Pesti Hírlap, 1993. május (2. évfolyam, 101-124. szám)
1993-05-05 / 103. szám
2. (152.) ÉVFOLYAM 103. SZÁM 1993. MÁJUS 5., SZERDA Pesti Hírlap Vendégünk őfelsége,a brit uralkodó A királynő és a herceg a Magyar Nemzeti Galéria előcsarnokában négy híres magyar festményt tekintett meg: Munkácsy Mihály „Rőzsegyűjtő”, id. Markó Károly „Visegrád”, Ferenczy Károly „Október” és Derkovits Gyula „Szőlőevők” című alkotását. Majd a vendégek átsétáltak az Országos Széchenyi Könyvtárba. Itt egy kifejezetten a királyi pár látogatására összeállított kiállítást néztek meg, amely személyhez szól: II. Erzsébet uralkodói funkcióira és magyar családi kapcsolataira utal. Az első rész magyar királyok portréit vonultatja föl legszebb kódexeink és ősnyomtatványaink lapjain. Az angol királyi pár megtekintette — többek között — Szent István képmását a Képes Krónikában, Szent Lászlóét a Thúróczy-krónikában, Mátyás király, Beatrix királyné és Corvin János trónörökös megjelenítéseit hat corvinában. Régi metszetek Angliát, Oxfordot és a királynő által különösen kedvelt windsori kastélyt idézik. A magyar államiság írásos dokumentumai közül az Aranybulla és a másolatban melléhelyezett Magna Charta az angol és a magyar jogalkotás 13. századi párhuzamosságát mutatja. A MAGYAR SZÉPANYA met herceg felesége lett, fiuk az angol királyi házba nősült. Rhédey Claudia unokája, Queen Mary, nagyanyja volt II. Erzsébetnek. A fiatalon, lovas baleset folytán elhunyt Rhédey Claudia életének és halálának felvillantása mellett a Rhédeyek ma fellelhető írásos és tárgyi dokumentumai — közöttük Rhédey Ferenc erdélyi fejedelem arcképe, a grófi címeres levél és egy régi női díszruha — a család történelmi és műpártoló tevékenységét illusztrálják. Az utolsó tárlók azt követik nyomon, hogy az angol királyi család életének egyes eseményei és velük párhuzamosan Rhédey Claudia története hogyan jelenik meg a magyar sajtóban, egészen 1910-ig, amikor V. György hitveseként Rhédey Claudia unokája Anglia trónjára kerül. Külön tárra hívja fel a figyelmet a walesi herceg, a későbbi VII. FOTÓ: MTI Edward magyarországi népszerűségére. (A nagyközönség május 5-e és 16-a között tekintheti meg a kiállítást az Országos Széchényi Könyvtár Corvina-termében naponta 10—18 óra között.) Ezt követően a királyi pár sajtófogadást adott a könyvtár nagytermében a brit és magyar újságírók számára, amelynek során a királynő és férje elbeszélgetett a magyar sajtó képviselőivel, sőt kezet is fogtak a libasorban álló újságírókkal. GÖNCZ ÁRPÁD: FELHŐTLEN KAPCSOLAT Göncz Árpád köztársasági elnök tegnap, néhány órával II. Erzsébet királynő és Fülöp herceg hivatalos magyarországi látogatása előtt, a Hilton Szállóban a sajtó munkatársai előtt kijelentette: reméli, hogy ez a látogatás hazánk eredményeinek és a meleg és felhőtlen magyar—angol kapcsolatoknak is szól. A köztársasági elnök felejthetetlen emlékként tartja számon őfelségével való első, 1991-es találkozását, amikor is a királynő őszinte, belülről fakadó érdeklődést mutatott Magyarország iránt. A köztársasági elnök tréfásan megjegyezte: garantálhatja, hogy az utcán a királyi párt üdvözlő emberek nem azonosak a valaha kommunista módszerekkel kivezényelt tömegekkel. Hozzátette: „itt hellértékű, akkor még szinte egyedülálló Hitler-ellenes magatartás, amelynek a magyar polgári társadalom létrejöttében is döntő szerepe volt. Személyes életére visszatekintve a köztársasági elnök kijelentette: az angol nyelvnek és kultúrának köszönheti, hogy a rendszerváltozás előtt megtalálta megélhetését és szabadságát, s több mint ,20 éven keresztül íróként, műfordítóként tevékenykedhetett. II. ERZSÉBET POHÁRKÖSZÖNTŐJE A tegnap esti díszvacsoránál a Parlament Vadásztermében Göncz Árpád kijelentette: „a magyar—brit kapcsolatok kiemelkedő eseménye ez a látogatás, mivel az Ön személyében első ízben üdvözölhetünk Magyarországon angol uralkodót”. Ezután a köztársasági elnök arról szólt, hogy hazánk az elmúlt években történelmi, sorsfordító napokat élt, most ellenben — negyven év után — a nemzet akaratából Magyarországon szabadon és törvényesen megválasztott parlament, valamint kormány működik. Az elnök hozzáfűzte: „célunk, hogy a magyar nép ismét foglalja el méltó helyét az európai népek családjában”. Az elmúlt három év tapasztalataira utalva Göncz Árpád elmondta: nem könnyű feladat a politikai és a gazdasági rendszerváltozás... „Felelősségünket növeli, hogy nem hibázhatunk, hiszen a piacgazdaságot úgy kell megteremtenünk, hogy az átmenet során természetesen jelentkező káros hatásokat minden lehetséges módon csökkentsük és honfitársaink mielőbb élvezzék a demokrácia igazi és hosszú távon megkérdőjelezhetetlen előnyeit’— mondta a köztársasági elnök. II. Erzsébet beszédében hangsúlyozta: ő és Fülöp herceg őszinte örömmel emlékeznek vissza a magyar köztársasági elnök és felesége 1991-es londoni látogatására. „Mindig szerettem volna Magyarországra jönni, így hát különleges pillanat számomra, hogy itt lehetek Budapesten” — mondta elöljáróban a királynő. Ezután utalt magyar őseire, nagyanyjára, aki gyakran mesélt a család történetéről és szülei kapcsolatáról Magyarországgal. A történelmi vonatkozások felidézése során II. Erzsébet kifejtette: Nagy-Britanniában csodálattal és örömmel figyelték mindazt, amivel a magyarok a tudomány, a zene, a művészetek és az irodalom világát gazdagították. A XIX. századi elnyomás idején pedig hazája menedéket nyújtott a magyaroknak, így Kossuth Lajost is ujjongó tömegek köszöntötték Londonban 1851-ben. A kommunisták uralomra jutásakor és 1956 után Nagy-Britannia ismét szívesen fogadott be sok ezer magyart, akik az üldöztetés elől menekültek, és akik — II. Erzsébet szavai szerint — gazdagították befogadó országukat. Végezetül a királynő örvendetesnek nevezte, hogy kormányzati szinten azonosak a nézetek: mindkét ország politikusai hisznek a demokráciában és a nyílt társadalomban. II. Erzsébet szerint nagy jelentőségű hazánk és Nagy-Britannia együttműködése az ENSZ Biztonsági Tanácsában és az FBFÉ-n. „Örömmel várjuk azt a nem túl távoli időpontot, amikor Magyarország az Európai Közösség tagja lesz” — hangsúlyozta a magas rangú vendég, majd megköszönte a magyar vendégszeretetet, a rendkívül szívélyes fogadtatást, poharát emelve arra a sok, a díszvacsorán részt vevő „illusztris” férfira és nőre, akik 1990- ben megváltoztatták Európát. A mai nap folyamán Erzsébet királynő, többek közt, látogatást tesz az Országgyűlésben, megtekinti a koronázási ékszereket a Nemzeti Múzeumban, majd a Magyar Állami Operaház egyik előadását. A kiállítás második része II. Erzsébet magyar szépanyjára, Rhédey Claudiára emlékezik. A gyönyörű erdélyi grófnő Alexander Württembergné-Kik és hogyan ügyelnek II. Erzsébet brit uralkodó biztonságára magyarországi látogatása során? Kérdésünkre Suba György, az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője elmondta, hogy egyrészt a köztársasági őrezred látja el ezt a felelősségteljes és megtisztelő feladatot, másrészt a brit titkosszolgálat speciális egysége ügyel a királyi pár személyes biztonságára. A brit titkosszolgálati egységgel kapcsolatban semmilyen felvilágosítással nem tud az ORFK szolgálni, de a köztársasági őrezredről végül annyit sikerült megtudnunk, hogy százas nagyságrendű a szolgálatban lévők száma. — Mindenesetre a következő néhány nap kemény munkát jelent számukra, bár a feladat nem új, hiszen a pápa látogatása során szerzett tapasztalatokat kiválóan hasznosíthatjuk — mondta Suha Görgy. „Négykoronás ebéddel” várja a Gundel-étterem szerdán délben II. Erzsébetet és férjét, Fülöp edinburghi herceget, valamint Antall József miniszterelnököt és hitvesét, akik a királyi pár tiszteletére szűk körű ebédet adtak. A patinás városligeti étterem társtulajdonosa, Láng György elmondta, hogy a négy korona nemcsak szójáték, hiszen minden egyes fogást koronaformában ésdíszítéssel szolgáltak fel. Elsőként lazac került az asztalra magyar spárgával, majd galambesszencia. A főétel borjú szűzpecsenyéből készült, ehhez papírvékony burgonyakoronácskát kínáltak, magyar vadrizzsel töltve, és libamájjal töltött kucsmagombát. Az édesség is vékony, ropogós tésztából sütött korona volt, amelyet igazi és parféból formált eprek díszítettek. Az ételek alapanyagai magyar földön termettek, hasonlóan az uralkodónak kínált tokaji és egri borokhoz. Az italok között asztalra került egy 1952-es évjáratú tokaji aszú is, amelynek alapanyagát a királynő trónra lépésének évében szüretelték. A királyi vendéglátás előtt tíz próbamenü készült, a felszolgálóknak, az étterem munkatársainak külön koreográfiát tanítottak be, senki nem fog vezényszóra mosolyogni, amihez a régebbi időkben hozzászoktunk”. Ezt követően Göncz Árpád a magyar—angol kapcsolatok történetére utalva kijelentette: a reformkorban Anglia példaképül szolgált a magyar fejlődés számára. Különösen fontosnak nevezte a II. világháború középső éveit, amikor a hivatalos politikával ellentétben a magyar társadalom rendkívüli vonzódást érzett az angol irodalom és kultúra iránt. Ezt még növelte az a mo rrr KIRÁLYNŐ HALVÁNYZÖLD KOSZTÜMBEN, EBENSZINI KOCSIBAN Hiszünk a demokráciában és a nyílt társadalomban A LÁTOGATÁS PÉNZÜGYI NATASA A tőzsde is profitálhat MTI: A londoni City és Budapest pénzpiaci kapcsolatai jók, és II. Erzsébet látogatása nagy segítség nekünk, hogy könnyebben építsük tovább a kapcsolatokat — mondta Londonban Nick Douch, a Barclays de Zoete Wedd (BZW) brit és európai valutatőzsdékkel és pénzpiacokkal foglalkozó igazgatója. A BZW néhány éve részt vesz a magyar privatizálásokban, egyébként pedig a Barclays, a viág egyik legnagyobb bankházának befektetési ágazata. Az igazgató úgy vélte, hogy a brit befektetők kedve Magyarország iránt viszonylag lassan nő, mert az üzleti kapcsolatoknak nincs történelmi múltjuk, és a kelet-európai zűrzavarról érkező hírek az utóbbi időben méltatlanul ártottak Magyarország képének is. „Az emberek hajlamosak összemosni a többezer mérföld távolságban történő dolgokat. A királynő látogatása azonban bizonyosan lehetővé teszi a megkülönböztetést, felmutatja a jó dolgokat Magyarországról, és így pozitív építőkocka lesz egy hosszú folyamatban, melynek lényege: ott kell lennünk Magyarországon” — mondta Nick Douch. Hosszú folyamat pozitív eseményének tartotta a királynői vizitet Kelen Tamás, Londonban élő magyar származású pénzügyi szakember is, az MFM független City-beli tőzsdeügynökség munkatársa. Ez az ügynökség az utóbbi években magyar cégek értékpapírjainak elhelyezésével is foglalkozik brit, nyugat-európai és amerikai intézményi befektetők körében. ,Jól értékesíthető papírja szinte csak a Fotexnek van, mást nemigen találni a magyar piacon. Az alaptőkét meghaladó veszteségű cégek papírjaival nehéz kereskedni, és a befektetőket elsősorban a mérlegek érdeklik. De a királynő látogatásától Magyarország tekintélye és ismertsége növekszik, jelzi befogadását a nyugati családba, és ez csak használhat a budapesti tőzsdének is” — mondta Kelen Tamás. A magyarországi brit befektetés egyébként már eléri a 250 millió fontot. A brit kereskedelmi és ipari minisztérium szerint ez a magyarországi külföldi befektetések 9 százaléka. Lengyelországban a brit arány 4 százalékos, Csehországban és Szlovákiában pedig 1 százalék körüli. BRIT LAPOK A KIRÁLYNŐ LÁTOGATÁSÁROL Sztárnak kijáró fogadtatás MTI•II. Erzsébet magyarországi fogadtatása jele annak, hogy Magyarország Nyugat- Európában képzeli el jövőjét, habár ingatag gazdasága még sokáig nem alkalmas a teljes jogú FK-tagságra — írta a The Times című brit lap tegnapi számában. Hozzátette: a látogatás a kitűnő brit—magyar kapcsolatok megkoronázása, és jelzi a brit és a közös piaci szándékot, hogy legalább társult tagként üdvözöljék Magyarországot a nyugateurópai klubban. Az újság beszámolt arról, hogy Németország keleti részétől eltekintve ez az első királynői látogatás a valamikori Varsói Szerződés egyik volt tagállamban, és az uralkodó parlamenti beszéde ugyancsak rendkívüli esemény lesz. A királynő sztároknak kijáró fogadtatásban részesül a történelmileg monarchista magyarok részéről — írta a tudósító. Megjegyezte: a királynő semmit sem lát majd a Magyarországot most legjobban aggasztó jugoszláv menekültproblémából. A The Daily Telegraph Budapestre küldött munkatársa azt írta a lap tegnapi számában, hogy Magyarországon a királynőt sajátjuknak tekintik, mivel a sajtó bőven taglalta, hogy Mária királyné nagyanyja, Rhédey Claudia grófnő magyar volt. Ettől azonban II. Erzsébet csak egytizenhatod részben magyar, és a grófnő erdélyi otthona ma egyébként is Romániában van — olvasható a The Daily Telegraph-ban. Az újság idézte Antalpéter Tibor londoni magyar nagykövetet. A látogatás kinyilvánítása annak, hogy Magyarország megtette a kommunizmustól a többpártrendszer felé vezető út rá eső részét, és bátorítás az üzleti világ számára is. Egyes magyar politikusok panaszkodtak, miért látogatja meg a királynő Budapest egyik legszegényebb körzetét, fölkeresvén egy hajléktalan-otthont. ,A királynő mindig szereti megtekinteni a jótékonysági szervezetek munkáját” — mondta a brit lapnak egy budapesti brit követségi alkalmazott. A The Daily Telegraph megjegyezte azt is, hogy a királynő szállása a Béla király úton lesz, a korábban a szovjet blokkbeli előkelőségek használta állami vendégházban. HAZAI ÉLET 5