Pesti Hírlap, 1992. július (1. évfolyam, 118-144. szám)
1992-07-10 / 126. szám
1. (151.) ÉVFOLYAM 126. SZÁM 1992. JÚLIUS 10., PÉNTEK Pesti Hírlap KÁRPÓTLÁSI JEGYÉRT TERMŐFÖLDET II. Árverés és hasznosítás Sokáig kellett várni a kárpótlási törvényekre, de megszületett a negyedik jogszabály is. Ezzel teljessé vált a jogi keret, s immáron a károsultak jegyeiket akár vállalkozásokban való részvételre is felhasználhatják. Az előzetes tapasztalatok azt mutatják, hogy a legtöbben ingatlanok — főleg lakások — megszerzésére kívánják fordítani kárpótlási jegyüket. Vidéken, de a fővárosban is sokan földtulajdonba fektetik az így nyert tőkét. Több részletben foglalkozunk ez utóbbi jogi szabályozásával, s gyakorlati lebonyolításával. Sorozatunk szerzője dr. Horváth Zoltán, a Földművelésügyi Minisztérium jogi főosztályának vezetője. A termőföldszerzéssel összefüggő feladatok végrehajtásának elősegítése érdekében a helyi önkormányzat legkésőbb 1992. augusztus 31-ig földrendező bizottságot köteles alakítani. A bizottság tagjai sorába a helyi képviselő-testület az igénybejelentők közül 6-10 személyt választ meg, és a helyi önkormányzat polgármesteri hivatala is delegál egy személyt a bizottságba Lényeges szempont, hogy a bizottság tagjai között olyanoknak is kell lenni, akik a nem helyben lakó igénybejelentők érdekeit képviselik. A bizottság elsődleges feladata azoknak a földigénylőknek a számbavétele, akik a működése szerinti településen kívánnak földhöz jutni A számbavétel alapján megállapítható lesz, hogy az árverezők (földtulajdonszerzők) milyen nagyságú földekre tartanak igényt a kárpótlási földalapba. Az igények felmérése alapján lehetővé válik az is, hogy az árverésre kijelölt földeket előzetesen felosszák (felparcellázzák), s ezáltal az árverező az árverésen nem AK-ra, hanem konkrét földterületre licitálhat Az előzetes parcellázás a jelenleg rendelkezésre álló földmérési térképek alapján elvégezhető. Az így kialakított parcellák területe és aranykorona értéke egy későbbi pontos felmérés során bizonyos mértékben változhat, ezt azonban a törvény értelmében a földtulajdonos köteles tudomásul venni A bizottság támogatást nyújt a kárrendezési hivatalnak az árverés helyi előkészítésében, segíti a földhivatalt a földkimérések megszervezésében és lebonyolításában. Helyi ismeretei alapján összekötő kapocsként működik a földigénylő, az önkormányzat és a hivatalok között. A kárpótlásra jogosult eddig csak árveréseken juthatott termőföldhöz, s ez országszerte nagy ellenérzést váltott ki az állampolgárokból és jó néhány helyi államigazgatási szervből is. Ilyen jelzések a képviselőkhöz is eljutottak, akik erőteljesen szorgalmazták egy olyan megoldás kidolgozását, amely szerint az árverés elkerülhetővé válik. A most elfogadott új törvény már tükrözi ezt a szándékot is, azaz elrendeli, hogy az árverés vezetője az árverés megkezdése előtt köteles az árverésen résztvevők között egyezség létrehozását megkísérelni Amennyiben a földigénylők egymás között már elrendezték azt a kérdést, hogy ki melyik földrészletre legyen tulajdonos, fölösleges őket még egy formális árverési procedúrába is belehajtani. Amennyiben egyezség nem jön létre, az általános szabályok szerint le kell folytatni az árverést, amelyen kikiáltási ár már 3000 forint/AK, de az is igaz, hogy ez az érték 500 forint/AK-ra is lemehet Az árverésen, illetőleg az egyezségkötés során kárpótlási jegyet névértékben lehet felhasználni amely alatt a címletként meghatározott összeget kell érteni. Ez azt jelenti, hogy bár a kárpótlási jegy kamatozik, a kamatot nem lehet földvásárlásra fordítani Annak ellenére, hogy a most elfogadott törvény bizonyára jelentősen felgyorsítja majd a jogosultak földhöz jutását, számolni kell azzal is, hogy idén ősszel még jelentős mennyiségű föld nem talál új gazdára. A kárpótlási földalapba kijelölt földek felett a gazdálkodó szervezeteknek a rendelkezési jogosítványai jelentősen beszűkültek, a földeket megművelhetik ugyan, de semmi mást nem tehetnek velük. Sok gazdálkodó szervezet mint számára „elveszett” tulajdont tekinti ezeket a földeket, és nem sok halandóságot mutat e területek megművelésére, de vannak olyanok is, amelyek az átmeneti időszakban bekövetkezett szervezeti változások kapcsán nincsenek abban a helyzetben, hogy akár hasznosítási kötelezettségüknek is eleget tegyenek. Erre az ellentmondásra talált megoldást a törvény 7. paragrafusa: ha a gazdálkodó szervezet a kárpótlási földalapba kijelölt földjét nem kiváltja vagy nem tudja hasznosítani, köteles azt az előzőekben már ismertetett földrendezési bizottságnak 1992. október 31-ig bejelenteni A bizottság ugyanis jelentős szerepet kapott a még el nem árverezett táblák hasznosításának megszervezésében. Feladata e téren többek között azon földigénylők felkutatása, akik annak ellenére, hogy a föld tulajdonjogát még nem szerezték meg, hajlandók arra, hogy a földet mezőgazdasági műveléssel hasznosítsák. E személyekkel a gazdálkodó szervezet földjére árverezni is jogosult lenne. A föld vagy legalábbis egy része ugyanis gyakorlatilag az övé lesz. A törvény számol azzal a lehetőséggel is — bár ez nagy valószínűséggel nem fog bekövetkezni —, hogy a kárpótlási földalapba kijelölt földek mennyisége nem fedezi a kárpótlási jegyért termőföldet vásárolni kívánók igényét. Ennek elkerülése érdekében kötelezi az államot, hogy a jogosultak részére is biztosítson kínálatot — mégpedig az állami tulajdonban lévő földek terhére. Borús búzatermés Az ország legtöbb területén befejeződött az őszi árpa, és folyamatban van a búza betakarítása A tapasztalatok szerint a felvásárlási árak a Földművelésügyi Minisztérium által meghatározott minimálártól alig térnek el. Több szövetkezet már előre elköltötte a még be sem takarított gabona árát. Az aszályos területeken a búza termésátlaga 3,5-4 tonna között várható hektáronként. A felvásárlási ár tonnánként 6000-6800 forint között alakul. Ilyen kondíciók mellett a tavalyi 20 milliárd forintos negatív mezőgazdasági eredményen túl idén további 25 milliárd forint bevételtől esik el az ágazat. Ehhez az is hozzájárul, hogy a kormány a búza exportjának korlátozásával letörte az árakat. Cégveszélyben MTI • Megegyezett hitelezőivel a korábban csődöt jelentett kisvárdai Hunniacoop Baromfifeldolgozó és Értékesítő Részvénytársaság, így a cég elkerüli a felszámolást, továbbra is lesz munkája az üzem 400 állandó és a szezonban alkalmazott 200 időszakos dolgozójának. A Hunniacoop mintegy 500 millió forinttal adós harminc partnerének. TŐZSDE 1992. 07. 09. RÉSZVÉNYEK ÁRAK Nyitó Záró Átlag Min. Max. DUNAHOLDING Rt. 22 250 22 250 22 250 22 250 22 250 FOTEX Rt. 286 286 286 286 286 IBUSZ Rt. 2 720 2 825 2 813 2 720 2 850 Konzum Ker. & Ip. Rt. STYL Ruhagyár Rt. 5 925 5 950 5 928 5 925 5 950 Sztráda-Skála Kenesk. Rt. Zalakerámia Rt. AGRIMPEX Rt. BONBON HEMINGWAY“ BUDA-FLAX Lenszövő Rt. Főnix Kereskedelmi Rt. 2 100 2 100 2 100 2 100 2 100 Garagent Mogurt Garázs Rt. Hungagent Rt.___________ KONTRAX Irodatechnika Rt. KONTRAX Telekom Rt. MUSZI Rt. NITROIL Rt. Novotrade Rt. Skála-Coop Rt. 1 030 1 030 1 031 1 030 1 035 Szövetkezeti Sörgyár Rt. 2100 2100 2100 2100 2100 TERRAHOLDING Rt. 400 400 400 400 400 GAZDASÁG 7 FIZETÉSKÉPTELEN AZ YBL BANK A pénzintézet is vállalkozás Az Állami Bankfelügyelet közleménye szerint az Ybl Bank bejelentette a fizetésképtelenséget, a gyomaendrődi Vállalkozói Takarékszövetkezet és az Általános Vállalkozási Bank pedig tíz napig teljes bankzárlat alatt áll. A különböző ügyfelek részére — különös tekintettel arra, hogy hétvége következik — néhány pénzintézet a napokban hosszított nyitvatartást vezet be. B.V.J. Az Ybl Bank szomorú vége már kiszámítható volt, vezérigazgatójuk, Jamniczky Zoltánné hiába hangsúlyozta, hogy a közvetlen tulajdonosú körük számára rendelkezésre bocsátott horribilis hitelek mögött megfelelő fedezet található. A Magyar Bankszövetség főtitkára, Puhn Miklós úgy emlékszik vissza az Ybl Bank privatizációjára, mint örömmel várt és fogadott eseményre. Ezzel született meg Magyarországon az első magánkézben lévő pénzintézet. Az Ybl Bank tulajdonosi körét alkotó vállalkozáscsoport pénzügyi manőverezésének csúfos bukása természetesen elsősorban saját hibájukból következhetett be. Nem lehet azonban szó nélkül hagyni az Állami Vagyonügynökség munkatársainak, de a részvényeket árusító négy bróker cégnek a felelősségét sem. A bankprivatizáció előtt ugyanis több negatívum napvilágra került a Hepta, Gewinn, Autoklinik Kft.-ékkel kapcsolatban. A vagyonügynököknek feltűnhetett volna, hogy ez a konzorcium módszereivel — enyhén szólva — nem a megbízható bankárok prototípusa. A brókerek viszont készséggel adták a részvényeket ugyanazon vállalkozói kör kezébe (az előírások egyenként maximum 10 százalékos túladom hányadra vonatkoznak). Az Ybl Bank hajója alighanem abban a pillanatban úszott el, amikor a vezérigazgatói posztra a Gewinn Kft. egyik résztulajdonosa, Jamniczky Zoltánné került. A pénzintézet hitelállománya február végéig még normális nagyságrendű volt, a megugrás a márciusi közgyűlés, az új vezérigazgató kinevezése után következett. Számszerűen: a kihelyezett hitelek 1,35 milliárdról 8 milliárdra növekedtek. Az ÁBF valószínűleg akkor került lépéshátrányba, amikor az Ybl Bank vezetői nem tartották be azt az előírást, hogy a vezetőváltást időben jelenteni kötelesek. A néhány hét csúszás most a pénzintézet csődjét okozta. Pulai Miklós szerint a nem olyan régen tapasztalt ingatlanbanki fizetési nehézségek esetében egészen más volt a helyzet, hiszen ott a lakosság 1,5 milliárd forinttal volt érintett. A jelenlegi helyzetben azonban a polgárok csupán 20-30 millió forint erejéig helyezték bizalmukat (és pénzüket) ezekbe a pénzintézetekbe. A Magyar Bankszövetség főtitkára hangsúlyozta, hogy a bank is vállalkozás, így előfordulhat ilyen esemény. A történtekből viszont nem szabad arra következtetni, hogy a kis pénzintézetek mindegyike ingatag lábakon állna. MEGOLDÁS TEHETŐSEBBEKNEK Hét éven belül lakásuk lesz Tegnap találkoztak először klubgyűlésen azok, akik az első magyarországi Fiat Club tagjai. Százhatvanan vannak. Most tudhatták meg azt is, mikor vehetik birtokba új otthonukat. ____________LB.____________ Ahogyan eddig csak gépkocsit, ugyanúgy lehet ezután már lakást is vásárolni — előleg nélkül, kamatmentes részletre. A képlet már sokak előtt ismert. A megvásárolni kívánt lakás, üdülő, telek árát 80 hónapon át kell fizetni, és részben a szerencse, részben a negyedévenként megrendezésre kerülő licitáló közgyűlésen — a klubtag pénztárcája dönt, hogy mikor lehet költözni. Az ingatlant a leendő tulajdonos választja ki magának, ami teljesen új vagy régi, volt önkormányzati tulajdonú egyaránt lehet. Egy 30-40 négyzetméteres, mondjuk egymillió forint értékű lakásért 16 ezer 750 forintot kell leszurkolni havonta, de aki egy hat és fél milliós, Jobb otthonra vágyik, annak már 109 ezer forint a havi törlesztőrészlete. Igaz, ezekben az összegekben már benne foglaltatik a tagokra a Fiat-Club Lakásépítő és Értékesítő Kft. által megkötött élet- és hitelfedezeti biztosítás. Az egyetlen „kamat” pedig a havi 0,26 százalékos kezelési költség. A tagság elnyeréséhez sem kezesek, sem fedezet, sem fizetési igazolás nem szükséges, csupán a megvásárolni szándékozott lakás árának egy százalékát kell letenni — tagdíjként — az asztalra. A klubtagok a 80 hónapon belül módosíthatják igényeiket, drágább lakásra is jelentkezhetnek, ha pedig valamelyikük átmeneti pénzzavarba kerül, három hónap türelmi idő áll rendelkezésére. Amennyiben valaki meggondolja magát, veszteség akkor sem éri, mert szerződési pozícióját bármikor eladhatja vagy ha ez nem sikerül neki, a 80 hónap letelte után a kft. visszafizeti a pénzét. XXX Örül az ember szíve, ha ilyen kezdeményezésről hall. Igaz, a majd’ hét év is tekintélyes idő, ha valaki harmad-negyed vagy még többed magával egy szoba-konyhában nyomorog, és félő az is, hogy a mai átlagos kereseti viszonyok között sokaknak a legalacsonyabb törlesztő részlet is csupán vágyálom. Mindez persze nem a kft. szégyene, még csak nem is tevékenységük kritikája kíván lenni. Hiszen valakik legalább valamit megpróbálnak tenni ebben a mind áldatlanabb lakáshelyzetben. Ám ez nem azt jelenti, hogy ne lenne szükség a még mindig csak készülgető, a már-már tragikus helyzeten valóban, számottevően javító lakáskoncepcióra. Mert a Fiat Club megoldása, gyanítható, nem a leginkább rászorultak számára nyújt megoldást. Érvényben: 1992. július 9. Érvényben: 1992. július 9. Devizanem Vételi KözépEladási Pénznem Vételi Közép Eladási árfolyam 1 egységre, forintban árfolyam 1 egységre, forintban Angol font 148,28 148,63 148,98 Angol font 147,73 149,13 150,53 Ausztrál dollár 57,69 57,84 57,99 Ausztrál dollár 57,01 57,63 58,25 Belga frank (100) 250,84 251,42 252,00 Belga frank (100) 248,55250,88 253,21 Dán korona 13,42 13,45 13,48 Dán korona 13,37 13,50 13,63 Finn márka 18,89 18,94 18,99 Finn márka 18,81 19,01 19,21 Francia frank 15,32 15,36 15,40 Francia frank 15,28 15,42 15,56 Holland forint 45,84 45,95 46,06 Görög drachma (100) 42,01 42,43 42,85 ír font 137,73 138,05 138,37 Holland forint 45,64 46,07 46,50 Japán yen (100) 61,93 62,08 62,23 ír font 136,51 137,81 139,11 Kanadai dollár 64,87 65,04 65,21 Japán yen (100) 61,46 62,06 62,66 Kuwaiti dinár 267,64 268,33 269,02 Kanadai dollár 64,15 64,85 65,55 Német márka 51,72 51,84 51,96 Kuwaiti dinár 265,04 267,79 270,54 Norvég korona 13,15 13,18 13,21 Német márka 51,49 51,97 52,45 Olasz Ura (1000) 68,38 68,54 68,70 Norvég korona 13,12 13,24 13,36 Osztrák schilling (100)735,24 736,94 738,64 Olasz líra (1000) 68,14 68,78 69,42 Portugál escudo (100) 61,21 61,35 61,49 Osztrák schilling (100) 727,95 734,75 741,55 Spanyol peseta (100) 81,45 81,64 81,83 Portugál escudo (100) 61,12 61,67 62,22 Svájci frank 57,15 57,29 57,43 Spanyol peseta (100) 81,00 81,76 82,52 Svéd korona 14,26 14,29 14,32 Svájci frank 57,11 57,65 58,19 Tr. és dl. rubel 27,43 27,50 27,57 Svéd korona 14,21 14,34 14,47 USA-dollár 77,40 77,60 77,80 USA-dollár 76,53 77,31 78,09 ECU (Közös Piac) 105,65 105,90 106,15 ECU (Közös Piac) 105,32 106,30 107,28