Pesti Hírlap, 1993. május (2. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-03 / 101. szám

4 HAZAI ÉLET BETILTOTTÁK AZ MSZOSZ KAMPÁNYÁT? Vörösvári kacsa MUNKATÁRSUNKTÓL Felröppent a hír, hogy Pilisvörösvár polgármestere betiltotta az MSZOSZ társadalombiztosítási választással kapcsolatos kampányát. Botzheim István polgármester kérdésünkre a következőket válaszolta: — Kicsit sajnálom, hogy nem igaz a hír. Mint politikus — ha az említett tiltás megtörtént volna — bátran vállalnám a cselekedetemet. Már csak azért is, mert Nagy Sándor úr, az MSZOSZ vezetője a régi rendszerben is megtalálta a helyét, ha jól tudom MSZMP KB tag is volt. Azonban szó sincs arról, hogy betiltottam volna az MSZOSZ választási kampányát, ahogy azt a szintén szocialistán gondolkodó Népszabadságnál feltételezték. Az történt, hogy a nyugdíjasaink gyűlést tartottak — ahol a tervezett kirándulásaikról beszélgettek — amikor egy ember választási kampányra hivatkozva be akart „nyomulni” az ülésre. Nyugdíjasaink nem engedték be. Igaz, felhívtam a figyelmüket arra, hogy a tb-választás nagyon fontos, de csak hiteles emberekre szavazzanak, és ne hagyják magukat elkábítani mindenféle emberektől. Bálint Attila, az MSZOSZ szóvivője szerint arról volt szó, hogy Sándor László alelnök pilisvörösvári meghívását az utolsó pillanatban az ottani nyugdíjas szervezet egyik vezetője visszamondta. Már csak ezért sem történhetett meg az, hogy kampányülést tartottak volna. Az MSZOSZ egyébként nem tulajdonít nagy jelentőséget ennek az ügynek, részükről nem kívánnak vitába bocsájtkozni — hangsúlyozta a szóvivő. A beosztás kötelez? ___________UC__________ A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete bíróságához fordult, s kéri a titkos kormányhatározat alapján létrehozott Magyar Művészeti és Szabadművelődési Alapítvány megszüntetését, mert annak bejegyzése a bíróságot megtévesztő információ alapján jött létre. A szakszervezet ugyancsak indítványozta, hogy az Alkotmánybíróság állapítsa meg a közalkalmazotti törvény 39. par. (2) bekezdése előírásának alkotmányellenességét, miszerint a közalkalmazott a munkahelyén kívül is köteles a közalkalmazotti jogviszonyhoz, a munkaköréhez és beosztásához méltó magatartást tanúsítani. Vadász János, a KKDSZ országos titkára pénteki tájékoztatóján elmondta: .Az indítvány benyújtását nem politikai okok motiválták, kizárólag azért fordultak a főügyészséghez, mert az alapítvány munkavállalói érdekeket sért, és a bejegyzése megtévesztő információn alapult. Ugyanis azt a 300,4 millió forintot, amit a parlament a munkavállalók bérére megszavazott, valamint a közművelődési pályázatok céljaira szolgáló 232 millió forintot úgy tüntették fel, mintha azokat is az alapítvány részére szavazta volna meg az országgyűlés. Vadász János kijelentette: azért fordultak az Alkotmánybírósághoz, mert a közalkalmazotti törvényben a kifogásolt megfogalmazás sérti az alkotmányban is rögzített emberi méltósággal kapcsolatos alapelveket, másrészt a nemzetközi joggal is ellentétes. WHO-KÖZGYŰLÉS Tanácskozás Genfben MTI* 1993. május 3-tól tíz napig Genfben tartja 46. éves közgyűlését az FNSZ Egészségügyi Világszervezete, a WHO (World Health Organisation). A közgyűlés a szervezet legfőbb irányító testülete, amelyben mind a 183 tagország képviselteti magát. Az idei közgyűlés feladata lesz az új költségvetés elfogadása, és dönteni kell arról, hogy a következő ötéves ciklusban ki legyen a WHO legfőbb tisztségviselője. Értesülések szerint ismét a japán Nakadzsima Hirosit, a jelenlegi vezérigazgatót jelölik erre a tisztségre. Az Egészségügyi Világszervezet 1992—93-as kötségvetése 734 millió 936 ezer dollár. Pesti Hírlap 2. (152.) ÉTFOLYAM 101. SZÁM 1993. MÁJUS 3., HÉTFŐ Katonák hátrányban MTI* A katonák csak a nyilvánossághoz fordulhatnak érdekeik védelméért, hiszen a törvény tiltja számukra a sztrájkot — hangzott el a Katonák Érdekvédelmi Szövetségének (KÉSZ) tájékoztatóján. Elmondták: három év alatt ugyanis több mint 10 ezren váltak ki a hadseregből, s közölük csak 3 ezren azért, mert elérték a nyugállományba vonulás korhatárát. Elpanaszolták azt is, hogy a katonák kimaradtak a munkáltatói törvénykezésből, így nem vonatkozik rájuk a köztisztviselői, illetve a közalkalmazotti jogszabály. Ezért sokféle kedvezménytől, pótszabadságtól, túlóradíjtól elesnek a honvédségi alkalmazottak. Káposztás a világ vége _______KOCSIS KLÁRA_______ A káposztásmegyeri bizottságot három éve Újpest önkormányzata hívta életre, hogy segítsen kidolgozni a részönkormányzat elképzeléseit. Sajóhelyi Gábort, a bizottság elnökét e terület gondjairól kérdeztük. — Az oktatási alapellátás, az egészségügyi hálózat megoldatlan, a közlekedés rossz. A lakótelepről csak két átszállással lehet a metróhoz jutni. Szerettünk volna alkut kötni a fővárossal, hogy tisztázzuk a tulajdonjogokat, majd olyan szerződést kössünk, amelyben a káposztásmegyeri ingatlanokon fele-fele arányban osztozunk, az eladásukból befolyt összegeket pedig visszaforgatjuk a település hiányos infrastruktúrájának fejlesztésébe. E megállapodást még ma sem parafáluk. A Fővárosi Közgyűlésen ismét szót emelünk ezért. Két és fél év nem volt elég ahhoz, hogy a főváros közgyűlése válaszra méltassa bizottságunk petícióit. Parkokat, orvosi rendelőt, levegős, nem zsúfolt bölcsödét, iskolát akarnak a káposztásmegyeriek, és kényelmesen szeretnének a munkahelyükre jutni. Egyszóval nem akarnak gettósodni. A „szocializmus” kicsődítette őket ide, a polgári demokrácia széttárja kezét, nem tehetek róla. Legalább mondaná végre a Fővárosi Önkormányzat a szemünkbe: magukat leírtuk, nekünk pedig nem sürgős a tulajdonjogi kérdést rendezni. Önerőből építsenek templomot, parkot, szakrendelőt. Megint sztrájk? MTI: A Költségvetési Intézmények Érdekegyeztető Bizottsága várhatóan mai ülésén dönt annak a 10 milliárd forintnak az elosztásáról, amelyet a költségvetési intézmények dolgozóinak idei bérrendezésére különített el az Országgyűlés. Gulyás Judit, az Egészségügyben Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnöke elmondta: a szaktárca adatai szerint az egészségügyi átlagbér ma bruttó 19 613 forint, míg a szakdolgozóknál ugyanez nem éri el a 14 ezer forintot. A járulékok és az adó levonása után tehát körülbelül a minimálbérnek megfelelő összeget kap az egészségügyi dolgozók többsége. Mindezek ismeretében az EDDSZ megdöbbenéssel vette tudomásul, hogy az egészségügy békés demonstrációval is megnyilvánuló segélykiáltását nem hallották meg az ország vezetői, és a költségvetésben ebben az esztendőben sem terveztek az ágazat számára központi bérfejlesztést. Az EDDSZ számításai szerint, a legpozitívabb döntést feltételezve is csak néhány forinttal jut majd több fejenként a tavaly hasonló keretből kapott 1240 forintnál. Az egészségügyi szakszervezet mindezek ellenére most is a tárgyalásos rendezés híve, de amenynyiben ez az út járhatatlannak bizonyul, nem zár ki egyetlen olyan eszközt sem, amellyel tagsága érdekeit érvényesítheti — nyilatkozta Gulyás Judit. Érdekeltebb gyógyítók MTI: Május elsejétől új finanszírozási rend lép életbe az egészségügyi szakellátásban, így az alapellátás után a kórházakban és a rendelőintézetekben is fokozatosan áttérnek a teljesítménnyel arányos javadalmazásra, a korábbi bázistámogatás helyett. Az új finanszírozási rendtől azt várja a kormányzat, hogy a gyógyítók érdekeltebbek lesznek a hatékony, jó munkában és a költségek csökkentésében. BESZÉLGETÉS KÖVÉR LÁSZLÓVAL, A FIDESZ FRAKCIÓVEZETŐJÉVEL Előtérben az erős emberek Kövér László egyike annak a harminchét fiatal értelmiséginek, akik 1988. március 30-án a Kommunista Ifjúsági Szövetség alternatívaként megalakították a független, reformpárti és politikai célzatú ifjúsági szervezetet, a Fiatal Demokraták Szövetségét. Az akkor ösztöndíjas jogász Kövér László 1988 novemberében már tagja a Fidesz első kongresszusán megválasztott választmányának, majd aktív szervezője az Ellenzéki Kerekasztal fiatal demokrata csoportjának. A ’90-es parlamenti választásokon Kövér a Fidesz—SZDSZ közös támogatásával szerez mandátumot, és a fiatal demokraták frakciójához csatlakozik. Az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának elnöke. Miután az V. kongresszus Orbán Viktort pártelnökké választja, megüresedett frakcióvezetői helyét Kövér László foglalja el. BEDNÁRIK IMRE — Kezdetekben a Fidesz az egyik legerősebb mozgalomként és akciócsoportként hívta fel magára a figyelmet. Mára azonban akciózó jellege háttérbe szorult. Szükségszerűen együtt jár a parlamenti politizálással a párt mozgalmi ágának elsorvadása? — Ez nem csak a Fidesz gondja. Ha csak a Magyar Demokrata Fórum történetére tekintünk vissza, akkor emlékezhetünk arra, hogy a választások előtt Csoóri Sándor többször hangoztatta: az MDF-et az egész nemzetet képviselő mozgalomként kell megőrizni. Ez a polémia kicsiben nálunk is lejátszódott. Miután a többi demokratikus politikai párttal együtt bekerültünk a parlamentbe, az utcáról az Országgyűlésbe, a kormányra és az államhatalmi szervekre tolódott át a politizálás súlypontja. — Hová lett az a fiatal demokrata ellenzéki csoport, amely „M frakció" néven éppen a mozgalmi jelleg fenntartását szorgalmazta — Körülöttük elfogyott a levegő. Nem tudtak a párton belül olyan alternatívát felmutatni, amely a tagság jelentős részét megragadná. Saját maguk szerepébe szorultak bele, s elveszítették népszerűségüket. — Azért megvannak még ezek az emberek ! — A legutolsó kongresszuson még néhány felszólalásra futotta az erejükből, s az, hogy 73-an nem támogatták Orbán Viktor pártelnökké választását, bizonyítja, hogy jelen vannak a Fideszben. — Apropó: hetvenhárom érvénytelen szavazat. Többen úgy fogalmaztak: az új alapszabály egyetlen antidemokratikus eleme, hogy aki nem ért egyet a pártelnök személyével, annak szavazata nem tartózkodás vagy elutasítás, hanem érvénytelen. — Ha a küldöttek többsége tartózkodik vagy nemmel szavaz, akkor Orbán Viktort nem választja elnökké az V. kongresszus. Ennek ellenére 411 fiatal demokrata küldöttből 338 támogatta, s ez a szavazatok közel 80 százalékát jelenti. — Egy másik verzió szerint a 73 érvénytelen szavazat éppen Fodor Gábor támogatására szolgált. — Nem hiszem, hogy 73- an olyan ember mellett voksoltak volna, aki nem vállalta az elnöki jelölést. — A kongresszuson mintha ismét megerősödött volna a Fodor—Orbán-ellentét. — Nincs politikai ellentét Fodor Gábor és Orbán Viktor elképzelései között. Természetesen minden embernek különböző a habitusa, míg az egyik maximálisan kerüli a konfliktusokat, addig a másik felvállalja a szükséges feszültségeket. Különbségtételről azonban csak akkor érdemes beszélni, ha bármelyikük eltér a párt politikai főirányától. Erről azonban szó sincs. — Hadd említsek mégis egyet! Míg Fodor Gábor egyre szorosabbra szeretné fűzni a Fidesz és az SZDSZ kapcsolatát, addig Orbán Viktor a többi demokratikus pártot is tűzben tartja. — A szabaddemokratákkal fenntartott partneri kapcsolat nem áll ellentétben azzal az állítással: az összes demokratikus politikai erővel olyan kapcsolatot kell kialakítani, hogy a választások után koalíciós partner lehessünk. Csak annyit szeretnék hozzátenni, hogy a szabaddemokratákkal kötött együttműködés kezdeményezője éppen Orbán Viktor volt. — Hol tartanak a szakértői tárgyalások a szabaddemokraták 15 pontjáról, melyet a Fidesz komoly szakmai kifogásokkal illet ? — Miután a 15 pont csendben lekerült mind az SZDSZ, mind a sajtó napirendjéről, voltak ugyan egyeztetések, de ezek mára megszűntek. Úgy vélem, hogy a gazdasági program egyeztetésére azonban még a választások előtt sor kerülhet. — Palotás János Köztársaság Pártja még a kongreszszus előtt „táncba hívta” a Fideszt. —A Köztársaság Párt azon politikai erők közé tartozik, mellyel nem lehet kizárni az együttműködés lehetőségét. Feléjük is nyitottak vagyunk, de csakis a választók dönthetik el, hogy a Köztársaság Párt bekerül-e a parlamentbe, és lesz-e realitása az együttműködésnek. — Előtte semmi esetre sem? — A Köztársaság Párt, mint parlamenti erő, még nem létezik. Palotás Jánosék még a saját arculatuk megteremtésével vannak elfoglalva, ezért nem is válna hasznukra egy szoros Fidesz-kapcsolat. — Mennyiben nemzeti és vallásos érzületű a Fidesz? — Nemzeti elkötelezettségünk abból fakad, hogy olyan programmal lépünk a választók elé, amelyet remélhetőleg a többség el tud fogadni. Egy párt világnézeti elkötelezettségét pedig elhibázottnak tartjuk, hiszen ez a szavazóbázist leszűkíti. Taszít minden olyan embert, aki nem a megcélzott ideológia szerint él. — Orbán, Áder és Kövér, a „három erős ember” került a Fidesz élére. — Ha az erős emberen azt értjük, hogy sokan támogatják őket, akkor megtisztelő a jelző. Azonban ez a kifejezés méltánytalan azokkal szemben, akik rendkívül sokat tesznek a Fideszért, bár kevésbé vannak reflektorfényben. — Milyen arányban választották meg a frakció élére? — Abszolút többséggel. — Titok, hogy hányan szavaztak ön ellen? — Igen. Ez nem a saját álláspontom, hanem a frakció döntése. Komoly pánikba estem volna azonban, ha nincsenek ellenvélemények. — Orbán Viktor pártelnökké választásával kettévált a frakció és a párt vezetése. Hogyan képzelik a munkamegosztást? — Ez nem lesz könnyű feladat. Persze nem abban az értelemben, hogy rivalizálunk. A legnehezebb kérdést a szakértői stáb mozgatása és felügyelete jelenti, hiszen nekik mind a választások előkészítésében, mind a törvényhozásban még igen fontos feladataik vannak. —Melyek azok a kétharmados törvények, amelyek még idén eséllyel indulhatnak a parlamenti vitán? — A honvédelmi törvény esetében a hatpárti tárgyalások tükrében látok esélyt a megegyezésre. A nemzetbiztonsági és a rendőrségi törvénnyel kapcsolatban pedig nagyobbak a kétségeim, mint a reményeim. Emléktábla Öveges Józsefnek MTI* Páka neves szülötte, Öveges József professzor, egykoron népszerű televíziós ismeretterjesztő sorozata révén nemzedékek által megszeretett fizikatanár emlékét gránittábla őrzi szombattól. A tudós pedagógus egykori lakóháza falán elhelyezett emléktáblát Kálmán Attila, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium államtitkára avatta fel, egyházi szertartás kíséretében. Díszvendégként részt vett az ünnepségen Göncz Árpádul is, aki távoli rokona és nagy tisztelője Öveges tanár úrnak. Az emléktábla-avatás alkalmával kiállítás nyílt a pákai általános iskolában a professzor által használt kísérleti és szemléltető eszközökből. Találkozó az elnöknél Május elsején, szombaton baráti beszélgetésre hívta meg Göncz Árpád köztársasági elnök az ÉT munkájában résztvevő hat szakszervezeti konföderáció, valamint a munkáltatók képviselőit. Az oldott légkörű, kötetlen megbeszélésen, többek között, szó esett a tb-választások eredményességének fontosságáról, a munkanélküliségről, a munkáltatók és a szakszervezetek kapcsolatáról.