Pesti Hírlap, 1993. június (2. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-11 / 134. szám
2. (152.) ÉVFOLYAM 134. SZÁM 1993. JÚNIUS 11., PÉNTEK Pesti Hírlap RIPORT 13 VILLANÁSOK AZ V. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT HÉTKÖZNAPJAIBÓL Mindenki a saját feje után megy? Részletek a köztársasági megbízott leveléből: „...ellenőrzési jogkörömben az alábbiakat állapítottam meg:... ...nemlétező önkormányzati feladatkör ellátásának felügyeletére tanácsnok nem választható..., ...törvénysértő, ugyanis tilalmi listára ... megjelölt házingatlanok vehetők fel, egyéb házingatlanok esetében az elidegenítésre történő kijelölés kötelező. A Képviselő-testület ... döntött arról, hogy az IKV 1992. évi pénzügyi helyzetét áttekinti, s az önkormányzat Pénzügyi Ellenőrző Bizottsága, valamint az önkormáyzat IKV-Bizottsága végezze el a pénzügyi revíziót. ...döntött a testület arról is, hogy a vizsgálat elvégzéséhez szükséges szakértők díjazásának pénzügyi fedezetét biztosítja. A két határozat egymással ellentétes... nem állapítható meg, hogy a vizsgálatot a testület megbízásából a bizottságok vagy pedig, díjazás ellenében, szakértők végzik-e el. A... képviselő-testület... 1993. február 1-i határidővel megszüntette az IKV-t, felhatalmazta a polgármestert a vállalat megszüntetésére vonatkozó döntés Cégbírósághoz történő bejelentésére, a cégbejegyzés törlésének kezdeményezésére... A képviselő-testület... döntött ..., hogy az IKV leányvállalatát „február 1. napjától megszünteti, de általános jogutódként fenntartja, mint Belváros—Lipótváros Önkormányzati Épületfenntartó Leányvállalatot... A vállalatok megszüntetésére, önkormányzati vállalatként történő létrehozására vonatkozó döntést követően ... kérte fel a testület a polgármestert az alapító okiratok elkészítésére.......a határozatok az alábbi jogszabályokkal ellentétesek: ... A Főváros V. kerületi Ingatlankezelő Vállalat tanácsi alapítású, önálló gazdálkodású, közüzemi vállalat, nem költségvetési szerv, így árbevételének ... jóváhagyása törvénysértő. ... olyan vállalat árbevételét hagyja jóvá, amely vállalatot ugyanazon az ülésen ... határozatával megszüntet. ...tulajdonosi jogainak gyakorlásával felhagyott, illetőleg e feladatok ellátásával olyan szervet bízott meg, melyet jogszerűen még létre sem hozott. A Képviselő-testület ... az Aerocaritas részére 1 millió, ... az 1956-os Alapítvány részére 500 ezer,... a Budapesti Városvédő Egyesület részére 400 ezer, a ... a KÉV-Metró Asztalitenisz Szakosztályának 500 ezer,... a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár V. kerületi Főkönyvtára részére 600 ezer, a Kiszolgáltatottak Alapítványa részére... 1 millió, a... Budapest Belvárosi Római Katolikus Plébánia Orgonafelújítási Alapítvány részére 6 millió, a ... Budapesti Fesztiválzenekar részére 8 millió, ... az Egyetemi Színpad részére 1 millió, a... Szt. István Bazilika részére 6 millió forint összegű támogatást állapított meg. A ... képviselő-testület összesen 24 750 000 forintos támogatást biztosított különféle szervezetek részére, anélkül, hogy költségvetése, gazdálkodása szabályozásra került volna. Szabályozás hiányában e döntések törvénysértőek. A képviselő-testület működése: ... A megküldött jegyzőkönyvekből, előterjesztésekből arra a következtettem, hogy a törvényességi felhívásom nem jut el a képviselőtestület minden tagjához, így a testületnek nem is áll módjában a törvényben előírt kötelezettségének eleget tenni. ...Álláspontom szerint egy jogállamban a helyi közügyek demokratikus intézésére létrehozott önkormányzat — mely jogkövető magatartás igényét támasztja az általa igazgatottakkal szemben — bírói döntést figyelmen kívül hagyó eljárása kérdésessé teszi, hogy a képviselő-testület alkalmas-e feladatainak ellátására, a helyi közügyek önálló szabályozására, közhatalmi tevékenység gyakorlására... ... egészségügyi dolgozók bejelentéséből tudomásomra jutott az is, hogy... a helyi önkormányzat kötelező feladatként megjelölt egészségügyi alapellátás feladatait sem látja el. A megalakulása óta eltelt 2 és fél év csak arra volt elegendő, hogy a feladat átvételéről tárgyalásokat folytasson a Fővárosi Önkormányzattal... Összefoglalva a jelzett időszakra vonatkozó vizsgálatom tapasztalatait, megállapítom, hogy a képviselő-testület működésének törvényessége sajnálatos módon aggályossá vált. ...a testületi döntések jelentős részének ügyrendi típusú jellege (az 1993. évben meghozott és megküldött 63 határozatból 29 ügyrendi típusú volt!) az érdemi döntések jelentős részének törvénysértő volta felveti azt a kérdést, hogy az önkormányzat képviselő-testülete alkalmas-e arra, hogy a megfogalmazott helyi önkormányzás jogát gyakorolja? ... felhívom a képviselőtestületet arra, hogy a döntéseivel, működésével kapcsolatosan megállapított törvénysértéseket 1993. június 15-ig bezárólag szüntesse meg... Felhívom a képviselő-testület figyelmét arra is, hogy amennyiben a jelen felhívásomban foglaltak tárgyalását az általam kitűzött határidőig nem tűzi napirendre, kénytelen leszek a törvénysértések megszüntetése érdekében ... megjelölt egyéb jogi eszközeimmel élni.” * * * Szaldón Péter, a Fidesz V. kerületi szervezetének ideiglenes elnöke, a Belváros-Lipótváros Önkormányzat képviselő-testületének tagja. — A köztársasági megbízott törvényességi észrevétele várható volt. Szerintem az önkormányzatnak és a testületnek is a kezdetektől fogva súlyos működési zavarai vannak, amelyek az elmúlt egy évben tetőztek. — Ön szerint a köztársasági megbízott határidőt is adó észrevétele mit fog megoldani? Feloszlatható-e a képviselő-testület? — Elméletileg van arra lehetőség, hogy a testületet feloszlassák, de ezt nem tartom valószínűnek. Tudniillik, ha lejár a június 15-i határidő, akkor a köztársasági megbízottnak a belügyminiszterhez kell benyújtania az erre vonatkozó indítványát, és csak ezután kerülhet sor a parlamenti tárgyalásra. Tekintettel arra, hogy most a honatyák nyári szabadságba mennek, mire az ügyben az érdemi döntés megszületne, a testület feloszlatásának nem sok értelme lenne. A törvényességi észrevétel csak újabb tanulságul szolgálhat, végleges megoldás aligha várható — Ön szerint miképpen jöhetett létre ez a sok jogsértő határozat, és milyen személyes felelőssége van ebben? — A testület laikus képviselőkből áll, nem feladata a jogszabályok ismerete. Ez is lehet az egyik ok. Nagy felelőssége van a törvényességi felügyeletre vigyázó jegyzőnek, illetve az előterjesztő polgármesternek. Közreható okként szerepelhet a rossz testületi működés is, hiszen a jogi bizottságon is átmentek ezek az előterjesztések, és ott a hibákat észrevételezniük kellett volna. Annyiban személyesen is felelősnek érzem magam, hogy az IKV átalakítására vonatkozó javaslatot én is megszavaztam. Úgy érzem, nem az én feladatom, hogy törvényességi szempontból ellenőrizzem az előterjesztést. Ezek után azonban kénytelen leszek azokat saját jogásszal átnézetni, mielőtt bármit megszavaznék. Végső konklúzióként annyit mondhatok: remélem, hogy a választópolgárok a jövőben bölcsebbek lesznek. * * * Makay Ferenc, az V. kerületi önkormányzat képviselő-testületének SZDSZ- frakcióvezetője: — ’90 októberben választották meg a képviselőket, és ’91 januárjában már elkezdték fúrni a polgármestert. Májusra összeállt az első polgármester- buktatási kísérlet. Sajnos a szabaddemokraták közül is csatlakoztak néhányan ehhez a csoporthoz, akiket egyszer a Fidesz, egyszer az MDF támogatott. Az egyik főszervező az SZDSZ akkori frakcióvezetője volt, aki ’92 elején lemondott. —Az önkormányzati- testületi SZDSZ válságát, a széthúzást mennyiben befolyásolják az országos szervezeten belüli viták? — Szerintem a kettő között nincs összefüggés. A frakcióból kiválók is ugyanazt a kék könyvet lobogtatják, az elvekben nincs különbség közöttünk. Az országos SZDSZ- nek az az egyik baja, hogy nem talált olyan személyiséget, mint az MDF-nél Antall József. Van egy országos tanács, és van egy szűkebb ügyvivői testület. Az ott lévők közül hol ezt választják meg elnöknek, hol azt. A szabaddemokratáknak is kellene egy meghatározó vezető személyiség, akit valóban elnöknek tekinthetnénk. Nálunk ilyenek nem „nőttek” ki. A másik gond, hogy a párt túl liberális. Ez pedig követőkre talál itt a testületben is, ahol sokan vallják: nekem ne mondja meg senki... Úgy nem lehet dolgozni, hogy mindenki a saját feje után megy. Sajnos amatőrök vagyunk. A képviselőknél az is súlyos probléma, hogy az egyéni ambícióikat teszik, tették az első helyre, az eskü utáni első két hónap alatt szinte másról nem is lehetett szó. Az első polgármester-buktató puccsnál meg is nevezték, hogy én leszek a polgármester, te leszel a fővárosi küldött, elosztották a pozíciókat. A második nagy érdek a megragadható lehetőségek sora. Az, amikor valaki a beosztását kamatoztatni tudja, el tud intézni dolgokat. És ez a sokkal nagyobb teher, mert a képviselő-testületen túl mutat. Az ingatlan és a lakásügyekben jelentett ez szinte megoldhatatlan feladatot a testületnek. Az úgynevezett FIK-en keresztül szerzett lakások szisztémája a régi rendszerből maradt, amiről nem is tudtuk, hogy milyen visszaélésekre ad lehetőséget. Egy munkásőrnek, párttitkárnak, ha lakást akartak szerezni és nem volt bent kérelme, nem volt jogosultsága, azzal kerülték meg a hivatalos formát, hogy leadtak a fővárosnak egy lakást, a FIK már adhatott nagyobbat, jobbat. Az V. kerületben több száz lakás került el így az önkormányzattól, elsősorban a 4-5- 6 szobások. E folyamatról, annak működéséről ’92 tavaszáig fogalmunk sem volt, és kiderült, hogy „nagy” emberek is benne vannak. Kitört a botrány, amikor elkezdtünk vizsgálódni. Kérték, ne csináljuk, mert kiderülhet, hogy országgyűlési képviselő, a kormány, illetve a minisztérium, vagy a rendőrség beosztottja is szerepel a lakáshoz juttatottak listáján. Ezek az ügyletek, mint később kiderült — az említettek miatt — jogszabályilag ugyan megfelelőek, azonban rendkívül etikátlanok voltak. A testület működésében a harmadik nagy probléma a pártpolitika, amikor a polgármester megbuktatására irányuló törekvéseket különböző politikai megfontolásokból támogatták vagy ellenezték. A testület munkájában azonban a legdöntőbb probléma, hogy teljesen laikusan szavaztunk olyan dolgokról, amelyeknek nem volt meg a rendeleti, jogszabályi háttere. Ennek következtében, aki ismerte az érvényben lévő szabályozásokat, könnyen megtalálhatta a kiskapukat. — A kerületi lakosoknak ezért van olyan lesújtó véleményük az önkormányzatról? — A KMB hivatal által törvénysértőnek mondott határozatok többségénél csupán alaki, formai kifogások voltak. Persze az is előfordult, hogy a jegyző, de akár a polgármester is, bejelentette: a határozat törvénysértő, a testület mégis megszavazta. Ugyanakkor számtalanszor előfordult az is, hogy egyes képviselők előkészítetlen, önálló javaslatokkal éltek. — Nem a polgármester és a jegyző terjeszti elő a határozati javaslatokat? — Van olyan, amit nem ők terjesztenek be, hanem a képviselő. Téves az a nézet, miszerint az önkormányzat azért van, hogy önkormányozzon. Sajnos a képviselők azt hiszik, hogy önkormányzók. Miközben nem. Minden lényeges dolgában meg van kötve a kezünk. Tulajdonképpen átmentünk egy hatáskör nélküli ügyintézésbe. * * * Jeszenszky Edit, az V. kerületi önkormányzat képviselő-testületének MDF-frakcióvezetője: — A Köztársasági Megbízott által tett törvényességi észrevételekkel kapcsolatban nem kívánok nyilatkozni. * * * Mihályi Gábor, Belváros-Lipótváros polgármestere: — Fővárosi átlagban az V. kerületben egyáltalán nincs sok törvényességi észrevétel. Persze nem vagyunk tökéletesek, de ezt soha nem is mondtuk. A törvényt követve én napirendi pontként kezelem a törvényességi kifogásokat, de a testületnek kell dönteni arról, hogy felveszik e a napirendre, vagy nem. A határozatainkban elsősorban formai problémákat kifogásoltak, és azt, hogy késedelmesen küldtük meg a KMB hivatalának. Ezzel együtt, azt hiszem, nagyon korrekt módon,a testület napirendjén volt állandóan a törvényességi észrevétel. Hangsúlyozom, a határidőkben igazat kell adnom Szentgyörgyvölgyi Péter úrnak. —Június 15. a végső határidő, ami után a köztársasági megbízott elindítja a képviselőtestület feloszlatásának folyamatát... — Az észrevétel nem erről szól. Egyébként ezt már más önkormányzatok felé is jelezte, a dátum csak nyomatékosítás lehet. Van olyan önkormányzat, ahol több száz peres eljárás is van. — Ez nem lehet mentség... — Természetesen nem. Hozzá kell tennem, hogy állandóan változó jogszabályi millióben dolgozunk, és ebben a a kialakulatlan helyzetben, a többféle törvény és jogszabály visszaolvasásából a köztársasági megbízotti hivatalnak is lehet ilyen vagy olyan más álláspontja időnként. Úgy érzem, végső soron a bíróság dönt. Abban látom az igazi problémát, és igazat adok a köztársasági megbízottnak, hogy a határozatok közül több felkerül a napirendre, mégsem foglalkozunk érdemben vele. Ez formailag jogosan kritizálható. A határozatoknál jobban meg kell fontolni a jogi, igazgatási bizottságnak a szerepét, illetve a jegyző felelősségét abban, hogy a testület felé megindokolja az egyes javaslatok elfogadásának mikéntjét. Új és új feladatok vannak, amelyekbe szükségszerűen becsúsznak a hibák is. Mint ahogy az is igaz, hogy a véletlenszerű és rögtönzött napirendi pontok rendkívül megnehezítik a törvényesség betartását, a folyamatos munkát. — Elképzelhetőnek tartja, hogy a testületet feloszlatják? — Nem tartom elképzelhetőnek, bízom a testület bölcsességében. — Felelősnek érzi magát? — Olyan értelemben felelősnek érzem magam, hogy a testület a felvetésem ellenére időnként hátrasorolja a törvényességi észrevételeket. Még erősebben kell amellett kardoskodnom, hogy ez ne történjen meg. A törvényességi észrevételek jónak mondható folyamatokat indítanak el, mert a KMB hivatal felvetései után bizonyos hibák már nem ismétlődnek meg. Mihályi Gábor V. kerületi polgármester 1992. június 12-én azonnali hatállyal írásban felmondott dr. Xantus Judit jegyzőnek. A június 16-i rendkívüli testületi ülésén a képviselők a polgármester ellen fegyelmi eljárást kezdeményeztek, mondván, a polgármester nem szüntetheti meg a jegyző munkaviszonyát. Mihályi Gábor vétségének kivizsgálására egy háromtagú fegyelmi bizottságot hoztak létre. A vizsgálat idejére a polgármestert 15 napra felfüggesztették tisztségéből, illetve a jegyző asszonyt visszahelyezték az állásába. A képviselő-testület július 17-én — a második 15 napos vizsgálati határidő lejárta után — az ügy lezárásaként Mihályi Gábor 13. havi fizetését — fegyelmi büntetésként — megvonta. ’92 szeptember végén Mihályi Gábor egy vaskos anyagot terjesztett a képviselő-testület elé, amelyben — véleménye szerint — a jegyző tevékenységére vonatkozó terhelő adatok voltak. A testület fegyelmi biztost nevezett ki az ügy kivizsgálására, és körülbelül egy hónappal később a jegyzőnőt hivatalvesztéssel büntette. A munkaügyi per azóta is tart. A polgármester ezzel párhuzamosan Laczkó Mihály alpolgármester ellen is fegyelmi vizsgálatot kezdeményezett, amelynek lezárásaként a képviselő-testület az alpolgármester 13. havi fizetését is megvonta. A testület megbízott jegyzőt nevezett ki. 1993 májusában dr. Szentgyörgyvölgyi Péter államtitkár, fővárosi köztársasági megbízott felhívta a belváros-lipótvárosi önkormányzat polgármesterének, képviselő-testületének figyelmét arra, hogy az 1992 december 2-a és 1993. március 31-e között született határozataik törvénysértőek. Egyben június 15- ét jelölte meg határidőnek a szabálytalanságok rendezésére. BÁNHIDAI KÁROLY CSABA IVÁN SZÍT ANYOMATA