Parancsnokságának képviseletében pedig Scharrer János vezérőrnagy, főcsoportfőnök-he­lyettes. Képünkön Tartsay Vilmos özvegye és hozzátartozói. fotó: mti/rózsahegyi tibor Személyről szóló határozat Az „56-os Szövetség” július 20-án tartott kongresszu­sa (607 fő) megtárgyalta Hornyák Tibor volt elnök kí­sérletét arra, hogy az „56-os Szövetséget” megszün­tesse. Erre az alábbi határozatát hozta: Az „56-os Szövetség” kongresszusa Hornyák Tibor el­nök megbízatását visszavonja és kizárja a tagjai sorából. A kongresszus kijelenti, az előző teljhatalmú elnök dön­téseitől és módszereitől elhatárolja magát. Hornyák Tibor a Szövetséget sehol nem képviselheti, őt kötelezi a Szövetség vagyonáról történő elszámolásra minden tekintetben, kötelezi a Szövetség anyagi eszkö­zeinek, gépi kellékeinek, járműparkjának és jelképei­nek, kulcsainak átadására. A Szövetség felülszólatására tett kísérletet hatályon kívül helyezi és elrendeli, hogy arról az illetékes bíróság értesítést kapjon. A kongresszus kötelezi az Ideiglenes Intéző Bizottságot, indítson vizsgálatot minden, az „56- osok” érdekében létesített alapítványok ügyében, azo­kat hatályon kívül kell helyezni, különös tekintettel ar­ra, hogy a Szövetség volt elnöke azokban kompetens sze­mélyként (kuratórium elnökként) szerepel. A kong­resszus kötelezi az Ideiglenes Intéző Bizottságot, hogy íj működési elvet dolgozzon ki, ezzel egy időben új alapsza­bályt dolgozzon ki és ezeket törvényes — demokratikus módon bocsássa előzetes véleményezésre — kellő idő­ben. A kongresszus kötelezi az Ideiglenes Intéző Bizottsá­got, hogy az alapszabályt jóváhagyó és tisztígító kongresz­­szusát 3 hónapon belül tűzze ki. Elvi rész Az „56-os Szövetség” 1991. július 20-i kongresszusa elha­tározta, hogy a „Szövetség” alapszabályban is rögzített céljaikért az abban leírtak és azok szellemében küz­delmét tovább folytatja és küzd azok megvalósításá­ért. Aktuális nemtetszésünk okából kérjük a Magyar Kormányt, ne tetszelegjen 56 fényében, hanem a velünk szemben alkalmazott, érdemeinket semmibe vevő disz­kriminációkat tudassa a világgal. Ilyen diszkrimináció például az, hogy az egyik üldö­zött vallás tagjait kártalanítja, de minket nem. A magyarországi „56-os Szövetség” szeretettel üdvöz­li első kongresszusa alkalmával a világ minden táján lé­tesült és létesítésre kerülő, külföldre kényszerült, ked­ves baj­társaink által létesített hagyományőrző szövetsé­geket. Az Amerikai Magyar Szövetség baráti ajándékát, melyet New Jerseyben vettünk át, köszönjük. A hatal­mas, bronzba öntött „Turul” madarat a honfoglaló Ár­pád nemzetség jelképét megőrizzük, helyéről gondosko­dunk. A kongresszus leszögezi: Az „56-os Szövetség” nem pártorientált szervezet. Céljai azok, amiért 1956-ban harcolt, az egyetemes népszabadság, nemzeti szuvereni­tás és függetlenség, az egyetemes nemzeti egység, ha­zánk gazdasági talpra állítása. Az „56-os Szövetség” ba­ráti, bajtársi szoros együttműködést ajánl minden szer­vezetnek, akik az elmúlt 45 év üldözötteit képviselik. Végül felkérjük hazánk minden állampolgárát a poli­tikai aktivitásra. Ma már a politikai (benne a gazdasági) rendszerváltáshoz nem kell fegyver, csak megtett, jól megfontolt szervezés. És szorgos munka. Az újjáalakuló 56-os Szövetség céljai most is ugyanazok, amiért már 56- ban is harcoltak. Kérik ehhez minden tagjuk munkáját és segítségét. A határozatokat a Kongresszus egyhangúlag elfogad­ta. Befejezésül a tagok elénekelték a Szózatot. Budapest, 1991. július 20. „Az 56-os Szövetség Kongresszusa” . ÉVFOLYAM 171. SZÁM 1991. JÚLIUS 23., KEDD Érmek és érdemek HARSASI ISTVÁN Ritkán jut elismerés a legér­demesebbnek, ha rutinból osztogatják. Márpedig aligha­nem ebbe a hibába esett mind Kéri­ Kálmán, az agg generá­lis és honatya, mind Annus Antal altábornagy, a honvé­delmi tárca államtitkára, amikor a szovjet ármádia ha­zasegítésében tüsténkedőket kitüntették. Embert próbáló feladat, férfimunka volt a csapatkivo­nás, tisztelet érte az arra ér­demeseknek. Valaki azonban kimaradt a névsorból. Valaki, aki jóval többet tett az ügy ér­dekében, mint amit hivatala, beosztása megkövetelt tőle. Sebők János nyugállományú vezérőrnagynak már se hiva­tala, se beosztása, de talán még emlékszünk, hogy zsebé­ben párttagkönyvvel, a nép­hadsereg tábornokaként az előző Országgyűlés egyik leg­­renitensebb tagjának számí­tott. Volt aki úgy hitte egy időben, hogy ő is egyike az ak­kor még fehér hollónak szá­mító ellenzéki képviselők­nek. Renitenskedésével odáig merészkedett, hogy 1988 őszén a Honvédelmi Bizott­ságban, majd 1989 tavaszán a parlament nyilvános ülésén szorgalmazta az „ideiglene­sek” hazatértét. 1989 tavasza. Az ország még csak készülődik a Nagy Temetésre, ahol a Fidesz ne­vében Orbán Viktor hasonló kijelentésekkel hökkenti majd meg hallgatóságát. A Hősök téri beszédet mai nagyjaink egyike-másika is éretlen elhamarkodottság­nak ítélte akkor, a közvéle­mény ugyan felkapta a fejét, de szépen napirendre tért a fiatal demokraták újabb „fe­­negyerekeskedése” fölött. Se­bők János szavait ellenben nem lehetett nem meghalla­ni. A parlament padsoraiból hangzott el, egy MSZMP-tag tábornok szájából, hogy a szovjet csapatoknak haza kell menni! 1988-89. A hatalom vö­rösgránit tömbje repedezik, de még meglehetősen erős­nek, tartósnak tűnik. Köny­­nyen rajtaveszthet, aki fejjel megy neki. Kárpáti Ferenc honvédelmi miniszternek volt egy elszólása, amely sze­rint a néphadsereg legbecse­sebb alakulatát, a tapolcai ra­kétadandárt is feláldozná, csakhogy rebellis tábornoká­tól megszabaduljon. A raké­­tásokat később, más okok mi­att számolták fel, Sebők Já­nost akkor csupán az MSZMP néphadseregi bizottsága elé citálhatták. Az asztal másik oldalán, a fegyelmezni szán­dékozók között a most kitün­tetettek — és kitüntetők! - is ott ültek néhányan, hiszen rangjuk, beosztásuk, hivata­luk kényszerítette őket a kí­nos szerepre. És ha később dandárszerepet is játszottak a szovjet csapatok hazajutta­tásában, az megint nem volt több, mint amit a hivatal, a rang megkövetel lelkiismere­tes viselőjétől. No, persze az sem lebecsülendő. Tapolca messzi esik Buda­pesttől, Sebők tábornokról el­feledkeztek a medáliák oszto­gatásánál. Ő sem jelentkezett érte, bár rehabilitációnak is tekinthetné,, hiszen katonai karrierjének végül is parla­menti renitenskedése vetett véget. Néhány fenyegető han­gú HM-nyilatkozat után ugyanis 1989 júniusában nyugdíjazták. Idő előtt, az igazi indokokat alig titkolva, a Bokor Imre ezredes eseté­ben közismertté vált módon. Kérhetne magának medá­liát, vagy újabb csillagot váll­­lapjaira, sok régi érdemet vál­tanak így aprópénzre manap­ság. Ha nem teszi, oka lehet rá. Talán az, hogy valamit is magára adó katona szolgál, de nem tülekszik. Legföljebb örül, ha észreveszik hajdan­volt érdemeit. Leült a zendülők ügye A törökbálinti zendülő kato­nák elsőfokon befejezett bű­nügye még nincs a Legfelsőbb Bíróságon, így megalapozat­lan az a hír, amely szerint au­gusztusban megkezdődik az ügyben a fellebbezési tárgya­lás — mondta dr. Rabóczki Ede hadbíró vezérőrnagy, a Legfelsőbb Bíróság Katonai Kollégiumának elnöke az MTI érdeklődésére. Dr. Rabóczki Ede elmond­ta: a büntetőeljárásról szóló törvény szerint az ügyben el­sőfokon eljárt Budapesti Ka­tonai Bíróságnak a szóban ki­hirdetett ítélete után — tehát július 3-át követően —15 na­pon belül írásba kell foglalnia döntését és a tárgyalás jegy­zőkönyvét. Ezt követően, a fellebbezés alapján a katonai bíróságnak a bűnügy összes iratát a Legfőbb Ügyészségen keresztül fel kell terjesztenie a Legfelsőbb Bírósághoz. Az iratokat a Legfőbb Ügyészség keretében működő Katonai Főügyészségnek küldik meg, ahol véleményezik a kihirde­tett ítéletet, és indítványt tesznek a Legfelsőbb Bíróság Katonai Kollégiumának a másodfokú döntésre vonat­kozóan. A büntetőeljárásról szóló törvény szerint a Kato­nai Főügyészségnek az indít­vány és a vélemény elkészíté­séhez 15 nap áll rendelkezé­sére. A katonai kollégium veze­tője hangsúlyozta: miután a bűnügy iratai megérkeznek a Legfelsőbb Bíróságra, ott az ügyben eljáró büntetőtanács elnöke megvizsgálja az irato­kat abból a szempontból, hogy azok alkalmasak-e a má­sodfokú tárgyalás megtartá­sára. Főszerkesztő-helyettes: KAMARÁS PÉTER Szerkesztő: DEÁKI LÁSZLÓ, PAPP MÁRIÓ Pesti Hírlap Kiadó Kft. Felelős kiadó: Varga István ügyvezető igazgató. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest VII.,Osvát u. 8. Levélcím: Budapest 1440. Pf. 31. Telefon: 111-8007. Telex: 20-2800. Telefax: 131-8174 (szerkesztőség), 131-8572 (kiadó). Betűk: RealComp System. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető bármely hírlapkézbesítő postahivatalnál, a hírlapkézbesítőknél, a posta hírlapüzleteiben és a Hírlapelőfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR) Budapest, XIII., Lehel út 10/a. 1900., közvetlenül, vagy postautalványon, valamint átutalással a HELIR 219-98636 pénzforgalmi jelzőszámra. Nyomás: Szikra Lapnyomda. Felelős vezető: dr. Csöndes Zoltán vezérigazgató. HU-ISSN: 0865-6495 (budapesti kiadás). HU-ISSN: 1215-3273 (vidéki kiadás).

Next