Pesti Hírlap, 1992. július (1. évfolyam, 118-144. szám)

1992-07-02 / 119. szám

4 HAZAI ÉLET BESZÉLGETÉS SZENTGÁLY SÁNDORRAL Visszatérő kisgazdák Kizárt kisgazdák gyűltek össze tegnap délután a POFOSZ-székház klubjában. Az FKGP Történelmi Ta­gozatának szombati küldöttgyűlése ugyanis úgy dön­tött, rehabilitálja mindazokat, akiket jogtalanul fosztot­tak meg párttagsági jogaiktól. Szentgály Sándor, a PO­­FOSZ-klub vezetője maga is kisgazda volt. Őt viszont — sok tagtársával ellentétben — nem azért zárták ki, mert Torgyán József pártelnök ellen fordult. MESTER ZSOLT — Hogyan és mikor került a kisgazdákhoz? — Ismerőseim, volt boj­társ­aim révén. ’88 októberé­ben, Dragon Pál szentendrei lakásán léptem be a Függet­len Kisgazdapártba. ’89 ele­jén Pártay Tivadar, a Heti Kis Újság mostani főszer­kesztője bízott meg azzal, hogy a lakóhelyemen, Fe­rencvárosban szervezzem a pártot. Az első tagok a saját kollégáim közül kerültek ki. Fél év alatt 28-30 ember gyűlt össze. Nem volt még helyiségünk, de a tanácsnál megígérték, hogy kapunk egyet. — Aztán jött a pártszaka­dás. — Igen... Kórházban vol­tam egy darabig, és egy olyan embert bíztam meg, hogy he­lyettesítsen, akiről később kiderült: nemcsak rend­­szerellenes izgatásért ült, ha­nem köztörvényes bűncse­lekményekért is. Horváth Já­nosnak hívják. Ő a Nemzeti Kisgazdapárthoz húzott. Az időközben kiutalt helyisé­günkben alakította meg azt az aranysarkantyús-kopjafás szövetséget. — Önt is ő zárta ki? — Tulajdonképpen igen. Rákényszerített, hogy kilép­jek. Kétszer távolíttatott el a gyűléséről, mégpedig rendőri segítséggel. Fel is jelentet­tem. — Lett valamilyen ered­ménye? — A rendőrség bocsánatot kért az első incidens után, amikor is a Kilián-laktanyá­ban, ahol a budapesti iroda volt, ledobtak a lépcsőn. A párt pedig kiírta az új vezető­ségválasztást, amire engem is meghívtak. Az előbb emlí­tett úr azonban megakadá­lyozta, hogy bejussak, s így megismétlődött a lakta­nyabéli atrocitás. Erre meg­hirdettem a Kis Újságban egy taggyűlést, amire hatan jöttek el. Akkor azt mond­tam, elég, és lemondtam a tisztségemről, kiléptem. Egyébként attól függetlenül, hogy nem Torgyán József zárt ki, mélységesen elítélem azt a politikát, amit ő folytat. ’56-os sem úgy vagyok, mint Torgyán, mert én 14 évet ül­tem politikai elítéltként. Je­lenleg a rokkantnyugdíjam­ból élek, mert a forradalom alatt ellőtték a jobb lábamat. Tagja vagyok a POFOSZ- nak, az ’56-os Szövetségnek, a TIB-nek. Szeretnék engem agitálni, mert ráérek, nyug­díjas vagyok... Pesti­ Hírlap 1. (151.) ÉVFOLYAM 119. SZÁM 1992. JÚLIUS 2., CSÜTÖRTÖK JOGI FELELŐSSÉG A KÖRNYEZETÉRT A károkozás sokba kerülhet Alapelveiben megegyezik a magyar jogi szabályozás az­zal az egyezménytervezettel, amelyet az Európa Tanács környezetvédelmi jogi bizottsága dolgozott ki a környe­zeti károkért való polgári jogi felelősségről. ZIMBER SZILVIA A polgári eljárásjog reformja során azonban lehetővé kel­lene tenni — éppen az egyez­mény kapcsán —, hogy az ál­lampolgárok közösségei, tár­sadalmi szervezetei is pert indíthassanak a környezeti károkat okozók ellen—mon­dotta dr. Kecskés László he­lyettes államtitkár tegnap egy szűkkörű sajtóbeszélge­tésen. A tervezet— melyet poli­tikai szempontból az európai igazságügy-miniszterek kö­z­elmúltban megtartott ta­nácskozása támogatott — tartalmazza azon anyagok, illetve technológiák listáját, amelyek veszélyesek a kör­nyezetre, és kimondja: az e tevékenységek során kelet­kező kárt a tulajdonos köte­les megtéríteni, sőt a termé­szet helyreállítását fedező költségeket is állnia kell. En­nek fedezetéül az érintettek biztosítást kötnek, illetve a tervezet egy, a tankhívó-tu­lajdonosokéhoz hasonló kom­penzációs alapot is létrehoz­na. Dr. Bruhács János, a pé­csi tudományegyetem jogi karának dékánja, aki hazánk képviseletében részt vett a tervezet kimunkálásában, ki­emelte: a tervezet biztosítja a veszélyes tevékenységekkel kapcsolatos információk nyil­vánosságát A károsult bár­mely, a szerződésben részes ország bírósága előtt pert in­díthat, s ezt megtehetik a kör­nyezetvédelem érdekében dol­gozó szervezetek is. A tervezet az Európa Ta­nács jogi együttműködési bi­zottsága elé kerül, majd az ET miniszteri bizottsága ha­tároz elfogadásáról. Ezt kö­vetően az egyes országoknak dönteniük kell a becikkelye­zésről. Világkiállítási pályázatok 7.SZ. A tisztességes versenyfelté­telek megteremtése, az okta­tás, képzés és továbbképzés megszervezése, az informá­cióáramlás országos biztosí­tása a tárca feladata — mon­dotta Keresztes K. Sándor, a környezetvédelmi és terület­­fejlesztési tárca vezetője teg­nap a fővárosi műegyetemen a Magyar Építészek Kamará­jának közgyűlésén. Bejelen­tette: jövőre visszaállítják az építésfelügyelet rendszerét. Még idén a parlament asz­talára kerül a kamarákról szóló törvény, jelentette be dr. Balsai István igazságügy­miniszter. Bizonyos foglalko­zásokat a törvény kamarai tagsághoz köt majd, és széles jogosítványokkal ruházza fel e köztestületeket, így példá­ul jogosult lesz bizonyos fog­lalkozási szabályok meghatá­rozására, jogszabályok kez­deményezésére, szakvéle­mény kiadására Magától ér­tetődik, hogy jó néhány, ma magát kamarának nevező egyesületnek le kell monda­nia erről az elnevezésről, így például nyilvánvalóan nem lehet kamarájuk a taxisok­nak. A közeljövőben pályázato­kat írnak ki a Világkiállítás­sal kapcsolatos bizonyos épí­tészeti feladatokra, így pél­dául augusztus végén a vidé­ki kísérő rendezvényekre és az elképzelt gyalogoshíd két kapuépületének tervezésére, mondotta Barsiné dr. Pataky Etelka. A TANOSZ NEGYEDIK KÖZGYŰLÉSE Hazatért az ábécéskönyv A szakképzés tankönyvei címmel szakmai fórumra s ne­gyedik közgyűlésükre gyűltek össze kedden a Tan­könyvesek Országos Szövetségének tagjai a Budapesti Műszaki Egyetem épületében. Ez alkalomból dr. Karno­vi­tz Jánossal, a TANOSZ alapító elnökével beszélgettünk. ILL___________ — Kiket fog össze a szövet­ség? — Ötvennégy tan­­könyvkiadóval vagyunk szo­ros kapcsolatban. A napok­ban lépett be szervezetünkbe az angol—magyar érdekelt­ségű McMillan, amely angol nyelvkönyveket hozott Ma­gyarországra. Tizenkét folyó­iratot fogunk össze, nyolc terjesztőnk van, s számtalan iskola, diák és pedagógus lé­pett be a TANOSZ-ba. — Mi a szervezet célja ? — Elsődleges célunk, hogy információkat közvetít­sünk a kiadók, a terjesztők és a tankönyvek használói kö­zött. Másrészt védjük a kis kiadók érdekeit, s lehetősé­geink szerint anyagilag tá­mogatjuk őket. Sikerült elér­ni, hogy végre megjelenhes­sen Magyarországon a Tol­nai Gyuláné által szerkesz­tett ábécéskönyv-garnitúra. A szerző falusi tanítónő Bold­­ván, s hosszú évtizedek ku­tatómunkájának eredménye a hetedik kisiskolás tan­könyvsorozat, amelyet előbb alkalmaztak Japánban és az Egyesült Államokban, mint hazánkban. — Honnan van a szerve­zetnek pénze? — Minden szakpályáza­ton részt veszünk, például most nyertünk 250 ezer fo­rintot a Művelődési Minisz­térium által kiírt szakma­megújító programban. Tan­­könyvszerkesztői tanfolya­mot szervezünk, 24 külföl­dön élő magyar szerkesztőt kívánunk meghívni tovább­képzésre. A keddi közgyűlésünkön Benedek András, a Munka­ügyi Minisztérium helyettes államtitkára bejelentette, hogy a tárca 60 millió forintot biztosít tankönyvfejlesztésre, és 40 milliót külföldi tan­könyvek adaptációjára, pá­lyázatok útján. A pályázato­kat azért hangsúlyozom, mert ezzel megszűnik a nagy kiadók hosszú évtizedes mo­nopóliuma. — Hogyan tájékoztatják tagjaikat az új pályázatok fel­tételeiről? — Amellett, hogy több fo­lyóirat segít bennünket, az Új Katedra című lap — ame­lyet pedagógusok hoztak lét­re — az Alternatív tan­könyvvilág rovat megnyitá­sával állandó jelenlétet bizto­sít a TANOSZ-nak. A lap je­lenleg hatezer példányban lát napvilágot, de szeretnénk elérni a tízezres példányszá­­mot. Szabálytalan nagyválasztmány MTI* Ugrin Emese és Gerbo­­vits Jenő továbbra is a Kis­gazdapárt tagjának tartja magát, és nem fogadja el az FKGP hét végi párttanácsko­­zásain született döntéseket, hiszen véleményük szerint eleve szabálytalan volt a nagyválasztmány összehívá­sa, miként a küldöttek man­dátumának igazolása is. Ugrin Emese azzal kap­csolatosan, hogy a Kisgazda­­párt országos vezetősége le­váltotta őt frakcióvezetői tisztéről, kifejtette: a döntés meghozatalánál a 10 tagú képviselőcsoportból hatan voltak jelen az országos köz­pontban, és még most sem tisztázott, hogy kik tartoz­nak a kisgazdák parlamenti frakciójához. A képviselőnő úgy vélekedett: ezeket a kér­déseket egy frakcióülésen kellene megvitatni, ám erre mind ez idáig nem került sor. Ugrin Emese a jogi rende­zés mellett fontosnak tartot­ta azt is, hogy feltárják: a Kisgazdapárton belüli szaka­dás valóságos politikai ellen­tétek következménye-e, vagy pusztán személyi ellentétek vezettek a megosztottsághoz. Azt sem tartotta elképzelhe­tetlennek, hogy a tisztázó megbeszélések, valamint a jogi döntések nyomán ősszel egy egységes kisgazdafrakció kezdheti meg a parlamenti munkát. Ezt megerősítette Gerbovits Jenő véleménye, miszerint a közeledés jelei ta­pasztalhatók a 35-ök részé­ről. Ezzel összefüggésben Gerbovits Jenő reményét fe­jezte ki, hogy a Kisgazdapárt újra a mérleg nyelvének sze­repét játszhatna majd a tör­vényhozásban. DOKUMENTUMFILMEK SZÁZADUNKRÓL Nők a Gulágon B.l. Közel 62 millió forintot osz­tott szét a Történelmi Doku­mentumfilmek Kuratóriuma abból a 100 millióból, ame­lyet az Országgyűlés biztosí­tott a történelmi események dokumentumfilmen való megörökítésére — jelentette be Perjés Géza, a kuratórium elnöke szerdán a Művelődési Minisztériumban. A beérkezett 98 pályamű­ből 34-et támogatott a kura­tórium, melyek a magyarság XX. századi történelmének folyamatait dolgozzák fel, előnyben részesítve az ’56-os forradalmat s a határainkon kívül élő magyarság sorsát bemutató dokumentációkat. A pályaművek között sze­repel Sára Sándor filmje a Gulágra került magyar nők sorsáról, Gulyás István filmje Tollas Tiborról, a München­ben megjelenő Nemzetőr cí­mű lap főszerkesztőjéről, a Kalotaszeg vidéki magyar falvak életéről, a csángókról és Horthy admirálisról. Sára Sándor — aki egyéb­ként nemcsak pályázó, ha­nem egyben a kuratórium tagja is — hangsúlyozta, hogy a Magyar Mozgókép Alapítványtól átküldött 38 pályamunkából hetet foga­dott el a testület. Ezzel kap­csolatosan jegyezte meg: saj­nálatosnak tartja, hogy a Mozgókép az idén rendelke­zésére álló 50 millió forintból csupán 11 milliót fordított a dokumentumfilmek támoga­tására. A jelen lévő dokumentum­­filmesek nehezményezték, hogy a kuratórium csupán két hetet biztosított a pálya­munkák benyújtására, nem hagyva időt a részletes ter­vek elkészítésére. Sára Sándor egy kérdésre válaszolva elmondta, hogy a fennmaradó 38 millió forint sorsáról szeptember 15-e után, a pályázat második for­dulójának lezárását követően döntenek, addig még dolgoz­hatnak a filmesek pályamun­kájukon. Az újjáalakult Magyar Kórházszövetség Első vezetőségi ülését tartot­ta tegnap a Magyar Kórház­­szövetség (MKSZ) a Gellért Szállóban. Az eseményen szinte kivétel nélkül képvi­seltették magukat a fővárosi kórházak, az egyetemek, az országos intézetek, megyei kórházak és egészségügyi egyesületek. A három hónap­ja működő szövetség elnöke, dr. Mikola István úgy vélte, hogy elég jó anyagi kondíció­val indulnak, több lehetősé­gük lesz a fejlesztésekre. — Az új alapszabályt igen körültekintően kell elkészí­teni — hangsúlyozta az el­nök —, mint ahogy feladata­ink közé soroljuk az önkor­mányzati fekvőbeteg-intéz­mények rekonstrukcióját, valamint a nosocomiális fer­tőzések fekvőbeteg-ellátó gyógyintézeteken belüli nyo­mon követését is. Gondokkal terhes a MOTESZ-szel való kapcsola­tuk, ezért az elnökség olyan határozatot hozott, hogy csak partneri kapcsolatra törek­szik. Kontaktust létesítettek az európai (pl. lengyel, svéd, finn) kórházszövetségekkel is. Dr. Surján László többek között arról számolt be, hogy az olasz kormány egész­ségügyi informatikai támo­gatást ajánlott fel öt magyar kórháznak. A pályázatra 105 kórházból érkezett anyag, ezeket már el is elküldték dr. Jávor Pál államtitkárnak. NEM KÖZELEDNEK AZ ÁLLÁSPONTOK Az ötök és az MSZOSZ B.K. Az öt szakszervezeti konföderá­ció és az MSZOSZ ifjabb egyez­tető találkozójára került sor a Szakszervezetek Együttműkö­dési Fórumának székházában. Dr. Szabó Endre, a SZEF elnöke a mai találkozóiról elea­­vtat, hogy az eddigi egyeztetésekhez hasonlóan szerettek volna veze­tői szintű találkozót szervezni Ez azonban különböző okok mi­att meghiúsult A tanácskozás témája tovább­ra is a szakszervezeti választások és a vagyonfelosztás kérdése, il­letve a nézetkülönbségek kikü- s7öbölés. A mostani találkozóra az MSZOSZ részéről — bár erre konkrét ígéretet nem tettek — nemcsak szakértői delegációt küldenek. Mindez azért leme fontos, mert a szakértői egyezte­tésekkel nem tudtak előrelépni, a vitás kérdésekben nagy szükség lenne most már politikai állásfog­lalásra is. OK NÉLKÜL SZÚRT A TETTES Késes támadás a liftben Vérző nyakú asszony támolygott be hétfőn, reggel 9 óra körül az egyik XI. kerületi, Fehérvári úti ABC áruház­ba. Az üzlet alkalmazottai azonnal értesítették a mentő­ket, akik a 41 éves K. I.-nét a Honvéd Kórházba szállí­tották. Amint az a sebészeti osztályon kiderült, élete csak perceken múlott, hiszen az ismeretlen tettes az asszony nyaki ütőerét metszette át. 80MUST1 BÁBOR K. I.-né aznap egy tanfolyam­ra igyekezett, ám tévedésből az oktatást szervező kft. Fe­hérvári út 225. szám alatt lé­vő irodáját célozta meg. A tíz­emeletes ház kapujához csaknem egy időben érkezett oda egy fiatalemberrel, aki éppen a kaputelefonnal fog­lalatoskodott. — Sajnos nem működik a telefon — szólt oda K I.-né­­nak a fiatal férfi, ám az egyik távozó lakó megoldotta mindkettőjük gondját. Az asszony és a fiatal­ember egyszerre szálltak be a liftbe, amely alig indult el fel­felé, amikor az ismeretlen férfi se szó, se beszéd, előrán­totta a rugós kését, és K. I.­­né nyakába szúrta. Ezt köve­tően az egyik emeleten meg­állította a liftet, és elmene­kült a házból. K. I.-né­­ súlyos, életve­szélyes sérülései ellenére — utolsó erejéből a liftből kisütet a földszinten, és a szomszé­p ABC-ben kért segítséget. A kis híján tragédiával vég­ződő ügy nyomozásának fejle­ményeiről Duszka Józsefek, a BRFK gyilkossági csoportjá­nak nyomozóját kérdeztük.­­ Egyelőre nem tudni, hogy mi indította az ismeret­len férfit a bűncselekmény el­követésére, hiszen korábban nem ismerték egymást, és sem pénzét, sem ékszerét nem vet­te el az asszonytól. A tanúval­lomások szerint a fiatalember nem a kérdéses házban lakik, ám az nem zárható ki, hogy is­merősei élnek ott. A kaputele­fon egyébként kiválóan műkö­dött, így ez a kifogása nyilván­valóan hazugság volt. Néhány lakó jól használható személy­leírást adott az elkövetőről, aki eszerint 18-20 éves, 175 cm magas, normál testalkatú, sző­ke, oldalra fésült, középhosszú hajú, hosszúkás arcú, pisze or­rú, világos szemű. A bűncse­lekmény időpontjában világos inget és farmernadrágot viselt — mondotta az ügy előadója

Next