Pesti Hírlap, 1993. július (2. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-01 / 151. szám

2 NEMZETKÖZI ÉLET pestif minap 2. (152.) ÉVFOLYAM 151. SZÁM 1993. JÚLIUS 1. CSÜTÖRTÖK KORMÁNYVÁLSÁG FENYEGET FRANCIAORSZÁGBAN A nagyvezír utódját keresik Edouard Balladur ezekkel a szavakkal válaszolt kinevezésekor egy volt miniszterelnök jókívánságaira: „Ön is ismeri a kockázatokat: a matignoni szereplés majdnem mindig jól kezdődik, és szinte mindig rosszul végződik. A változást támogató erők kohéziója csak addig tart, amíg a siker.” KOPECZKY CSABA, PÁRIZS A „nagyvezír” kiábrándult megjegyzésének második része még igencsak optimista véleménynek is tűnhet a jelenlegi események visszfényében: bár Edouard Balladur népszerűsége még irigylésre méltó szinten van, politikája ellen irányuló támadások egyre sokasodnak. Philippe Séguin (RPR), a parlament elnöke (az ország negyedik embere) kíméletlen vádbeszéde után, az eddig várakozó állásponton tartózkodó Raymond Barre (UDF) is komoly bírálatokkal illette a kormány gazdasági intézkedéseit. Míg a képviselőházi „kakasülő” jelenlegi tulajdonosa „szociális kapitulációját” vetette nem éppen tapintatosan a miniszterelnök szemére, addig „Franciaorság legjobb közgazdásza”, ha sokkal burkoltabb formában is, de hasonló meggyőződésének adott hangot. Véleménye szerint nem a kínálat, hanem a kereslet válságáról van szó, tehát minden olyan intézkedés (adó- és járulékemelések, a munkabéremelések elhalasztása az állami szektorban), mely a háztartások vásárlóerejét korlátozza, csakis téves lépés lehet. A közadósság csökkentése, a nemzeti valuta szilárdsága megőrzésének fontossága háttérbe szorul a munkanélküliség elleni harc elsőbbségével szemben. Ez ideig senki sem kételkedett abban, hogy Edouard Balladur marad a kormány élén a következő elnökválasztásig, ez a bizonyosság azonban kezd szétfoszlani. Bernard Pons, a kormánykoalíció legerősebb pártjának, a RPR parlamenti csoportjának elnöke kimondta, hogy amennyiben nem javul a helyzet, őszig új megoldásokat kell keresni, ami alatt új ember is értendő. A „tartalék miniszterelnök” pedig csakis a Maastricht-ellenes, Gatt-ellenes, devalváció- és protekcionizmuspárti, a gaullisták között igen népszerű Philippe Séguin lehet. A francia—német viszony elhidegülése, s az angol gazdasági sajtóban híresztelt „mendemondák” eléggé nyugtalanító képet festenek az Európai Közösség jövőjét illetőleg: ha Bonn nem hajlandó jelentős mértékben csökkenteni bankhitelkamatait, Franciaország egyoldalú idevágó intézkedésekre kényszerülne. Nagy-Britanniát követve, kilép az európai monetáris rendszerből, majd pedig a márka viszonylagos gyengeségét kihasználva megpróbálja átvenni az EK pénzügyi politikájának irányítását. Mindez, valamint Roland Dumas, volt külügyminiszter kirohanása „Németország súlyos felelőssége” kapcsán a boszniai háború kirobbanásában, az utolsó pillanatban lemondott francia—német pénzügyigazdasági találkozó; a francia—amerikai elmérgesedett kereskedelmi perpatvar, mely egymás elleni szankciókba torkollt; Edouard Balladur magára maradása, egyetlen embert tölt el derűlátással és reménységgel; Francois Mitterrand-t akinek meg sem kell osztani politikai ellenfeleit — újra megosztják azok önmagukat készségesen —, hogy uralkodhasson felettük. BEFEJEZŐDÖTT AZ AFRIKA-ÉRTEKEZLET Tovább tipeg a békegalamb HÍRÖSSZEFOGLALÓ Kairóban befejezte munkáját az Afrikai Egységszervezet (AESZ) csúcsértekezlete. Az állam- és kormányfők elfogadták a konfliktusok megelőzésére és kezelésére kialakítandó mechanizmus elveit — jelentette be Amr Musza egyiptomi külügyminiszter. A zárt ajtók mögött zajlott tanácskozáson elfogadták a csúcsértekezlet határozatait, egyedül az ENSZ-embargó alatt lévő Líbia ügye maradt további megvitatásra. Tripoli szeretne ugyanis támogatást nyerni a szankciók feloldásához, és majd megpróbál elfogadtatni egy erről szóló felhívást. Az afrikai vezetők foglalkoztak a kontinens főbb válságaival, így Szomáliával, Angolával, Libériával és Ruandával, de figyelmen kívül hagyták a zairei, a kongói és a nigériai konfliktusokat. Tanulmányozták Afrika gazdasági problémáit, különösképpen az adósságszolgáltatás jelentette gondokat, valamint az afrikai gazdasági közösség létrehozásáról szóló egyezmény ratifikálását. Beszédet mondott Jasszer Arafat, a Palesztin Felszabadítási Szervezet elnöke is. Szerinte a közel-keleti tárgyalások jelenlegi washingtoni fordulója a béke utolsó esélye lesz. Kudarc esetén káosz és az egész térség balkanizálódása várható. Figyelmeztetett: az igazságos rendezés hiánya az erőszak ellenőrizhetetlen kitöréséhez vezethet az Izrael által megszállt területeken. Arafat azt tanácsolta az Egyesült Államoknak, ne lepje meg olyan javaslatokkal a palesztin tárgyalóküldöttséget, amelyekről előzőleg nem tárgyalt velük. Jasszer Arafat egyébként élesen elítélte a Bagdad elleni amerikai rakétatámadást. Arafat és az ismert afrikai békeharcos. Nelson Mandela FOTÓ: REUTER EGY BOSNYÁK KAPCSOLAT AUSZTRIÁBAN Csalás, sikkasztás, pénzhamisítás... A szerencsétlen Boszniát Genfben képviselő hét elnökségi tagból egy, Fikret Abdic, még Össz-Jugoszláviában egy többmilliárdos pénzügyi botrány középpontjában állt. 1987 óta az ügyből csak annyi bizonyos, hogy az általános zűrzavarban a főfelelősnek sikerült felmentetnie magát, és ezzel együtt tettemes mennyiségű pénzt juttatott külföldre. J. F. BALVANY, BÉCS Az összeomlott vállalat (Agrokommerz) főnöke sietett egy bécsi lerakat hivatalos bejegyeztetésével. Itt nyilván már nem mezőgazdasági termékekkel foglalkoztak többé, hanem pénzügyekkel. Áll ez nevezetesen a belháború kitörése óta különféle menekülttáborokba szétszéledt bosnyákokra, akik vagy helyzetük megjavítása, vagy továbbvándorlásuk, vagy közvetlen nyugati pénzsegély átvétele ügyében fordultak a bécsi Agrokommerz cégvezetőjéhez, Fikret Abdichoz. Akadtak olyanok is, akik a bosnyák önvédelmi harc anyagi támogatását utalták át Nyugatról a vállalat kontójára. Időközben csalás és sikkasztás vádjával feljelentések érkeztek a bécsi államügyészséghez és gazdasági rendőrséghez. Az ennek kapcsán megindított hivatalos vizsgálat során a Kurier tanúsága szerint 100 millió shillinges ügyről van szó, a cég helyiségeiben lefolyt házkutatás során hamis dollár- és márkakötegeket találtak. Ezek szerb-horvát műhelyekben „készültek” az osztrák szakértők szerint. Az igazságügyi minisztérium „nem cáfolta meg” az eljárást. Az államügyészség pontosított: csalás, sikkasztás és pénzügyi visszaélések ügyében folyik a nyomozás. Az Agrokommerz sem a hivatalos, sem az üzleti bécsi telefonkönyvben nem szerepel. Fikret Abdic pedig napjainkban — ezúttal Genfben mint politikus — ki tudja hányadszor és mennyiért adja el szerencsétlen honfitársait és hazáját a tárgyalóasztalnál. AZ IRAKIAK ELLENZIK A BOSSZÚT Nukleáris program nincs többé MTI• A használaton kívül helyezett dél-iraki légvédelmi radarállomás elleni amerikai rakétatámadás következtében egy iraki katona megsebesült — adta hírül a bagdadi külügyminisztérium. A létesítményt két F—15 típusú amerikai gép támadta, amelyek egy levegő-föld rakétát lőttek ki a bászrai radarállomásra. A bagdadi külügyminisztérium szerint ez a tett újabb bizonyítéka az Irak ellen folytatott agresszív amerikai politikának. Az iraki nukleáris program nincs többé — közölte Bagdadban Robert Kelley, az ENSZ-ellenőrök főnöke. Az ellenőrök minden berendezést megsemmisítettek, akárcsak az ott található anyagok nagy részét. Az Öböl-háború előtti több milliárd dolláros program megsemmisült. Egyébként az iraki nukleáris létesítményeket ellenőrző ENSZ-missziót nem értesítették előre a vasárnapra virradóra elkövetett Bagdad elleni amerikai támadásról. Az atomprogramtól eltérően Bagdad — mint ez egy amerikai kongresszusi jelentésből kiderült — hagyományos fegyvertárát két és fél évvel az Öböl-háború után ismét annyira fejlesztette, hogy hamarosan komolyan fenyegetheti szomszédait. Robert Gallucci amerikai külügyminiszter-helyettes pedig a kongresszusi meghallgatáson azt mondta, hogy Irak továbbra is nukleáris fenyegetés forrása, tekintve, hogy Szaddám Huszein el van szánva az ország atompotenciáljának helyreállítására. Meglepő közvélemény-kutatásról számolt be az AP az INA iraki hírügynökség jelentésére hivatkozva. A bagdadi kormány által közölt szondázás szerint az irakiak többsége ellenzi, hogy Bagdad megbosszulja az iraki felderítőközpont ellen intézett amerikai támadást. A megkérdezettek fele türelmet és kitartást ajánl az Egyesült Államokkal szemben, és csupán 29,6 százalék követel megtorló ellencsapást. A telefonos közvélemény-kutatást a tájékoztatási minisztérium végezte 1000 iraki állampolgár körében. PH-SZEMSZOG Jutalom Belgrádnak KALAPIS RÓKUS, ZÁGRÁB Egyre szaporodnak azok a jelek, melyek megerősíteni látszanak szerb—horvát területi egyezkedésről szóló információinkat. Itt nem a moszkvai diplomácia — melynek látszólag átengedték a vezető szerepet a jugoszláv válság rendezésével kapcsolatban — jelzéseire gondolok, melyek értelmében nemcsak Bosznia feldarabolása, hanem a lakosságcsere is teljesen elfogadható, hanem a kelet-hercegovinai hadi . A Dubrovnik körüli mozgolódására, és a horvát parlamentben elhangzz " epés megjegyzésekre is. A látszólag illogikus dubrovniki csatározások szépen beleillenek abba a képbe, hogy a szerbek megkapják a cattarói öböl ellenőrzése szempontjából stratégiai jelentőségű Prevlaka-félszigetet, átengedve cserébe a Dubrovnik biztonságát szavatoló hercegovinái Popovo Polje nagyobb részét. Amennyiben „súlyos harcok után" a szerbek elfoglalják a félszigetet — melyet demilitarizált övezet lévén, csupán maroknyi horvát rendőr védelmez —, a horvát csapatok pedig a város bombázását elunva megszállják a jelzett területeket, úgy szinte biztosra vehető, hogy hallgatólagos egyezmény született Zágráb és Belgrád között. A nagy csereberére utalnak a szlavóniai képviselők parlamenti „kirohanásai”. Figyelmeztették a horvát közvéleményt és a vezetőséget arra, hogy Kelet-Szlavónia, illetve Baranya megszállás alatt lévő területeinek feladása végzetes hiba lenne. Különösen a Horvát Parasztpárt egyik vezéralakja, a különben joviális stílusáról és mérséklet nélküli hangerejéről ismert Josip Pankretic volt meggyőző, mikor azt mondta, hogy nemrégiben alkalma volt az ENSZ-békecsapatok páncélosában ülve körülnézni Kninben, „ami egy nagy semmi, kősivatag Szlavóniához képest. Azt mondom, nehogy valakinek eszébe jusson lemondani az én Szlavóniámról, mert a hóna alatt viszi el a fejét” — mondta Pankretic. A volt eszéki polgármester, Zlatko Kramaric lényegében ugyanezt ismételte meg, mondván, hogy „miután egyre hangosabbak azok a híresztelések, hogy Baranya és Kelet-Szlavónia fejében megkapjuk Knint, Bániját, Kordunt és Nyugat-Szlavóniát, hosszasan eltöprengem ennek indokoltságáról. Bevallom, egyetlen okát sem találtam egy ilyen lépésnek." A képviselő urakkal szemben én úgy tartom, hogy a jelenlegi nemzetközi erőviszonyok mellett Horvátországnak sajnos nincs választása, s amennyiben valóban megkapja a jelzett területeket, jól járt, mert elkerülte a teljes katasztrófát. Hogy ne mondjak többet, a tengerpart felé irányuló forgalom Karlovacnál egy csupán 18 kilométer széles folyosóra korlátozódik. Ezt természetesen annak tükrében mondom, hogy a nemzetközi közösség valószínűleg végképp elhatározta, megjutalmazza Szerbiát, s a kicsiny Horvátországnak ebbe bele kell nyugodnia, bármennyire fájdalmas is a területvesztés, akármennyire égbekiáltó is az igazságtalanság. Őszintén remélem persze, Seselj vajdát megüti a guta Nagy-Szerbia megvalósítása felett érzett örömében. Szerb—horvát osztozkodás AZ ÚJVIDÉKI MAGYAR SZÓ KARIKATÚRÁJA ŐSSZEL VÁLTOZÁST VÁRNAK A ROMÁNOK Korrupció és államérdek Hol végződik a korrupció és hol kezdődik az „államérdek”? E kérdést egyre többen teszik fel Romániában, jó okkal. Tart még ugyanis a Florica tábornok leleplezései nyomán kitört korrupciós botrány, de a hatalmon levők cinizmusára jellemző, hogy a leleplezésekre leső ország szeme előtt köttetett meg egy újabb szerződés, mely egy görög üzletember kezére juttatná a román kereskedelmi flotta egy részét. SZONDY ZOLTÁN, CSÍKSZEREDA A „Petromin-ügy” ellen felszólalt már a román parlament is, mely határozatban mondta ki: az üzlet károsítja a román gazdaságot. Időpazarlás lenne a részletek felsorolása, jegyezzük meg azonban azt az elszomorító tényt, hogy a lakosságot vajmi kevéssé háborítják fel a visszaélések. Tudják, amit tudnak: a Florica-ügy nyomán eddig senkinek sem esett baja... A politikusok viszont nem tétlenkednek, az ellenzék vezetői őszre jósolják a Vacaroiukabinet bukását. Mircea dumara, a Parasztpárt egyik vezetője kijelentette: „Remélem, hogy őszre új kormányunk lesz. Ősszel érezteti majd hatását az NMDF kormányzása, amikor kiürülnek a piacok, és jön a hideg. A kormánynak semmilyen terve sincs, nem látja világosan a teendőket, nincs kellő költségvetése, döntései a konjunktúrához igazodnak.” Tokay György RMDSZ-szenátor konkrétabb volt: „A Petromin-üzlet után kötelező a kormány átformálása. Szerintem az októberben következik be. A kormány bukásának fő oka nem a hibás stratégia, hanem a stratégia teljes hiánya lesz.” Meglepően borúlátó az RNEP is. Ioan Gavra, a párt alelnöke szerint „eljött a pillanata annak, hogy kérjük a kormány átformálását.” Oliviu Gherman, az NMDF egyik hangadója, a szenátus elnöke viszont optimista: „Nem lesz semmilyen kormányváltás! Nem értem, hogyan lehet ezt elhinni. Nálunk van egyfajta hisztéria a kormány bukásáról... Jelenleg nem látok olyan okot, ami ezt kiváltaná.” A Vacaroiukormány tehát kitart. Az NMDF szélsőséges szövetségesei viszont elképzelhetőnek tartják azt is, hogy egy újabb, ezúttal sikeres bizalmatlansági indítvány vessen véget az 1989-es események utáni negyedik kabinet pályafutásának.