Pesti Hírlap, 1993. szeptember (2. évfolyam, 203-228. szám)
1993-09-11 / 212. szám
2. (152.) ÉVFOLYAM 212. SZÁM 1993. SZEPTEMBER 11., SZOMBAT Pestig Hírlap „Rendszeresen járok lakossági fórumra. Amit csinálok, amit a testület csinál, az egybevág a vásárhelyiek többségének elképzelésével. Engem a város inspirál. Vitathatatlan, hogy Hódmezővásárhelyre az elmúlt évtizedekben nem az általam meghonosítani kívánt szemlélet volt a jellemző. Polgármesterré választásommal egyidejűleg a város vezetésében száznyolcvan fokos fordulat állt be. Például nem volt megszokott dolog a városban, hogy nyírják a füvet, rendben tartják a parkokat, falast ültetnek...” — fejtegette Rapcsák András. BÁNHIDAI KÁROLY—MATÚZ GÁBOR — Ezért még nem támadnák... — A zöldterületi programot, 120 millió forintos költségvetéssel, négy évre, a testület jóváhagyta. Egy kereszténydemokrata képviselő szájából a következő hangzott el: ezért a polgármestert föl fogják akasztani. — Pontosan miért? — Mert zöldterületi programot terjesztettem be, aminek a megvalósítása pénzbe kerül. „Miért nem osztjuk szét azt a pénzt?”, kérdezte a képviselő. , — Kiknek kellene szétosztani ? — Mit tudom én, szociális segélyre, akármire... Hódmezővásárhely az ország legmélyebben lakott települése. A tanyavilág lerombolásával, a mezőgazdasági nagyüzemek kialakulásával az erdősávokat kinyírták. Az Alföldön fölkapja a szél a port, és itt, a városban lerakja. Hódmezővásárhelyen az országos átlagot messze meghaladó a felső légúti megbetegedések száma. A túlélés egyik biztosítéka, hogy megfelelő zöldterületet hozzunk létre. — Nem túl gyorsan akar változtatni? — Nem. Ez a város egy civilizált, fölkészült, okos Paraszt-Párizs. Ezzel a névvel a múlt században tisztelték meg Hódmezővásárhelyt. Itt több mint száz olvasókör működött, melyekben ezek az úgynevezett parasztok a modern magyar és európai kultúrával ismerkedtek. Nagyon büszke vagyok arra, hogy a rendszerváltás óta már mintegy hetven civil szerveződés jött létre, pártoktól elkezdve a szegények, a nyugdíj nélküliek országos szervezetéig, és 13 olvasókör is. MAGISZTRÁTUS A VÁROS FELETT — A munkámat segítendő egy tanácsadó testületet hívtam életre. A város általam megkeresett tekintélyes polgárai kivétel nélkül szerepet vállaltak benne. A magisztrátus olyan emberekből áll, akik a politikai életben közvetlen módon nem kívántak részt venni, nem akarták feladni a hivatásukat, kockáztatni a biztos egzisztenciájukat. Részvételük e tiszteletre méltó társaságban egyfajta elkötelezettség a nevemmel fémjelzett kurzus mellett. Ez pedig nagy szó. — Mennyi pénzért ? — Társadalmi munkában. — Kit nevez ön tekintélyes polgárnak? — Orvosokat, ügyvédeket, művészeket... A magisztrátusban, ahol várospolitikát kell bírálni és meghatározni, nem biztos, hogy egy segédmunkás vagy egy mezőgazdasági munkás tud segíteni. — Az okos paraszt nem lehet tekintélyes polgár? — De jó volna, ha lennének ilyenek... JOGÁSZ A HALÁLFÜLÉN — A csokornyakkendős stílusával valahogy nem illik ebbe a környezetbe... — Még senki nem rótta fel nekem, hogy csokornyakkendőt viselek. Nincs problémám a vásárhelyi polgárokkal. Nekem ebben a városban a Meridián Közvéleménykutató szerint 93 százalékos az ismeretségem, a lakosok 86 százaléka még a keresztnevemet is ismeri. — Az ötvenháromezerből csak nyolc emberrel, a dühödtek csoportjával van problémája ? — Velük sincs. Sőt, kifejezetten örülök annak, hogy létezik ez a csoport, amelyik állandóan bírálja az intézkedéseimet. Szükségem van erre a kontrollra. Arra viszont nincs szükség, hogy különböző pesti politikusocskák kisded játékaikba kényszerítsenek. Én ezekkel ugyanúgy bánok, mint a Somogyi úrral, akit elküldtem a halál fülére. — A nyolcak vezette puccs után elbeszélgetett ezekkel a képviselőkkel, miért is támadják? — Azt mondták, hozzátartozik a demokratikus játékszabályokhoz. Ha úgy érzem, a lakosság meg a képviselő-testület többsége ellenem van, nem azonosul az általam kitűzött célokkal, akkor fütyürészve lemondok. De nem erről van szó. Az első félév után azzal támadtak, hogy diktátor, monarcha, Dzsingisz kán vagyok. Akkoriban drasztikusan kellett fellépni. A városnak nem volt vezetője, útmutatás, irányvonal nélkül működött — ahogy működött — az apparátus, helyre kellett billenteni a hivatalt. Azóta nem vagyok diktátor, azóta nem tudom, mi vagyok. Amíg én ülök a polgármesteri székben, az engem támadó politikai irányvonalakat nem hagyom érvényesülni. Ezt értsék már meg. A megyei közgyűlés elnökével is ezért kerültem ellentétbe. Nem vagyok hajlandó újra belemenni a régi tanácsi rendszerbe, és nem lesz még egyszer megyei tanács, ő nem lesz tanácselnök. És az általa képviselt retrográd politikai erőket nem engedem labdába rúgni Hódmezővásárhelyen. — A nyolcak csoportja nem hozott fel egyetlen olyan vádat sem, ami a fegyelmi vizsgálat során bizonyosságot nyert? — A képviselőktől vagy a vádlóimtól elvárom, hogy mutassák meg a hibáimat. De azt kell mondanom, a több mint egy hónapig tartó vizsgálódás során semmit nem találtak, a város hempergett a kacagástól. Annyira abszurdak voltak a vádak. Nem vagyok szent, a vizsgált két és fél éves időszak alatt millió hibát elkövethettem, de egyetlenegy olyat nem tudtak felhozni, amire a balhét lehetett volna alapozni. — Azzal is megvádolták, hogy a hatalmába kerítette a városi újságot... — Politikailag befolyásolom, azt is mondták. A következő van az újsággal: ez egy önálló kft., aminek többségi tulajdonosa a város. A kft. felszámolás alatt áll, mert balf... módon csinálták. Az újságírók nem az után kapták a fizetésüket, ami megjelent, hanem amit leírtak. Vidáman elvoltak egymás között, úgy 80 ezreket kerestek. Miért nem idejönnek újságírónak maguk is? — És?... — A lapnak nincs olvasótábora. Ezerötszáz példányban jelent meg. Miközben a Szegeden kiadott Délvilág Vásárhelyen 11 ezer példányban fogyott el. Csak teljesítményért vagyok hajlandó fizetni. Nem érdekel, hogy vörös újság vagy zöld újság. Egy számít: a város lakosságát érdekli-e vagy sem. Ha igen, úgyse tudok beleszólni, hiszen akkor megveszik. Most ha ingyen adnák, akkor se kéne. Mert rossz. HARCBAN A MEGYÉVEL — Nagyon sok vádat kaptam amiatt, hogy eladósodik a város. Mit jelent az, hogy egy város eladósodik? A saját bevételei. Az, hogy csatornát építünk, infrastruktúrát készítünk elő, azt jelenti: a polgárok is gazdagodnak, az ingatlanaik, életkörülményeik sokkal jobbak lesznek. A megroggyant ipar nagy teher az önkormányzatnak. Ezért nagyon fontosak a beruházások, mert csökkentik a munkanélküliséget. Az infrastrukturális beruházások városi méretben fizetőképes keresletet jelentenek. Évente 700-800 millió forint jut beruházásra, amelynek jó része pályázatok útján a helyi vállalkozókhoz kerül. — Hódmezővásárhely megyei jogú város... — Ez a problémák egyik forrása. Igaz, amikor én még nem voltam polgármester, akkor a jelenlegi megyei közgyűlési elnök tagja volt a vásárhelyi képviselő-testületnek. Az ő javaslatára a testület nem pályázott a megyei jogért. Amikor ezt a döntést követően egy héttel polgármesterré választottak, az első dolgom volt megmagyarázni a képviselőknek, mit jelent a megyei jogú városi cím. A parlamenti szavazás előtt egy fél órával faxoltam el a Belügyminisztériumnak, hogy a vásárhelyi képviselő-testület mégiscsak megpályázza a megyei jogot. Az elnök szinte hisztériás rohamot kapott, úgy próbálta rávenni a képviselőket, ne szavazzák meg az előterjesztésemet. Azzal, hogy megkaptuk a megyei jogot, a megye nem tud beleszólni Vásárhely életébe, Hódmezővásárhelytől nem lehet elrabolni a pénzt, a vagyont. Hozzánk jönnek a kistelepülések azzal, hogy a megye nem járul hozzá a céltámogatásukhoz, kérik, mi segítsünk. Úgy gondolom, ezzel a munkámat ismerik el. A jelenlegi rendszerben a megyei önkormányzat vezetője nem áll közvellen kapcsolatban a lakossággal. Nevetséges, hogy az önkormányzati törvényben ugyanolyan minősítést adnak neki, mint a települési önkormányzatoknak. Nem demokratikus választás útján létesült. Nevezze ki a kormány a megyét. Megvan a maga feladata, például a regionális fejlesztés területén, de ne csináljunk belőle olyat, mint a régi megyei tanács volt. Ott is 95 vagy 99 százalékkal szavazták meg a tanácselnököket, miként most a megyei önkormányzatok vezetői esetében. Nem igazán kedveli a megyei önkormányzatokat, de azt azért nem gondolja, hogy a települések és az egyes minisztériumok között nincs szükség valamiféle nagyobb területi egységet összefogó hivatalra? — A köztársasági megbízotti hivatalok jelenleg a másodfokú hatóság szerepét töltik be. Mint állami hatóság végzik azokat az állami és közigazgatási feladatokat, három megyére kiterjedően, amikre szükség van. Nem tisztázott a szerepük. Olyan feladatokkal foglalkozik a megyei hivatal, melyek nagy részét a települési önkormányzatok ugyancsak képesek volnának ellátni. A megye természetesen ragaszkodik a hatalmához, hiszen évente komoly pénzeszközökkel rendelkezik. Hódmezővásárhelyen nagyszámú megyei létesítmény található: gyermekintézmények, múzeum, levéltár... A működtetésükbe egyszerűen nincs beleszólásunk, pedig többnyire a mi embereinkkel működik. A törvény értelmében ezeknek az intézményeknek a működtetését a város felvállalhatná, a képviselő-testület határozatban kérte, arról persze szó sincs, hogy megkapnánk. A megyei elnök hempereg a kacagástól, és ott szabotálja, ahol éri. A közgyűlés utasított, hogy minden törvényes eszközt latba vetve szerezzem vissza a város tulajdonát. Folyamatos ütközési pont. Másik jó példa a múzeum esete. A múzeumban világra szóló régészeti értékek vannak. Persze, nem adják a város kezelésébe, hiába járulnánk hozzá a fenntartásához. Hogy is adnák, amikor a megyei múzeumok vezetője és a megyei önkormányzat elnöke havonta kétszer elutazhat Franciaországba vagy az Egyesült Államokba. Vagy kétmilliárd forintot nyaltak fel Ópusztaszeren az elmúlt években. Politikai központot csináltak belőle. A megyei elnökök ott akarnak vért ereszteni kupába, mint tették egykoron Árpád vezérei. A mai Magyarországon sokkal többet kell támaszkodni a településekre. Nem szabad föltételezni azt, hogy a települések polgárai még nem felnőttek, és nem tudnak megfelelően választ adni. Meg kell adni nekik a lehetőséget a regionális szövetkezésre. Nem szabad egy merev megyerendszert rájuk kényszeríteni és ott éltetni a régi mókát, hogy „aki nem lép egyszerre, nem kap rétest estére”. Kapjanak a települések lehetőséget az önálló döntésekre. Ehhez szorosan tartozik, hogy lélekszámtól függetlenül minden településen a polgárok közvetlenül válasszanak polgármestert. A polgármester legitimitása valóságos lesz. A polgárokban él ez az igény. — Mihez kezd, ha jövőre nem választják újra? — Ismét vállalkozni fogok. Nem félek semmiféle újrakezdéstől. Sőt!... Nem készülök politikusi pályára. Év végéig ráérek eldönteni, hogy mit választok, akár polgármesterként vagy képviselőként kívánok közéleti tevékenységet folytatni. — A vizsgálat alatt nem gondolt arra, hogy lemond? !— Gondoltam rá. Rendkívül megalázó, alattomos eljárásnak tartottam. De ha én akkor felállok, a jó Isten nem mossa le rólam, hogy bűnös vagyok. Lehet, hogy éppen ez volt a cél. — Most már felállhatna... — Igen, de nem állhatok fel. Még soha, sehonnan nem kellett úgy elmennem, hogy ne fejeztem volna be, amit elkezdtem. — Tegyük fel, mégsem az ön elképzelései szerint történik minden... — Hogy történhetne másképpen? (vége) HÓDMEZŐVÁSÁRHELY, A SZÁZEZER HOLDAS NAGYBIRTOK 2. Dzsingisz kán Paraszt Párizsban — És a megyék? SÁRKÁNY GYÓZÓ RAJZA Kivonat Készült Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlésének 1993. június 7-én megtartott rendkívüli közgyűléséről készült jegyzőkönyvből 189/1993. 06. 07./Kgy. Tárgy: dr. Rapcsák András polgármester ellen indított fegyelmi eljárás megszüntetése Határozat 1. Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése ( 188/1993. 06. 07.)Kgy. sz. határozatra tekintettel a dr. Rapcsák András pogármester ellen 1993. április 7-én elrendelt fegyelmi vizsgálatot megszünteti. Utasítja a volt fegyelmi bizottságot, hogy az ügyben keletkezett összes iratanyagot, levelezést, hangfelvételt, egyéb anyagot stb. irattározás céljára adja le Novák Imre polgármester-helyettes részére. 2. ) Az ülésen elhangzottak alapján a közgyűlés felkérte a jogi bizottságot, hogy az ad hoc bizottság jelentését, valamint a polgármester tájékoztatását figyelembe véve az eljárás lezárásáról gondoskodjon. RIPORT 13