Pesti Hírlap, 1992. június (1. évfolyam, 92-117. szám)

1992-06-10 / 100. szám

1. (151.) ÉVFOLYAM 100. SZÁM 1992. JÚNIUS 10., SZERDA Pesti­ Hírlap HELYSZÍNI JELENTÉS MANILÁBÓL Mint Buenos Airesben? OZSVÁTH ANDRÁS A sakkolimpia második for­dulójában női és férfi gár­dánk is folytatta jó szereplé­sét. Lányaink Módi, Cson­­kics, Horváth összeállítás­ban a középmezőnyhöz tar­tozó spanyolokkal találkoz­tak. Az első két táblán a játszmák négyórai játék után döntetlenül végződtek, vi­szont a harmadik asztalnál újonc olimpikonunk, Hor­váth Júlia magabiztos játék­kal győzött. A magyar höl­gyek a 2:1 arányú győzelem­mel őrzik helyüket az élcso­portban. Férfi csapatunk ezúttal is Portisch Lajos nélkül ját­szott, de nem érződött a nagymester hiánya. Sax Gyula vezetésével kitettek magukért a mieink a Fülöp­­szigetek A-válogatottja ellen. Nem mindennapi érdeklő­déstől kísért, izgalmas össze­csapáson először Ribli Zoltán győzött Barcenilla ellen, majd Pintér József a rutinos De Guzmant verte egységes hatású támadójátszmában. Adorján András az utolsó táblán hiába próbálkozott sö­téttel, Atutubo elleni partiját nem tudta megnyerni, a játszma négyórai küzdelem után döntetlenül végződött. Ugyanakkor az első táblán Sax Gyula a hazájában rend­kívül népszerű és nagy játé­kerőt képviselő Torre, az egy­kori világbajnokjelölt ellen nagyszerűen sakkozott, ha­tórai játék után izgalmas el­lenkező színű futós végjáték­ban legyőzte a legjobb Fülöp­­szigeteki versenyzőt. Magyarország 3,5:0,5 ará­nyú győzelmével az éllovasok közé került. Nemcsak a siker ténye ad biztatást a további­akra nézve, hanem a partik színvonala, s az előző két olimpiához képest magas szintű küzdeni tudás is. Re­mek a hangulat, mindenki nagyon akar, és minden re­ményünk megvan arra, hogy az eredmények ezután is jön­nek majd. Férfiaink tehát, ha még nem is Buenos Aires-i vagy máltai formában, de a várakozást eddig messze fe­lülmúlva szerepelnek. Érdekesebb eredmé­nyek: Férfiak: Oroszország— Svájc 3,5:0,5, Bosznia- Hercegovina—Ausztrália 2,5:1,5, Hollandia—Brazí­lia 3:1, Belgium—Grúzia 2,5:1,5 (!), Svédország— Kolumbia 3:1, Dánia— Cseh-Szlovákia 2,5:1,5 (!), Kirgizia—Franciaország 2:2, Moldova—Indonézia 2,5:1,5. Az élcsoport állása: Oroszország 7,5, Hollan­dia, Svédország, Horvát­ország 7-7, Belgium, Bul­gária, Moldova, Dánia, Magyarország 6,5-6,5. Nők: Grúzia—Észtor­szág 3:0, Ukrajna—Svájc 3:0, Egyesült Államok— Kirgizia 2:1 (az amerikai csapatban csupa orosz nemzetiségű sakkozó ját­szott), Oroszország—Hol­landia 2:1 (a hollandok el­ső tábláján a magyar szár­mazású Szíva Erika ját­szott), Bulgária—Ör­ményország 2:1, Lengyel­­ország—Izrael 1,5:1,5, Anglia—Franciaország 2,5:0,5. Az élcsoport állása: Észtország, Grúzia, Uk­rijna 6-6, Románia, Ka­zahsztán 5,5-5,5. A ma­gyar válogatottnak 4,5 pontja van. Mezeyt elküldték... A Kispest-Honvéd FC hétfőn tartott elnökségi ülésén szü­letett a határozat: mivel az NB I-es csapat sem a bajnok­ságban, sem a Magyar Kupá­ban nem tudta teljesíteni az 1991/92-es szezonra kitűzött célokat, a klub vezetése 1992. június 30-át követően nem kí­ván dr. Mezey Györggyel együtt dolgozni. — A hétfői elnökségi ülésen kiderült, hogy minden szakosz­tályi elnökségi tag ellenem van. Ezzel az én szememben érvényét vesztette az a két hó­nappal ezelőtti megállapodás, amelyben rögzítettük, hogy együtt dolgozunk tovább a kö­vetkező bajnoki idényben is. Fáj, ami történt, hiszen na­gyon szerettem volna maradni — nyilatkozta a „kegyvesz­tett” edző. Aki jött: Glázer vincs TAMÁS Tegnap eldőlt, hogy a hátralé­vő két bajnoki mérkőzésen Glázer Róbert ül majd a Hala­dás kispalán. A délelőtti edzést követően első benyomá­sairól kérdeztük a mestert. — Nagy feszültség van a fi­úkban, s ennek a feloldása lesz a legfontosabb tennivalónk. Ez a csapat sokkal jobb játékerőt képvisel, mint amit a bajnoki táblázaton elfoglalt helye mu­tat Bízom abban, hogy kivív­juk a bent maradást. Ebben az esetben tárgyalunk majd a szakvezetéssel a továbbiakról. — A hét végén Győrbe utaz­nak. Milyen szereplést vár új csapatától? — Nekünk győzelemre kell játszanunk még akkor is, ha ennek a taktikának buktatói is vannak. Ezt kértem a játéko­soktól is. Jól ismerem az ellen­felet, van keresnivalónk. — Néhány Haladás-játékos előzetes tárgyalásokat folytat más klubokkal. Talán nem túl­zás azt állítani: morálisan nem a legjobb a helyzet. Befolyásol­­ja-e önt mindez a csapat össze­állításakor? — Ismereteim szerint ezek Házi sakkra vétónkkal holnapi lapszámunkban jelentkezünk a távozási szándékok még korántsem biztosak. Szeret­ném megértetni a labdarú­gókkal, hogy valamennyien tar­toznak annyival e klubnak, hogy most teljes egészében „odategyék” magukat Szerdán edzőmérkőzést játszunk, és az ott látottak alapján jelölöm ki a csapatot. — A jó edző nemcsak szak­ember, de pszichológus is. Most melyik szakterületet kell előtér­be helyezni? —Az a legfontosabb, hogy a fejekben rend legyen — tehát az utóbbi Természetesen az eddigi taktikán is szeretnék egy keveset változtatni de nagy dolgokra itt már nincs idő. — Ha kiesik a Haladás, a győri kudarc után egy újabb si­kertelenség fűződik majd a ne­véhez... — Győrben a játékosokkal megromlott a kapcsolatom — ennek okai voltak. A ku­darcból felvállalok 15 száza­lékot, többet nem. S ha a té­nyeket nézzük, akkor én fel­felé buktam. Csodákra nem vagyok képes, de minden tő­lem telhetőt megteszek a Ha­ladás bentmaradásáért. Ha ez nem sikerül, azt sem ku­darcként élem meg. MA EB-NYITÁNY STOCKHOLMBAN „Hagyományteremtő” németek A híres malmöi Ribban-parton remek az idő. Csokolá­­déba már a sült svédek (számos csinos hölgy „topless”­­ben) élvezik a skandináv nyarat. Közöttük több rendőr is sütkérezett legutóbb. Természetesen nem egyenru­hában, hanem fürdőnadrágra vagy éppen bikinire vet­kőzve — mert rendőrnők is voltak közöttük — töltöttek el pár órát a parton. Persze korántsem azzal a céllal, hogy kikapcsolódjanak. Az volt a dolguk, hogy angol szurkolókat tartsanak szemmel, s megakadályozzák az esetleges rendbontást. Az angolok jelenléte, vala­mint az „Operation Sunshi­ne” fedőnevű akció azonban egyértelműen jelzi: érintés­­közelbe került a 9. labdarúgó Európa-bajnokság. A ma esti kezdő sípszó előtt tetőzik a rajtláz, valamennyi tábor fel­röppenni hagy csiklandós hí­reket, amelyeket később cá­folni tud. Graham Taylort, az angolok szövetségi kapitá­nyát például különös gondok gyötrik. A jelek szerint még mindig nem mondott le arról, hogy szerepeltetheti Mark Wrightot. A Liverpool liberó­ja Achilles-ín fájdalmakkal küszködik, s javában keze­lik, de ha mégsem lesz harc­képes, akkor a négyszeres vá­logatott Carlton Petlmért hív­ják meg az albioni EB-csa­­patba. A Sheffield Wednes­day játékosának szereplésé­hez még az Európai Labda­rúgó Szövetség (UEFA) ille­tékeseinek is hozzá kell já­rulniuk. Taylor azonban ke­mény ember. — Kérdik, el vagyok-e kese­redve Barnes, Stevens és Wright sérülése miatt? Nos, nem vagyok szomorú, hiszen Anglia futballválogatottja mindig is egységes kollektí­vaként érte el eredményeit. Egy dolgot nem fognak tő­lünk látni. Azt, hogy megad­juk magunkat bárkinek is. Több hírügynökség is ta­núskodik arról, hogy vala­mennyi kapitány fontosnak tartja, szózat intézését a „néphez”. A központi kérdés: ki mit vár a kontinensbaj­nokságtól? Íme, a legilletéke­sebbek véleménye: Tommy Svensson (Svéd­ország): „Fegyelem, taktikai képzettség, ez jellemzi csap­atomat. Technikai képesség dolgában viszont nem állunk fényesen. Aztán nincsenek olyan elismert egyénisége­ink, mint a németeknek, hol­landoknak, vagy angoloknak. Nem vagyunk esélyesek, de ha sikerül a formaidőzítés, akkor a legjobb négy között végzünk.” Michel Platini (Franciaor­szág): „Amikor átvettem a kapitányi munkakört, nem volt más választásom, mint új szellemű, állományában is más gárda építéséhez hozzá­fogni. Az „alapozást” elvé­geztem, most jöhet a bizo­nyítás. A mai francia váloga­tott nem olyan ötletdús, mint az én időmben volt. Ez a csa­pat ellenben győzelmeket fog aratni az EB-n. De hogy hol végez...?” Richard Möller-Nielsen (Dánia): „Nem volt lehetősé­günk ugyanolyan módszeres felkészülésre, mint a többi hét csapatnak. Ezt nem elő­zetes védekezésnek szánom. Ez a dán válogatott taktikai­lag ugyan nem kidolgozott egység, de játékosaim akara­ta egy-két mérkőzésen meg­lepetést okozhat.” Anatoly Bisovec (FÁK): „Mást sem olvasok és hallok, csak azt, mennyire nehéz helyzetben vagyok, mert nem látom e válogatott jövő­jét. Hadd mondjam el: igenis, látom a jövőjét. Nem mi le­szünk azok, akik szégyent val­lanak Svédországban.” Andy Roxburgh (Skócia): „Tavaly egy egész csapatra való egyéniséget veszítet­tünk el. Most egyfajta „elegy­­csapattal” indulunk. Vannak rutinos egyéniségek és fiatal tehetségek. Átmeneti váloga­tott a miénk, de nem lesz könnyű dolga egyetlen riváli­sunknak sem ellenünk.” Rinus Michels (Hollan­dia): „Pontosan tudja min­denki, hogy mennyi jó játéko­sunk van. Címvédőként leg­alább a döntőbe idén is illik eljutnunk.” Berti Vogts (Németor­szág): „A sportág évkönyveit nézegetve láttam, hogy világ­­bajnoki címvédő európai vá­logatott sohasem tudott a vb-t követő EB-n első lenni. Noha a liberó szerepkört Franz Beckenbauer visszavonulása óta nem tudtuk megfelelő emberrel betölteni, bízom abban, hogy az 1990-es világ­bajnoki aranyérmet Európa­­bajnoki cím követi.” A ma esti stockholmi nyi­tómérkőzés (20.15 óra, vezeti a FÁK-beli Szpirin) vár­ható kezdőcsapatai: Svédország: Ravelli — R. Nilsson, P. Andersson, J. Eriksson, Björklund — Them, Schwarz, Ingas­son, Limpar — Brolin, K. Andersson. Franciaország: Marti­ni — Blanc — Angioma, Boli, Casoni, Amoros — Deschamps, Sauzée, Va­­hirua — Papin, Cantona. EGYSZER SEM VEZETETT, MÉGIS BAJNOK A VASAS Az Őrségváltás a Duna partján Pályaválasztóként is idegenben játszotta az Építők KC a női kézilabda-bajnokság döntőjének ötödik, utolsó össze­csapását a Vasas CNC ellen. A tévéközvetítés miatt az Elektromos pályájára vitték a mérkőzést, a Népfürdő utca pedig — akárhogy is nézzük — Angyalföldön van, piros-kék „felségterületen”. Persze, akárhol is rendezték volna a sorsdöntő találkozót, mindenképpen túlnyomó többségben lettek volna a Vasas-drukkerek a nézőtéren, tekintve, hogy a népligetiek gyakorlatilag nem rendelkeznek szurkolótáborral. A kezdés előtt némi felzúdulást okozott a né­zőtéren, hogy a kijelölt Soltész, dr. Soós bírókettős helyett a hétvégi Sas Club Hotel tornára érkezett Guterman, Taranukin litván, orosz játékvezető kettős fújta a sípot. CH. GÁLL ANDRÁS György Anna átlövésből szer­zett vezetést, amit Kökény emberhátrányból fejelt meg, Oravecz a beálló helyéről dobta a „vendégek” első gól­ját. Hihetetlenül ideges volt a légkör, s egyáltalán nem ha­tott csillapítólag a kedélyek­re a piros-kék tábor kemény magjának nemhogy szurko­lóhoz, de emberi lényekhez is méltatlan viselkedése. Ha­marosan rádöbbentünk a bí­róküldés legnagyobb előnyé­re: Guterman és Taranuhin nyilvánvalóan nem értette a drukkerek által a fejükre zú­dított szidalmakat. Itt is, ott is eladott labdák csúsztak közbe, ám a rutino­sabb népligetiek 4-2-re el­húztak. Gyorsan jött az egyenlítés, s szünetig egyik csapat sem tudott egygólos­­nál nagyobb előnyt szerezni. 6-6-tal fordultak a csapatok, s a második félidőben 10-10- ig nem is igen módosult a képlet. Amikor Szvetlana Poljak, a Vasas idény közben igazolt ukrán vendégjátékosa beállt, s elkezdte ontani a gó­lokat, többen is értetlenül kérdezgettük: vajon miért „spórolt” jobbkezes bombá­zójával harminc percen át Csík János edző? Aztán beindult az Építők­­h­enger, a hétmétereseket holtbiztosan értékesítő Far­kas, Kökény, majd kétszer Újra Farkas góljaival 14-10- re ugrott meg a bajnoki cím­védő. Kerek tíz perc volt hát­ra, még mindig négy gól volt az Építők-előny, amikor — mint később kiderült, végze­tesen korán — ünnepelni kezdett a csapat. A sportban ez megbocsáthatatlan bűn, sőt, több annál: hiba. Rajz, Varga Márta és Tóth Edina góljaival 14-13-ra feljött az ellenfél, ám még ekkor is megkapta a lehetőséget a bajnokcsapat a Vasas végle­ges padlóra küldéséhez. Var­ga eladta a labdát, Kökény indult, végigszólózott a pá­lyán, s bevágta a 15. Építők­­gólt. Aztán ugyanő a kiállítás sorsára került, s 2 perc 54 másodperc állt a Vasas ren­delkezésére, hogy megpró­bálja a lehetetlennek tűnő ki­­egyenlítést. Poljak négymé­teresből gyorsan szépített, majd az újabb elpuskázott Építők-helyzet után Kántor másfél perccel a vége előtt ki­egyenlített. Az utolsó 90 má­sodpercben hiába volt mind­végig György Annáéknál a labda, még csak helyzetig sem jutottak, s így követke­zett az öt-öt hétméteres. Az addig százszázalékos biztonsággal dobó Farkas a két léc találkozását találta el kezdésként, s mivel utána senki sem hibázott, 5-4 arányban a Vasas nyerte a hétméteres­ párbajt, s ezzel a bajnoki címet. A sors iróniá­ja, hogy a hatvan perc alatt egyetlen egyszer sem veze­tett Csík János együttese, mégis diadalmaskodott. Laurencz László szövetsé­gi kapitány, aki korábban az Építőket is edzette, nem volt könnyű helyzetben, amikor értékelnie kellett a látotta­kat. — Közhelynek hat, amit mondok, de a népligetiek vesztették el ezt a bajnoksá­got, nem a Vasas nyerte meg. Olyan esetben, amikor hét­méteresek döntenek, nehéz arról beszélni, hogy egy csa­pat megérdemelte vagy nem érdemelte meg a győzelmet. Az mindenesetre biztosnak tűnik, hogy az Építők-kor­­szak ezzel lezárult, a jövő, sőt, már a jelen is a Vasasé. Annál is inkább, mivel a hírek szerint az exbajnokcsa­­pat — a súlyos anyagi gon­dok miatt — szétszéled, öre­gedő sztárjai az ország kü­lönböző együtteseihez tarta­nak. Bajnoki döntő, 5. mér­kőzés: Építők KC—Vasas CNC 15-15 (6-6), hétméte­resekkel 4-5. Népfürdő ut­ca, 1000 néző. Vezette: Guterman, Taranukin (litván, orosz). Legjobb dobók: Farkas 5, György, Kökény 3-3, illetve Poljak 5, Varga 3, Rajz 2. A nem éppen nőies finomságú találkozó egyik jellemző pillanata: Oravecz vergődik György ölelő karjai között. FOTÓ: VARGA ZSOLT SPORT 15

Next