Pesti Hírlap, 1993. július (2. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-07 / 156. szám

2. (152.) ÉVFOLYAM 156. SZÁM 1993. JÚLIUS 7., SZERDA Pesti­­Hírlap PILLANATKÉP A KISGAZDÁKRÓL A 36-ok igennel szavaznak A tegnapi nappal újabb két képviselő jelentette be, megválik az MDF képviselőcsoportjától, és a független képviselőcsoportban kér helyet. A jelek szerint tehát nemhogy befejeződne, de tovább folytatódik az MDF- frakció átalakulása, így a koalíciós többség mostanra három, sőt, Sándorfi György MDF-es képviselő elhuny­ta miatt, kettőre csökkent. R. P.A. Az elmúlt három év alatt a ko­alíciós kormányt alapító kis­gazdák mandátuma is csök­kent, mégpedig 44-ről 37-re. E szemszögből nézve miként látja az MDF-frakció, s azon belül saját pártja helyzetét — kérdeztük Dragon Pált, a Kis­gazda 36-ok frakciótitkárát. — Két markáns vélemény húzódik meg e kérdés mö­gött. Az egyik az, hogy a veze­tő kormánypárt nem tudta kezelni a belső nehézségeket. Másrészt azonban le kell szö­gezni, ha három esztendeig együtt csináltuk a politikát, nem tartom szerencsésnek, ha az utolsó pillanatban, kü­lönféle frakciókba átigazolva, szétoszlunk.­­ Az utóbbi időben önök tartják a 36 mandátumot; a Független Kisgazdapárt há­rom markáns csoportja, a tör­ténelmi, a konzervatív és a Torgyántól levált független kisgazdák között ilyen nagy egyetértés lenne? — Vitázni ugyan mi is vitá­­zunk, de kenyértörésre mos­tanában nem került sor. — A pótköltségvetés elfoga­dása tekintetében is ilyen egy­ségesek? — Többségünk támogatja a költségvetést, amelyet a há­rompárti frakcióüléseken két­szer is egyeztettünk, s amellyel kapcsolatban több olyan javaslatunk volt, ame­lyet aztán abba beleépítettek. Egy biztos, hogy a kormány­­koalíciónak, figyelembe kell vennie, hogy a rend­szerváltozás óta a környező, egykori szocialista országok­ban milyen rendkívül nagy horderejű politikai változások következtek be, és mindez a hazai gazdasági nehézségek­kel megfejelve növelte a költ­ségvetés hiányát. A HALLGATÁSNAK VÉGE Frakciót alakít az NDSZ? BEDNARIK IMRE A Nemzeti Demokrata Szö­vetség őszre frakciót akar ala­pítani a parlamentben, akár 15 fővel is — hangsúlyozta Pozsgay Imre, a nemzeti de­mokraták elnöke azon a sajtó­­tájékoztatón, melyen Varga Zoltán és Szél Péter volt MDF- es képviselők bejelentették csatlakozásukat az NDSZ-hez. — Továbbra sincs szándé­kunkban a parlamentet bom­lasztani, bomlik az magától — hangsúlyozta Pozsgay —, de a választások előtt egy évvel úgy érezzük, hogy be kell fe­jeznünk eddigi hallgató és tá­volról szemlélő magatartá­sunkat, és aktívan meg kell je­lentetni a nemzeti demokra­ták véleményét a legfőbb tár­sadalmi kérdésekről. Ezért az NDSZ várja a Szél Péterhez és Varga Zoltánhoz hasonló képviselőket, akikkel 1994 után is vállalni tudja az együttműködést. Szél Péter elmondta: az MDF-ből való távozása után azért választotta az NDSZ-t, mert ez a politikai párt áll legkö­zelebb ahhoz a szellemiséghez, amelyet a Magyar Demokrata Fórum 1989-ben meghirde­tett. Varga Zoltán pedig azzal indokolta távozását, hogy az MDF-ben a belső hatalmi har­cok a legjobb energiákat kötik le, ezért lelkiismereti okokból nem tudta vállalni a további konfliktusokat. Beke Kata hangsúlyozta: az NDSZ parla­menti csoportja minden irányba nyitott, előítéletek és fenntartások nélkül várják képviselőtársaikat. AZ SZDSZ ÉS A KÖZTÁRSASÁG PÁRT Koalíciós párkeresés MUNKATÁRSUNKTÓL Az SZDSZ­­ és a Köztársaság Párt egyetért abban, hogy szél­sőséges politikai pártokkal az 1994-es választások után sem­mi esetre sem lép koalícióra — mondotta Pető Iván, a szabad­­demokraták elnöke a két párt vezetőinek keddi tanácskozása után. Palotás János, a Köztár­saság Párt elnöke elmondta: a két párt hagyományosan jó kapcsolatot tart fenn, ezért tá­jékoztatták egymást a választá­sok előtti és közötti szövetsége­ikről. A Köztársaság Párt csakis az Agrárszövetséggel alakít ki szoros együttműködést, míg Pető Iván a Fidesszel való együttműködést említette. Pa­lotás szerint sem a Magyar Igazság Párttal, a Munkáspárt­tal és a jelenlegi koalícióval nincs lehetőség az együttmű­ködésre, mert ha a választáso­kon a jelenlegi kormánypártok nem kapják meg ismét a bizal­mat, akkor nem illik koalíciós partnerként visszaemelni őket a hatalomba. Pető Iván leszö­gezte: az SZDSZ vezető testü­letei még csupán egyetlen pártot, a Magyar Igazság Pár­tot jelölték meg, mellyel el­képzelhetetlennek tartják az együttműködést. Ugyanak­kor hangsúlyozták: mindkét párt olyan választási szövetsé­get akar kötni partnerével, amely lehetővé teszi a válasz­tások második fordulójában az SZDSZ és a Köztársaság Párt együttműködését. Az SZDSZ és a Köztársaság Párt vezetői megállapodtak ab­­ban is: jelentős gazdasági tör­vények előtt egyeztetik állás­pontjukat, s egyetértettek, hogy a következő kormány megalakításakor már meg kell kezdeni a jövő évi költségvetés korrekcióját. Pető Iván beszá­molt arról is, hogy az SZDSZ vezetői szerdán találkoznak az Agrárszövetség képviselőivel, majd csütörtökön a Vállalko­zók Pártjával, és még ezen a napon folytatják a konzultáció­­kat a fiatal demokratákkal. VÁLSÁGKEZELŐ TANÁCSRA VAN SZÜKSÉG A NATO-tól távol vagyunk Az Európai Kereszténydemokrata Unió és az Európai Néppárt (az EK keresztény pártjainak szövetsége) július 8-i, luxemburgi ülésén megtárgyalja a magyar Keresz­ténydemokrata Néppárt (KDNP) javaslatát egy olyan Vál­ságkezelő Tanács létrehozására, amely szükség esetén azonnal intézkedne a térségben. A részletekről dr. Varga Lászlóval, a KDNP elnökhelyettesével beszélgettünk. TÓTH LÁSZLÓ LEVENTE — Már egy éve megszületett bennem a gondolat, hogy szükség lenne egy olyan fel­ügyeleti szervre, amely 24 órán belül összeülne, és moz­gósítaná azokat a szervezete­ket, amelyek felügyelet hiá­nyában csak jóval hosszabb idő után mozdulnának meg. Körülbelül hat hónapos küz­delem kellett ahhoz, hogy a javaslatot egyáltalán napi­rendre tűzzék. A nyugat-eu­rópai államok ugyanis megle­hetősen lassúak akkor, ami­kor rólunk, a közép-európai övezet országairól van szó. Szerbia példáját említem csak. — Talán a déli határaink kö­zelében dúló vérengzés miatt is in­dokoltnak tartja azt, hogy Luxem­burgban előrukkoljon a javaslat­tal? — Pontosan. Bár Magyar­­országot ma semmilyen ve­szély nem fenyegeti, ha for­dulna a kocka, a jó ég tudja, hogy az ENSZ mikor mozdul­na meg. A Nyugat-Európai Unió már kialakulóban van, de önállóan még nem intéz­kedik, főleg fegyveres akciók­kal kapcsolatban nem. A NA­­TO-tól pedig túl távol va­gyunk. Magyarország közbiz­tonsága megszűnt az 1944. március 19-i német megszál­lással. A szovjet megszállás alatt szintén nem volt közbiz­tonság, amit a mai napig sem biztosít semmiféle szerződés. Egyébként ’56-ban is máskép­pen alakulhattak volna az ese­mények, egy válságkezelő szerv közreműködésével. — Mely országok lesznek tag­jai a Válságkezelő Tanácsnak ? — Ha létrejön, eldől, hogy kik lesznek a tagok. Több eu­rópai ország. Az ülésen olasz, német, francia, belga, finn, és görög delegátusok is részt vesznek, akik nyilván felvetik majd a javaslatot hazájukban. KÜLÜGYI SZÓVIVŐI TÁJÉKOZTATÓ Szigorítás a határon folytatás az 1. oldalról Herman János külügyi szóvivő elmondta még, hogy Budapest ad otthont július 16—17-én a Közép-Európai Kezdeménye­zés kormányfői találkozójá­nak. A rendezvényre a tagor­szágok: Ausztria, Bosznia- Hercegovina, a Cseh Köztár­saság, Horvátország, Len­gyelország, Olaszország, a Szlovák Köztársaság és Szlo­vénia miniszterelnökei, vala­mint az EBRD elnöke vesz részt. Meghívást kapott a ta­nácskozásra Macedónia kor­mányfője is. Ez a találkozó al­kalmat ad a délszláv válsággal kapcsolatos legújabb fejlemé­nyek megvitatására. A külügyi szóvivői tájékoz­tatón felvetődött a minapi rösz­­kei határsértés ügye is. Her­man János szerint ismeretlen rendszámú tartályos tehergép­kocsi tört át július 4-én a jugo­szláv területre. Az eset kivizsgá­lására a magyarok az illetékes helyi vegyes bizottság összehí­vását kezdeményezték. A jugo­szlávok képviselője azonban nem jelent meg a tárgyaláso­kon, azzal, hogy az eset nem határrendi kérdés. Ők ezt magyar területen elkövetett szabálysértésnek minősítik, amely csak a magyar hatóság­ra tartozik. Emiatt tegnap reggel a Külügyminisztéri­umba kérették a jugoszláv nagykövetség illetékes diplo­matáját. A magyar fél magya­rázatot kért a jugoszláv határ- és vámszervek magatartására, amely lehetetlenné tette az ügy kivizsgálását. A magyar fél súlyos ese­ménynek minősítette a tör­ténteket, s ragaszkodott ah­hoz, hogy a jugoszlávok meg­nevezzék a határsértő jármű rendszámát és a vezetőt. A magyar hatóságok ugyanak­kor intézkedéseket tettek és tesznek a hasonló esetek meg­előzésére. Például a határnál a jövőben előzetesen is ellenő­rizni fogják a kilépni szándé­kozó teherautókat, és csak az­után engedik be a járműveket a kilépősávba. Emellett aka­dályokat is elhelyeznek az utakon. Mindemellett Her­man János a külföldre utazók figyelmébe ajánlotta, hogy in­dulás előtt kellően tájékozód­janak a választott ország napi belpolitikai helyzetéről. A nagylaki határátkelő for­galmában érintett szervezetek részvételével koordinációs értekezletet tartott a határát­kelőhelyen Túrós András ve­zérőrnagy, az Országos Ren­dőrfőkapitány közbiztonsági helyettese. A megbeszélésen elhang­zott: a magyar szervek, bár mindent megtesznek, nem képesek gyorsítani az átke­lést, csökkenteni a hét végi 50-60 órás várakozási időt, hiszen a forgalom tempója a román oldal áteresztő kapaci­tásától függ. A román fél az utóbbi napokban meggyorsí­totta a vámvizsgálatot, s lehe­tővé tette, hogy amikor a for­galom ezt megengedi, a Ro­mániából kilépő sávokat az országba belépő sávként használhassák az utasok. FELSZENTELTÉK A LAKITELKI NÉPFŐISKOLÁT Egy mozgalom újjáéled folytatás az 1. oldalról A népfőiskola profiljába tarto­zik többek között a szociális­­gondozó-képzés, a vállalkozói program — melynek egyik ré­sze a Magyar Televízióban nemrég beindult Frid, a vállal­kozó szellem című filmsorozat­a, nyelvoktatás a London Stú­dióval közösen, titkár-, illetve titkárnőképzés, munkahelyi átképzések, különféle kollégi­umok. Az alapítók nem titkolt céljai közé tartozik a század elején indult és a két háború között elhalt népfőiskolai mozgalom valamilyen formá­ban történő újraélesztése is. A tegnapi ünnepségen részt vettek többek között a Népfőiskola Alapítvány kura­tóriumának tagjai — Gálfalvi György marosvásárhelyi író, Ghéczy Iván svájci közgazdász, Gyarmati Dezső MDF-es ország­­gyűlési képviselő és Tollas Tibor Münchenben élő író­k, továb­bá Balsai István igazságügy-mi­niszter és Horváth Balázs or­szággyűlési képviselő. FIDESZ—AGRÁRSZOVETSEG EGYUTTMUKODES Parlamenten kívüli kapcsolatok B. I. A Fidesz és az Agrárszövetség is mindent megtesz azért, hogy a szövetkezeti törvény módosítására ne kerüljön sor, mert véleményük szerint ez csak tovább növeli az agrár­ágazatban amúgy is rendkívül magas munkanélküliséget — hangsúlyozta Orbán Viktor, a fiatal demokraták elnöke az Agrárszövetség vezetőjével, Nagy Tamással folytatott tár­gyalásai után. Mint ismeretes, az elmúlt hónapban megerő­södött a két politikai párt kapcsolata, különösen az­után, hogy a Fidesz megye­gyűléseinek résztvevői egy­hangúan támogatták az Ag­rárszövetséggel való együtt­működést. Orbán Viktor elmondta, hogy mindketten elutasítják a kormány azon törekvéseit, hogy a pótköltségvetés előze­tes egyeztetésekor ígéretet tettek a koalíciós partnerek­nek a szövetkezeti törvény módosításának támogatására. Véleményük szerint ha mégis megszületik a döntés, az ko­moly politikai és társadalmi feszültségeket okozhat vidé­ken, s a nagyarányú mezőgaz­dasági sztrájkok tovább feszí­tenék a választások előtt amúgy is igen felfokozott po­litikai hangulatot. A Fidesz tájékoztatta az Agrárszövetséget a szabadde­mokratákkal kötendő válasz­tási együttműködés legfőbb alapelveiről, és Orbán Viktor szerint ebben a szerződésben lehetőséget kell teremteni ar­ra, hogy egyes parlamenten kívüli pártokkal, mint például az Agrárszövetséggel és a Vál­lalkozók Pártjával, lehetséges­sé váljék a szorosabb kapcso­lat. Németh Miklós is jelölt Németh Miklós is lehetséges je­lölt az EBRD elnöki posztjára — ezt első ízben tegnap vélte egy brit lap, a The Daily Tele­graph, beszámolva arról, hogy Anne Wibble svéd pénzügy­­miniszter, az Európai Újjáépí­tési és Fejlesztési Bank (EBRD) kormányzó tanácsának elnöke megkezdi megbeszéléseit a nemzetközi pénzintézet sze­mélyzetével Londonban. Wibble asszony az új elnök megválasztásának eljárásrend­jét véglegesíti, amely szerint Németh Miklós, az egyik mos­tani alelnök mellett számításba jött még az elnöki tisztségre Henning Christophersen, az EK brüsszeli bizottságának dán al­­elnöke, továbbá Jacques de Laro­­siere, a francia központi bank kormányzója. A The Guardian szerint a franciák erősen támo­gatják de Larosiere-t. KÖZÉLET 3 BRZEZINSKI NYILATKOZATA LAPUNKNAK Túlzott a szlovák média J. F. BALVANY, BÉCS Mint arról már tegnapi lap­számunkban beszámoltunk, Zbigniew Brzezinski volt ameri­kai nemzetbiztonsági főta­nácsadó hétfőn este előadást tartott az osztrák fővárosban az Egyesült Államok külpoliti­kájáról. Lapunk tudósítója megkérdezte az amerikai po­litológust a Creditanstalt Bankverein konferenciater­mében: helyesen idézte a szlovák média lelkes hozzájá­rulását a bősi vízi erőmű mű­ködtetéséhez? — Miközben Vladimír Me­­ciar társaságában helikopteren megtekintettem az érintett tér­séget, a szlovák kormányfő azt magyarázta, hogy a munkála­toknak árvízvédelmi céljai van­nak. Elmondtam neki, hogy látványos mérnöki teljesít­ményről van szó, de választ kell kapni arra a kérdésre is, mi­lyen környezetvédelmi követ­kezményei lesznek ennek? Ha ennél többet vagy mást közöl­tek a szlovák médiumok, úgy tévesen tudósítottak. Erre ab­ból­­ is lehetne következtetni, hogy magyar újságírók hara­gos hívásaitól csöngött szállo­dai szobám telefonja — mondta lapunk érdeklődésé­re Zbigniew Brzezinski. A volt amerikai nemzetbiz­tonsági főtanácsadó előadásá­ban, világpolitikai áttekintésé­ben alig mondott mást, mint amit Pozsonyban. A boszniai­vérfürdő leállítására, valamint az iszlám szélsőség elleni harc­ra vonatkozóan kitérő válaszo­kat adott. Úgy tűnt, hogy Ame­rika egyik esetben sem látja azt, hogy érdekei veszélyben len­nének, tehát távol kíván ma­radni a történésektől , még a „jó ügyek” szolgálatától is. A politikus ugyan azt állította, hogy az Egyesült Államok nem vonul vissza a nemzetközi po­rondról, de azt nem említette, hogy az USA mit tesz majd ilyen fegyveres kihívások eseté­ben. LIBERÁLIS KAMPÁNYFŐNÖKÖK TALÁLKOZÓJA A szocialistákkal nem szövetkeznek B. I. A jelenlegi koalíció pártjaival és az MSZP-vel nem képzel­hető el együttműködés sem a választások előtt, sem azután — szögezte le Magyar Bálint a liberális pártok kampányfő­nökeinek kedd esti találkozó­ja után, amely előkészíteni hi­vatott a két párt együttműkö­dési szerződésének kibővíté­sét. Magyar Bálint hangsú­lyozta: az SZDSZ nemcsak szavazatszerző kapcsolatra tö­rekszik, hanem a jelenlegi ko­alíció leváltására, ezért garan­ciákat akarnak kapni a válasz­tások utáni szoros liberális kapcsolatra. Vitatott kérdés még a továbbiakban az, hogy a választások második fordu­lójában milyen módon lépje­nek vissza pártok jelöltjei; az SZDSZ kemény automatiz­musra törekszik, ami tiszta képet teremthet az állampol­gárok előtt is. Áder János, a fiatal demok­raták kampányfőnöke beszá­molt arról, hogy tovább köze­ledtek az álláspontok a válasz­tójogi törvény módosításáról, mindkét párt kívánatosnak tartaná, ha a kampány csu­pán hatvan napra korlátozód­na, valamint hogy időközi vá­lasztásokra egy évben ne csak egyszer kerülhessen sor.

Next