Pesti Hírlap, 1993. január (2. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-02 / 1. szám
2 NEMZETKÖZI ÉLET ÜNNEPI ÜLÉS A CSEH KÉPVISELŐHÁZBAN Megújult, önálló történelem A cseh állam fővárosában, Prágában a vár Ulászló-termében megtartotta első, ünnepi ülését a cseh parlament képviselőháza. A Cseh Köztársaság alkotmánya értelmében a parlament kétkamarás: a 200 tagú, eddig Cseh Nemzeti Tanács néven működő testület átalakult képviselőházzá, a 81 fős szenátust — mint új kamarát — azonban még létre kell hozni. Egyelőre nem fogadták el azt a törvénytervezetet, amelynek alapján — átmeneti megoldásként, a következő választásokig — az eddigi Csehszlovák Szövetségi Gyűlés csehországi képviselői közül választanák ki az első szenátorokat. KÁRPÁTI JÁNOS — MTI Az első képviselőházi ülésen ünnepélyesen kihirdették azt a nyilatkozatot, amellyel a Cseh Nemzeti Tanács tavaly december 17-én fordult a világ parlamentjeihez és nemzeteihez. A nyilatkozat leszögezi, hogy szilárd demokratikus állam jön létre, amely megbízható politikai, gazdasági és szerződéses partnere lesz a külföldnek. A képviselők előtt beszédet mondott Milan Uhde házelnök és Václav Klaus kormányfő. Uhde méltatta a Cseh Köztársaság decemberben elfogadott alkotmányát, és megállapította: — Megújult, önálló történelmünk első napjait olyan polgárok közösségeként éljük meg, akik magukévá teszik a jogállamiság elveit, és rendelkeznek az ezután következő cseh törvényalkotási folyamat megbízható kereteivel. Klaus kormányfő beszédében emlékeztetett arra, hogy a tavalyi csehszlovákiai parlamenti választásokon a cseh—szlovák viszony lehetséges formáiról is döntés született. — A választások eredményei (elsősorban Szlovákiában) világos választ adtak erre a kérdésre — mondta, de felhívta a figyelmet arra is, hogy egy sor cseh—szlovák szerződés biztosította a kettéválás kedvező együttműködésének lehetőségét. A cseh miniszterelnök — országa, külpolitikai orientációjáról szólva — Csehország partnerei közt első helyen említette Szlovákiát. — Nem állítom, hogy Szlovákiával való viszonyunk mindig sima és teljesen konfliktusmentes lesz, de elsőrendű politikai érdekünk, hogy Szlovákia gazdaságilag virágozzon, és fenntartsa a politikai pluralizmust — mondta Václav Klaus. Szlovákia után a közvetlen szomszédokhoz fűződő viszony fontosságáról beszélt. — Németországon, Ausztrián és Lengyelországon kívül ide soroluk Magyarországot is — közölte. Szerinte az általa ismertetett kapcsolatrendszer mindegyik eleme a cseh külpolitika alapvető irányára, vagyis az európai integrációs politikára támaszkodik. Az európai együttműködés mellett külön szólt a kormányfő a világ több kulcsállamával, köztük elsősorban az Egyesült Államokkal ápolt kapcsolatok jelentőségéről. A képviselőház ülésére vendégként meghívták a volt Szövetségi Gyűlés összes képviselőjét, a prágai diplomáciai testület tagjait (akiknek sorában Magyarországot Varga György nagykövet képviselte), a cseh politikai és közélet neves személyiségeit. Jelen volt a volt csehszlovák külügyminiszter is. Pesti Hírlap 2. (152.) ÉVFOLYAM 1. SZÁM 1993. JANUÁR 2., SZOMBAT Határozott kéznyújtás Kezünket nyújtjuk a Cseh és a Szlovák Köztársaságnak az Európába vezető közös úton: az ajtó nyitva áll előttük — közölte Klaus Kinkel német külügyminiszter Cseh-Szlovákia kettészakadása alkalmából. Egyúttal bejelentette, hogy Németország január elsejével elismerte a Cseh és a Szlovák Köztársaságot, diplomáciai kapcsolatot létesítve velük: prágai miszsziója ezentúl csehországi nagykövetségként fog működni, pozsonyi konzulátusát pedig nagykövetségi rangra emelte. A miniszter sajnálatosnak mondta Cseh-Szlovákia felbomlását, ám méltatta, hogy a szétválás békés és rendezett körülmények közepette ment végbe. Kiemelte, hogy Bonn nem kivételez, mindkét államot támogatni kívánja. " Mindkét államot integrálni kell az európai intézmények hálózatába, és a még Csehszlovákiával kötött EK-társulási szerződés mindkét államra nézve érvényes — mondta. MEGJELENIK ALEXANDER DUBCEK ÉLETRAJZA Emlékek a prágai tavaszról Az Ohio Egyetemen tanító, cseh származású amerikai történész, Jiri Hochman bejelentette, hogy még a Dubceket ért közúti baleset előtt egy hónappal befejezték az 1968-as „prágai tavasz” egyik jelentős személyisége emlékiratainak összeállítását. Dubcek egy sor személyes jellegű, perdöntő bizonyítékot hagyott maga után jó néhány, minket is érintő részletkéntésben, például az 1968-as invázió kérdésében, a Kádárral folytatott beszélgetéseit illetően stb. HAJZER LAJOS A „szocializmusnak emberi arcot adni” megpróbáló Alexander Dubcek (1921—1992) emlékiratai A remények utolsónak halnak ki címen jelennek meg, várhatóan 10 nyelven, egy japán könyvkiadó cég gondozásában. A könyv tartalmazza majd azt az eddig még nem publikált vizsgálati kéziratanyagot is, ami leírja, miképp alázták meg az akkori szovjet vezetők — Leonyid Brezsnyev és Alekszej Koszigin — azt a Dubceket, akit a Varsói Szerződés tagállamai inváziója után, 1968 szeptemberében erőszakosan Moszkvába kényszerítettek „audienciára”. Hochman szerint a kézirat bemutatja Koszigin és Brezsnyev „stupiditását”, amikor azok — a kérések és a fenyegetések művészi váltogatásával — megpróbálták Dubceket rávenni arra, hogy velük együttműködjék. Dubceket 5 elnökségi taggal együtt először Lengyelországba vitték, majd Ukrajnába. Szeptember 23-án vezették kihallgatásra Brezsnyev és Koszigin elé, akik különféle szereposztásban léptek fel. Brezsnyevé volt az apáskodó szerep, míg Kosziginé a „kemény fiúé”. Dubcekkel be akarták ismertetni, hogy az 1968-as „csehszlovák invázióra" az ellenforradalom megfékezése céljából volt szükség. Ám ő visszautasította. Végül is az akkori csehszlovák vezetők közül utolsónak írta alá a moszkvai jegyzőkönyvet, ami lényegében a kapitulációval volt egyenértékű. A londoni The Sunday Times részleteket közölt már a közelmúltban is a Dubcekemlékiratokból, amelyekből megtudhatjuk, hogy Dubcek a „moszkvai út” előtt találkozott Kádárral is, aki egy augusztus 17-i beszélgetés során még említést sem tett egy várható Csehszlovákia elleni katonai agresszió lehetőségéről. .Amikor elbúcsúztunk, mondtam Kádárnak, hogy a reformjaink bírálata kezdettől fogva igazságtalan volt. Kádár rám nézett, és így reagált: — De ismered őket. Vagy nem?” — írja Dubcek az emlékirataiban. A Moszkvának való behódolás megtagadása következtében Dubceket „revizionizmusa miatt” kizárják a pártból és „hazaküldik” Szlovákiába, ahol 20 évig láncfűrészek javításával foglalkozott, mint erdei munkás. Szigorú rendőri felügyelet alatt állt. A postáját ellenőrizték, telefonjait lehallgatták. A családja nem utazhatott sehová. A rendőrség azt is megtiltotta neki, hogy látogatókat fogadjon, és hogy a régi kollégáival kapcsolatokat tartson fenn. Hochman azt állítja, Dubcek csak azért nem írta alá a Charta 77-nek a reformokhoz, a demokráciához való visszatérést tartalmazó felhívását, mert az sosem juthatott el hozzá... „Sose kételkedett abban, hogy igaza van-e, és nézetem szerint eljutott a kommunizmus megreformálásának a gondolatához, mert a luteranizmus szellemétől mélyen áthatott ember volt. Határozott moralitással bírt, aki úgy vélte, hogy a kereszténység alapeszméit össze lehet kötni a kommunizmussal” — nyilatkozta Hochman a Rudé Pravónak. SZLOVÁKIA A FRANCIA SAJTÓBAN Tekintélyuralmi kúra __________I.__________ A szlovákok máris beletörődtek abba, hogy tekintélyuralmi kúrán esnek át — írta a jelentős francia napilap, a Le Figaro a Csehország és Szlovákia szétválását elemző cikkében. Xavier Gautier, az írás szerzője szerint „Vladimír Meciar, a volt kommunista, máris kioktatja az értelmiséget és a sajtót”. — A nemzeti kisebbségeket nyugtalanítja a jövendőjük, mindenekelőtt a 600 ezer magyar nemzetiségű szlovákot, akikkel kapcsolatban a miniszterelnök máris kemény nyilatkozatokat tett — írta a francia napilap. — A bősi erőmű miatti vita változatlanul mérgezi Pozsony és Budapest viszonyát, noha elfogadták az európai közvetítést. A Le Quotidien de Paris a szétválást elemző írásában ugyancsak említést tett a szlovákiai magyar kisebbség kérdéséről, amely az újonnan létrejött állam lakosságának tíz százalékát érinti. A lap idézte Adam Cernynek, a Noviny című napilap kommentátorának a véleményét, amely szerint a magyar kisebbség „közvetlenül a föderáció megszűnte után célpontja lehet a szlovák miniszterelnök, Vladimír Meciar nacionalista kijelentéseinek”. Egy másik írásában a lap úgy vélekedett, hogy „a szlovák köztársaság semmit sem várhat szomszédaitól, Ukrajnától, ám mindenekelőtt Magyarországtól: a szlovákiai magyar kisebbség sorsa és a bősi erőmű változatlanul gondot jelent”. GEORGE BUSH AZ ÁRVAHÁZBAN Virágkoszorú és éhhalál Az éhínség által leginkább sújtott Szomáliai belső területek szívébe, Baidoa városába látogatott tegnap George Bush amerikai elnök. A Mogadishutól 300 kilométerrel nyugatra fekvő városban — ahol naponta száz ember pusztul el az éhezéstől és a járványoktól — az amerikai elnök egy árvaházat keresett fel, amelynek több mint hatszáz kis lakója a polgárháború és a nélkülözés következtében vesztette el hozzátartozóit. A gyermekek maguk barkácsolta ajándékkal és virágkoszorúval köszöntötték az amerikai elnököt. George Bush rövid beszédében azt ígérte a város lakosainak, hogy bár ő maga távozik posztjáról, az Egyesült Államok támogatása nem szűnik meg számukra. Baidoai látogatása után az elnök a Mogadishu közelében lévő Bell Doyle légi támaszpontra repült, ahol együtt költötte el az újévi ebédet az amerikai katonákkal. Közben az egyik Szomáliai frakció vezetője közölte, hogy a péntekre virradóra történt lövöldözést két rivális klán összetűzése okozta, és legkevesebb tizenheten vesztették életüket a tűzpárbajban. Mogadishuban egyébként tegnap reggel újra nyugalom uralkodott. Amerikai tengerészgyalogos elégtelenre vizsgázik türelemből és gyermekszeretetből FOTÓ: MTI KÜLFÖLDI KÉPSZERKESZTŐSÉG SZILVESZTERI RÖPPENTYŰ Trianon revíziója Egyes magyarországi politikai körök a trianoni szerződés revíziójára törekednek, és meg akarják változtatni a szlovák—magyar határt — jelentette ki néhány órával az önálló szlovák államiság létrejötte előtt, Pozsonyban tartott sajtóértekezletén Vladimír Meciar szlovák miniszterelnök. Meciar szerint ezek a körök azonos stratégiát követnek Románia, Szerbia és Ukrajna vonatkozásában is. A szlovák kormányfő a sajtóértekezleten, amelyről a CTK cseh hírügynökség számolt be, azt is megállapította, hogy a magyarországi szlovák kisebbséget megtizedelték. „Csupán néhányan vannak, akik hűségesek maradtak nemzetükhöz” — mondta. A kisebbségekkel való gyökeresen más bánásmód példájaként említette a szlovákiai magyarok jogi helyzetét, ami szerinte a nemzetközi jog által előírt szint fölött áll. Meciar (halvány) mosolya — mikrofonnal és címerrel fotó: mti CSEH-SZLOVÁKIA NINCS TÖBBÉ Az utolsó gongütés folytatás a 1. oldalról É éjfél előtt néhány perccel a cseh-szlovák televízió szilveszteri adásában Jan Strásky, az utolsó cseh-szlovák miniszterelnök búcsúztatta a közös államot. Ezután felhangzott a cseh-szlovák himnusz, majd az utolsó gongütés pillanatában — annyi más intézménnyel, szervezettel és magával a szövetségi állammal együtt — a föderációs tévécsatorna (FI) is eltűnt. A Szlovák Televízió lekapcsolódott az FI csatornáról, amelyet ezentúl a két köztársaság saját televíziója működtet. Csehországban az eddigi kettes műsor (ami korábban a cseh nemzeti adó volt) lett az egyes csatorna, a volt szövetségi F1 pedig a cseh tévé második csatornájaként üzemel. Éjfélkor a Ceskoslovensko rádió is beszüntette adását. Helyette Csehországban Radiozumal néven új rádióállomás kezdte meg működését. A cseh rádió külföldre sugárzott adásainak szerkesztősége hamarosan beindítja a szlovák nyelvű programot is. Pozsonyban a főtéren, valamint a várban egy perccel éjfél előtt levonták a csehszlovák lobogót, s felvonták a szlovák zászlót. Prágában ennek nem lett volna értelme: a cseh állam sajátjaként őrizte meg a háromszínű cseh-szlovák lobogót.