Pesti Hírlap, 1992. augusztus (1. évfolyam, 145-169. szám)

1992-08-19 / 160. szám

G­GAZDASÁG A SZÁLLODA MINŐSÍT Randevú az ötödik földrészen Amerika messze van — szokták mondani, ha arról van szó, hogy ottani üzleti kapcsolatokat kell építeni, ápol­ni. Nos, ugyanez mondható el Ausztráliáról, sőt Új-Zé­­landról is. A távolság azonban mégis legyőzhető — vall­ják az októberben Sydneybe és Aucklandba induló vál­lalkozók, illetve a két városban megrendezésre kerülő úgynevezett kontakt napok szervezői. LACHOWSZKY BEA­lán nem olcsó mulatság. Ez a mostani út például fejenként 497 ezer forintba kerül. Igaz, ezért mindent megkap az utazó: repülőjegyek, reptéri illetékek, vízumok, transzfe­rek, a standok és az üzleti szolgáltatások, némi költő­pénz, no meg a négycsillagos szálloda. Ez utóbbi termé­szetesen nem a luxus kedvé­ért. Csupán egyszerű üzleti fogás. Tudni kell, hogy ilyen helyzetekben tegyük fel egy kft. ügyvezető igazgatója nem lakhat színvonaltalan helyen, mert bármikor elő­fordulhat, hogy potenciális partnere nemcsak a kontakt helyszínén óhajt vele talál­kozni, hanem a szállodában is felkeresi. Márpedig ilyen­kor a kiválasztott szálloda „minősíti” az üzletembert. Szingapúr volt a színhely és akadtak olyan cégek, akik 18-20 üzleti partnerrel is tár­gyaltak egy-egy városban. Azóta többen már újra talál­koztak akkori, még csak le­endő társaikkal, s a négy hó­nappal korábban lezajlott megbeszélések konkrét üz­letkötésekben, szerződések­ben, megállapodásokban rea­lizálódtak. A mostani út résztvevői azért is szeren­csésnek mondhatják magu­kat, mert a véletlen úgy hoz­ta, hogy az új-zélandi Long Weekend miatt a sydneyi és az aucklandi tárgyalások kö­zött lesz néhány nap kény­szerpihenő, ami lehetővé te­szi a helyi viszonyok, szoká­sok gyors áttekintését. Az áprilisi út egyik tanulsága volt ugyanis, hogy nem árta­nának ilyen „aklimatizációs” napok, mert egy-egy távoli, idegen országba érkezve a magyar üzletemberek sok­szor zavarba kerülnek: tár­gyalóasztal mellé kény­szerülnek mielőtt tudnák, ar­rafelé hogyan köszönnek egymásnak, hogyan beszél­nek egymással, hogyan visel­kednek az ottani emberek. S hogy a szervezőknek mit hoz a konyhára egy-egy ilyen — De vajon megtérül-e a vállalkozók számára ez a majd’ félmilliós befektetés? — erről is beszélgettünk a 25 éves szakmai múltat maga mögött tudó, és az előkészü­letekből oroszlánrészt vállaló Takács Szonja kiállításszer­vezőtől. A válasz a legutóbbi, áprilisban lezajlott hasonló jellegű út tapasztalatai alap­ján most is reménykeltő volt. Akkor Tajpej, Dzsakarta, Ausztrália és mi A magyar—ausztrál kétoldalú kereskedelmi forgalom tavaly összességében csupán csekély mértékben, mindössze egy szá­zalékkal növekedett. Az összforgalmon belül azonban na­gyobb arányban, 15 százalékkal nőtt a magyar kivitel. A beho­zatal amúgy is kisebb értéke eközben 36 százalékkal tovább csökkent, melynek következtében jelentős — 16,3 millió dol­láros — magyar aktívumot könyvelhettünk el. Az export szerkezetében lényeges változás nem történt. Kivitelünk döntő hányadát továbbra is öt-hat termékcsoport adja. Keresettek a magyar élelmiszerek, vegyi és gyógyszer­­ipari termékek, izzólámpák, világítótestek, alumínium fél­késztermékek és textíliák. Ausztráliából alapvetően nyersanyagokat importálunk, de a behozatal csökkenése az ausztrál gyapjú, gyapot, nyersbőr, műszaki homok iránti magyar kereslet visszaesését mutatja. Strukturális elmozdulásnak számít ugyanakkor, hogy tavaly a nyersanyagokhoz közeli értékben gépeket is vásároltunk és nőtt a fogyasztási cikkek behozatala. A magyar—új-zélandi kereskedelmi forgalom értékelése Magyar—új-zélandi áruforgalom Érték: ezer USD-ban Adatok: Származási/rendeltetési ország szerint határparitáson 1990. 1991. 1991/1990. (%) Export 931 1 193 126 Import 1 767 1 860 105 Összesen­­836­­667 Pesti­ Hirlap 1. (151.) ÉVFOLYAM 160. SZÁM 1992. AUGUSZTUS 19., SZERDA Féléves alapos, minden, apróságnak tűnő részletre is kiterjedő munka eredménye­ként kelhet majd útra az egyelőre húsz jelentkezőből álló csoport. Közöttük hatal­mas pénzekkel dolgozó nagy­vállalkozók éppen úgy meg­találhatók, mint az egészen kicsik vagy éppen azok, akik utolsó sz­almaszérként ka­paszkodnak a számukra eleddig ismeretlen régiók fel­fedezésétől remélt lehetősé­gekbe — magánvállalkozó­kat és állami cégek képvise­lőit ülteti egy repülőgépbe a Magazin Business Show Iro­da által kínált program. Sydneyben a Kereskede­lemfejlesztési Intézet köz­pontja, Aucklandban egy ele­gáns szálloda ad otthont a rendezvénynek. A kontakt napok lényege, hogy a részt vevő cégek a szervezők által egyeztetett időpontokban, az előre megadott helyszínen, magyar tervek alapján meg­épített tárgyalóboxokban ta­lálkoznak a magyar üzletem­berek reménybeli külföldi partnereikkel. Ilyenkor a fe­lek már — hírből legalábbis — jól ismerik egymást, hi­szen a magyarok által kisze­melt célország szakcímlista szerint kiválasztott üzletem­berei már jóval a tárgyalások előtt kézhez kapják a leendő magyar tárgyalópartnereik tevékenységét, elképzeléseit, ajánlatait ismertető informá­ciós anyagot. Érkezéskor pe­dig mindenki kézhez kapja az óra-perc pontossággal össze­állított üzleti programot. Az ilyenkor is „kijáró” rö­vid protokollt leszámítva egyébként reggeltől estig az érdemi munkáé a főszerep, a rendelkezésre álló rövid időt ugyanis nem árt alaposan ki­használni. Annál is inkább, mert egy­­egy ilyen kirándulás egyálta­l magyar—ausztrál kereskedelmi forgalom értékelése Magyar—ausztrál áruforgalom Érték: ezer USD-ban Adatok: származási/rendeltetési ország szerint, határparitáson 1990. 1991. 1991/1990. Export 18067 20 796 115% Import 6880 4 410 64% Egyenleg 11 187 16388 Ausztrália forgalmának részesedése 1991-ben %-ban 1 .,A teljes magyar forgalomban 0,2 0,04 2.,A fejlett ipari országokkal folytatott kereskedelemben 0,3 0,06 Ausztrália helyezése a fejlett ipari országokkal való forgalomban 19, 22. A forgalom áruszerkezete EXPORT 1990.% 1991.% 1 .Energiahordozók 2Anyagok, alkatrészek 7176 39,7 8 297 39,9 3.Gépek, berendezések 2 680 14,8 1 314 6,3 4.Fogyasztási cikkek 4729 26,2 5 905 28,4 5.Mezőgazdaság és élelmiszer-ipari cikkek 3 482 19,3 5 277 25,4 Összesen: 18067 100,0 20 793 100,0 IMPORT 1990.% 1991.% 1 .Energiahordozók­---2 Anyagok, alkatrészek 8563 95,4 1 957 44,4 3.Gépek, berendezések 288 4,2 1 849 42,0 4.Fogyasztási cikkek 29 0,4 442 10,0 5.Mezőgazdasági és élelmiszer-ipari cikkek_ _ 162 3,6 Összesen: 6880 100,0 4 410 100,0 RÖVID MONOLÓGOK A PÉNZRŐL ÉS A TISZTESSÉGRŐL Elvarázsolt kastély SZERDAHELYI SZABOLCS Vállalkozó: — Érdekes, hogy nekem még so­ha nem sikerült simán kölcsönhöz jutnom. Valami mindig hibádzott. Vagy a beadott ter­vezet nem volt elég jó, vagy a fedezet nem volt elegendő. Ha azonban felkértem egy közvetí­tőt, és leadtam neki 10 százalékot, akkor cso­dálatos módon ment minden, mint a karika­csapás. Csupán az a bökkenő, hogy ezzel már olyan magas a kamatláb, amibe csak belebuk­ni lehet. Pénzügyi szakember: — A kedvezmé­nyes külöldi kölcsönök a pldi halandókhoz természetesen nem jutnak el. Persze a pályá­zatok komoly zsűrizésen esnek át , aminek csupán egyetlen szépséghibája van, mégpedig az, hogy az elutasító döntést nem kell indokol­ni, így aztán tág lehetőség nyílik arra, hogy minden egyes zsűritag a saját jelöltjeit befut­tassa. Úgyhogy én csak azt tudnám tanácsol­ni a segíteni szándékozó országoknak, hogy kölcsöneiket ne a hazai csatornákon keresztül próbálják célba juttatni. Állampolgár: — Nem tudom, miért gon­dolja bárki is, hogy pont ezen a területen lenne másképp. Manapság mindennek ára van. A vállalkozások alapfeltétele az induló tőke. Na már most, miért kapja meg valaki ezt a lehe­tőséget ?A két szép szeméért ? Ugyan már! Még a normál hitel is kegy, a kedvezményes válto­zatról nem is beszélve. Miért hozzon engem helyzetbe egy pénzember a havi fizetéséért ? Akkor ő továbbra is szegény maradna, én pe­dig meggazdagodnék. Ami ugyebár nem vol­na igazságos. Nem kell ezért okvetlenül kész­pénzzel meghálálnom jóságát, elég az, ha az ő emberét beveszem a kft.-be. Sportegyesület elnöke: — Sajnos, eddi­gi nagyvonalú támogatónk csődöt jelentett. Az történt ugyanis, hogy megfelelő fedezet nélkül több mint százmillió frintot vett fel egyik bankunktól. Ilyen összeg kifizetéséhez azon­ban már legalább elnökhelyettesi aláírás szükségeltetik. Ennek megszerzése szponzo­runknak tízmillió forintjába került. A nyug­díj előtt álló kiváló bankszakembert termé­szetesen felmentették tisztségéből, mivel a vizsgálat megállapítása szerint szakmai hibát követett el. Kft. ügyvezető igazgatója: — Egy kül­öldi ismerősöm azzal keresett meg, hogy kell neki egy kft., amely lebonyolítja az általa ho­zott üzletet. Az üzlet pedig a következő volt: Vegyünk meg hitelbe egy kastélyt, amire ő szerez külöldi kölcsönt. Hozza a legszabályo­sabb vagyonértékelést, és a pénzt folyósító ma­gyar pénzintézet bankgaranciáját. Nekünk csak fel kell vennünk 160 millió forintot. Eb­ből tisztességesen kifizetjük a kastély vétel­árát, azaz 60 milliót — a 100 milliót pedig szétosztjuk. Ebből jutott volna nekem 30. Vé­gezetül pedig szépen tönkremegyünk, ami ugyebár nem nagy kunszt. Amikor aztán a magyar bank jelentkezik az első részletért, kö­zöljük vele, hogy sajnos nem tudunk fizetni, de vigye a kastélyt. Nem tagadom, gyáva voltam, és nem mer­tem belevágni, pedig most bentebb lennék 30 millióval. Egyik bankunknak ugyanis azóta már van egy jól menő kastélya. Könyvelő: — Ismét megalakult az Állam­védelmi Hatóság, csak most egyelőre még az Adóhatóság keretében működik. Az APEH ugyanis nyugdíjasokat alkalmaz ügynöki dí­jért, hogy jelentsék, ha valaki környezetükben feltűnően költekezik. A fegyvereket később is ráérnek kiosztani programsorozat? A végel­számolás egyelőre a kínai— indonéz útról sem készülhe­tett el, mert a távolság mi­att még mindig vannak ren­dezetlen számlák. A mosta­ni út szolid hasznot ígér: a húsz utazó mintegy 5 száza­lék nyereséget jelent. Amennyiben még öt vállal­kozót sikerülne találni, ak­kor a nyereségük már 10 A kétoldalú áruforgalom az előző esztendőhöz képest tavaly összességében 13 százalékkal nőtt. Ezen belül az export 28, az import en­nél kisebb ütemben, 5 szá­zalékkal emelkedett. A fej­lett ipari országokkal foly­tatott kereskedelmi forgal­munkban Új-Zéland export­ban a 26., importban a 24. százalékra nőne. A 25-ös lét­szám azonban nem csak a szervezők hasznát tekintve ideális, hanem — és ezért tolják ki a határidőt a hó­nap végéig — ekkora dele­gáció már elég nagy jelen­tőséggel bír ahhoz is, hogy a vendéglátó ország üzleti körei, illetve a helyi sajtó is jelentőséget tulajdonít­son a látogatásnak, helyet foglalta el. Exportunk­ban a fogyasztási iparcikkek — izzólámpák, hűtőgépek — és az élelmiszer-ipari termé­kek — savanyúság, csokolá­dés édességek, bor — alkot­ták kivitelünk kétharmadát. Az import nagyobbik felét a gyapjú, közel negyedét pe­dig élelmiszer-ipari gépek ké­pezték. z Új-Zéland és mi Új-Zéland részesedése 1991-ben %-ban: Export: Import: 1., a teljes magyar forgalomban 0,01 0,02 2., a fejlett ipari országokkal bonyolított forgalomban 0,02 0,02 A forgalom áruszerkezete Származási/ rendeltetési ország szerint, határparitáson Érték: ezer USD-ban EXPORT 1990.% 1991.% 1 Energiahordozók­---2 Anyagok, alkatrészek 308 33,1 207 17,4 3.Gépek, berendezések 84 9,0 84 7,0 4. Fogyasztási cikkek 5. Mezőgazdasági és 46 4,9 539 45,2 élelmiszer-ipari cikkek 493 53,0 362 30,4 Összesen: 931 100,0 1 192 100,0 IMPORT 1990.% 1991.% 1 .Energiahordozók­--2 Anyagok, alkatrészek 1 654 93,6 1 327 71,4 3.Gépek, berendezések 113 6,4 430 23,1 4.Fogyasztási cikkek­-56 3,0 5.Mezőgazdasági cikkek­-47 2,5 Összesen: 1 767 100,0 1 880 100,0

Next