Pesti Hírlap, 1993. április (2. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-19 / 90. szám

2. (152.) ÉVFOLYAM 90. SZÁM 1993. ÁPRIUS 19., HÉTFŐ Pesti­ Hírlap * PRIVATIZÁCIÓS HÍREK — Dolgozók vásárolták meg az Építésügyi Tájékoz­tatási Központot. A vételár 62 millió 359 ezer forint volt. Az értékesítést a Macon Rt. me­nedzselte, és mintegy 4,5 mil­lió forint dolgozói kedvez­ményt tudott érvényesíteni. — Elkelt a Ventifilt Lég­­technikai Berendezések Gyá­rának állami üzletrésze. A tranzakció tanácsadója a Szi­multán Rt. volt, a vevő 82 mil­lió 220 ezer forintért jutott a tulajdonhoz.­­ A dolgozókból alakult csoport vásárolta meg az Elektro Komfort Szolgáltató Vállalatot. Az ÁVÜ-nek befi­zetett vételár 1 millió 806 ezer forint volt. A tranzakciót a Dunaholding menedzselte. — Az általános Értékfor­galmi Bank Rt. vállalkozási Irodája 61 millió 515 ezer fo­rintért értékesítette a Pest Megyei Szolgáltató és Csoma­goló Vállalatból alakult Kék­golyó Kft. állami tulajdonban lévő üzletrészét. — Hamarosan eldől, hogy ki lesz a Heves Megyei Állami Építőipari Vállalat privatizá­ciós tanácsadója. Az erre kiírt pályázat benyújtására nyitva álló idő 1993. április 13-án le­járt, az értékelés e napokban történik. — Eladta a Maszolg Kft. az Aphrodite Kft.-ben lévő ál­lami vagyonrészt. A tranzak­ció több mint 200 százalékos áron történt, az eladási ár 30 millió 50 ezer forint.­­ Nyilvános pályázaton értékesítette az ÁVÜ a Medi­cina Könyvkiadó Rt.-t. A tár­saság a dolgozók MRP-szer­­vezetének tulajdonába került. A vételhez Egzisztencia-hitelt is igénybe vettek, amit a Pos­tabank és Takarékpénztár Rt. folyósít a szervezetnek. A Me­­ dicina privatizációjával bizto­ sítottnak látszik a színvonalas egészségügyi és orvosi köny­vek kiadása.­­ A decentralizációs pri­vatizáció keretében a böhö­­nyei Állami Gazdaság értéke­sítette húsfeldolgozó üzemét, és eladott több szolgálati la­kást is. — Az Öreglaki Állami Gazdaság a társasággá törté­nő átalakulás, a decentralizá­ciós privatizációs folyamat ré­szeként értékesíti — a leendő jogutód társaság által nélkü­lözhető — egyes vagyontár­gyait, telephelyeit. E­gy most lezárt tárgyalássorozat ered­ményeként eladta egyik tehe­nészeti telepét. A Vityapusztai állattartó telep egy mezőgaz­dasági vállalkozó társaság tu­lajdona lett. Az új tulajdonos szerződéses kötelezettséggel átveszi a telepen alkalmazott 29 dolgozót. AZ IPAROS-ÉRDEKVÉDELEMBEN Lehetőségek és korlátok LB: A gazdasági törvénykezés összhangjának hiánya, az ipa­rosokat hátrányokkal sújtó szabályozások miatt az iparo­sok gazdasági teljesítménye tovább csökkent — állapította meg Szűcs György, az Ipartes­tületek Országos Szövetségé­nek elnöke a szövetség hét vé­gi országos küldöttgyűlésén. A gazdasági érdekképviselet kétnapos tanácskozásán átte­kintették az elmúlt év sikereit, kudarcait, és szó volt az ez évi cselekvési programról is. Elhangzott, tisztában van­nak saját lehetőségeikkel és korlátaikkal, mert bár voltak eredmények, még mindig előfordult, hogy hiába fogal­mazták meg, s jutatták el ész­revételeiket, érveiket az ille­tékesekhez. A máról szólva hozzátették: az IPOSZ szak­emberei április végéig kidol­gozzák és nyilvánosságra hoz­zák saját, átfogó gazdasági programjukat. A következő választásokon induló pártok közül pedig — bár a szövetség továbbra is pártsemleges ma­rad — azokkal keresi majd az együttműködés lehetőségeit, akik elfogadják ezt a progra­mot és hajlandók a kisiparo­sok érdekeiért szavukat hal­latni. Idei feladataik között tart­ják számon az egyéni vállal­kozókról, illetve a szakképzés­ről szóló törvény előkészítésé­ben való részvételt, s újfent sürgették a kamarai törvény mielőbbi elfogadását. Szeret­nék elérni azt is, hogy a kis­ipar — korábbi versenyhátrá­nyát legyőzve — minél széle­sebb körben kapcsolódhassék be a hazai privatizációba. A közgyűlés résztvevői megtudhatták azt is: ha a kis­vállalkozók tervezett bankjá­nak, a Primusnak létrehozása egyelőre késik is, az IPOSZ­­Signal Biztosító várhatóan jú­niustól megkezdi működését. Az év végéig termékbiztosítás­sal, jövőre pedig már vagyon­biztosítással is az iparosság rendelkezésére áll majd. ALITALIA—MALÉV Közös stratégiai döntések MTI • Azt követően, hogy az olasz trösztellenes versenyhi­vatal megadta a hozzájárulá­sát az Alitalia és a Malév rész­leges házasságához, a Malév és az Állami Vagyonkezelő Rt. vezetőiből álló küldöttség ér­kezett a hét végén Rómába, hogy megtárgyalja az Alitaliá­­val a szerződés érvénybe lép­tetését. Az állami tulajdonban lévő olasz Alitalia — Európa ne­gyedik legnagyobb légitársa­sága — mint ismeretes, 77 mil­lió dollárért megvette a Malév 30 százalékát. További 5 szá­zalék tulajdonrész jutott a Si­­mest kelet-európai befekteté­seket támogató olasz pénzin­tézetnek. Az olasz fél beleszólást kap a Malév stratégiai döntéseibe, s szoros munkamegosztást kí­ván kialakítani a magyar légi­­társasággal a meglévő járatok összevonásával és új járatok kialakításával, köztük a Buda­pest—Róma—New York út­vonalon. A Malév illetékesei el­mondták, elégedettek, hogy elhárultak az utolsó akadá­lyok is, és életbe léphet a mindkét fél számára előnyös megállapodás. Az Alitalia ga­ranciát ad ahhoz, hogy a Ma­lév megvehessen két Boe­ing—767 típusú korszerű re­pülőgépet a tengerentúli já­ratok céljára. Az olasz versenyhivatal a hozzájáruláshoz kötelezett­ségvállalást kért a felektől, hogy nem akadályozzák eset­leges harmadik légitársaság megjelenését a Budapest— Róma és Budapest—Milánó útvonalon. Ezt minden érin­tett fél megadta. A szerződés véglegesítésére és a két légi­­társaság közötti szoros együtt­működés megkezdésére ma, ünnepélyes ceremónia kere­tében kerül sor Budapesten. ÉBER VÁMOSOK A HÚSFRONTON A blokád oka: túltermelés Sir Leon Brittan, az Európai Közösség külkereskedelmi kapcsolataiért felelős biztosa, ma Washingtonban Mi­ckey Kantorral, az amerikai kormány megbízottjával tárgyal, hogy a két földrész között hol magas hullámo­kat verő, hol átmenetileg csendesedő kereskedelmi há­borúnak — valahogy — véget vethessen. MÉCS LÁSZLÓ, BRÜSSZEL A 12-ek pénzügyminiszterei — ugyancsak ma Luxem­burgban — az Európai Sza­badkereskedelmi Társulás (AESE) tagállamainak pénz­ügyi szakembereivel tanács­koznak. Juhász Endre, a Nemzetkö­zi Gazdasági Kapcsolatok Mi­nisztériumának államtitkára Brüsszelben próbálja meg­győzni az illetékeseket, hogy tegyék semmissé a magyar húsimportot árpilis 7-e óta sújtó tilalmat. A felsorolt három nemzet­közi tárgyalást — fölösleges lenne tagadni — az általános gazdasági krízis teszi szüksé­gessé. Önámítás lenne arra számítani, hogy a válságra a Washingtonban, Luxem­burgban és a Brüsszelben kö­télhúzók most egyszeriben gyógyírt fognak találni. Lehe­tetlen. Minket jelenleg a húsblo­kád érint legközelebbről, s éppen ezért a legkellemetle­nebbül.Termelőink—ameny­­nyiben Juhász Endre nem tudja a brüsszelieket meg­győzni — hamarosan közel 25 millió dollár bevételtől es­nek el. A hazánkat sújtó élőállat- és húsbeviteli tilalmat — mint az tudott — az Európai Kö­zösség egészségügyi bizottsá­ga javasolta Brüsszelnek. Ez a bizottság holnap tart a belga fővárosban újabb tanácsülést, amelyen a kiszivárgott hírek szerint, ha fel nem is oldja, de a blokád Magyarországra vo­natkozó határozatát módosí­tani fogja. A nyugati sajtó a kérdés egészségügyi problémáját nem vitatja. Viszont, hivat­kozva az EK brüsszeli bizott­ságának az utóbbi hónapok­ban oly sokat emlegetett, kö­telezően nyílt politikai vonal­­vezetésére, követeli a húsblo­kádot kiváltott „más” ténye­zők kimondását is. A Közösség tagállamai a túltermelés súlyos következ­ményeit viselik. Azt tehát, hogy nem kell a közép- és ke­let-európai országok termé­ke, képmutatás lenne tagad­ni. Az is vitathatatlan, hogy a 12-ek agrárpolitikája — ép­pen a kényszer miatt — a múltban kevésbé, napjaink­ban egyre keményebb pro­tekcionizmusra támaszkodik. Viszont, azt sem szabad el­felejtenünk, hogy akadt pél­da, amikor a szigorú, de elfo­gadott játékszabályokat nem­csak az F.K, hanem a mi „ügyeskedőink” rúgták fel. Az antwerpeni vámosok ébersé­gén, rövid időn belül három­szor akadt fenn olyan magyar hamis fuvarlevéllel utazó hússzállítmány, amely döm­pingáron került volna a belga és a holland feketepiacra. Érvek, ellenérvek... a ma­gyar államtitkárnak lesz mit mondania és hallania is. Folyamatos termékfejlesztés MUNKATÁRSUNKTÓL Az idei tavaszon nemcsak az öl­tözködésben, hanem a smink­divatban is a hatvanas évek kö­szönnek vissza — hallottuk az immár két éve a magyar piacon is jelen lévő Oriflame cég mi­nap rendezett, az újdonságokat is felvonultató termékbemuta­tóján. A svédek által 1967-ben ala­pított nemzetközi holding máig őrzi a hagyományos skandináv természetszemléletet, s ezt ké­szítményei is híven tükrözik, amelyeket az írországi kutatóla­boratóriumban folyamatosan fejlesztenek. Az 1982 óta a londoni tőzs­dén is jegyzett, a világ 37 orszá­gában — az amerikai konti­nenstől a távol-keleti országo­kig egyaránt — 105 ezer tanács­adóval jelen lévő vállalkozás az 1990-es évek elején kezdett ter­jeszkedni a kelet-európai pia­con. Magyarországon még 1991 áprilisában vetették meg lábukat. Az ügynöki hálózat gyors kiépítését követően már az első évben 560 millió forintos forgalmat bonyolítottak le. A ta­pasztalatok azt mutatják, a di­rekt, azaz közvetlen, szakkép­zett tanácsadókon keresztül történő értékesítési módszer bevált: sikert aratott a vásárlók körében, míg egyúttal több ezer ember számára biztosít munka­­lehetőséget. ­ A kárpótlási összesítés MTI • A vagyoni kárpótlás ke­retében április közepéig már több mint 600 ezer ügyben döntöttek a kárpótlási hivata­lok. Mintegy 37 milliárd fo­rint értékű kárpótlási jegyet és 2 milliárd forintnyi utal­ványt adtak ki. Mint Sepsey Tamás, az Országos Kárren­dezési és Kárpótlási Hivatal elnöke elmondta: jól halad a politikai üldözöttek kárpótlá­sa is. A politikai üldöztetésük miatt kárpótoltaknak már mintegy 5,5-6 milliárd forint értékű kárpótlási jegyet folyó­sítottak. Nehézséget okoznak azonban a hivatalnak a hibás kérelmek. Eddig 20 ezret kel­lett visszaküldeni adatkiegé­szítésre, és 10 ezer kérelem­nél az ügyfél megkeresése nélkül, a Honvédség Közpon­ti Levéltárának információi alapján hajtották végre a javí­tásokat. A politikai üldözöttek kárpótlásánál egyébként 1992. november 2-ától számí­tott 9 hónapon belül köteles meghozni a határozatokat a hivatal, ez a határidő azonban nem minden ügyben tartha­tó. Nyugdíjkiegészítésről már 258 ezer esetben hoztak hatá­rozatot a kárpótlási hivatalok. A kérelmek azonban folyama­tosan érkeznek, hiszen ezek­nek nincs végső beadási ha­táridejük. Közel 14-15 ezer kérelem érkezett a hivatalhoz a Rákosi-korszak munkaszol­gálatosaitól, akik január else­jétől adhatják be kérelmeiket. Közöttük is sok a hibás folya­modvány. Számos kérelmező megfeledkezik arról, hogy nyugdíjkiegészítésre csak a politikai okból munkaszolgá­latra besorozottak jogosultak. A kárpótlási földárverése­ken hasznosított aranykorona értéke meghaladja a 6 milliót, és már közel 65 ezer kárpó­tolt szerzett földet az árveré­seken. A megyékben havonta több mint egymillió aranyko­rona értékű földet árverez­nek. A földárverések ütemét azonban visszafogja, hogy a földhivataloknak nincs ele­gendő kapacitása földmérés­re. Precíz földkimérés nélkül pedig a kárpótlási hivatal munkatársai nem rendezik meg az árveréseket. Gondot okoz a kárpótlási hivatalok­nak, hogy a legjobb szakem­berek a fokozott munkatem­pó és a sokkal jobb anyagi jut­tatást ígérő állásajánlatok mi­att csak nehezen tarthatók meg. Ennek ellenére Sepsey Tamás szerint őszre lebonyo­lódhat az árverések többsége. AGGÓDIK A ROMÁN TÁRSADALOM Májusi árrobbanás előtt GÁLFY CSABA, CSÍKSZEREDA Romániában rendkívüli ag­godalom tölti el a lakosságot a május 1-jétől érvénybe lépő áremelkedések miatt. Az em­lített időponttól ugyanis meg­szűnik az élelmiszer-ipari és más termékek, illetve szolgál­tatások állami ártámogatása, s ennek egyenes következmé­nye az a drágulássorozat, amely elérheti a több száz szá­zalékot is. A hamarosan valósággá váló, rettegett fordulat hátte­réről nyilatkozott a közvéle­ménynek Dan Mircea Popescu román munkaügyi és társada­lombiztosítási miniszter.­­ Az állami szubvenciók megszüntetése a reformfolya­mat egyik velejárója és vitat­hatatlan bizonyítéka annak, hogy Romániában halad a re­form. Az állami ártámogatás megszüntetésének gyakorla­tát a román kormány straté­giája is tartalmazza, tehát benne van a programunkban. Kinyilvánítjuk politikai óha­junkat, hogy mindent a terv szerint valósítsunk meg. A szubvenciók megvonásával a román gazdaságba is belép a valóság. Ez az a pillanat, ami­kor mindegyik gazdasági egy­ség nagyon pontosan megis­merheti, hogy melyek is a reális termelési költségek, és többé nem számíthat az álla­mi szubvencióra. És ugyanak­kor a fogyasztó is pontosan megtudja, hogy mi a termé­kek és szolgáltatások igazi ér­téke. Más szóval, minden ter­mék az igazi árával jut piacra. Az állami ártámogatás kiikta­tása egyik fő eszköz a korrup­ció, a spekuláció megfékezé­sében. A dolog másik vetülete az állami költségvetés teher­mentesítése. Az ártámogatás ugyanis több száz milliárd lejt emésztett fel... A május 1-je utáni támoga­tásmegvonás elsősorban az energiatermelést, az energia­­hordozókat érinti, s ezzel együtt jár a szállítás is. Másik kategória a kenyér, aztán a tej, a tejpor, a vaj. A lakosság, sajnos, rosszul ismeri a leen­dő új helyzetet. Nem minden­ki tudja, hogy az állam 100 százalékban pótolja az ártá­mogatás megszüntetésében érintett termékek áremelke­dését. Ha például a 20 lejes kenyér 90 lej lesz, akkor azt a 70 lej különbséget az állam fi­zetéspótlékkal egyenlíti ki. Ugyanígy a többi terméknél is, figyelembe véve az egy főre eső átlagfogyasztást. Fizetett alkalmazottaknál körülbelül 6 ezer lej, nyugdíjasoknál kö­rülbelül 5 ezer lej lesz ez a pénzösszeg. Nyilván, sok más — eddig sem szubvencionált — terméknél is elkerülhetet­len lesz az áremelkedés. Ezek kiegyenlítésére 5,8-6,4 száza­lékos béremelést tervezünk... A tárgyalások folytatódnak a szakszervetek képviselőivel, az említett összegek nem vég­legesek. De a lakosságnak meg kell értenie, hogy a szub­venciók visszavonásából ere­dő drágulások egyensúlyozá­sára kiutalandó pénzösszegek azonosak, nem függenek a bérek vagy a nyugdíjak nagy­ságától... Az említett intézkedések­kel egy időben majdnem két­szeresére növekedik a gyer­mektáppénz összege is, amely eléri majd a havi 2800 lejt. PARAZS A TŰZ UTÁN Állami támogatásra pályáztak Ajkán K.BRÁZ JÁNOS Mintegy tízmillió forint kárt okozott Ajka városnak a szil­veszter éjjeli „pokoli torony”. A tízemeletes magasház ki­gyulladása pontos körülmé­nyeinek kiderítése és a károk felmérése azért húzódott idá­ig — nyilatkozta dr. Cserfán János polgármester —, mivel mind a biztosítók, mind a rendőrség, tűzoltóság külön­­külön, alapos kivizsgálással igyekezett fényt deríteni a megye történetében példát­lan tűzesetre. ,A város ilyen káresetre nem tervezett rend­kívüli kiadást, pénze nincs a károk fedezésére" —jelentet­te ki a polgármester, hozzáté­ve, hogy az indokolt műszaki vizsgálatok elvégzésére 3,8 mil­lió forintot költenek. Egy múlt évi törvény adta lehető­ség alapján most pályázattal fordultak a Pénzügy-, illetve Belügyminisztériumhoz a becslések szerint tízmillió fo­rintnyi kárérték megtérítésé­re. Ez a hónapok múltán is parázsló ajkai városgazdálko­dási tűzfészek már csak azért is várja a költségvetés „tűzol­tómunkáját”, mivel a megyé­ben a városban és környékén a legnagyobb a munkanélkü­liség. Jelenleg mintegy négy és fél ezer az állástalanok szá­ma. Az ajkai épülettűz követ­kezményeinek felszámolását és a kárvallott családok lakás­­helyzetének megoldását egyébként az is bonyolítja, hogy érzelmi okokra, az el­szenvedett sokkra hivatkozva a tulajdonosok, lakásbérlők nem akarnak visszaköltözni a felújítandó lakásokba. — Annyi biztos, hogy az önkormányzat saját anyagi le­hetőségeiből nem tudja hely­reállítani a megrongálódott kilenc lakást. Nekem köteles­ségem minden lehetőség megragadása a kárrendezés anyagi alapjainak megterem­tésére — szögezte le Csertán János. — Ezért nyújtottunk be pályázatot a Belügyminisz­tériumba. GAZDASGG 7

Next