Pesti Hírlap, 1993. április (2. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-10 / 84. szám
8)GAZDASÁG VÁLLALKOZÁSOK NEMZETISÉGI ÖSSZEFOGÁSSAL A sült galamb nem repül Nem elég ölbe tett kézzel a sült galambra várni, egy kisebbségi szervezet nem alapozhatja munkáját, jövőjét csak arra, amit az államtól kap — vallja Mijo Karagics, a Magyaroszági Horvátok Szövetségének főtitkára. Álláspontjának gyakorlati megjelenési formája a tavaly májusban létrehozott Horvát Business Center. Az alaptőke részben magánerőből — Antun Vidicsnek, az ötlet egyik gazdájának és kimunkálójának vagyona — részben a szövetségi kasszából állt össze. LACHOVSZKY BEA — A háború első időszakát magam is Horvátországban éltem át, igyekeztem segíteni, szervezni. Amikor később már kialakultak a frontok, úgy gondoltam, ha a gazdasági élet fellendítésével, a gazdasági kapcsolatok újraélesztésével próbálkozom. A háborút ugyanis alaposan megsínylették a magyar—horvát gazdasági kapcsolatok, ami persze érthető, hiszen korábban, a Jugoszlávia és Magyarország közötti gazdasági kapcsolatokban a szerbek vitték a prímet. Az együttműködés új formáinak felkutatása volt az elsődleges célunk — emlékszik a kezdetekre Antun Vidics. Először felmérték, mivel érdemes manapság kereskedniük. Horvátországban a magyar mezőgazdasági termékek, élelmiszerek iránt van elsősorban kereslet, de az ipar területén is hiányoznak olyan cikkek, amelyeket egykor Bosznia-Hercegovinából, Szerbiából vagy Macedóniából szereztek be. A magyaroknak főleg az építőiparban és a műtrágyákkal van esélyük betörni a horvát piacra. A gond inkább a számlák kiegyenlítése körül van. A magyarok készpénzt szeretnének látni, s természetesen márkában, no persze, hiszen a horvátok életét még az infláció is nehezíti, így azután leginkább a barter kínálkozik megoldásként. Cserealapnak például kiválóak a Podravka cég élelmiszerei , a magyar háziasszonyok leggyakrabban a Vegeta kapcsán hallották ezt a nevet. Ám aki keres, talál más árucikkeket is, sőt olyan termékeket is bevonnak az árucserére, amit később a magyar partner egy harmadik országba exportál tovább. Horvátország, persze, pillanatnyilag kényszerhelyzetben van, az árucserében 1:30-hoz az arány, sőt olykor még enné is kedvezőtlenebb. A Business Center nyilvánvalóan nem képes nyomon követni a horvát—magyar kereskedelem teljes körét, de tapasztalataik szerint virágzik a kishatármenti kereskedelem, elsősorban privát személyek és kisebb vállalatok, vállalkozók kaphatók gyorsan lebonyolítható, kis volumenű üzletekre — Nagykanizsa— Varazsdin—Cakovec, Eszék—Pécs— Barcs térségében. Ébredeznek már maguk a horvát vállalatok is, képviseleteket, irodákat nyitnak Budapesten, hogy új kapcsolatokat építsenek a magyarokkal és az itt működő külföldi cégekkel is. A Business Center munkatársai természetesen már megfizették a „tanulópénzt”. Sok buktatón vergődtek át, nemegyszer előfordult, hogy vállalkozók telefonon jelentkeztek náluk, kutassanak föl valamilyen árut. Ők pénzt, fáradtságot nem kímélve talpaltak, nem is maradt el az eredmény, ám végül mégis nélkülük jött létre az üzlet. Ma már tudják, mit kell másképpen csinálniuk. Ennek egyik bizonyítéka a nemrég nyitott, kizárólag horvát termékeket kínáló bútoráruház, s szándékaik szerint nemsokára Horvát Áruk Háza is várja majd a vásárlókat. Az már csak magától értetődő, hogy bekapcsolódtak az idegenforgalomba is. A „hazai pálya” előnyeit kihasználva, Istriától Makarskáig számtalan utat kínálnak, minőségi szállásokkal, az utazási irodákat leköröző árakon. Az alig tíz hónapos múltra visszatekintő Business Centernél nem készült még éves elszámolás, annyi azonban bizonyos, hogy fejüket képesek a víz fölött tartani. Vidics úr egyébként sem elégedetlenkedik: számításai szerint jó másfél év kell ahhoz, hogy biztos lábakon állhasson egy ilyen vállalkozás, hogy pontosan felmérhessék, mi nem sikerült az elképzelések szerint, esetleg min kell változtatni a látványosabb eredmények eléréséhez. Végeredményben p pedig a Magyarországi Horvátok Szövetsége is jól jár, hiszen a turizmusból, a kiskereskedelemből származó nyereség 10 százaléka őket illeti, s ezáltal több jut a négy régiónak is. Antun Vidics KRIMINALIZÁLÓDHAT AZ ÜZLETI ÉLET A fékezés nagymesterei AN-HÍRPANORÁMA Oroszországban válság van. A lakosság alig vegetál fizetéstől fizetésig, s ezért nem is nagyon érdekli, hogyan alakul a hatalmi harc az államvezetés legfelsőbb régióiban. Azzal sem igen törődik, milyen rendelkezéseket hoz a Külgazdasági Minisztérium, pedig ezek is befolyásolják az életét. A külkereskedelmi ügyletek komoly bevételt jelenthetnek a költségvetésnek, amely a maga részéről segíthetne a lakosságnak túlélni ezeket a nehéz éveket. Ezt az alapigazságot azonban nem mindenki érti. A legújabb „bölcs” rendelkezések következtében óriási mértékben emelkedtek az importvámok. A Külgazdasági Minisztérium számításai szerint óriási összegek folynak be a költségvetésbe, végre csökkenni fog a hiány! A szándék valóban tisztességes, de minden, a gazdaságban minimálisan jártas szakember számára világos, hogy senki sem fogja kifizetni a beszerzési ár 50—200 százalékát kitevő vámot. Az üzletemberek kétféle megoldást fognak választani: vagy eltitkolják a valódi árat, vagy pedig leállítják vásárlásaikat. Ez utóbbi máris megfigyelhető. A rendelkezés tehát kiszorítja a piacról a tisztességes kereskedőket, mert becsületesen kereskedni nem kifizetődő, s megnyitja az utat az üzleti élet kriminalizálása felé. A törökországi batyuzók hálásak lehetnek a miniszternek, mert egyetlen tollvonással eltakarította az útjukból a konkurenciát, amely nagybani áraival olcsóbb volt, sőt meghagyta a seftelők ötezer dolláros vámmentességét is. Ez utóbbiak eddig sem fizettek vámot. „Üzletükhöz” a feketepiacon szerezték be a valutát, kivitték külföldre, adott esetben Törökországba, ahonnan két-három zsáknyi ruhaneművel tértek vissza. Az árut rubelért adták el, a rubelért valutát vettek... A batyuzók ténykedése következtében illegálisan áramlik ki a valuta az országból, csökken az adóbevétel, és drágul a legális import. Az új adók bevezetése után 50 százalékkal emelkedett a gépkocsik ára, s közel duplájára a szeszféléké. Ebből következően lehetőség nyílik a hazai árak további emelésére, így a Ladák, vodkák, stb. esetében. A rubel árfolyama is az adókkal egyenes arányban csökkent, így reagált a piac a minisztérium „újításaira”. F.gyárként Glazjev miniszter két évve ezelőtt már legalább ilyen „hasznos” export-tarifákat is bevezetett. Akkor gyakorlatilag megbénult a kivitel, és sürgősen érvényteleníteni kellett a miniszteri intézkedést. A külső szemléének úgy tűnhet, hogy a minisztériumot, sőt, az egész országot „kísérletezgetve” vezetik — a parlament és az elnök háta mögött. Minden valamirevaló kezdeményezés elhal a kormányzási hierarchia középszintjein. Az itt dolgozókat nemigen foglalkoztatják az ország érdekei, ők úgy dolgoznak, mint eddig, a megváltozásukra semmi remény. A helyzetet pozitív irányba befolyásolhatnák a különféle parlamenti bizottságok. A képviselőknek elegendő hatalmuk van arra, hogy leváltsák a tehetetlen hivatalnokokat, hogy áttörjék a haladást akadályozó torlaszokat. Szerepet vállalhatnának a civilizált üzletemberek is, akik felvilágosítanák a képviselőket az apparátus szabotázsakcióiról. Az utóbbi napok eseményei azonban azt bizonyították, hogy a képviselőket is az érdekli a leginkább, hogyan tudnák minél hosszabb ideig megőrizni tisztes fizetéssel és számtalan előjoggal járó kényelmes parlamenti bársonyszékeiket. Pestits Hírlap 2. (152.) ÉVFOLYAM 84. SZÁM 1993. ÁPRILIS 10., SZOMBAT Elnöki devizarendelet MTI • Külföldieket érintő devizaintézkedést hozott a jugoszláv kormány Az NGKM bejelentése szerint a jugoszláv szövetségi kormány április 7-i elnöki rendeletével kiegészítette a devizatörvényt. Eszerint a jövőben külföldi állampolgárok csak olyan értékű devizát vihetnek ki a Jugoszláv Szövetségi Köztársaságból, amelyet az országba való belépéskor a jugoszláv vámszervekkel igazoltattak. Erről a minisztériumot a belgrádi kereskedelmi tanácsos április 8-án tájékoztatta. Várhatóan a Magyar Nemzeti Bank hivatalos értesítést is kap az intézkedésről. Az NGKM azonban a magyar turisták mielőbbi tájékoztatása érdekében szükségesnek tartotta a fontos információ gyors közreadását. Nem is olyan szegények AN HÍRPANORÁMA____ Mihail Bocsarov képviselő, a Nemzetközi Orosz Klub elnökének véleménye szerint egy év alatt 250 milliárd dollárt lehetne bevonni az orosz gazdaságba. A klub tagjai kidolgozták az ország gazdaságának „gyógykezelésére” vonatkozó nem mindennapi programjukat. Eszerint Oroszországnak összesen 350 milliárd dollár értékű ingatlana és különféle alapítványokba fektetett tőkéje van külföldön. Ez lehetne a kis- és középvállalkozásoknak nyújtandó hitelek garanciája. Ezenkívül van vevőnk arra a 120 milliárd dollárra is, amellyel más országok tartoznak Oroszországnak — mondja Bocsarov. —Az adósságainkat az összérték 40 százalékáért kívánják megvásárolni, azaz azonnal kaphatnánk 50 milliárd dollárt olyan tartozásokért, amelyek gyakorlatilag behajthatatlanok. Tourinform-irodák Harminchárom önkormányzat kapott pályázati felhívást az Országos Idegenforgalmi Hivataltól a turistaforgalmat szolgáló saját iroda nyitására, így jött létre az a váci Tourinform-központ, amelyet a napokban Inczédy János, a Pest megyei közgyűlés elnöke és Kovács János, az OIH elnökhelyettese avatott fel. A helyi önkormányzat által üzemeltetett iroda munkáját a Tourinform budapesti központja folyamatos adatszolgáltatással támogatja. A vádak Északkelet-Pest megye 40 településéről gyűjtenek alapvető turisztikai információkat, melyekkel a központi adatbankot is gazdagítják. A helyi kulturális programokon kívül a környező települések ilyen ajánlatait is továbbítja. A jellemzően közszolgálati feladatokat ellátó váci Tourinform igény szerint saját idegenvezetőivel városnéző sétákat is szervez. A pályázat nyomán eddig tizenkét hasonló vidéki iroda nyílt az országban. A Mercedes hátramenetben A Mercedes-Benz AG visszavonulása nem volt váratlan. A Liaz és az Avia csehországi tehergépjármű-gyárakkal alapítandó vegyesvállalat 1992- ben közzétett terveivel kapcsolatos döntést mindegyre halogatták. Igen ambiciózus tervről volt szó. A vegyesvállalat, amelyben a Mercedes 31 százalék erejéig vett volna részt, szállító berendezéseket és tehergépjárműveket egyaránt gyártott volna. Az egykori Cseh-Szlovákiából kiindulva akarta a Mercedes-Benz a kelet-európai piacot meghódítani. A vezetés azonban feladta ezeket a terveket, mint ahogy már 1992 novemberében lemondtak egy brandenburgi haszonjárműgyár létesítéséről. Indokként már akkor is a kelet-európai nehézségekre és az európai haszonjárműgyártók fölösleges kapacitásaira hivatkoztak, így Kelet-Németországban a Mercedes- Benz kénytelen beérni azzal, hogy részesedést szerez az Ifa Művek utódjánál, a Ludwigsfelde GmbH cégnél, amelynek tőkéjét a többszörösére emelik. A Mercedes vezetőségének kijózanodásához bizonyára az is hozzájárult, hogy eddig a többi kelet-európai terv sem került tető alá. A legmesszebb jutott idáig az oroszországi Golianóban épülő buszgyár. Az ezzel kapcsolatos szándéknyilatkozatot már 1990-ben aláírták. Az 1992-ben Mannheimben első ízben a szalagról legördült O 303 típusú autóbuszt gyártják majd itt, licenc alapján. Ehhez pedig a Mercedes az orosz partnernek, az Avtrokon vállalatnak eladja kiszolgált termelőegységeit. Ám a beruházás beindulása egyre késlekedik, a finanszírozás tisztázatlan kérdései miatt. A magyar Ikarus vállalattal folytatott tárgyalások sem vezettek konkrét eredményhez. A Mercedes együttműködést javasolt az alkatrészgyártásban a volt KGST legnagyobb autóbuszgyártójának. Az alkatrészhiány miatt, például, Oroszországban egyre több jármű vesztegel a garázsokban. A Mercedes-Benz megbízott vezetője, Helmut Werner szerint azonban addig nem alakulhat ki intenzív együttműködés, amíg nem sikerül megállapodni az oroszokkal a devizában történő fizetésről. Handelsblatt, fordította Somló Katalin Fényképért Mazdát? MUNKATÁRSUNKTÓL____ Idén egy Mazda 323-as limuzin (Protegé) a fődíja annak a fotópályázatnak, melyet a Mazda Motor Corporation hirdet meg. A hagyományos, immár tizedik alkalommal megrendezésre kerülő versenyben először vehetnek részt magyarok. Amatőrök és profik egyaránt indulhatnak, s egy néven több alkotással is lehet nevezni. Egyetlen megkötés, hogy a diaképek 35 milliméteres fekvő felvételek legyenek. A legjobbakból kerül ki ugyanis a jövő évi Mazda naptár, s az 1994- es Mazda Foto Album is. A pályázat részletes feltételei a Mazda-kereskedőknél olvashatók és itt igényelhetők a részvételi kártyák is. A képek elbírálásakor az eredetiséget, a kompozíciót és a fényképezési technikát értékeli a zsűri. A 14 aranyérmes díja 3 ezer dollárnak megfelelő forint, a 45 ezüstérmes p pedig 500 dollárnak megfelelő forintot nyer. állami vagyontetéokseg nyílt tenderei. Az Állami Vagyonügynökség megbízása alapján a Dunaholding Rt. egyfordulós pályázatot hirdet a Dunavecsei Fémipari Vállalat átalakulásával létrejött Dunavecsei Fémipari Kft.-ben (6087 Dunavecse, Bacsó B. u. 6.) lévő állami tulajdonú üzletrész megvásárlására. A pályázat benyújtásának határideje: 1993. április 30. A pályázatokat benyújtani személyesen vagy meghatalmazott útján, zárt borítékban leftet a pályázatra utaló megjelöléssel, a Dunaholding Rt. Befektetés Előkészítési Igazgatóságán (1024 Bp. Ady E. u. 19.). A pályázat kidolgozásához információs segédanyag 10 000 Ft + ÁFA ellenében a Dunaholding Rt. Befektetés Előkészítési Igazgatóságán, Révai Júliánál vehető át. Az Állami Vagyonügynökség meghirdeti az Értek Kereskedelmi és Szolgáltató Rt. állami tulajdonban lévő részvényeit egyfordulós nyilvános pályázat keretében történő értékesítésre. Az ajánlatok beérkezésének határideje: 1993. május 6.12 óra Az ajánlatok benyújtásának helye: ÁVÜ Iktató Bp. Pozsonyi út 56. 1133 A pályázatok benyújtásának feltétele az eljárási rendet is tartalmazó részletes ajánlati anyag 2500 Ft + ÁFA összegért történő megvásárlása az ÁVÜ Ügyfélszolgálati Irodájában. * * * Az Állami Vagyonügynökség megbízásából a Dunaholding Rt. egyfordulós pályázatot hirdet a Győri Patyolat Vállalat átalakulásával létrejöttcégbejegyzés alatt álló) Győri Patyolat Kft.-ben lévő állami tulajdonú üzletrész megvásárlására. Az állami tulajdonrész megvásárlása esetén lehetőség nyílik F.-hitel felvételére, illetve kárpótlási jeggyel történő vásárlásra. A pályázók ajánlati kötöttsége a beadási határidőt követő 90 napig terjed. A pályázat benyújtási határideje: 1993. május 6. is