Pesti Hírlap, 1993. július (2. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-07 / 156. szám
2. (152.) ÉVFOLYAM 156. SZÁM 1993. JÚLIUS 7., SZERDA PestiHírlap PILLANATKÉP A KISGAZDÁKRÓL A 36-ok igennel szavaznak A tegnapi nappal újabb két képviselő jelentette be, megválik az MDF képviselőcsoportjától, és a független képviselőcsoportban kér helyet. A jelek szerint tehát nemhogy befejeződne, de tovább folytatódik az MDF- frakció átalakulása, így a koalíciós többség mostanra három, sőt, Sándorfi György MDF-es képviselő elhunyta miatt, kettőre csökkent. R. P.A. Az elmúlt három év alatt a koalíciós kormányt alapító kisgazdák mandátuma is csökkent, mégpedig 44-ről 37-re. E szemszögből nézve miként látja az MDF-frakció, s azon belül saját pártja helyzetét — kérdeztük Dragon Pált, a Kisgazda 36-ok frakciótitkárát. — Két markáns vélemény húzódik meg e kérdés mögött. Az egyik az, hogy a vezető kormánypárt nem tudta kezelni a belső nehézségeket. Másrészt azonban le kell szögezni, ha három esztendeig együtt csináltuk a politikát, nem tartom szerencsésnek, ha az utolsó pillanatban, különféle frakciókba átigazolva, szétoszlunk. Az utóbbi időben önök tartják a 36 mandátumot; a Független Kisgazdapárt három markáns csoportja, a történelmi, a konzervatív és a Torgyántól levált független kisgazdák között ilyen nagy egyetértés lenne? — Vitázni ugyan mi is vitázunk, de kenyértörésre mostanában nem került sor. — A pótköltségvetés elfogadása tekintetében is ilyen egységesek? — Többségünk támogatja a költségvetést, amelyet a hárompárti frakcióüléseken kétszer is egyeztettünk, s amellyel kapcsolatban több olyan javaslatunk volt, amelyet aztán abba beleépítettek. Egy biztos, hogy a kormánykoalíciónak, figyelembe kell vennie, hogy a rendszerváltozás óta a környező, egykori szocialista országokban milyen rendkívül nagy horderejű politikai változások következtek be, és mindez a hazai gazdasági nehézségekkel megfejelve növelte a költségvetés hiányát. A HALLGATÁSNAK VÉGE Frakciót alakít az NDSZ? BEDNARIK IMRE A Nemzeti Demokrata Szövetség őszre frakciót akar alapítani a parlamentben, akár 15 fővel is — hangsúlyozta Pozsgay Imre, a nemzeti demokraták elnöke azon a sajtótájékoztatón, melyen Varga Zoltán és Szél Péter volt MDF- es képviselők bejelentették csatlakozásukat az NDSZ-hez. — Továbbra sincs szándékunkban a parlamentet bomlasztani, bomlik az magától — hangsúlyozta Pozsgay —, de a választások előtt egy évvel úgy érezzük, hogy be kell fejeznünk eddigi hallgató és távolról szemlélő magatartásunkat, és aktívan meg kell jelentetni a nemzeti demokraták véleményét a legfőbb társadalmi kérdésekről. Ezért az NDSZ várja a Szél Péterhez és Varga Zoltánhoz hasonló képviselőket, akikkel 1994 után is vállalni tudja az együttműködést. Szél Péter elmondta: az MDF-ből való távozása után azért választotta az NDSZ-t, mert ez a politikai párt áll legközelebb ahhoz a szellemiséghez, amelyet a Magyar Demokrata Fórum 1989-ben meghirdetett. Varga Zoltán pedig azzal indokolta távozását, hogy az MDF-ben a belső hatalmi harcok a legjobb energiákat kötik le, ezért lelkiismereti okokból nem tudta vállalni a további konfliktusokat. Beke Kata hangsúlyozta: az NDSZ parlamenti csoportja minden irányba nyitott, előítéletek és fenntartások nélkül várják képviselőtársaikat. AZ SZDSZ ÉS A KÖZTÁRSASÁG PÁRT Koalíciós párkeresés MUNKATÁRSUNKTÓL Az SZDSZ és a Köztársaság Párt egyetért abban, hogy szélsőséges politikai pártokkal az 1994-es választások után semmi esetre sem lép koalícióra — mondotta Pető Iván, a szabaddemokraták elnöke a két párt vezetőinek keddi tanácskozása után. Palotás János, a Köztársaság Párt elnöke elmondta: a két párt hagyományosan jó kapcsolatot tart fenn, ezért tájékoztatták egymást a választások előtti és közötti szövetségeikről. A Köztársaság Párt csakis az Agrárszövetséggel alakít ki szoros együttműködést, míg Pető Iván a Fidesszel való együttműködést említette. Palotás szerint sem a Magyar Igazság Párttal, a Munkáspárttal és a jelenlegi koalícióval nincs lehetőség az együttműködésre, mert ha a választásokon a jelenlegi kormánypártok nem kapják meg ismét a bizalmat, akkor nem illik koalíciós partnerként visszaemelni őket a hatalomba. Pető Iván leszögezte: az SZDSZ vezető testületei még csupán egyetlen pártot, a Magyar Igazság Pártot jelölték meg, mellyel elképzelhetetlennek tartják az együttműködést. Ugyanakkor hangsúlyozták: mindkét párt olyan választási szövetséget akar kötni partnerével, amely lehetővé teszi a választások második fordulójában az SZDSZ és a Köztársaság Párt együttműködését. Az SZDSZ és a Köztársaság Párt vezetői megállapodtak abban is: jelentős gazdasági törvények előtt egyeztetik álláspontjukat, s egyetértettek, hogy a következő kormány megalakításakor már meg kell kezdeni a jövő évi költségvetés korrekcióját. Pető Iván beszámolt arról is, hogy az SZDSZ vezetői szerdán találkoznak az Agrárszövetség képviselőivel, majd csütörtökön a Vállalkozók Pártjával, és még ezen a napon folytatják a konzultációkat a fiatal demokratákkal. VÁLSÁGKEZELŐ TANÁCSRA VAN SZÜKSÉG A NATO-tól távol vagyunk Az Európai Kereszténydemokrata Unió és az Európai Néppárt (az EK keresztény pártjainak szövetsége) július 8-i, luxemburgi ülésén megtárgyalja a magyar Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) javaslatát egy olyan Válságkezelő Tanács létrehozására, amely szükség esetén azonnal intézkedne a térségben. A részletekről dr. Varga Lászlóval, a KDNP elnökhelyettesével beszélgettünk. TÓTH LÁSZLÓ LEVENTE — Már egy éve megszületett bennem a gondolat, hogy szükség lenne egy olyan felügyeleti szervre, amely 24 órán belül összeülne, és mozgósítaná azokat a szervezeteket, amelyek felügyelet hiányában csak jóval hosszabb idő után mozdulnának meg. Körülbelül hat hónapos küzdelem kellett ahhoz, hogy a javaslatot egyáltalán napirendre tűzzék. A nyugat-európai államok ugyanis meglehetősen lassúak akkor, amikor rólunk, a közép-európai övezet országairól van szó. Szerbia példáját említem csak. — Talán a déli határaink közelében dúló vérengzés miatt is indokoltnak tartja azt, hogy Luxemburgban előrukkoljon a javaslattal? — Pontosan. Bár Magyarországot ma semmilyen veszély nem fenyegeti, ha fordulna a kocka, a jó ég tudja, hogy az ENSZ mikor mozdulna meg. A Nyugat-Európai Unió már kialakulóban van, de önállóan még nem intézkedik, főleg fegyveres akciókkal kapcsolatban nem. A NATO-tól pedig túl távol vagyunk. Magyarország közbiztonsága megszűnt az 1944. március 19-i német megszállással. A szovjet megszállás alatt szintén nem volt közbiztonság, amit a mai napig sem biztosít semmiféle szerződés. Egyébként ’56-ban is másképpen alakulhattak volna az események, egy válságkezelő szerv közreműködésével. — Mely országok lesznek tagjai a Válságkezelő Tanácsnak ? — Ha létrejön, eldől, hogy kik lesznek a tagok. Több európai ország. Az ülésen olasz, német, francia, belga, finn, és görög delegátusok is részt vesznek, akik nyilván felvetik majd a javaslatot hazájukban. KÜLÜGYI SZÓVIVŐI TÁJÉKOZTATÓ Szigorítás a határon folytatás az 1. oldalról Herman János külügyi szóvivő elmondta még, hogy Budapest ad otthont július 16—17-én a Közép-Európai Kezdeményezés kormányfői találkozójának. A rendezvényre a tagországok: Ausztria, Bosznia- Hercegovina, a Cseh Köztársaság, Horvátország, Lengyelország, Olaszország, a Szlovák Köztársaság és Szlovénia miniszterelnökei, valamint az EBRD elnöke vesz részt. Meghívást kapott a tanácskozásra Macedónia kormányfője is. Ez a találkozó alkalmat ad a délszláv válsággal kapcsolatos legújabb fejlemények megvitatására. A külügyi szóvivői tájékoztatón felvetődött a minapi röszkei határsértés ügye is. Herman János szerint ismeretlen rendszámú tartályos tehergépkocsi tört át július 4-én a jugoszláv területre. Az eset kivizsgálására a magyarok az illetékes helyi vegyes bizottság összehívását kezdeményezték. A jugoszlávok képviselője azonban nem jelent meg a tárgyalásokon, azzal, hogy az eset nem határrendi kérdés. Ők ezt magyar területen elkövetett szabálysértésnek minősítik, amely csak a magyar hatóságra tartozik. Emiatt tegnap reggel a Külügyminisztériumba kérették a jugoszláv nagykövetség illetékes diplomatáját. A magyar fél magyarázatot kért a jugoszláv határ- és vámszervek magatartására, amely lehetetlenné tette az ügy kivizsgálását. A magyar fél súlyos eseménynek minősítette a történteket, s ragaszkodott ahhoz, hogy a jugoszlávok megnevezzék a határsértő jármű rendszámát és a vezetőt. A magyar hatóságok ugyanakkor intézkedéseket tettek és tesznek a hasonló esetek megelőzésére. Például a határnál a jövőben előzetesen is ellenőrizni fogják a kilépni szándékozó teherautókat, és csak azután engedik be a járműveket a kilépősávba. Emellett akadályokat is elhelyeznek az utakon. Mindemellett Herman János a külföldre utazók figyelmébe ajánlotta, hogy indulás előtt kellően tájékozódjanak a választott ország napi belpolitikai helyzetéről. A nagylaki határátkelő forgalmában érintett szervezetek részvételével koordinációs értekezletet tartott a határátkelőhelyen Túrós András vezérőrnagy, az Országos Rendőrfőkapitány közbiztonsági helyettese. A megbeszélésen elhangzott: a magyar szervek, bár mindent megtesznek, nem képesek gyorsítani az átkelést, csökkenteni a hét végi 50-60 órás várakozási időt, hiszen a forgalom tempója a román oldal áteresztő kapacitásától függ. A román fél az utóbbi napokban meggyorsította a vámvizsgálatot, s lehetővé tette, hogy amikor a forgalom ezt megengedi, a Romániából kilépő sávokat az országba belépő sávként használhassák az utasok. FELSZENTELTÉK A LAKITELKI NÉPFŐISKOLÁT Egy mozgalom újjáéled folytatás az 1. oldalról A népfőiskola profiljába tartozik többek között a szociálisgondozó-képzés, a vállalkozói program — melynek egyik része a Magyar Televízióban nemrég beindult Frid, a vállalkozó szellem című filmsorozata, nyelvoktatás a London Stúdióval közösen, titkár-, illetve titkárnőképzés, munkahelyi átképzések, különféle kollégiumok. Az alapítók nem titkolt céljai közé tartozik a század elején indult és a két háború között elhalt népfőiskolai mozgalom valamilyen formában történő újraélesztése is. A tegnapi ünnepségen részt vettek többek között a Népfőiskola Alapítvány kuratóriumának tagjai — Gálfalvi György marosvásárhelyi író, Ghéczy Iván svájci közgazdász, Gyarmati Dezső MDF-es országgyűlési képviselő és Tollas Tibor Münchenben élő írók, továbbá Balsai István igazságügy-miniszter és Horváth Balázs országgyűlési képviselő. FIDESZ—AGRÁRSZOVETSEG EGYUTTMUKODES Parlamenten kívüli kapcsolatok B. I. A Fidesz és az Agrárszövetség is mindent megtesz azért, hogy a szövetkezeti törvény módosítására ne kerüljön sor, mert véleményük szerint ez csak tovább növeli az agrárágazatban amúgy is rendkívül magas munkanélküliséget — hangsúlyozta Orbán Viktor, a fiatal demokraták elnöke az Agrárszövetség vezetőjével, Nagy Tamással folytatott tárgyalásai után. Mint ismeretes, az elmúlt hónapban megerősödött a két politikai párt kapcsolata, különösen azután, hogy a Fidesz megyegyűléseinek résztvevői egyhangúan támogatták az Agrárszövetséggel való együttműködést. Orbán Viktor elmondta, hogy mindketten elutasítják a kormány azon törekvéseit, hogy a pótköltségvetés előzetes egyeztetésekor ígéretet tettek a koalíciós partnereknek a szövetkezeti törvény módosításának támogatására. Véleményük szerint ha mégis megszületik a döntés, az komoly politikai és társadalmi feszültségeket okozhat vidéken, s a nagyarányú mezőgazdasági sztrájkok tovább feszítenék a választások előtt amúgy is igen felfokozott politikai hangulatot. A Fidesz tájékoztatta az Agrárszövetséget a szabaddemokratákkal kötendő választási együttműködés legfőbb alapelveiről, és Orbán Viktor szerint ebben a szerződésben lehetőséget kell teremteni arra, hogy egyes parlamenten kívüli pártokkal, mint például az Agrárszövetséggel és a Vállalkozók Pártjával, lehetségessé váljék a szorosabb kapcsolat. Németh Miklós is jelölt Németh Miklós is lehetséges jelölt az EBRD elnöki posztjára — ezt első ízben tegnap vélte egy brit lap, a The Daily Telegraph, beszámolva arról, hogy Anne Wibble svéd pénzügyminiszter, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) kormányzó tanácsának elnöke megkezdi megbeszéléseit a nemzetközi pénzintézet személyzetével Londonban. Wibble asszony az új elnök megválasztásának eljárásrendjét véglegesíti, amely szerint Németh Miklós, az egyik mostani alelnök mellett számításba jött még az elnöki tisztségre Henning Christophersen, az EK brüsszeli bizottságának dán alelnöke, továbbá Jacques de Larosiere, a francia központi bank kormányzója. A The Guardian szerint a franciák erősen támogatják de Larosiere-t. KÖZÉLET 3 BRZEZINSKI NYILATKOZATA LAPUNKNAK Túlzott a szlovák média J. F. BALVANY, BÉCS Mint arról már tegnapi lapszámunkban beszámoltunk, Zbigniew Brzezinski volt amerikai nemzetbiztonsági főtanácsadó hétfőn este előadást tartott az osztrák fővárosban az Egyesült Államok külpolitikájáról. Lapunk tudósítója megkérdezte az amerikai politológust a Creditanstalt Bankverein konferenciatermében: helyesen idézte a szlovák média lelkes hozzájárulását a bősi vízi erőmű működtetéséhez? — Miközben Vladimír Meciar társaságában helikopteren megtekintettem az érintett térséget, a szlovák kormányfő azt magyarázta, hogy a munkálatoknak árvízvédelmi céljai vannak. Elmondtam neki, hogy látványos mérnöki teljesítményről van szó, de választ kell kapni arra a kérdésre is, milyen környezetvédelmi következményei lesznek ennek? Ha ennél többet vagy mást közöltek a szlovák médiumok, úgy tévesen tudósítottak. Erre abból is lehetne következtetni, hogy magyar újságírók haragos hívásaitól csöngött szállodai szobám telefonja — mondta lapunk érdeklődésére Zbigniew Brzezinski. A volt amerikai nemzetbiztonsági főtanácsadó előadásában, világpolitikai áttekintésében alig mondott mást, mint amit Pozsonyban. A boszniaivérfürdő leállítására, valamint az iszlám szélsőség elleni harcra vonatkozóan kitérő válaszokat adott. Úgy tűnt, hogy Amerika egyik esetben sem látja azt, hogy érdekei veszélyben lennének, tehát távol kíván maradni a történésektől , még a „jó ügyek” szolgálatától is. A politikus ugyan azt állította, hogy az Egyesült Államok nem vonul vissza a nemzetközi porondról, de azt nem említette, hogy az USA mit tesz majd ilyen fegyveres kihívások esetében. LIBERÁLIS KAMPÁNYFŐNÖKÖK TALÁLKOZÓJA A szocialistákkal nem szövetkeznek B. I. A jelenlegi koalíció pártjaival és az MSZP-vel nem képzelhető el együttműködés sem a választások előtt, sem azután — szögezte le Magyar Bálint a liberális pártok kampányfőnökeinek kedd esti találkozója után, amely előkészíteni hivatott a két párt együttműködési szerződésének kibővítését. Magyar Bálint hangsúlyozta: az SZDSZ nemcsak szavazatszerző kapcsolatra törekszik, hanem a jelenlegi koalíció leváltására, ezért garanciákat akarnak kapni a választások utáni szoros liberális kapcsolatra. Vitatott kérdés még a továbbiakban az, hogy a választások második fordulójában milyen módon lépjenek vissza pártok jelöltjei; az SZDSZ kemény automatizmusra törekszik, ami tiszta képet teremthet az állampolgárok előtt is. Áder János, a fiatal demokraták kampányfőnöke beszámolt arról, hogy tovább közeledtek az álláspontok a választójogi törvény módosításáról, mindkét párt kívánatosnak tartaná, ha a kampány csupán hatvan napra korlátozódna, valamint hogy időközi választásokra egy évben ne csak egyszer kerülhessen sor.