Pesti Hírlap, 1993. május (2. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-05 / 103. szám

2. (152.) ÉVFOLYAM 103. SZÁM 1993. MÁJUS 5., SZERDA Pesti­ Hírlap Vendégünk őfelsége,a brit uralkodó A királynő és a herceg a Ma­gyar Nemzeti Galéria előcsar­nokában négy híres magyar festményt tekintett meg: Munkácsy Mihály „Rőzse­­gyűjtő”, id. Markó Károly „Visegrád”, Ferenczy Károly „Október” és Derkovits Gyula „Szőlőevők” című alkotását. Majd a vendégek átsétáltak az Országos Széchenyi Könyv­tárba. Itt egy kifejezetten a ki­rályi pár látogatására összeál­lított kiállítást néztek meg, amely személyhez szól: II. Er­zsébet uralkodói funkcióira és magyar családi kapcsolataira utal. Az első rész magyar kirá­lyok portréit vonultatja föl legszebb kódexeink és ős­­nyomtatványaink lapjain. Az angol királyi pár megtekintet­te — többek között — Szent István képmását a Képes Krónikában, Szent Lászlóét a Thúróczy-krónikában, Má­tyás király, Beatrix királyné és Corvin János trónörökös megjelenítéseit hat corviná­ban. Régi metszetek Angliát, Oxfordot és a királynő által különösen kedvelt windsori kastélyt idézik. A magyar álla­miság írásos dokumentumai közül az Aranybulla és a má­solatban melléhelyezett Mag­na Charta az angol és a ma­gyar jogalkotás 13. századi párhuzamosságát mutatja. A MAGYAR SZÉPANYA met herceg felesége lett, fiuk az angol királyi házba nősült. Rhédey Claudia unokája, Queen Mary, nagyanyja volt II. Erzsébetnek. A fiatalon, lovas baleset folytán elhunyt Rhédey Claudia életének és halálának felvillantása mellett a Rhédeyek ma fellelhető írá­sos és tárgyi dokumentumai — közöttük Rhédey Ferenc erdélyi fejedelem arcképe, a grófi címeres levél és egy régi női díszruha — a család törté­nelmi és műpártoló tevékeny­ségét illusztrálják. Az utolsó tárlók azt követik nyomon, hogy az angol kirá­lyi család életének egyes ese­ményei és velük párhuzamo­san Rhédey Claudia története hogyan jelenik meg a magyar sajtóban, egészen 1910-ig, amikor V. György hitvese­ként Rhédey Claudia unokája Anglia trónjára kerül. Külön tárra hívja fel a figyelmet a walesi herceg, a későbbi VII. FOTÓ: MTI Edward magyarországi nép­szerűségére. (A nagyközönség május 5-e és 16-a között tekintheti meg a kiállítást az Országos Szé­chényi Könyvtár Corvina-ter­mében naponta 10—18 óra között.) Ezt követően a királyi pár sajtófogadást adott a könyv­tár nagytermében a brit és magyar újságírók számára, amelynek során a királynő és férje elbeszélgetett a magyar sajtó képviselőivel, sőt kezet is fogtak a libasorban álló újság­írókkal. GÖNCZ ÁRPÁD: FELHŐTLEN KAPCSOLAT Göncz Árpád köztársasági el­nök tegnap, néhány órával II. Erzsébet királynő és Fülöp herceg hivatalos magyaror­szági látogatása előtt, a Hilton Szállóban a sajtó munkatársai előtt kijelentette: reméli, hogy ez a látogatás hazánk eredményeinek és a meleg és felhőtlen magyar—angol kapcsolatoknak is szól. A köz­­társasági elnök felejthetetlen emlékként tartja számon őfel­ségével való első, 1991-es ta­lálkozását, amikor is a király­nő őszinte, belülről fakadó ér­deklődést mutatott Magyar­­ország iránt. A köztársasági elnök tréfá­san megjegyezte: garantálhat­­­ja, hogy az utcán a királyi párt üdvözlő emberek nem azono­sak a valaha kommunista módszerekkel kivezényelt tö­megekkel. Hozzátette: „itt hellértékű, akkor még szinte egyedülálló Hitler-ellenes magatartás, amelynek a ma­gyar polgári társadalom létre­jöttében is döntő szerepe volt. Személyes életére visszate­kintve a köztársasági elnök ki­jelentette: az angol nyelvnek és kultúrának köszönheti, hogy a rendszerváltozás előtt megtalálta megélhetését és sza­badságát, s több mint ,20 éven keresztül íróként, műfordító­ként tevékenykedhetett. II. ERZSÉBET POHÁRKÖSZÖNTŐJE A tegnap esti díszvacsoránál a Parlament Vadásztermében Göncz Árpád kijelentette: „a magyar—brit kapcsolatok ki­emelkedő eseménye ez a láto­gatás, mivel az Ön személyé­ben első ízben üdvözölhetünk Magyarországon angol ural­kodót”. Ezután a köztársasági elnök arról szólt, hogy ha­zánk az elmúlt években törté­nelmi, sorsfordító napokat élt, most ellenben — negyven év után — a nemzet akaratá­ból Magyarországon szaba­don és törvényesen megvá­lasztott parlament, valamint kormány működik. Az elnök hozzáfűzte: „célunk, hogy a magyar nép ismét foglalja el méltó helyét az európai né­pek családjában”. Az elmúlt három év tapasztalataira utal­va Göncz Árpád elmondta: nem könnyű feladat a politi­kai és a gazdasági rend­szerváltozás... „Felelősségün­ket növeli, hogy nem hibáz­hatunk, hiszen a piacgazdasá­got úgy kell megteremte­nünk, hogy az átmenet során természetesen jelentkező ká­ros hatásokat minden lehetsé­ges módon csökkentsük és honfitársaink mielőbb élvez­zék a demokrácia igazi és hosszú távon megkérdőjelez­hetetlen előnyeit’­— mondta a köztársasági elnök. II. Erzsébet beszédében hangsúlyozta: ő és Fülöp her­ceg őszinte örömmel emlé­keznek vissza a magyar köz­­társasági elnök és felesége 1991-es londoni látogatására. „Mindig szerettem volna Ma­gyarországra jönni, így hát különleges pillanat számom­ra, hogy itt lehetek Budapes­ten” — mondta elöljáróban a királynő. Ezután utalt magyar őseire, nagyanyjára, aki gyak­ran mesélt a család törté­netéről és szülei kapcsolatáról Magyarországgal. A történel­mi vonatkozások felidézése során II. E­rzsébet kifejtette: Nagy-Britanniában csodálat­tal és örömmel figyelték mindazt, amivel a magyarok a tudomány, a zene, a művé­szetek és az irodalom világát gazdagították. A XIX. századi elnyomás idején pedig hazája menedéket nyújtott a magya­roknak, így Kossuth Lajost is ujjongó tömegek köszöntöt­ték Londonban 1851-ben. A kommunisták uralomra jutá­sakor és 1956 után Nagy-Bri­­tannia ismét szívesen fogadott be sok ezer magyart, akik az üldöztetés elől menekültek, és akik — II. E­rzsébet szavai szerint — gazdagították befo­gadó országukat. Végezetül a királynő ör­vendetesnek nevezte, hogy kormányzati szinten azono­sak a nézetek: mindkét ország politikusai hisznek a demok­ráciában és a nyílt társada­lomban. II. E­rzsébet szerint nagy jelentőségű hazánk és Nagy-Britannia együttműkö­dése az ENSZ Biztonsági Ta­nácsában és az F­BF­É-n. „Örömmel várjuk azt a nem túl távoli időpon­tot, amikor Ma­gyarország az Európai Közös­ség tagja lesz” — hangsúlyozta a magas rangú ven­dég, majd meg­köszönte a ma­gyar vendégsze­retetet, a rendkí­vül szívélyes fo­gadtatást, poha­rát emelve arra a sok, a díszvacso­rán részt vevő „il­lusztris” férfira és nőre, akik 1990- ben megváltoz­tatták Európát. A mai nap fo­lyamán Erzsébet királynő, többek közt, látoga­tást tesz az Országgyűlésben, megtekinti a koronázási ék­szereket a Nemzeti Múzeum­ban, majd a Magyar Állami Operaház egyik előadását. A kiállítás második része II. E­rzsébet magyar szépanyjára, Rhédey Claudiára emlékezik. A gyönyörű erdélyi grófnő Alexander Württemberg­né-Kik és hogyan ügyelnek II. Erzsébet brit uralkodó bizton­ságára magyarországi látogatása során? Kérdésünkre Suba György, az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője el­mondta, hogy egyrészt a köztársasági őrezred látja el ezt a felelősségteljes és megtisztelő feladatot, másrészt a brit tit­kosszolgálat speciális egysége ügyel a királyi pár szemé­lyes biztonságára. A brit titkosszolgálati egységgel kapcso­latban semmilyen felvilágosítással nem tud az ORFK szol­gálni, de a köztársasági őrezredről végül annyit sikerült megtudnunk, hogy százas nagyságrendű a szolgálatban lé­vők száma. — Mindenesetre a következő néhány nap ke­mény munkát jelent számukra, bár a feladat nem új, hiszen a pápa látogatása során szerzett tapasztalatokat kiválóan hasznosíthatjuk — mondta Suha Görgy. „Négykoronás ebéddel” várja a Gundel-étterem szerdán délben II. Erzsébetet és férjét, Fülöp edinburghi herceget, valamint Antall József miniszterelnököt és hitvesét, akik a királyi pár tiszteletére szűk körű ebédet adtak. A patinás városligeti étterem társtulajdonosa, Láng György elmondta, hogy a négy korona nemcsak szójáték, hiszen minden egyes fogást koronaformában és­­díszítés­sel szolgáltak fel. Elsőként lazac került az asztalra magyar spárgával, majd galambesszencia. A főétel borjú szűzpecsenyéből ké­szült, ehhez papírvékony burgonyakoronácskát kínáltak, magyar vadrizzsel töltve, és libamájjal töltött kucsmagom­bát. Az édesség is vékony, ropogós tésztából sütött korona volt, amelyet igazi és parféból formált eprek díszítettek. Az ételek alapanyagai magyar földön termettek, hasonlóan az uralkodónak kínált tokaji és egri borokhoz. Az italok kö­zött asztalra került egy 1952-es évjáratú tokaji aszú is, amelynek alapanyagát a királynő trónra lépésének évében szüretelték. A királyi vendéglátás előtt tíz próbamenü ké­szült, a felszolgálóknak, az étterem munkatársainak külön koreográfiát tanítottak be, senki nem fog ve­zényszóra moso­lyogni, amihez a régebbi időkben hozzászoktunk”. Ezt követően Göncz Árpád a magyar—angol kapcsolatok tör­ténetére utalva kijelentette: a re­formkorban Anglia példaké­pül szolgált a ma­gyar fejlődés szá­mára. Különösen fontosnak nevez­te a II. világhá­ború középső éveit, amikor a hivatalos politi­kával ellentétben a magyar társa­dalom rendkívüli vonzódást érzett az angol iroda­lom és kultúra iránt. Ezt még növelte az a mo­­ r­rr KIRÁLYNŐ HALVÁNYZÖLD KOSZTÜMBEN, EBENSZINI KOCSIBAN Hiszünk a demokráciában és a nyílt társadalomban A LÁTOGATÁS PÉNZÜGYI NATASA A tőzsde is profitálhat MTI: A londoni City és Bu­dapest pénzpiaci kapcsolatai jók, és II. Erzsébet látogatása nagy segítség nekünk, hogy könnyebben építsük tovább a kapcsolatokat — mondta Londonban Nick Douch, a Barclays de Zoete Wedd (BZW) brit és európai valuta­­tőzsdékkel és pénzpiacokkal foglalkozó igazgatója. A BZW néhány éve részt vesz a ma­gyar privatizálásokban, egyébként pedig a Barclays, a viág egyik legnagyobb bank­házának befektetési ágazata. Az igazgató úgy vélte, hogy a brit befektetők kedve Magyarország iránt viszony­lag lassan nő, mert az üzleti kapcsolatoknak nincs törté­nelmi múltjuk, és a kelet-eu­rópai zűrzavarról érkező hí­rek az utóbbi időben méltat­lanul ártottak Magyarország képének is. „Az emberek hajla­mosak összemosni a többezer mérföld távolságban történő dolgokat. A királynő látogatása azonban bizonyosan lehetővé teszi a megkülönböztetést, fel­mutatja a jó dolgokat Magyar­­országról, és így pozitív építő­kocka lesz egy hosszú folyamat­ban, melynek lényege: ott kell lennünk Magyarországon” — mondta Nick Douch. Hosszú folyamat pozitív eseményének tartotta a ki­rálynői vizitet Kelen Tamás, Londonban élő magyar származású pénzügyi szak­ember is, az M­FM­ függet­len City-beli tőzsdeügynök­ség munkatársa. Ez az ügy­nökség az utóbbi években magyar cégek értékpapírjai­nak elhelyezésével is foglal­kozik brit, nyugat-európai és amerikai intézményi be­fektetők körében. ,J­ól érté­kesíthető papírja szinte csak a Fotexnek van, mást nemi­gen találni a magyar piacon. Az alaptőkét meghaladó veszteségű cégek papírjaival nehéz kereskedni, és a be­fektetőket elsősorban a mér­legek érdeklik. De a király­nő látogatásától Magyaror­szág tekintélye és ismertsége növekszik, jelzi befogadását a nyugati családba, és ez csak használhat a budapesti tőzsdének is” — mondta Ke­len Tamás. A magyarországi brit be­fektetés egyébként már eléri a 250 millió fontot. A brit kereskedelmi és ipari mi­nisztérium szerint ez a ma­gyarországi külföldi befek­tetések 9 százaléka. Len­gyelországban a brit arány 4 százalékos, Csehországban és Szlovákiában pedig 1 szá­zalék körüli. BRIT LAPOK A KIRÁLYNŐ LÁTOGATÁSÁROL Sztárnak kijáró fogadtatás MTI•­II. Erzsébet m­agyaror­­szági fogadtatása jele annak, hogy Magyarország Nyugat- E­urópában képzeli el jövőjét, habár ingatag gazdasága még sokáig nem alkalmas a teljes jogú F­K-tagságra — írta a The Times című brit lap teg­napi számában. Hozzátette: a látogatás a kitűnő brit—ma­gyar kapcsolatok megkoroná­zása, és jelzi a brit és a közös piaci szándékot, hogy leg­alább társult tagként üdvözöl­jék Magyarországot a nyugat­európai klubban. Az újság beszámolt arról, hogy Németország keleti ré­szétől eltekintve ez az első ki­rálynői látogatás a valamikori Varsói Szerződés egyik volt tagállamban, és az uralkodó parlamenti beszéde ugyan­csak rendkívüli esemény lesz. A királynő sztároknak kijáró fogadtatásban részesül a tör­ténelmileg monarchista ma­gyarok részéről — írta a tudó­sító. Megjegyezte: a királynő semmit sem lát majd a Ma­gyarországot most legjobban aggasztó jugoszláv menekült­problémából. A The Daily Telegraph Budapestre küldött munka­társa azt írta a lap tegnapi szá­mában, hogy Magyarorszá­gon a királynőt sajátjuknak tekintik, mivel a sajtó bőven taglalta, hogy Mária királyné nagyanyja, Rhédey Claudia grófnő magyar volt. Ettől azonban II. Erzsébet csak egytizenhatod részben ma­gyar, és a grófnő erdélyi ott­hona ma egyébként is Romá­niában van — olvasható a The Daily Telegraph-ban. Az újság idézte Antalpéter Tibor londoni magyar nagykövetet. A látogatás kinyilvánítása an­nak, hogy Magyarország megtette a kommunizmustól a többpártrendszer felé veze­tő út rá eső részét, és bátorítás az üzleti világ számára is. Egyes magyar politikusok panaszkodtak, miért látogatja meg a királynő Budapest egyik legszegényebb körzetét, fölke­resvén egy hajléktalan-otthont. ,A királynő mindig szereti megtekinteni a jótékonysági szervezetek munkáját” — mondta a brit lapnak egy bu­dapesti brit követségi alkalma­zott. A The Daily Telegraph megjegyezte azt is, hogy a ki­rálynő szállása a Béla király úton lesz, a korábban a szovjet blokkbeli előkelőségek hasz­nálta állami vendégházban. HAZAI ÉLET 5

Next