Pesti Hírlap, 1993. április (2. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-19 / 90. szám
2. (152.) ÉVFOLYAM 90. SZÁM 1993. ÁPRIUS 19., HÉTFŐ Pesti Hírlap * PRIVATIZÁCIÓS HÍREK — Dolgozók vásárolták meg az Építésügyi Tájékoztatási Központot. A vételár 62 millió 359 ezer forint volt. Az értékesítést a Macon Rt. menedzselte, és mintegy 4,5 millió forint dolgozói kedvezményt tudott érvényesíteni. — Elkelt a Ventifilt Légtechnikai Berendezések Gyárának állami üzletrésze. A tranzakció tanácsadója a Szimultán Rt. volt, a vevő 82 millió 220 ezer forintért jutott a tulajdonhoz. A dolgozókból alakult csoport vásárolta meg az Elektro Komfort Szolgáltató Vállalatot. Az ÁVÜ-nek befizetett vételár 1 millió 806 ezer forint volt. A tranzakciót a Dunaholding menedzselte. — Az általános Értékforgalmi Bank Rt. vállalkozási Irodája 61 millió 515 ezer forintért értékesítette a Pest Megyei Szolgáltató és Csomagoló Vállalatból alakult Kékgolyó Kft. állami tulajdonban lévő üzletrészét. — Hamarosan eldől, hogy ki lesz a Heves Megyei Állami Építőipari Vállalat privatizációs tanácsadója. Az erre kiírt pályázat benyújtására nyitva álló idő 1993. április 13-án lejárt, az értékelés e napokban történik. — Eladta a Maszolg Kft. az Aphrodite Kft.-ben lévő állami vagyonrészt. A tranzakció több mint 200 százalékos áron történt, az eladási ár 30 millió 50 ezer forint. Nyilvános pályázaton értékesítette az ÁVÜ a Medicina Könyvkiadó Rt.-t. A társaság a dolgozók MRP-szervezetének tulajdonába került. A vételhez Egzisztencia-hitelt is igénybe vettek, amit a Postabank és Takarékpénztár Rt. folyósít a szervezetnek. A Me dicina privatizációjával bizto sítottnak látszik a színvonalas egészségügyi és orvosi könyvek kiadása. A decentralizációs privatizáció keretében a böhönyei Állami Gazdaság értékesítette húsfeldolgozó üzemét, és eladott több szolgálati lakást is. — Az Öreglaki Állami Gazdaság a társasággá történő átalakulás, a decentralizációs privatizációs folyamat részeként értékesíti — a leendő jogutód társaság által nélkülözhető — egyes vagyontárgyait, telephelyeit. Egy most lezárt tárgyalássorozat eredményeként eladta egyik tehenészeti telepét. A Vityapusztai állattartó telep egy mezőgazdasági vállalkozó társaság tulajdona lett. Az új tulajdonos szerződéses kötelezettséggel átveszi a telepen alkalmazott 29 dolgozót. AZ IPAROS-ÉRDEKVÉDELEMBEN Lehetőségek és korlátok LB: A gazdasági törvénykezés összhangjának hiánya, az iparosokat hátrányokkal sújtó szabályozások miatt az iparosok gazdasági teljesítménye tovább csökkent — állapította meg Szűcs György, az Ipartestületek Országos Szövetségének elnöke a szövetség hét végi országos küldöttgyűlésén. A gazdasági érdekképviselet kétnapos tanácskozásán áttekintették az elmúlt év sikereit, kudarcait, és szó volt az ez évi cselekvési programról is. Elhangzott, tisztában vannak saját lehetőségeikkel és korlátaikkal, mert bár voltak eredmények, még mindig előfordult, hogy hiába fogalmazták meg, s jutatták el észrevételeiket, érveiket az illetékesekhez. A máról szólva hozzátették: az IPOSZ szakemberei április végéig kidolgozzák és nyilvánosságra hozzák saját, átfogó gazdasági programjukat. A következő választásokon induló pártok közül pedig — bár a szövetség továbbra is pártsemleges marad — azokkal keresi majd az együttműködés lehetőségeit, akik elfogadják ezt a programot és hajlandók a kisiparosok érdekeiért szavukat hallatni. Idei feladataik között tartják számon az egyéni vállalkozókról, illetve a szakképzésről szóló törvény előkészítésében való részvételt, s újfent sürgették a kamarai törvény mielőbbi elfogadását. Szeretnék elérni azt is, hogy a kisipar — korábbi versenyhátrányát legyőzve — minél szélesebb körben kapcsolódhassék be a hazai privatizációba. A közgyűlés résztvevői megtudhatták azt is: ha a kisvállalkozók tervezett bankjának, a Primusnak létrehozása egyelőre késik is, az IPOSZSignal Biztosító várhatóan júniustól megkezdi működését. Az év végéig termékbiztosítással, jövőre pedig már vagyonbiztosítással is az iparosság rendelkezésére áll majd. ALITALIA—MALÉV Közös stratégiai döntések MTI • Azt követően, hogy az olasz trösztellenes versenyhivatal megadta a hozzájárulását az Alitalia és a Malév részleges házasságához, a Malév és az Állami Vagyonkezelő Rt. vezetőiből álló küldöttség érkezett a hét végén Rómába, hogy megtárgyalja az Alitaliával a szerződés érvénybe léptetését. Az állami tulajdonban lévő olasz Alitalia — Európa negyedik legnagyobb légitársasága — mint ismeretes, 77 millió dollárért megvette a Malév 30 százalékát. További 5 százalék tulajdonrész jutott a Simest kelet-európai befektetéseket támogató olasz pénzintézetnek. Az olasz fél beleszólást kap a Malév stratégiai döntéseibe, s szoros munkamegosztást kíván kialakítani a magyar légitársasággal a meglévő járatok összevonásával és új járatok kialakításával, köztük a Budapest—Róma—New York útvonalon. A Malév illetékesei elmondták, elégedettek, hogy elhárultak az utolsó akadályok is, és életbe léphet a mindkét fél számára előnyös megállapodás. Az Alitalia garanciát ad ahhoz, hogy a Malév megvehessen két Boeing—767 típusú korszerű repülőgépet a tengerentúli járatok céljára. Az olasz versenyhivatal a hozzájáruláshoz kötelezettségvállalást kért a felektől, hogy nem akadályozzák esetleges harmadik légitársaság megjelenését a Budapest— Róma és Budapest—Milánó útvonalon. Ezt minden érintett fél megadta. A szerződés véglegesítésére és a két légitársaság közötti szoros együttműködés megkezdésére ma, ünnepélyes ceremónia keretében kerül sor Budapesten. ÉBER VÁMOSOK A HÚSFRONTON A blokád oka: túltermelés Sir Leon Brittan, az Európai Közösség külkereskedelmi kapcsolataiért felelős biztosa, ma Washingtonban Mickey Kantorral, az amerikai kormány megbízottjával tárgyal, hogy a két földrész között hol magas hullámokat verő, hol átmenetileg csendesedő kereskedelmi háborúnak — valahogy — véget vethessen. MÉCS LÁSZLÓ, BRÜSSZEL A 12-ek pénzügyminiszterei — ugyancsak ma Luxemburgban — az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (AESE) tagállamainak pénzügyi szakembereivel tanácskoznak. Juhász Endre, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának államtitkára Brüsszelben próbálja meggyőzni az illetékeseket, hogy tegyék semmissé a magyar húsimportot árpilis 7-e óta sújtó tilalmat. A felsorolt három nemzetközi tárgyalást — fölösleges lenne tagadni — az általános gazdasági krízis teszi szükségessé. Önámítás lenne arra számítani, hogy a válságra a Washingtonban, Luxemburgban és a Brüsszelben kötélhúzók most egyszeriben gyógyírt fognak találni. Lehetetlen. Minket jelenleg a húsblokád érint legközelebbről, s éppen ezért a legkellemetlenebbül.Termelőink—amenynyiben Juhász Endre nem tudja a brüsszelieket meggyőzni — hamarosan közel 25 millió dollár bevételtől esnek el. A hazánkat sújtó élőállat- és húsbeviteli tilalmat — mint az tudott — az Európai Közösség egészségügyi bizottsága javasolta Brüsszelnek. Ez a bizottság holnap tart a belga fővárosban újabb tanácsülést, amelyen a kiszivárgott hírek szerint, ha fel nem is oldja, de a blokád Magyarországra vonatkozó határozatát módosítani fogja. A nyugati sajtó a kérdés egészségügyi problémáját nem vitatja. Viszont, hivatkozva az EK brüsszeli bizottságának az utóbbi hónapokban oly sokat emlegetett, kötelezően nyílt politikai vonalvezetésére, követeli a húsblokádot kiváltott „más” tényezők kimondását is. A Közösség tagállamai a túltermelés súlyos következményeit viselik. Azt tehát, hogy nem kell a közép- és kelet-európai országok terméke, képmutatás lenne tagadni. Az is vitathatatlan, hogy a 12-ek agrárpolitikája — éppen a kényszer miatt — a múltban kevésbé, napjainkban egyre keményebb protekcionizmusra támaszkodik. Viszont, azt sem szabad elfelejtenünk, hogy akadt példa, amikor a szigorú, de elfogadott játékszabályokat nemcsak az F.K, hanem a mi „ügyeskedőink” rúgták fel. Az antwerpeni vámosok éberségén, rövid időn belül háromszor akadt fenn olyan magyar hamis fuvarlevéllel utazó hússzállítmány, amely dömpingáron került volna a belga és a holland feketepiacra. Érvek, ellenérvek... a magyar államtitkárnak lesz mit mondania és hallania is. Folyamatos termékfejlesztés MUNKATÁRSUNKTÓL Az idei tavaszon nemcsak az öltözködésben, hanem a sminkdivatban is a hatvanas évek köszönnek vissza — hallottuk az immár két éve a magyar piacon is jelen lévő Oriflame cég minap rendezett, az újdonságokat is felvonultató termékbemutatóján. A svédek által 1967-ben alapított nemzetközi holding máig őrzi a hagyományos skandináv természetszemléletet, s ezt készítményei is híven tükrözik, amelyeket az írországi kutatólaboratóriumban folyamatosan fejlesztenek. Az 1982 óta a londoni tőzsdén is jegyzett, a világ 37 országában — az amerikai kontinenstől a távol-keleti országokig egyaránt — 105 ezer tanácsadóval jelen lévő vállalkozás az 1990-es évek elején kezdett terjeszkedni a kelet-európai piacon. Magyarországon még 1991 áprilisában vetették meg lábukat. Az ügynöki hálózat gyors kiépítését követően már az első évben 560 millió forintos forgalmat bonyolítottak le. A tapasztalatok azt mutatják, a direkt, azaz közvetlen, szakképzett tanácsadókon keresztül történő értékesítési módszer bevált: sikert aratott a vásárlók körében, míg egyúttal több ezer ember számára biztosít munkalehetőséget. A kárpótlási összesítés MTI • A vagyoni kárpótlás keretében április közepéig már több mint 600 ezer ügyben döntöttek a kárpótlási hivatalok. Mintegy 37 milliárd forint értékű kárpótlási jegyet és 2 milliárd forintnyi utalványt adtak ki. Mint Sepsey Tamás, az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal elnöke elmondta: jól halad a politikai üldözöttek kárpótlása is. A politikai üldöztetésük miatt kárpótoltaknak már mintegy 5,5-6 milliárd forint értékű kárpótlási jegyet folyósítottak. Nehézséget okoznak azonban a hivatalnak a hibás kérelmek. Eddig 20 ezret kellett visszaküldeni adatkiegészítésre, és 10 ezer kérelemnél az ügyfél megkeresése nélkül, a Honvédség Központi Levéltárának információi alapján hajtották végre a javításokat. A politikai üldözöttek kárpótlásánál egyébként 1992. november 2-ától számított 9 hónapon belül köteles meghozni a határozatokat a hivatal, ez a határidő azonban nem minden ügyben tartható. Nyugdíjkiegészítésről már 258 ezer esetben hoztak határozatot a kárpótlási hivatalok. A kérelmek azonban folyamatosan érkeznek, hiszen ezeknek nincs végső beadási határidejük. Közel 14-15 ezer kérelem érkezett a hivatalhoz a Rákosi-korszak munkaszolgálatosaitól, akik január elsejétől adhatják be kérelmeiket. Közöttük is sok a hibás folyamodvány. Számos kérelmező megfeledkezik arról, hogy nyugdíjkiegészítésre csak a politikai okból munkaszolgálatra besorozottak jogosultak. A kárpótlási földárveréseken hasznosított aranykorona értéke meghaladja a 6 milliót, és már közel 65 ezer kárpótolt szerzett földet az árveréseken. A megyékben havonta több mint egymillió aranykorona értékű földet árvereznek. A földárverések ütemét azonban visszafogja, hogy a földhivataloknak nincs elegendő kapacitása földmérésre. Precíz földkimérés nélkül pedig a kárpótlási hivatal munkatársai nem rendezik meg az árveréseket. Gondot okoz a kárpótlási hivataloknak, hogy a legjobb szakemberek a fokozott munkatempó és a sokkal jobb anyagi juttatást ígérő állásajánlatok miatt csak nehezen tarthatók meg. Ennek ellenére Sepsey Tamás szerint őszre lebonyolódhat az árverések többsége. AGGÓDIK A ROMÁN TÁRSADALOM Májusi árrobbanás előtt GÁLFY CSABA, CSÍKSZEREDA Romániában rendkívüli aggodalom tölti el a lakosságot a május 1-jétől érvénybe lépő áremelkedések miatt. Az említett időponttól ugyanis megszűnik az élelmiszer-ipari és más termékek, illetve szolgáltatások állami ártámogatása, s ennek egyenes következménye az a drágulássorozat, amely elérheti a több száz százalékot is. A hamarosan valósággá váló, rettegett fordulat hátteréről nyilatkozott a közvéleménynek Dan Mircea Popescu román munkaügyi és társadalombiztosítási miniszter. Az állami szubvenciók megszüntetése a reformfolyamat egyik velejárója és vitathatatlan bizonyítéka annak, hogy Romániában halad a reform. Az állami ártámogatás megszüntetésének gyakorlatát a román kormány stratégiája is tartalmazza, tehát benne van a programunkban. Kinyilvánítjuk politikai óhajunkat, hogy mindent a terv szerint valósítsunk meg. A szubvenciók megvonásával a román gazdaságba is belép a valóság. Ez az a pillanat, amikor mindegyik gazdasági egység nagyon pontosan megismerheti, hogy melyek is a reális termelési költségek, és többé nem számíthat az állami szubvencióra. És ugyanakkor a fogyasztó is pontosan megtudja, hogy mi a termékek és szolgáltatások igazi értéke. Más szóval, minden termék az igazi árával jut piacra. Az állami ártámogatás kiiktatása egyik fő eszköz a korrupció, a spekuláció megfékezésében. A dolog másik vetülete az állami költségvetés tehermentesítése. Az ártámogatás ugyanis több száz milliárd lejt emésztett fel... A május 1-je utáni támogatásmegvonás elsősorban az energiatermelést, az energiahordozókat érinti, s ezzel együtt jár a szállítás is. Másik kategória a kenyér, aztán a tej, a tejpor, a vaj. A lakosság, sajnos, rosszul ismeri a leendő új helyzetet. Nem mindenki tudja, hogy az állam 100 százalékban pótolja az ártámogatás megszüntetésében érintett termékek áremelkedését. Ha például a 20 lejes kenyér 90 lej lesz, akkor azt a 70 lej különbséget az állam fizetéspótlékkal egyenlíti ki. Ugyanígy a többi terméknél is, figyelembe véve az egy főre eső átlagfogyasztást. Fizetett alkalmazottaknál körülbelül 6 ezer lej, nyugdíjasoknál körülbelül 5 ezer lej lesz ez a pénzösszeg. Nyilván, sok más — eddig sem szubvencionált — terméknél is elkerülhetetlen lesz az áremelkedés. Ezek kiegyenlítésére 5,8-6,4 százalékos béremelést tervezünk... A tárgyalások folytatódnak a szakszervetek képviselőivel, az említett összegek nem véglegesek. De a lakosságnak meg kell értenie, hogy a szubvenciók visszavonásából eredő drágulások egyensúlyozására kiutalandó pénzösszegek azonosak, nem függenek a bérek vagy a nyugdíjak nagyságától... Az említett intézkedésekkel egy időben majdnem kétszeresére növekedik a gyermektáppénz összege is, amely eléri majd a havi 2800 lejt. PARAZS A TŰZ UTÁN Állami támogatásra pályáztak Ajkán K.BRÁZ JÁNOS Mintegy tízmillió forint kárt okozott Ajka városnak a szilveszter éjjeli „pokoli torony”. A tízemeletes magasház kigyulladása pontos körülményeinek kiderítése és a károk felmérése azért húzódott idáig — nyilatkozta dr. Cserfán János polgármester —, mivel mind a biztosítók, mind a rendőrség, tűzoltóság különkülön, alapos kivizsgálással igyekezett fényt deríteni a megye történetében példátlan tűzesetre. ,A város ilyen káresetre nem tervezett rendkívüli kiadást, pénze nincs a károk fedezésére" —jelentette ki a polgármester, hozzátéve, hogy az indokolt műszaki vizsgálatok elvégzésére 3,8 millió forintot költenek. Egy múlt évi törvény adta lehetőség alapján most pályázattal fordultak a Pénzügy-, illetve Belügyminisztériumhoz a becslések szerint tízmillió forintnyi kárérték megtérítésére. Ez a hónapok múltán is parázsló ajkai városgazdálkodási tűzfészek már csak azért is várja a költségvetés „tűzoltómunkáját”, mivel a megyében a városban és környékén a legnagyobb a munkanélküliség. Jelenleg mintegy négy és fél ezer az állástalanok száma. Az ajkai épülettűz következményeinek felszámolását és a kárvallott családok lakáshelyzetének megoldását egyébként az is bonyolítja, hogy érzelmi okokra, az elszenvedett sokkra hivatkozva a tulajdonosok, lakásbérlők nem akarnak visszaköltözni a felújítandó lakásokba. — Annyi biztos, hogy az önkormányzat saját anyagi lehetőségeiből nem tudja helyreállítani a megrongálódott kilenc lakást. Nekem kötelességem minden lehetőség megragadása a kárrendezés anyagi alapjainak megteremtésére — szögezte le Csertán János. — Ezért nyújtottunk be pályázatot a Belügyminisztériumba. GAZDASGG 7