Pesti Hírlap, 1992. július (1. évfolyam, 118-144. szám)
1992-07-02 / 119. szám
4 HAZAI ÉLET BESZÉLGETÉS SZENTGÁLY SÁNDORRAL Visszatérő kisgazdák Kizárt kisgazdák gyűltek össze tegnap délután a POFOSZ-székház klubjában. Az FKGP Történelmi Tagozatának szombati küldöttgyűlése ugyanis úgy döntött, rehabilitálja mindazokat, akiket jogtalanul fosztottak meg párttagsági jogaiktól. Szentgály Sándor, a POFOSZ-klub vezetője maga is kisgazda volt. Őt viszont — sok tagtársával ellentétben — nem azért zárták ki, mert Torgyán József pártelnök ellen fordult. MESTER ZSOLT — Hogyan és mikor került a kisgazdákhoz? — Ismerőseim, volt bojtársaim révén. ’88 októberében, Dragon Pál szentendrei lakásán léptem be a Független Kisgazdapártba. ’89 elején Pártay Tivadar, a Heti Kis Újság mostani főszerkesztője bízott meg azzal, hogy a lakóhelyemen, Ferencvárosban szervezzem a pártot. Az első tagok a saját kollégáim közül kerültek ki. Fél év alatt 28-30 ember gyűlt össze. Nem volt még helyiségünk, de a tanácsnál megígérték, hogy kapunk egyet. — Aztán jött a pártszakadás. — Igen... Kórházban voltam egy darabig, és egy olyan embert bíztam meg, hogy helyettesítsen, akiről később kiderült: nemcsak rendszerellenes izgatásért ült, hanem köztörvényes bűncselekményekért is. Horváth Jánosnak hívják. Ő a Nemzeti Kisgazdapárthoz húzott. Az időközben kiutalt helyiségünkben alakította meg azt az aranysarkantyús-kopjafás szövetséget. — Önt is ő zárta ki? — Tulajdonképpen igen. Rákényszerített, hogy kilépjek. Kétszer távolíttatott el a gyűléséről, mégpedig rendőri segítséggel. Fel is jelentettem. — Lett valamilyen eredménye? — A rendőrség bocsánatot kért az első incidens után, amikor is a Kilián-laktanyában, ahol a budapesti iroda volt, ledobtak a lépcsőn. A párt pedig kiírta az új vezetőségválasztást, amire engem is meghívtak. Az előbb említett úr azonban megakadályozta, hogy bejussak, s így megismétlődött a laktanyabéli atrocitás. Erre meghirdettem a Kis Újságban egy taggyűlést, amire hatan jöttek el. Akkor azt mondtam, elég, és lemondtam a tisztségemről, kiléptem. Egyébként attól függetlenül, hogy nem Torgyán József zárt ki, mélységesen elítélem azt a politikát, amit ő folytat. ’56-os sem úgy vagyok, mint Torgyán, mert én 14 évet ültem politikai elítéltként. Jelenleg a rokkantnyugdíjamból élek, mert a forradalom alatt ellőtték a jobb lábamat. Tagja vagyok a POFOSZ- nak, az ’56-os Szövetségnek, a TIB-nek. Szeretnék engem agitálni, mert ráérek, nyugdíjas vagyok... Pesti Hírlap 1. (151.) ÉVFOLYAM 119. SZÁM 1992. JÚLIUS 2., CSÜTÖRTÖK JOGI FELELŐSSÉG A KÖRNYEZETÉRT A károkozás sokba kerülhet Alapelveiben megegyezik a magyar jogi szabályozás azzal az egyezménytervezettel, amelyet az Európa Tanács környezetvédelmi jogi bizottsága dolgozott ki a környezeti károkért való polgári jogi felelősségről. ZIMBER SZILVIA A polgári eljárásjog reformja során azonban lehetővé kellene tenni — éppen az egyezmény kapcsán —, hogy az állampolgárok közösségei, társadalmi szervezetei is pert indíthassanak a környezeti károkat okozók ellen—mondotta dr. Kecskés László helyettes államtitkár tegnap egy szűkkörű sajtóbeszélgetésen. A tervezet— melyet politikai szempontból az európai igazságügy-miniszterek közelmúltban megtartott tanácskozása támogatott — tartalmazza azon anyagok, illetve technológiák listáját, amelyek veszélyesek a környezetre, és kimondja: az e tevékenységek során keletkező kárt a tulajdonos köteles megtéríteni, sőt a természet helyreállítását fedező költségeket is állnia kell. Ennek fedezetéül az érintettek biztosítást kötnek, illetve a tervezet egy, a tankhívó-tulajdonosokéhoz hasonló kompenzációs alapot is létrehozna. Dr. Bruhács János, a pécsi tudományegyetem jogi karának dékánja, aki hazánk képviseletében részt vett a tervezet kimunkálásában, kiemelte: a tervezet biztosítja a veszélyes tevékenységekkel kapcsolatos információk nyilvánosságát A károsult bármely, a szerződésben részes ország bírósága előtt pert indíthat, s ezt megtehetik a környezetvédelem érdekében dolgozó szervezetek is. A tervezet az Európa Tanács jogi együttműködési bizottsága elé kerül, majd az ET miniszteri bizottsága határoz elfogadásáról. Ezt követően az egyes országoknak dönteniük kell a becikkelyezésről. Világkiállítási pályázatok 7.SZ. A tisztességes versenyfeltételek megteremtése, az oktatás, képzés és továbbképzés megszervezése, az információáramlás országos biztosítása a tárca feladata — mondotta Keresztes K. Sándor, a környezetvédelmi és területfejlesztési tárca vezetője tegnap a fővárosi műegyetemen a Magyar Építészek Kamarájának közgyűlésén. Bejelentette: jövőre visszaállítják az építésfelügyelet rendszerét. Még idén a parlament asztalára kerül a kamarákról szóló törvény, jelentette be dr. Balsai István igazságügyminiszter. Bizonyos foglalkozásokat a törvény kamarai tagsághoz köt majd, és széles jogosítványokkal ruházza fel e köztestületeket, így például jogosult lesz bizonyos foglalkozási szabályok meghatározására, jogszabályok kezdeményezésére, szakvélemény kiadására Magától értetődik, hogy jó néhány, ma magát kamarának nevező egyesületnek le kell mondania erről az elnevezésről, így például nyilvánvalóan nem lehet kamarájuk a taxisoknak. A közeljövőben pályázatokat írnak ki a Világkiállítással kapcsolatos bizonyos építészeti feladatokra, így például augusztus végén a vidéki kísérő rendezvényekre és az elképzelt gyalogoshíd két kapuépületének tervezésére, mondotta Barsiné dr. Pataky Etelka. A TANOSZ NEGYEDIK KÖZGYŰLÉSE Hazatért az ábécéskönyv A szakképzés tankönyvei címmel szakmai fórumra s negyedik közgyűlésükre gyűltek össze kedden a Tankönyvesek Országos Szövetségének tagjai a Budapesti Műszaki Egyetem épületében. Ez alkalomból dr. Karnovitz Jánossal, a TANOSZ alapító elnökével beszélgettünk. ILL___________ — Kiket fog össze a szövetség? — Ötvennégy tankönyvkiadóval vagyunk szoros kapcsolatban. A napokban lépett be szervezetünkbe az angol—magyar érdekeltségű McMillan, amely angol nyelvkönyveket hozott Magyarországra. Tizenkét folyóiratot fogunk össze, nyolc terjesztőnk van, s számtalan iskola, diák és pedagógus lépett be a TANOSZ-ba. — Mi a szervezet célja ? — Elsődleges célunk, hogy információkat közvetítsünk a kiadók, a terjesztők és a tankönyvek használói között. Másrészt védjük a kis kiadók érdekeit, s lehetőségeink szerint anyagilag támogatjuk őket. Sikerült elérni, hogy végre megjelenhessen Magyarországon a Tolnai Gyuláné által szerkesztett ábécéskönyv-garnitúra. A szerző falusi tanítónő Boldván, s hosszú évtizedek kutatómunkájának eredménye a hetedik kisiskolás tankönyvsorozat, amelyet előbb alkalmaztak Japánban és az Egyesült Államokban, mint hazánkban. — Honnan van a szervezetnek pénze? — Minden szakpályázaton részt veszünk, például most nyertünk 250 ezer forintot a Művelődési Minisztérium által kiírt szakmamegújító programban. Tankönyvszerkesztői tanfolyamot szervezünk, 24 külföldön élő magyar szerkesztőt kívánunk meghívni továbbképzésre. A keddi közgyűlésünkön Benedek András, a Munkaügyi Minisztérium helyettes államtitkára bejelentette, hogy a tárca 60 millió forintot biztosít tankönyvfejlesztésre, és 40 milliót külföldi tankönyvek adaptációjára, pályázatok útján. A pályázatokat azért hangsúlyozom, mert ezzel megszűnik a nagy kiadók hosszú évtizedes monopóliuma. — Hogyan tájékoztatják tagjaikat az új pályázatok feltételeiről? — Amellett, hogy több folyóirat segít bennünket, az Új Katedra című lap — amelyet pedagógusok hoztak létre — az Alternatív tankönyvvilág rovat megnyitásával állandó jelenlétet biztosít a TANOSZ-nak. A lap jelenleg hatezer példányban lát napvilágot, de szeretnénk elérni a tízezres példányszámot. Szabálytalan nagyválasztmány MTI* Ugrin Emese és Gerbovits Jenő továbbra is a Kisgazdapárt tagjának tartja magát, és nem fogadja el az FKGP hét végi párttanácskozásain született döntéseket, hiszen véleményük szerint eleve szabálytalan volt a nagyválasztmány összehívása, miként a küldöttek mandátumának igazolása is. Ugrin Emese azzal kapcsolatosan, hogy a Kisgazdapárt országos vezetősége leváltotta őt frakcióvezetői tisztéről, kifejtette: a döntés meghozatalánál a 10 tagú képviselőcsoportból hatan voltak jelen az országos központban, és még most sem tisztázott, hogy kik tartoznak a kisgazdák parlamenti frakciójához. A képviselőnő úgy vélekedett: ezeket a kérdéseket egy frakcióülésen kellene megvitatni, ám erre mind ez idáig nem került sor. Ugrin Emese a jogi rendezés mellett fontosnak tartotta azt is, hogy feltárják: a Kisgazdapárton belüli szakadás valóságos politikai ellentétek következménye-e, vagy pusztán személyi ellentétek vezettek a megosztottsághoz. Azt sem tartotta elképzelhetetlennek, hogy a tisztázó megbeszélések, valamint a jogi döntések nyomán ősszel egy egységes kisgazdafrakció kezdheti meg a parlamenti munkát. Ezt megerősítette Gerbovits Jenő véleménye, miszerint a közeledés jelei tapasztalhatók a 35-ök részéről. Ezzel összefüggésben Gerbovits Jenő reményét fejezte ki, hogy a Kisgazdapárt újra a mérleg nyelvének szerepét játszhatna majd a törvényhozásban. DOKUMENTUMFILMEK SZÁZADUNKRÓL Nők a Gulágon B.l. Közel 62 millió forintot osztott szét a Történelmi Dokumentumfilmek Kuratóriuma abból a 100 millióból, amelyet az Országgyűlés biztosított a történelmi események dokumentumfilmen való megörökítésére — jelentette be Perjés Géza, a kuratórium elnöke szerdán a Művelődési Minisztériumban. A beérkezett 98 pályaműből 34-et támogatott a kuratórium, melyek a magyarság XX. századi történelmének folyamatait dolgozzák fel, előnyben részesítve az ’56-os forradalmat s a határainkon kívül élő magyarság sorsát bemutató dokumentációkat. A pályaművek között szerepel Sára Sándor filmje a Gulágra került magyar nők sorsáról, Gulyás István filmje Tollas Tiborról, a Münchenben megjelenő Nemzetőr című lap főszerkesztőjéről, a Kalotaszeg vidéki magyar falvak életéről, a csángókról és Horthy admirálisról. Sára Sándor — aki egyébként nemcsak pályázó, hanem egyben a kuratórium tagja is — hangsúlyozta, hogy a Magyar Mozgókép Alapítványtól átküldött 38 pályamunkából hetet fogadott el a testület. Ezzel kapcsolatosan jegyezte meg: sajnálatosnak tartja, hogy a Mozgókép az idén rendelkezésére álló 50 millió forintból csupán 11 milliót fordított a dokumentumfilmek támogatására. A jelen lévő dokumentumfilmesek nehezményezték, hogy a kuratórium csupán két hetet biztosított a pályamunkák benyújtására, nem hagyva időt a részletes tervek elkészítésére. Sára Sándor egy kérdésre válaszolva elmondta, hogy a fennmaradó 38 millió forint sorsáról szeptember 15-e után, a pályázat második fordulójának lezárását követően döntenek, addig még dolgozhatnak a filmesek pályamunkájukon. Az újjáalakult Magyar Kórházszövetség Első vezetőségi ülését tartotta tegnap a Magyar Kórházszövetség (MKSZ) a Gellért Szállóban. Az eseményen szinte kivétel nélkül képviseltették magukat a fővárosi kórházak, az egyetemek, az országos intézetek, megyei kórházak és egészségügyi egyesületek. A három hónapja működő szövetség elnöke, dr. Mikola István úgy vélte, hogy elég jó anyagi kondícióval indulnak, több lehetőségük lesz a fejlesztésekre. — Az új alapszabályt igen körültekintően kell elkészíteni — hangsúlyozta az elnök —, mint ahogy feladataink közé soroljuk az önkormányzati fekvőbeteg-intézmények rekonstrukcióját, valamint a nosocomiális fertőzések fekvőbeteg-ellátó gyógyintézeteken belüli nyomon követését is. Gondokkal terhes a MOTESZ-szel való kapcsolatuk, ezért az elnökség olyan határozatot hozott, hogy csak partneri kapcsolatra törekszik. Kontaktust létesítettek az európai (pl. lengyel, svéd, finn) kórházszövetségekkel is. Dr. Surján László többek között arról számolt be, hogy az olasz kormány egészségügyi informatikai támogatást ajánlott fel öt magyar kórháznak. A pályázatra 105 kórházból érkezett anyag, ezeket már el is elküldték dr. Jávor Pál államtitkárnak. NEM KÖZELEDNEK AZ ÁLLÁSPONTOK Az ötök és az MSZOSZ B.K. Az öt szakszervezeti konföderáció és az MSZOSZ ifjabb egyeztető találkozójára került sor a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának székházában. Dr. Szabó Endre, a SZEF elnöke a mai találkozóiról eleavtat, hogy az eddigi egyeztetésekhez hasonlóan szerettek volna vezetői szintű találkozót szervezni Ez azonban különböző okok miatt meghiúsult A tanácskozás témája továbbra is a szakszervezeti választások és a vagyonfelosztás kérdése, illetve a nézetkülönbségek kikü- s7öbölés. A mostani találkozóra az MSZOSZ részéről — bár erre konkrét ígéretet nem tettek — nemcsak szakértői delegációt küldenek. Mindez azért leme fontos, mert a szakértői egyeztetésekkel nem tudtak előrelépni, a vitás kérdésekben nagy szükség lenne most már politikai állásfoglalásra is. OK NÉLKÜL SZÚRT A TETTES Késes támadás a liftben Vérző nyakú asszony támolygott be hétfőn, reggel 9 óra körül az egyik XI. kerületi, Fehérvári úti ABC áruházba. Az üzlet alkalmazottai azonnal értesítették a mentőket, akik a 41 éves K. I.-nét a Honvéd Kórházba szállították. Amint az a sebészeti osztályon kiderült, élete csak perceken múlott, hiszen az ismeretlen tettes az asszony nyaki ütőerét metszette át. 80MUST1 BÁBOR K. I.-né aznap egy tanfolyamra igyekezett, ám tévedésből az oktatást szervező kft. Fehérvári út 225. szám alatt lévő irodáját célozta meg. A tízemeletes ház kapujához csaknem egy időben érkezett oda egy fiatalemberrel, aki éppen a kaputelefonnal foglalatoskodott. — Sajnos nem működik a telefon — szólt oda K I.-nénak a fiatal férfi, ám az egyik távozó lakó megoldotta mindkettőjük gondját. Az asszony és a fiatalember egyszerre szálltak be a liftbe, amely alig indult el felfelé, amikor az ismeretlen férfi se szó, se beszéd, előrántotta a rugós kését, és K. I.né nyakába szúrta. Ezt követően az egyik emeleten megállította a liftet, és elmenekült a házból. K. I.-né súlyos, életveszélyes sérülései ellenére — utolsó erejéből a liftből kisütet a földszinten, és a szomszép ABC-ben kért segítséget. A kis híján tragédiával végződő ügy nyomozásának fejleményeiről Duszka Józsefek, a BRFK gyilkossági csoportjának nyomozóját kérdeztük. Egyelőre nem tudni, hogy mi indította az ismeretlen férfit a bűncselekmény elkövetésére, hiszen korábban nem ismerték egymást, és sem pénzét, sem ékszerét nem vette el az asszonytól. A tanúvallomások szerint a fiatalember nem a kérdéses házban lakik, ám az nem zárható ki, hogy ismerősei élnek ott. A kaputelefon egyébként kiválóan működött, így ez a kifogása nyilvánvalóan hazugság volt. Néhány lakó jól használható személyleírást adott az elkövetőről, aki eszerint 18-20 éves, 175 cm magas, normál testalkatú, szőke, oldalra fésült, középhosszú hajú, hosszúkás arcú, pisze orrú, világos szemű. A bűncselekmény időpontjában világos inget és farmernadrágot viselt — mondotta az ügy előadója