Pesti Hírlap, 1993. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-02 / 1. szám

2 NEMZETKÖZI ÉLET ÜNNEPI ÜLÉS A CSEH KÉPVISELŐHÁZBAN Megújult, önálló történelem A cseh állam fővárosában, Prágában a vár Ulászló-ter­­mében megtartotta első, ünnepi ülését a cseh parla­ment képviselőháza. A Cseh Köztársaság alkotmánya értelmében a parlament kétkamarás: a 200 tagú, eddig Cseh Nemzeti Tanács néven működő testület átalakult képviselőházzá, a 81 fős szenátust — mint új kamarát — azonban még létre kell hozni. Egyelőre nem fogadták el azt a törvénytervezetet, amelynek alapján — átmeneti megoldásként, a következő választásokig — az eddigi Cseh­szlovák Szövetségi Gyűlés csehországi képviselői közül választanák ki az első szenátorokat. KÁRPÁTI JÁNOS — MTI Az első képviselőházi ülésen ünnepélyesen kihirdették azt a nyilatkozatot, amellyel a Cseh Nemzeti Tanács tavaly december 17-én fordult a vi­lág parlamentjeihez és nem­zeteihez. A nyilatkozat leszö­gezi, hogy szilárd demokrati­kus állam jön létre, amely megbízható politikai, gazda­sági és szerződéses partnere lesz a külföldnek. A képviselők előtt beszé­det mondott Milan Uhde házelnök és Václav Klaus kormányfő. Uhde méltatta a Cseh Köztársaság decemberben el­fogadott alkotmányát, és megállapította: — Megújult, önálló történelmünk első napjait olyan polgárok közös­ségeként éljük meg, akik ma­gukévá teszik a jogállamiság elveit, és rendelkeznek az ez­után következő cseh törvény­alkotási folyamat megbízha­tó kereteivel. Klaus kormányfő beszédé­ben emlékeztetett arra, hogy a tavalyi csehszlovákiai par­lamenti választásokon a cseh—szlovák viszony lehet­séges formáiról is döntés szü­letett. — A választások ered­ményei (elsősorban Szlová­kiában) világos választ adtak erre a kérdésre — mondta, de felhívta a figyelmet arra is, hogy egy sor cseh—szlo­vák szerződés biztosította a kettéválás kedvező együtt­működésének lehetőségét. A cseh miniszterelnök — országa, külpolitikai orientá­ciójáról szólva — Csehország partnerei közt első helyen említette Szlovákiát. — Nem állítom, hogy Szlovákiával való viszonyunk mindig sima és teljesen konfliktusmentes lesz, de elsőrendű politikai érdekünk, hogy Szlovákia gazdaságilag virágozzon, és fenntartsa a politikai plura­lizmust — mondta Václav Klaus. Szlovákia után a közvet­len szomszédokhoz fűződő viszony fontosságáról be­szélt. — Németországon, Ausztrián és Lengyelorszá­gon kívül ide soroluk Ma­gyarországot is — közölte. Szerinte az általa ismertetett kapcsolatrendszer mind­egyik eleme a cseh külpoliti­ka alapvető irányára, vagyis az európai integrációs politi­kára támaszkodik. Az európai együttműkö­dés mellett külön szólt a kor­mányfő a világ több kulcsál­lamával, köztük elsősorban az Egyesült Államokkal ápolt kapcsolatok jelentőségéről. A képviselőház ülésére vendégként meghívták a volt Szövetségi Gyűlés összes képviselőjét, a prágai diplo­máciai testület tagjait (akik­nek sorában Magyarországot Varga György nagykövet képviselte), a cseh politikai és közélet neves személyisé­geit. Jelen volt a volt cseh­szlovák külügyminiszter is. Pesti­ Hírlap 2. (152.) ÉVFOLYAM 1. SZÁM 1993. JANUÁR 2., SZOMBAT Határozott kéznyújtás Kezünket nyújtjuk a Cseh és a Szlovák Köztár­saságnak az Európába ve­zető közös úton: az ajtó nyitva áll előttük — közölte Klaus Kinkel német kül­ügyminiszter Cseh-Szlová­­kia kettészakadása alkal­mából. Egyúttal bejelentette, hogy Németország január elsejével elismerte a Cseh és a Szlovák Köztársaságot, diplomáciai kapcsolatot lé­tesítve velük: prágai misz­­sziója ezentúl csehországi nagykövetségként fog mű­ködni, pozsonyi konzulátu­sát pedig nagykövetségi rangra emelte. A miniszter sajnálatos­nak mondta Cseh-Szlovákia felbomlását, ám méltatta, hogy a szétválás békés és rendezett körülmények kö­zepette ment végbe. Ki­emelte, hogy Bonn nem ki­vételez, mindkét államot támogatni kívánja. "­­ Mindkét államot integrálni kell az európai intézmé­nyek hálózatába, és a még Csehszlovákiával kötött EK-társulási szerződés mindkét államra nézve ér­vényes — mondta. MEGJELENIK ALEXANDER DUBCEK ÉLETRAJZA Emlékek a prágai tavaszról Az Ohio Egyetemen tanító, cseh származású amerikai történész, Jiri Hochman bejelentette, hogy még a Dub­­ceket ért közúti baleset előtt egy hónappal befejezték az 1968-as „prágai tavasz” egyik jelentős személyisége emlékiratainak összeállítását. Dubcek egy sor szemé­lyes jellegű, perdöntő bizonyítékot hagyott maga után jó néhány, minket is érintő részletkéntésben, például az 1968-as invázió kérdésében, a Kádárral folytatott be­szélgetéseit illetően stb. HAJZER LAJOS A „szocializmusnak emberi arcot adni” megpróbáló Ale­xander Dubcek (1921—1992) emlékiratai A remények utol­sónak halnak ki címen jelen­nek meg, várhatóan 10 nyel­ven, egy japán könyvkiadó cég gondozásában. A könyv tartalmazza majd azt az ed­dig még nem publikált vizs­gálati kéziratanyagot is, ami leírja, miképp alázták meg az akkori szovjet vezetők — Leonyid Brezsnyev és Alek­­szej Koszigin — azt a Dubce­­ket, akit a Varsói Szerződés tagállamai inváziója után, 1968 szeptemberében erő­szakosan Moszkvába kény­szerítettek „audienciára”. Hochman szerint a kéz­irat bemutatja Koszigin és Brezsnyev „stupiditását”, amikor azok — a kérések és a fenyegetések művészi válto­gatásával — megpróbálták Dubceket rávenni arra, hogy velük együttműködjék. Dubceket 5 elnökségi tag­gal együtt először Lengyelor­szágba vitték, majd Ukrajná­ba. Szeptember 23-án vezet­ték kihallgatásra Brezsnyev és Koszigin elé, akik különfé­le szereposztásban léptek fel. Brezsnyevé volt az apáskodó szerep, míg Kosziginé a „ke­mény fiúé”. Dubcekkel be akarták ismertetni, hogy az 1968-as „csehszlovák invá­zióra" az ellenforradalom megfékezése céljából volt szükség. Ám ő visszautasítot­ta. Végül is az akkori cseh­szlovák vezetők közül utolsó­nak írta alá a moszkvai jegy­zőkönyvet, ami lényegében a kapitulációval volt egyenér­tékű. A londoni The Sunday Ti­mes részleteket közölt már a közelmúltban is a Dubcek­­emlékiratokból, amelyekből megtudhatjuk, hogy Dubcek a „moszkvai út” előtt találko­zott Kádárral is, aki egy au­gusztus 17-i beszélgetés so­rán még említést sem tett egy várható Csehszlovákia elleni katonai agresszió lehe­tőségéről. .Amikor elbúcsúz­tunk, mondtam Kádárnak, hogy a reformjaink bírálata kezdettől fogva igazságtalan volt. Kádár rám nézett, és így reagált: — De ismered őket. Vagy nem?” — írja Dubcek az emlékirataiban. A Moszkvának való behó­­dolás megtagadása következ­tében Dubceket „revizioniz­­musa miatt” kizárják a párt­ból és „hazaküldik” Szlová­kiába, ahol 20 évig láncfűré­szek javításával foglalkozott, mint erdei munkás. Szigorú rendőri felügyelet alatt állt. A postáját ellenőrizték, tele­­fonjait lehallgatták. A család­ja nem utazhatott sehová. A rendőrség azt is megtiltotta neki, hogy látogatókat fogad­jon, és hogy a régi kollégáival kapcsolatokat tartson fenn. Hochman azt állítja, Dubcek csak azért nem írta alá a Charta 77-nek a reformok­hoz, a demokráciához való visszatérést tartalmazó felhí­vását, mert az sosem jutha­tott el hozzá... „Sose kételkedett abban, hogy igaza van-e, és nézetem szerint eljutott a kommuniz­mus megreformálásának a gondolatához, mert a lutera­­nizmus szellemétől mélyen áthatott ember volt. Határo­zott moralitással bírt, aki úgy vélte, hogy a keresz­ténység alapeszméit össze le­het kötni a kommunizmus­sal” — nyilatkozta Hochman a Rudé Pravónak. SZLOVÁKIA A FRANCIA SAJTÓBAN Tekintélyuralmi kúra __________I.__________ A szlovákok máris beletörőd­tek abba, hogy tekintélyural­mi kúrán esnek át — írta a jelentős francia napilap, a Le Figaro a Csehország és Szlovákia szétválását elemző cikkében. Xavier Gautier, az írás szerzője szerint „Vladi­mír Meciar, a volt kommu­nista, máris kioktatja az ér­telmiséget és a sajtót”. — A nemzeti kisebbsé­geket nyugtalanítja a jö­vendőjük, mindenekelőtt a 600 ezer magyar nemzetisé­gű szlovákot, akikkel kapcso­latban a miniszterelnök már­is kemény nyilatkozatokat tett — írta a francia napilap. — A bősi erőmű miatti vita változatlanul mérgezi Po­zsony és Budapest viszonyát, noha elfogadták az európai közvetítést. A Le Quotidien de Paris a szétválást elemző írásában ugyancsak említést tett a szlovákiai magyar kisebbség kérdéséről, amely az újonnan létrejött állam lakosságának tíz százalékát érinti. A lap idézte Adam Cernynek, a No­­viny című napilap kommen­tátorának a véleményét, amely szerint a magyar ki­sebbség „közvetlenül a föde­ráció megszűnte után cél­pontja lehet a szlovák mi­niszterelnök, Vladimír Meci­ar nacionalista kijelentései­nek”. Egy másik írásában a lap úgy vélekedett, hogy „a szlovák köztársaság semmit sem várhat szomszédaitól, Ukrajnától, ám mindenek­előtt Magyarországtól: a szlovákiai magyar kisebbség sorsa és a bősi erőmű válto­zatlanul gondot jelent”. GEORGE BUSH AZ ÁRVAHÁZBAN Virágkoszorú és éhhalál Az éhínség által leginkább sújtott Szomáliai belső terü­letek szívébe, Baidoa városá­ba látogatott tegnap George Bush amerikai elnök. A Mogadishutól 300 kilo­méterrel nyugatra fekvő vá­rosban — ahol naponta száz ember pusztul el az éhezéstől és a járványoktól — az ameri­kai elnök egy árvaházat kere­sett fel, amelynek több mint hatszáz kis lakója a polgárhá­ború és a nélkülözés következ­tében vesztette el hozzátarto­zóit. A gyermekek maguk bar­kácsolta ajándékkal és virág­koszorúval köszöntötték az amerikai elnököt. George Bush rövid beszé­dében azt ígérte a város lako­sainak, hogy bár ő maga tá­vozik posztjáról, az Egyesült Államok támogatása nem szűnik meg számukra. Baidoai látogatása után az elnök a Mogadishu közelében lévő Bell Doyle légi támasz­pontra repült, ahol együtt költötte el az újévi ebédet az amerikai katonákkal. Közben az egyik Szomáliai frakció vezetője közölte, hogy a péntekre virradóra történt lövöldözést két rivális klán összetűzése okozta, és legke­vesebb tizenheten vesztették életüket a tűzpárbajban. Mogadishuban egyébként tegnap reggel újra nyugalom uralkodott. Amerikai tengerészgyalogos­­ elégtelenre vizsgázik türelemből és gyermekszeretetből FOTÓ: MTI KÜLFÖLDI KÉPSZERKESZTŐSÉG SZILVESZTERI RÖPPENTYŰ Trianon revíziója Egyes magyarországi politikai körök a trianoni szerződés re­víziójára törekednek, és meg akarják változtatni a szlo­vák—magyar határt — jelen­tette ki néhány órával az önál­ló szlovák államiság létrejötte előtt, Pozsonyban tartott saj­tóértekezletén Vladimír Meci­ar szlovák miniszterelnök. Meciar szerint ezek a kö­rök azonos stratégiát követ­nek Románia, Szerbia és Uk­rajna vonatkozásában is. A szlovák kormányfő a sajtóértekezleten, amelyről a CTK cseh hírügynökség szá­molt be, azt is megállapítot­ta, hogy a magyarországi szlovák kisebbséget megtize­delték. „Csupán néhányan vannak, akik hűségesek ma­radtak nemzetükhöz” — mondta. A kisebbségekkel való gyökeresen más bánás­mód példájaként említette a szlovákiai magyarok jogi helyzetét, ami szerinte a nemzetközi jog által előírt szint fölött áll. Meciar (halvány) mosolya — mikrofonnal és címerrel fotó: mti CSEH-SZLOVÁKIA NINCS TÖBBÉ Az utolsó gongütés f­olytatás a 1. oldalról É éjfél előtt néhány perccel a cseh-szlovák televízió szil­veszteri adásában Jan Strásky, az utolsó cseh-szlo­vák miniszterelnök búcsúztat­ta a közös államot. Ezután fel­hangzott a cseh-szlovák him­nusz, majd az utolsó gongütés pillanatában — annyi más in­tézménnyel, szervezettel és magával a szövetségi állam­mal együtt — a föderációs té­vécsatorna (FI) is eltűnt. A Szlovák Televízió lekapcsoló­dott az FI csatornáról, ame­lyet ezentúl a két köztársaság saját televíziója működtet. Csehországban az eddigi ket­tes műsor (ami korábban a cseh nemzeti adó volt) lett az egyes csatorna, a volt szövet­ségi F1 pedig a cseh tévé má­sodik csatornájaként üzemel. Éjfélkor a Ceskoslovensko rádió is beszüntette adását. Helyette Csehországban Ra­­diozumal néven új rádióállo­más kezdte meg működését. A cseh rádió külföldre sugár­zott adásainak szerkesztősé­ge hamarosan beindítja a szlovák nyelvű programot is. Pozsonyban a főtéren, va­lamint a várban egy perccel éjfél előtt levonták a cseh­szlovák lobogót, s felvonták a szlovák zászlót. Prágában ennek nem lett volna értel­me: a cseh állam sajátjaként őrizte meg a háromszínű cseh-szlovák lobogót.

Next