Pesti Hírlap, 1991. november (2. évfolyam, 256-281. szám)
1991-11-21 / 273. szám
10 TÖRTÉNELEM Fitos Vilmos 1913-ban született. Az édesapja, dr. Fitos Vilmos korának ismert gondolkodója, írója és költője. A Lónyay utcai református gimnáziumban kitűnően érettségizik, Ravasz László püspök és Németh Gyula professzor ajánlásával bejut az Eötvös Kollégiumba. Évfolyamtársai között találjuk Kosáry Domokost, Sőtér Istvánt, Lotz Jánost, Szabó Árpádot. Hatan járnak a Rajk László által vezetett orosz órákra, közülük ötöt letartóztatnak, Fitos megmenekül, de rákerül a kartonjára, hogy baloldali felforgató elem, kommunista gyanús. A sors fintora, hogy ez a minősítés a különböző kurzusokban folyamatosan hátrányára válik. A Tandíjreform Bizottság egyik ülésén letartóztatják, majd kihallgatás és házkutatás után szabadul. A bűnük az volt, hogy a kis pénzű, de tehetséges munkás-paraszt fiatalokat akartak felvetetni az egyetemekre, főiskolákra. Ebben az időszakban, 1931 és 1935 között veszi szemügyre a Turult is. Látja, hogy az öszszes magyar felsőoktatási intézményt behálózza, szervezetei döntően jobboldaliak, a Horthy-rendszer támogatói, csak néhány demokratikus érzelmű csoport akad közöttük. Az ifjú Fitos, mint bölcsész, belép a budapesti bölcsész Árpád Bajtársi Egyesületbe. A Turulban 1939 elején három irányzat létezett. Az Ambrus József vezette rendszerhű, a Szabó Gyula nevével fémjelzett nyilas, és a demokratikus Fitos -szárny. Fitos ekkor a kulturális ügyosztály vezetője. A nyilasokat kiszorították a fővezérségből. Futószalagon rendezték az irodalmi és zenei esteket, a népi írók csaknem minden tagja szerepelt ezeken, óriási sajtóvisszhangot kaptak. Amikor 1940-ben Ambrus bevonult katonának, Fitosra bízta a fővezérséget. Később Ambrus Imrédyhez kapcsolódott, ezért a debreceni követtáborban már élesen szemben állt a Turul két irányzata, az Ambrusé és a Fitosé. Erdélyi József az előbbit, Kodolányi János az utóbbit támogatta. A Turul jelentőségét mutatja, hogy a szervezet kátéját olyan neves írók próbálták megfogalmazni, mint Németh László és Kodolányi János. Az újságok ismét tele voltak a debreceni követtáborral. Érdekesség, hogy a neves Tiszántúl című debreceni napilapnak Fehér Lajos volt az egyik munkatársa. Debrecenben minimális különbséggel alulmaradt a demokratikus irányzat. Ezért Fitosék az ellenzéki parasztfiatalokból verbuválódott Bolyai Kollégiumból létrehozták — 1940 elején — a Győrffy István Kollégiumot. A MAGYAR ÉLET SZERKESZTŐJE Most visszafutunk az időben. Meg kell említeni a Bartha Miklós Társaságot, amelyet 1936-ban Fitos Vilmosék élesztettek újra. Ő lett a főtitkár, majd az ügyvezető elnök. Könyveket adtak ki, előadói esteket szerveztek. Jelentőségüket mutatja, hogy a választmányban dolgozott többek között Illyés Gyula, Németh László, Kodolányi János. A 30-as évek második felében óriási hatással rendelkezett az Etelközi Szövetség (EKSZ). Itt dőlt el, ki lesz a miniszterelnök, a főispán, a Turul fővezére. A Magyar Közösség ellensúlyozni kívánta az EKSZ befolyását, ezért létrehozta a Magyar Élet című folyóiratot. Fitos Vilmos 1938 márciusától 1941 januárjáig szerkesztette. A lap egyre jobban balra tolódott, a népi írók csaknem teljes gárdája ide dolgozott. 1942—43-ban már megközelítően tízezer példányban jelent meg, összevetésül csak annyit, hogy a Nyugat fénykorában 6-800, a Válasz 1200 példányban került az olvasókhoz. A lap hatása igen nagy volt, a Magyar Közösség néhány vezetője a lap szerkesztési irányát túlságosan baloldalinak tartotta, ezért Fitost eltávolították. Ürügyként azt hozták fel, hogy a Magyar Élet a szárszói tanácskozás baloldalaErdei, Veres, Darvas, Nagy István) ellen nem lépett fel. Püski Sándort sem támadta. Sőt, a Magyar Irodalompártoló Társaságnak, amely a Magyar Közösség édes gyermeke volt, nem közölte a felhívását, mert az antiszemita részeket tartalmazott. Miután a Turulból kiszorult a demokratikus szárny, Fitosék szerették volna a fiatalokat kivonni a Horthyrendszer támogatóinak szellemisége alól, ezért komoly erőfeszítéseket tettek a Diákegység Mozgalom megteremtéséért. A munkát Szentgyörgyi Albert indította Szegeden Nyikos Gyula közreműködésével. Egymás után alakultak meg az egységszervezetek a különböző egyetemi és főiskolai városokban. Megjelentek a folyóiratok: a szegedi Híd, a kolozsvári Március, a pécsi Parázs, a soproni Bástyánk stb. Még 1942-ben Fitos vezetésével létrehozták a Magyar Ifjúság Nagybizottságot. Javaslatukra a kultuszminiszter bevezette a 26 éves korhatárt. ILLEGÁLIS MUNKÁBAN A következő fejezet a német megszállás utáni időre esik. A fiatalok elhatározták, hogy tiltakoznak az ország függetlenségének megsértése ellen. A Fitos Vilmos vezette Magyar Ifjúság Nagybizottság plakátok kiragasztását határozta el. Minden egyetemi városban készen álltak a plakátragasztó csoportok. A rendőrség azonban tudomást szerzett a készülődésről, s lecsaptak a nyomdára. Ekkor jelentkezett Kardos László, a Győrffy Kollégium igazgatója, és találkozóra hívta Fitost. Ő magával vitte Kiss Sándort. (A közelmúltban avatták az emléktábláját Budapesten, a Báthory utcában.) Megegyeztek abban, hogy Fitosék megalapítják a Szabad Élet diákmozgalmat, amelynek később két katonai alakulata lett:ii Görgey és a Táncsics zászlóalj. Majsai Emilt választották vezetőnek. Az akciócsoportot Zimányi Tibor (ma országgyűlési képviselő) irányította. A Szabad Élet diákmozgalom rövid idő múlva 350 illegális taggal rendelkezett. Tildy Zoltán útján felvették a kapcsolatot a Magyar Fronttal. A legnagyobb fegyverraktárukat a Bimbó utcában helyezték el. A Görgey a Börzsönyben, a Táncsics a fővárostól keletre tevékenykedett. Még 1944 októberének második felében Majsai kivételével a vezetők lebuktak. 1945 januárjában Püski Sándor arra kérte Fitos Vilmost, hogy lépjen be a Parasztpártba. Ezt megismételte Darvas József is. Fitos azonban nemet mondott, mert a régi barátság, amely Kovács Imréhez, a Parasztpárt főtitkárához fűzte, nagyon megromlott. Ennek a története 1943-ban kezdődött. Ekkor Kovács Imre baráti köre Fitost kérte meg, hogy figyelmeztesse a későbbi főtitkárt a hibáira. Konkrétan a hiúságára, a vezéri pózaira, az érzékenységére, a nőügyekre. Ő ezt megtette, ám Kovács Imre egy életre megharagudott rá. Darvas József ekkor azt mondta: lépj be a kisgazdapártba, és dolgozz a Parasztszövetségben, hogy az ne legyen a kisgazdapártban gyülekező reakció tömegbázisa. Ezzel Veres Péter is egyetértett. Tildy örömmel fogadta a régi ismerőst, és azonnal felajánlotta neki, hogy legyen a kisgazdapárt országos szervező titkára. Fitos két hétig dolgozott ebben a beosztásban, amikor Tildyné közölte vele: a párt tagjai közül sokan kifogásolják, hogy egy volt Turul-vezér a kisgazdák országos szervezőtitkára. Erre Fitos lemondott. Az írás készítése közben nekem elmondta, hogy mindenki tudta: a Turul reakciós szárnya kizárta őt, s a Magyar Ifjúság nagybizottságot épp a Turul jobbszárnya ellenében hozták létre. Mégis úgy döntött, hogy nem magyarázkodik. Fitos Vilmos 1945-ben a lakóhelyén, a XIV kerületben is tevékenykedett. A Nemzeti Segély akkoriban a négy koalíciós párt szervezete volt. A kisgazdapárt Fitost küldte a XIV kerületi központba, ahol azután elnökké választották. A kerületi rendezvényeken gyakran Rákosi mellett ült. Az fűzte is őt: — Fitos elvtárs! Lépjen be a kommunista pártba! Maga nem polgár, mit keres a kisgazdáknál? — Nekem nem a szocializmus ellen van elvi kifogásom, hanem a szocializmus gyakorlatával szemben, ahogy megvalósítják a Szovjetunióban és Magyarországon. — Mivel nem ért egyet? — Például a szovjet koncepciós perekkel. — És Magyarországon? — Miért kellett például Demény Pált letartóztatni? Mindenki félt, hogy Rákosi megtorolja a dolgot. Ám ehelyett 1946 novemberéig többször felszólította Fitost a belépésre. Államtitkárságot ígértek neki a Vallás- és Közoktatási Minisztériumban. Fitos nemet mondott. Ezután letartóztatták a Magyar Közösség összeesküvési perében. TILDY KEGYELME Mielőtt az újabb fejezetre térnénk, maradjunk még 1945- ben. Fitos áprilisban beszélt Nagy Ferenc miniszterrel, aki egyben a kisgazdapárt főtitkára és a Parasztszövetség elnöke is volt. A miniszter azt kívánta, hogy a Parasztszövetségben valaki helyettesítse, s Fitost kérte: — Ajánljon valakit ügyvezető igazgatónak az egykori mozgalmukból! Fitos Kiss Sándort javasolta, mondván szegény paraszti származású, morális ember, jó szervező, stiliszta, előadó. A miniszternek tetszett az ötlet. Kiss Sándor előbb húzódozott a feladattól, aztán elvállalta. Fitos végig segített a munkájában. Arra törekedtek, hogy a kisgazda, illetve a Nemzeti Parasztpártot összehozzák a Parasztszövetségben. Nagy Ferenc és Veres Péter meg is egyeztek. Következett volna a tárgyalás a két munkáspárttal, de Fitost 1946 decemberében letartóztatták. Az világos volt, hogy Rákosiék a kisgazdapártot, s azokat a régi virulens csoportokat akarták szétverni, amelyek a diktatúra kiépítését akadályozták volna. A kisgazdapártot a választáson elért abszolút többsége, a többit ellenállása miatt. Tudtuk, hogy előveszik a Parasztszövetség népi szárnyát, a régi diákmozgalmakat, a különböző demokratikus erőket. A magam részéről a koncepcióval harcoltam, s azt a taktikát dolgoztam ki, hogy ami tényleg megtörtént, azt nem tagadom. Hiszen azért a bíróság nem szabhat ki büntetést. Tehát a per koncepcióját kell szétverni. Ezt a társaim nem értették meg. Pontosabban csak később fogták fel egyesek az előnyeit — mondja a 78 éves Fitos Vilmos. Végül Fitos Vilmos két év fegyházat, és mellékbüntetéseket kapott. Szerencséjére létezett egy szabály, amely szerint akinek két évnél nem többet mért a bíróság, s akadt két közéleti személy, aki kezességet vállalt érte, hogy nem szökik meg, azt szabadlábra helyezték. Darvas József és Veres Péter aláírta a papírt, így Fitos beszélhetett az ügyvédjével, és felkészült a fellebbviteli tárgyalásra. A családja közben nélkülözött. Terhes feleségét megverték az ÁVH-n, ezért korábban szült. Ráadásul TBC- vel küszködött, és három kiskorú gyereket nevelt. A körülmények arra kényszerítették Fitost, hogy régi ismerőséhez, Ries István igazságügyminiszterhez forduljon. Azt kérte, hogy ítélethirdetés után a büntetés megkezdését halaszthassa el. Ries a kérvényt továbbadta Tildynek, aki a hátralévő büntetést kegyelemből elengedte. A nyolc hónapi vizsgálati fogságot beszámították. Fitos ezután évekig alkalmi munkásként dolgozott. 1949 áprilisában Darvas, Ries és Veres Péter segítségével egészen jelentéktelen beosztásba került a NIKEX Külkereskedelmi Vállalathoz. TANÁRBÓL KÜLKERESKEDŐ Fitos Vilmos a kitűnő diplomával, történelem-latin szakos tanárként a NIKEX, később az ebből kivált KOMPLEX Külkereskedelmi Vállalatnál találta magát. Kitartónak bizonyult, mert 1949-től 1972-ig a cégnél maradt, s a főosztályvezető - helyettességig vitte. A nyugdíj előtt egy évvel azonban mennie kellett, mert szakított a sablonos külkereskedelmi munkával, lelkesen kiállt a magyar találmányok mellett. A találmányok sorsát az akkori Magyarországon az „Istenek” határozták meg. Fitos nagy harcot vívott a Szabó István-féle görgős ekéért. Szembe került a magas beosztású vezetőkkel. Áthelyezték az Élelmiszeripari Berendezések Távol-Kelet Export Osztályára. Mongóliába küldték belebukni egy üzletbe. Nagy sikerrel tért vissza. Erre 1972-ben kizárták a pártból. Újabb fejezet következik. Hogyan került Fitos Vilmos az MSZMP-be? Rákosi hívó szavát ugyanis visszautasította. — Én mindig szocialista gondolkodású voltam. A humánus, demokratikus népi szocializmus híve. Azt gondoltam, hogy Kádár, aki Nagy Imrével együtt dolgozott, ezt valósítja meg. Később rájöttem a tévedésre, de akkor úgy gondoltam, védettebb vagyok a találmányokért vívott harcban a piros könyvvel. A KEB egyórás vita után hirdetett ítéletet. Indoklást nem adtak, de felhozták Fitos Turul-vezérségét, a Magyar Közösségi pert. Fitos Vilmos egy évre a Vörös Csillag Traktorgyárba került. Ott is a görgős ekével foglalkozott. Húsz éve nyugdíjas. Rengeteget publikált, előadások tucatjait tartja. Harminckét egyesületnek, körnek a tagja, írja visszaemlékezéseit. Az édesapja hagyatékát rendezi sajtó alá. Érzi, hogy volt társainak egy része elfordult tőle. Legutóbb Kiss Sándor emléktáblájának az avatására sem hívták meg. Mi lehet az ok? A tárgyaláson alkalmazott módszer? Az MSZMP most az MSZP-tagsága? Nem tudja. Azt állítja, hogy ő egész életében az elveit, becsületét követte. Az ars poeticája az édesapja versének egy sora. BESZÉLGETÉS FITOS VILMOSSAL, A TURUL VOLT VEZÉRÉVEL „Merj lenni bátran, aki vagy!” A mozgalmas történelmi korszakokban rendre dolgozni kezdenek azok, akik képesek befolyásolni az eseményeket. A század 30-as évétől közéjük tartozott Fitos Vilmos. Nyugodtan állíthatom, hogy a diákmozgalmak vezetője, a politikai élet reprezentása, szerkesztő, publicista, kiemelkedő szervező volt. Fitos Vilmos életútja annyira gazdag és bonyolult, hogy a legcélszerűbb a kronológiai sorrend tartása. A krónikás így is kénytelen egyszerre több szálon futtatni az eseményeket, magyarázatokat fűzni a vissza- és előretekintésekhez. VICSOTKA MIHÁLY „Álljon elébed bármi gát, mert lenni bátran, aki vagy!” FOTÓ: NÉMETH GABRIELLA Pestitt Hírlap II. ÉVFOLYAM 273. SZÁM 1991. NOVEMBER 21., CSÜTÖRTÖK Árverési hirdetmény Az Állami Vagyonügynökség megbízásából a Józsefvárosi Közért Válllat (Budapest,VI., Andrássy út 14-16) alábbi üzleteinek bérleti jogát 1991.december 17-én árverésen értékesíti A *-gal jelölt összegre nem lehet kedvezményes hitelt felvenni, és részletfizetési engedményt kérni. Boltszám Cím Szakjelleg Árverés Kikiáltási ár Priv. költs. 1.8426 sz.bolt 2. 8458 sz.bolt 3. 9414 sz.bolt VIII. ,Diószeghy S.u.17. Vill.,Teleki tér 7. IX. ,Mester u.36. élelm-házt. élelm-házt. élelm-házt. 8.30 óra 9.00 óra 9.30 óra 970 eFt. 990 eFt. 1.350 eFt. 100 eFt.* 100 eFt.* 120 eFt.* A 8458 sz. bolt kivételével a boltok profilját az önkormányzat 5 évre lekötötte. Az árverés helye: Budapest., VI., Andrássy u. 16. II. em. étterem. Az árverésre jelentkezés feltétele a kikiáltási ár 5%-ának megfelelő, látra szóló betétkönyv letétbe helyezése 1991. december 9-ig Szabados Tibornénál, Budapest IX., Lónyai u. 11-12. sz. alatt, 8—12 óráig. További felvilágosítás a vállalat Közgazdasági Osztályán (VI., Andrássy út 14. Telefon: 132-7920/17) naponta 8—12 óráig.