Pesti Hírlap, 1992. december (1. évfolyam, 247-271. szám)

1992-12-14 / 258. szám

1. (151.) ÉVFOLYAM 258. SZÁM 1992. DECEMBER 14., HÉTFŐ Pesti­ Hírlap A CLINTON-KAMPÁNY TANULSÁGAI Keresd a nőt! A Lakitelek Alapítvány meghívására hazánkba érkezett amerikai demokrata párti választási bizottság sajtótájé­koztatót tartott szombaton a Gellért Szállóban. G.ZS. A bevezetőben Lezsák Sán­dor, a Lakitelek Alapítvány kuratóriumának elnöke üd­vözölte a vendégeket és meg­köszönte, hogy Mr. Gould, Michael Kentner és ifj. David Prier elfogadták a meghívást, majd megkezdődött a bizott­ság diaképekkel illusztrált beszámolója Bill Clinton, az Egyesült Államok onnan megválasztott elnökének kampányáról. Mint hallhattuk, 1991 no­vemberében még esélyes volt Bush a győzelemre. Azonban a recesszió, a politikai intézmé­nyek tekintélycsökkenése, a Szovjetunióval történő hideg­háború befejezése — és ezzel Amerika tg elhivatásának ke­resése — mind olyan fontos, objektív, hangulatkeltő ténye­zők voltak, melyeket a kam­pány során a volt elnök ellen lehetett fordítani. Az emberek ugyanis már elidegenedtek sa­ját intézményeiktől, s ebben a hangulatban kellett Bill Clin­ton és Ross Perot személyében olyan jelölteket állítani, akik közvetlenségükkel képesek ezt az űrt kitölteni. — A kampány módszerei­nek kidolgozása során új esz­közökhöz nyúltunk — mond­ták a vendégek. — Ilyen volt például az interakció módsze­re, mely fejlett technikát felté­telez, s lehetővé tette a válasz­tó és a közvéleménykutató kö­zötti közvetlen visszacsatolá­­sos kapcsolatot. Ily módon le­hetőségünk volt a folyamat so­rán apró mozzanatok módosí­tására, s a legnagyobb mérték­ben a választók igényeihez igazodni. Másik módszerünk volt a szofisztikált progra­mok alkalmazása, melynek lényege, hogy tévében, rádió­ban oldott légkörű talk­­show-k, humoros kérdezz­­felelek műsorok keretében egy a műsor idejére ingyenes hívást biztosító telefonháló­zat lehetővé tette a nézők számára, hogy a jelölteknek feltett kérdésekre 24 órán belül választ kaphassanak. Kiderült, hogy a kampány szervezői a közvetlenségen kívül fontos elemnek tartot­ták még a politikában való tisztaság megőrzését és an­nak hangsúlyozását, hogy a kampány anyagi áldozatait a jelölt maga állja. Ezek a té­nyezők alkotják Ross Perot 20 százalékos szavazati ará­nyának hátterét. Ennek a gondolatkörnek a szlogenes megjelenítője, hogy egyik fe­lelősen gondolkodó politikus­jelölt sem fogad el 100 dollár­nál nagyobb összegű ado­mányt a különböző érdekelt­ségű forrásokból. Ezek az új módszerek pedig a választási eredményekben látszottak meg. A felmérések igazolták, hogy olyan rétegek is elmentek szavazni, amelyek már hosszú évek óta nem ér­deklődtek a politika iránt. A sajtó képviselői által fel­tett kérdésre, miszerint mi­lyen garanciák vannak a bi­zottság szerint a már kormá­nyon lévő pártok újraválasz­­tára, Mr. Gould a következő választ adta: talán fontos té­nyező lehet „a nők egyenjo­gúsága iránti igény, és bevo­násuk az aktív politikai élet­be” . Egyeztető Tanács alakult Politikai egyeztető tanácsot hoztak létre a szlovákiai ma­gyar pártok és mozgalmak. Az Együttélés politikai mozgalom részéről Duray Miklós, a ma­gyar kereszténydemokraták képviseletében Bugár Béla, a Magyar Polgári Párt színeiben A Nagy László, a Magyar Nép­­­párt részéről pedig Popély Gyula elnökök és a négy politi­kai erő alelnökei vesznek részt a munkában. A jövő hétre ígérik azt a közös nyilatkozatot, amelyben a kisebbségek jogi sérelmeiről, jelenlegi jogi hely­zetéről és az elvárásokról ki­alakított egységes álláspon­tot hozzák nyilvánosságra. Pádhoz kötött honatyák ________MTI­ B.K._______ — A múlt évihez hasonlóan az idei költségvetési vitát is az a veszély fenyegeti, hogy az ellenzék obstrukcióval akarja megbénítani a parla­ment működését. Ezért a koalíciós pártok arra készülnek, hogy össze­fogva, maguk teremtik meg a szavazásoknál a határo­zatképességet mind a plená­ris ülésen, mind a bizottsá­gokban — jelentette ki Csé­­pe Béla, a KDNP parlamen­ti frakciójának vezetője a képviselőcsoport kihelyezett ülését követő sajtótájékozta­tón Lukács Tamás képviselő szerint a jelenleg megindult fegyelmi nem médiaügy. A kérdést minél hamarabb tör­vényi szinten kell rendezni. Surján László, a KDNP elnö­ke hozzátette: megütközést keltett bennük Göncz Árpád­nak a kinevezési törvénnyel kapcsolatos módosítási javas­lata, hiszen ezt a törvényt a parlament szinte egyhangú­an elfogadta. EK-CSÚCSÉRTEKEZLET EDINBURGHBAN Kivételes elbánás Dániával folytatás az 1. oldalról Az EK (jövő félév végi) kop­penhágai csúcsértekezlete dönt majd a bizottsági jelen­tés különböző összetevőiről, a társult országok felkészíté­séről, az EK-unióhoz való csatlakozásra. EK-bizottsági illetékesek az EK zsúfolt programjához képest ezt is szép eredménynek tartották, és nem zárták ki, hogy a kop­penhágai EK-csúcs előtt esetleg megismétlik az októ­beri londoni EK-visegrádi csúcsot is, de ezt egyelőre nem veszik biztosra. Ha Dánia nem akar, nem kell csatlakoznia az EK ter­vezett pénzügyi uniójához, a védelmi együttműködéshez, a bevándorlási együttműkö­déshez és a közös állampol­gársághoz. Mindezt négy év múlva felülvizsgálják. Poul Schlüter dán kormányfő azt mondta, ezt a csomagot már bátorsággal viszi haza a má­sodik népszavazásra. A csúcsértekezők figyelmeztet­tek: a dán kivételek valóban kivételesek, az új belépők ne számítsanak automatikusan semmi hasonlóra. Elvileg az unióba kell belépniük, ha tudnak. A döntés demonstrál­ja, hogy az EK nem diktatóri­kus szervezet, s ez a másik vo­nakodó ország a saját kivétele­it már tavaly kivívott Nagy- Britannia parlamentjének is megkönnyítheti a maastrichti uniószerződések ratifikálását. A kétkedőket győzheti meg az is, hogy a csúcson meghatározták a szubszidia­ritás fogalmát. Lényege, hogy a nemzeti döntéshoza­tal a főszabály az évtized vé­gére tervezett unióban is, a közösségi szintű döntés pe­dig a kivétel. A közösségi in­tézmények csak közös felha­talmazással cselekedhetnek, de akkor sem mindenáron, ezért vissza is vontak néhány közösségi szabályt, amelyet bürokratikusnak tartottak, például olyanokat, amelyek az Angliában gyártott virslik méretét szabályozták. Elha­tározták, hogy általában nyi­tottabbá teszik a döntéshoza­tali folyamatot az állampol­gári betekintés számára. Ami a költségvetést illeti, kompromisszum született. Az EK-tagok GNP-jük 1,2 százalékáról 1,27 százaléká­ra emelik 1999-ig hozzájáru­lásukat a közös kiadásokhoz. Ezt több, mint amennyit az EK brit elnöksége és Német­ország a közös költségvetés két fő nettó befizetője elfo­gadhatónak tartott, de keve­sebb, mint amit a bizottság javasolt, illetve a közösségi segélyekből legjobban része­sülő dél-európai országok kö­veteltek. Az elsőnek belépő gazdag EFTA-országok hoz­zájárulásai persze majd nö­velik a dél-európaiak uniós felkészülését szolgáló kerete­ket, melyek meghaladhatják a 15 milliárd dollárt is. Nagy- Britannia megtarthatta 1984-ben kivívott minden évi költségvetési visszatérítését. Január 1-jén beindulhat a munkaerő és az áruk, szol­gáltatások szabad belső áramlását lehetővé tevő egy­séges belső piac, amelyet év­tizede kezdeményeztek. A csúcsértekezlet gazdasági fellendítési programot is elfo­gadott. Kerete majdnem 40 milliárd dollár. A programból Európa keleti és nyugati fele közötti út-, vasút-, energia-, és távközlési építkezéseket is finanszírozni akarnak. Erre a célra új európai befektetési alapot is létrehoznak. A re­cesszióra és a költségvetési szigorra hivatkozva azonban az új pénzek nagy részét a magánszektortól várják. Jugoszláviával kapcsolat­ban a csúcs főleg az eddigi szankciók erősítését szorgal­mazta, és néhány új elemmel állt elő: javasolja az ENSZ- nek, fontolja meg biztonsági övezetek kialakítását a hábo­rú sújtotta lakosságnak, a boszniai repülési tilalom ki­kényszerítését erővel is, és ENSZ-megfigyelők küldését Koszovóba. A görög ellenál­lást tudomásul véve a csúcs­­értekezlet nem foglalkozott Macedónia közös elismerésé­vel, de jelentős gazdasági se­gítséget javasoltak. GÖNCZ ÁRPÁD ÉS­ ANTALL JÓZSEF NYILATKOZATA A médium pártatlansága nem rendőri kérdés Szombaton délelőtt Göncz Árpád köztársasági elnök nyilatkozott a Magyar Rádiónak, majd pár órával később az Antall Józseffel készített beszélgetést sugározta a Magyar Televízió. Nem lesz háború A hétköznapi ember eltűnt a magyar politikai elit szemha­tárából —jelentette ki Göncz Árpád szombati rádióinterjú­jában —, mégis igaztalan len­ne arról beszélni, hogy cser­ben hagyták a választókat, mert a politikusok sem lát­hatták előre a választások idején, miként alakulnak a körülmények. A riporter kérdésére vála­szolva Göncz Árpád kizárt­nak nevezte, hogy Magyaror­szág belátható időn belül há­borúba bonyolódjon, mert egyrészt a magyar társada­lom nem tűrne el ilyet, más­részt sem a katonai, sem a politikai helyzet nem olyan, hogy ezt bármelyik szomszéd ország megengedhetné ma­gának. A délszláv háború is már távolabb, Boszniában fo­lyik. Egy esetleges provokáció­ra adandó válaszról pedig az Országgyűlés dönt. A vissza­rendeződés, a szélsőbal hata­lomátvétele Göncz Árpád szerint az egykori Szovjet­unió területén kívül elkép­zelhetetlen, mert a sztáliniz­must átélt országok történel­mi tapasztalata ezt nem en­gedi meg, nincs már támoga­tó hatalom sem, és ilyet Eu­rópa sem tűrne. Göncz Árpád az egykori Szovjetunióban sem érez ilyen veszélyt. Elis­meréssel szólt Borisz Jelcin politikusi és emberi tulajdon­ságairól. Megerősítette: azok az ‘56-os dokumentumok, amelyeket Jelcin neki adott át, januárban magyarra átül­tetve hozzáférhetővé válnak. A médiumháború leg­újabb fejleményeire vonatko­zó kérdésre válaszolva Göncz Árpád utalt arra, hogy a múlt héten benyújtott a parla­mentnek egy indítványt, amely eltávolítaná a nemzeti médiumok vezetőinek kine­vezését a kormánytól is és az államfőtől is, majd az elmúlt két nap történéseit értékelve úgy vélekedett, hogy azok nem biztos, hogy közelebb vitték a kérdést a megoldás­hoz, ahogy arról sincs meg­győződve, hogy a kormány a legbölcsebb megoldást vá­lasztotta. A rádió és a tévé pártatlanságát Göncz Árpád szerint nem rendőri vagy bí­rói úton, hanem törvénnyel kell szavatolni. Valószínűleg mindketten tehetnek arról, hogy rossz a viszony a miniszterelnök és közte — vélekedett az ezt fir­tató kérdésre válaszolva Göncz Árpád, majd megerő­sítette: változatlanul kész mindenkor és minden kér­désben egyeztetni Antall Jó­zseffel. Göncz Árpád visszautasí­totta az 1956-os dokumentu­mok átadása és a novemberi tatabányai turulavatás miatt őt ért bírálatokat, majd meg­erősítette, hogy a nyomás el­lenére sem mond le, ha van­nak is olyanok, akiknek nem tetszik, amit az ő lelkiismere­te diktál, és amit ő a jogrend és az alkotmány talaján állva helyesnek tart. Románok okozzák keleten a várakozást MTI• Cáfolta a Vám- és Pénzügyőrség Országos Pa­rancsnokságának központi ügyelete Octavian Chirodea borsi vámparancsnoknak azt a nyilatkozatát, amely sze­rint a kamionok többnapos határállomási várakozásáért a magyar fél lenne a felelős. A központi ügyeleten el­mondták: a vasárnap, déli 12 órakor kapott helyi jelentés szerint Borsnál a belépő sze­mélygépkocsik román olda­lon 5 órát várakoznak, a belé­pő autóbuszok pedig 120 per­cig vesztegelnek. A kamio­noknak a belépésre 12, a kilé­pésre 10 órát kell várniuk. KÖZÉLET 3 Sajtószabadság van . Választást csak egységes párt nyerhet meg, olyan, amelyik­ek a programja vilá­gos és amelyikben belső rend honol. A Magyar Demokrata Fórum képes ezt megterem­teni, el tudja űzni a gazdasá­gi-társadalmi feszültségek okozta csalódottságot, mér­sékelni képes az olcsó megol­dást követelő demagógok ha­tását. Az MDF változatlanul alkalmas lesz arra, hogy kor­mányzó pártként működjék — mondotta Antall József miniszterelnök szombati té­véinterjújában. Antall József szamárságnak nevezte azt az ellenzéki véleményt, misze­rint ő Csurka István ellen úgy harcol, hogy megvalósít­ja az író dolgozatában felvá­zolt programot. Kifejtette, hogy az MDF kétéves ciklu­sának végén az országos gyű­lésre készül, s igyekszik min­den politikai problémát meg­oldani. Az országos elnökség már az elmúlt hetekben is többször ülésezett, az irányí­tást már akkor sem a saját tagjaiból létrehozott ügyve­zető elnökség végezte. Az utóbbi testület most már meg is szűnt, az országos el­nökség irányítja a párt mun­káját. Ugyanakkor az elnök változatlanul az, akit az or­szágos gyűlés megválasztott, s továbbra is Für Lajos tölti be a más pártok főtitkári tisztségének megfelelő ügy­vezető elnöki posztot. Antall József állítása sze­rint Csurka István cikke nemhogy alapját jelentette volna a tévével és a rádióval kapcsolatos intézkedések­nek, hanem egyenesen meg­nehezítette, hogy a kormány az általa célszerűnek és jó­nak tartott politikai utat vá­lassza. Hiszen minden dön­tésre a Csurka-tanulmány árnyékában vagy fényében került sor. Antall József sze­rint Csurka István bizonyos mértékig átsegítette az SZDSZ-t is annak jelentős belső válságán. A miniszterelnök leszö­gezte: a televízió és a rádió ügyének kezelése teljesen független Csurka tanul­mányától, amit az is bizo­nyít, hogy az alkalmatlansá­gon alapuló felmentési javas­latot ő már jóval a Csurka­­dolgozat megjelenése előtt benyújtotta a köztársasági elnöknek. Leszögezte viszont: Ma­gyarországon sajtószabadság van, mindenki azt ír, amit akar. A kormány köteles­sége­ szavatolni a tömegkom­munikáció működéséhez szükséges jogi kereteket, hogy érvényesüljön az objek­tív hírközlés, a kommentálás szabadsága, meglegyenek az ellentétes vélemények ütkö­zésének bizonyos arányai. Utalt arra, hogy a médiu­mokban ma sem érvényesül­nek ezek a követelmények. HANKISS ELEMÉR SAJTÓTÁJÉKOZTATÓJA Nincs szó koncepciós perről Ha Nahlik Gábor, a tévé alel­­nöke nem kezd szervezeti, sze­mélyzeti és műsorpolitikai át­alakításokat a televíziónál, ak­kor Hankiss Elemér kész arra, hogy a következő napokban a feszültségeket elkerülendő otthon dolgozzon az intéz­mény fejlesztési koncepció­in. Amennyiben azonban az alelnök fölrúgná ezt a hall­gatólagos egyezséget, és pél­dául visszahelyezné pozíció­jába Chrudinák Alajost, a Pa­noráma leváltott főszerkesztő­jét, Hankiss Elemér újra vál­lalná — minden eszközzel — a konfliktust Mindezt a felfüg­gesztett tévéelnök mondta el szombati nemzetközi tájé­koztatóján, amelyen az új­ságírókon kívül Náhlik Gá­bor és Katona Tamás, a kor­mány médiumügyekért felelős államtitkára is részt vett. Nem érzem úgy, hogy koncepciós per folyna elle­nem­­, fejtette ki Hankiss Elemér —, annak dacára, hogy a kormány politikai okokból indított fegyelmi el­járást. Ez azonban semmi­lyen értelemben nem hason­lítható az ötvenes évek perei­hez, többek között azért sem, mert a hóhér nem vár az ajtó előtt — mondta, majd hozzá­tette: ez nem jelenti azt, hogy egyetértene a történtekkel. Megerősítette: úgy érzi, hogy igaza van, és ezt a bíróság is meg fogja állapítani. Hankiss Elemér úgy véle­kedett, hogy a médiumhábo­rú az elmúlt két évben a tör­vényesség keretei között folyt, ám az utolsó két hét­ben a kormánypártok meg­próbálták a törvényesség ha­tárait átlépni. A médiumhá­borút Hankiss szerint ideje volna befejezni, mert ez ne­vetséges, és eltereli a figyel­met a valós gondokról. Az egész térségre nézve veszé­lyesnek ítélte az MDF belső konfliktusát. * * * A tegnap esti A HÉT című műsorban bejelentették: Hankiss Elemér telefonon közölte, hogy lemondta kül­földi előadásit. A DEMOKRATIKUS CHARTA NYILATKOZATA „Színjátékra színjáték” A Demokratikus Charta teg­napi tanácskozásán nyilatko­zatot adtak ki, amelyben hangsúlyozzák: fellépésük akkor szükséges, amikor sé­relem éri a demokráciát. Ilyen sérelem szerintük a közszolgálati televízió füg­getlenségének nyílt veszé­lyeztetése. A Charta állítja: színjáték­ra színjáték következik. A kormány hatalmi céljainak szolgálatába igyekszik állíta­ni a köztársaság olyan alap­­intézményeit, mint az Or­szággyűlés, a bűnüldözés és az igazságszolgáltatás, lejá­ratva olyan demokratikus el­járásokat, mint a parlamenti bizottsági meghallgatás, az igazságügy-miniszteri vizs­gálat vagy a fegyelmi eljárás. A szer­vezet véleménye szerint politikai kérdéseket munkajogi és bűnügyi síkra áthelyezve a kormány olyan útra lép, amelyen a második világháború után a magyar demokrácia egyszer már el­bukott. Ezen az úton veszély­be kerülne minden állampol­gár szabadsága, biztonsága és nyugalma. A magyar tár­sadalom demokratikus több­sége egy ilyen fordulatot elle­nez, és meg is tud akadályoz­ni — véli a Charta.

Next