Pesti Hírlap, 1993. október (2. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-01 / 229. szám

2 NEMZETKÖZI ÉLET Pesti­ Hírlap 2. (152.) ÉVFOLYAM 229. SZÁM 1993. OKTÓBER 1., PÉNTEK HÍREK • Több mint tízezer em­ber vesztette életét tegnap hajnalban a Nyugat-Indiában bekövetkezett földrengés kö­vetkeztében. A tíz-tizenötezer lakosú Killari kisvárosban több mint ezren haltak meg. A város gyakorlatilag a föld színével vált egyenlővé. A Bombaytól keletre fekvő Osz­­mánábád körzetben 3000 em­ber vesztette életét. A sebesül­tek számát itt nyolcezerre be­csülik.­­ A kínai külügyminisz­térium szóvivője nem cáfolta, de nem is erősítette meg azt az amerikai értesülést, hogy Kína kísérleti atomrobbantás­ra készül. A szóvivő szerint Kína híve az atomfegyverek globális és teljes megsemmisí­tésének. Ám célzott rá: a kí­sérleti atomrobbantások nemzetközi tilalmát kor­mánya mindaddig nem tartja elfogadhatónak, amíg nem születik nemzetközi egyez­mény arról, hogy az atomha­talmak nem fenyegethetik az atomfegyverrel nem rendel­kező országokat.­­ A kínai kormány nem tartja időszerűnek Németor­szág és Japán felvételét a Biz­tonsági Tanács állandó tagjai közé. Vu Csien-min kijelen­tette, hogy kormánya „meg­érti e két ország ilyen irányú törekvéseit, de a Biztonsági Tanács kibővítése nagyon bo­nyolult kérdés, s még hosszas tárgyalásokat igényel”.­­ A Polgári Áramlat ve­zetőinek letartóztatásával vá­laszoltak a kubai állambizton­sági hatóságok az ellenzéki szervezetnek arra a kezdemé­nyezésére, hogy baráti, ismer­kedő jellegű találkozóra hívja az ellenzék valamennyi jelen­tősebb csoportosulásának képviselőit, valamint a Ha­vannában akkreditált külkép­viseletek diplomatáit.­­ Líbia arról tájékoztatta Butrosz Gáli ENSZ-főtitkárt, hogy hajlandó egy skóciai bíró­ság elé állítani azt a két sze­mélyt, akiket a PanAm 103-as járatának a skóciai Lockerbie fölött történt felrobbantásával vádolnak. Az 1988 decembe­rében végrehajtott merénylet következtében 270 ember ve­szítette életét. Nagy-Britan­­nia, az Egyesült Államok és Franciaország bejelentették: amennyiben Líbia holnapig nem adja ki a gyanúsítottakat, követelni fogják az ország el­len 1992-ben elrendelt szank­ciók megszigorítását.­­ A lengyel televízió úgy tudja, hogy a miniszterelnök a parasztpárt vezetője, Walde­mar Pawlak lesz, a külügymi­nisztérium élére pedig Andrzej Micewski kerül. A Demokrati­kus Baloldali Szövetség (SLD) ugyan szeretné, ha a diplomá­cia vezetője Krzysztof Skubi­­szewski maradna. Az már biz­tos, hogy az SLD, a választások győztes pártja magának szeret­né megtartani a pénzügyi, a privatizációs és a külkereske­delmi tárcát. A televízió érte­sülései szerint a Szejm elnöke Wlodzimierz Cimoszewicz, az SLD vezetője lesz, a baloldali szövetség legnagyobb pártja, a szociáldemokraták vezetője, Aleksander Kwasniewski pe­dig a parlamenti frakciót ve­zetné.­­ Egymással harcban ál­ló afgán csoportok rakétákat és gránátokat zúdítottak teg­nap éjszaka Kabulra. A táma­dások következtében hárman meghaltak, tizenheten pedig megsebesültek. Az Abdul Ra­­szul Szajaf vezette szunnita Iszlám Szövetség és az Irán támogatását élvező, síita Isz­lám Egység Pártja hívei már öt napja heves harcokat vív­nak. KI LEHET GEORGES MARCHAIS UTÓDA? Kommunisták tündöklése és... Egy egész korszak záródik le Georges Marchais, a Francia Kommunista Párt főtitkárának január végére bejelentett le­mondásával. A vasmunkásból lett pártvezető még a nyáron tudtára adta a terveit firtató újságíróknak, hogy már meg­született benne az elhatározás, a közeljövőben másnak en­gedi át a PCP irányítását, akkor azonban az időpontról és a „trónörökös” személyéről nem kívánt pontosabb felvilágo­sítással szolgálni. Az utóbbi személyével kapcsolatban a saj­tó még most is csak a találgatások fázisánál tart KOPECZKY CSABA, PÁRIZS Georges Marchais hosszú „ap­­paratcsik”-pályafutása koro­nájaként 1972-ben került a csúcsra, több mint két évtize­des főtitkárkodásának mérle­ge nem valami fényes: 20 szá­zalékról 9 százalékra apadt a kommunista jelöltekre szava­zó választók aránya. Mivel sú­lyos csípőműtéte miatt már hónapok óta kórházban fek­szik, a demokratikus centra­lizmus utolsó európai mohi­kánja csak levélben értesíthet­te a Központi Bizottságot döntéséről. Részleges vissza­vonulása — képviselői man­dátumát megtartja — azon­ban nem nyitja meg automa­tikusan az utat az úgynevezett „újraalapítók” által szorgal­mazott belső demokratizálás­nak és átszervezésnek. Pedig mélyreható változások nélkül bizonytalannak látszik a Fran­cia Kommunista Párt jövője. A tartós gazdasági válság kö­vetkeztében megnövekedett számú elégedetlenek nem a PCP tagjait gyarapítják. Az orosz rendszerváltás következtében szinte havon­ként nyilvánosságra kerülő, a Francia Kommunista Pártot érintő történelmi tények, adatok is hozzájárulnak a vá­lasztók nagy részének tartós bizalmatlanságához. A PCP mindig fennen han­goztatta Moszkával szembeni teljes önállóságát a döntésho­zatalok terén. Kiderült, hogy a Komintern már a harmin­cas évek elején a káderpoliti­kát irányító szakem­bercsoportot menesztett Pá­rizsba, melynek vezetője, egy cseh állampolgársággal ren­delkező szlovákiai magyar zsi­dó, Fried Jenő diktálta Tho­­rez főtitkár minden döntését. Kiderült az is, hogy a volt szovjet pártvezetőség illegáli­san, anyagilag támogatta a nyugati elvtársakat, közöttük a francia komunistákat is. A GRÚZ CSAPATOK VISSZASZORULTAK Ocsamcsira is elesett Az abház szeparatista erők el­foglalták a Szuhumitól 50 ki­lométerre keletre fekvő Ocsamcsira városát — közölte a grúz védelmi miniszter. Ocsamcsira elestével gyakor­latilag az abház szeparatisták ellenőrzése alá került az Ab­ház Autonóm Köztársaság majdnem egész területe, csu­pán Gáli körzete maradt a grúz erők kezén. Az elűzött elnök, Zviad Gamszahurdia mintegy 1400 híve, akik az el­múlt napokban Ocsamcsirá­­ban tartózkodtak, elhagyták a várost, és visszatértek Nyu­­gat-Grúziába. A grúz kor­mánycsapatok a múlt héten Ocsamcsirából kiindulva pró­báltak felmentő hadművele­tet végrehajtani az ostrom­­gyűrűbe vont abház főváros, Szuhumi felszabadításáért, de fotó: MTI külföldi képszerkesztőség akciójuk nem járt sikerrel. JESZENSZKY GÉZA KÉTOLDALÚ MEGBESZÉLÉSEIRŐL Veszteségeink kompenzálása MTI: A délszláv válság szere­pelt legfontosabb témaként Jeszenszky Géza magyar kül­ügyminiszter és Butrosz Gáli ENSZ-főtitkár szerdai megbe­szélésén, amelyre a világszer­vezet Közgyűlésének üléssza­ka adott alkalmat. Jeszenszky Géza elmond­ta, hogy Magyarország mara­déktalanul betartja a Bizton­sági Tanács szankciós intézke­déseit, amelyből eddig csak­nem egymilliárd dolláros ká­ra származott az országnak. Nagyra értékelte a főtitkár fá­radozásait, amelyek arra irá­nyultak, hogy az Alapokmány 50. cikke alapján (ez a BT-vel való konzultációs lehetőség­ről intézkedik a nemzetközi szankciók alkalmazásából ere­dő károk esetén) eljárjon az elszenvedett veszteségek csökkentése vagy kompenzá­lása érdekében. A magyar külügyminiszter felvetette azt is, hogy lassú a tranzit- és egyéb szállítmányok engedé­lyezésének a feldolgozási fo­lyamata a szankciós bizottság­nál, ezért szorgalmazta a tit­kársági részleg megerősítését. Kérte az ENSZ, közelebbről az UNPROFOR közreműkö­dését az Adria-vezeték mi­előbbi megnyitásához. A magyar diplomácia veze­tője folytatta kétoldalú eszme­cseréit az ülésszakra New Yorkba érkezett kollégáival. A jugoszláv külügyminiszter­rel kölcsönösen kifejtették, hogy mit várnak egymástól a kapcsolatok javításának elő­mozdítására. Erre mindkét fél részéről készség nyilvánult meg. Horvát kollégájával folytatott megbeszélésén a boszniai békeesélyekről és az UN­PROFOR-egységek man­dátumával kapcsolatos horvát álláspontról esett szó. Mint is­meretes, Franjo Tudjman hor­vát elnök az ülésszakon el­mondott beszédében jelezte, hogy a csapatok távozását fogja kérni, ha a BT nem teszi hatékonyabbá működésüket. PRETORIA NUKLEÁRIS DILEMMÁJA Vándorol a dél-afrikai uránium Dél-afrikai politikai köröknek nem i­s gondot okoz vá­laszt adni a kérdésre: mi legyen az állam birtokában lévő 400 kologrammnyi dúsított urániummal? Miután ez a mennyiség közel 30 atombomba gyártására alkalmas, a kormány szerint semmi esetre sem kerülhet „avatatlan”, azaz baloldali, fekete vagy Nyugat-ellenes kezekbe. J. F. BALVAHY, TUNISZ Már titkos tárgyalások folynak Pretoria, Amerika, Anglia, va­lamint Franciaország között az uránium „letétbe helyezésé­ről”. Miután Dél-Afrika, Pá­rizzsal működött együtt a leg­szorosabban, a 400 kg uránium minden bizonnyal Franciaor­szágba kerül majd. Az USA 15 millió dollárért meg akarta ugyan vásárolni az egész rakományt, de Dél- Afrika kevesellte az összeget, mondván: „ennek sokszoro­sáért tudja hasznosítani az urániumot, mondjuk saját, békés céljaira.” Míg meg nem oldódik a dilemma, addig a fővároshoz közeli Pelindba helység mel­lett tárolják, a legszigorúbb és technikailag legtökéletesebb őrizet mellett. Ki tudja azonban, med­dig? Iráni és líbiai baloldaliak már rég meg szerették volna szerezni a számukra aranyat érő ércet. Amennyiben fokozódik az erőszak és növekszik a káosz­veszély, a Franciaországba va­ló „áttelepítés” mind valószí­nűbbnek tűnik. A dél-afrikai kormány biztos abban is, hogy kívánságára Párizs bár­mikor visszaszolgáltatja az urániumot. JICHAK RABIN PEKING­BE UTAZIK Mohamed megy a hegyhez Li Peng kínai miniszterelnök meghívására Jichak Rabin izraeli kormányfő hivatalos, barát látogatásra Pekingbe utazik. A pekingi kormány reméli, hogy Rabin látogatása jó hatással lehet a közel-keleti békefolyamatra. HERING JÓZSEF, JERUZSÁLEM Jeruzsálemben bejelentették, hogy Jichak Rabin miniszterel­nök október 10-én hivatatos látogatásra Kínába érkezik. Ezzel párhuzamosan a pekin­gi külügyminisztérium szóvi­vője elmondta, hogy az izraeli kormányfő látogatása nem okoz kárt Peking és az arab országok hagyományosan jó kapcsolatának. Ellenkezőleg, az izraeli—kínai kapcsolatok szorosabbra fűzése csak el­őmozdíthatja a közel-keleti békefolyamatot, illetve a tér­ség gazdasági fejlesztését — mondta a kínai szóvivő. A tegnapi bejelentés után világos, hogy a pekingi veze­tés előzőleg egyeztette mosta­ni lépését az egy héttel ezelőtt Kínában járt Jasszer Arafattal. A Kína és az Izrael közti diplomáciai kapcsolatfelvétel­re csak egy évvel ezelőtt ke­rült sor, de a két ország köze­ledésének hosszabb története van. Az ötvenes években az iz­raeli diplomácia már meg is egyezett Csu En-laj kínai mi­niszterelnökkel a kapcsolat­felvételről, de az utolsó pilla­natban a gyakorlati megvaló­sítás elmaradt. A hatvanas évektől kezdve Peking egyre inkább elköte­lezte magát az Izraellel szem­ben álló arab világ mellett, de azért ez nem jelentette azt, hogy suba alatt az izraeli ha­diipar ne bonyolított volna le évi több milliárd dolláros fegyverügyleteket Kínával. A Kína­i Népköztársaság­gal való kapcsolatokat — an­nak politikai és stratégiai sú­lya miatt — Jeruzsálem min­dig is szerette volna normali­­zálni. Ezért nem vette föl soha a diplomáciai kapcsolatokat Tajvannal. ROMÁN ZSOLDOSOK A POLGÁRHÁBORÚBAN Ikarusszal Boszniába A volt Jugoszlávia területén dúló polgárháború már az első lövések eldördülése óta foglalkoztatja Románia ka­­landorjait. A román Bánság lakói közül sokan végeznek ingajáratot: élelmiszerekkel tömött autókkal ruccannak át a Bánság szerb részére, márkával tömött zsebbel ér­keznek vissza. SZONDY ZOLTÁN, CSÍKSZEREDA A Ceausescu-korszak sötét éveiben a szerbek érkeztek élelmiszerrel, most a romá­nok teszik ugyanezt. Mindeb­ben nem is lenne semmi rossz, vannak azonban kevés­bé ártatlan tevékenységek is: román zsoldosok is részt vesz­nek a polgárháborúban. Ro­mániában egymilliónál több munkanélküli van, a fiata­­labbja valutáért mindenre ké­pes. A harcok kezdeti szaka­szában Temesvár volt az önje­lölt zsoldosok kiindulóhelye, de egy idő múlva „túlreklá­mozták” a várost. A Flacara ellenzéki hetilap cikket közöl egy vállalkozóról, aki 4000 márkát fizetett egy Ikarus buszért, amely eddig 30 ezer márka nyereséget ho­zott gazdájának, aki külföldi kirándulásokat szervez. Az út­vonal: Galati—Szarajevó. A jegy ára 17 ezer lej és 30 dol­lár. A busz akkor indul, ha összegyűlt a 60 jelentkező. Egy, az országba visszaérkező „turista” bővebben elmagya­rázta az út lényegét: minden csoportot egy szarajevói szerb vesz pártfogásba, különösebb formaságok nélkül megkap­ják az egyenruhát, és beoszt­ják őket egyelőre „csak” hát­országi szolgálatra. Az egy hó­napos zsold 1000 dollár körül mozog. A románok az első he­tekben nem kapnak fegyvert, ezt a „megtiszteltetést” pár hónap múlva érdemelhetik csak ki. Az „üzlet” külön érdekes­sége, hogy a borsos ár ellené­re az Ikarus csak Szarajevóig viszi az utasokat, a jegy vissza­felé nem érvényes. A vállalko­zó logikája egyszerű: azok, akik megússzák a harcokat, átmennek olasz vagy görög földre, nem térnek vissza Ro­mániába. A BOSNYÁK LECHTENSTEIN KONCEPCIÓJA Apa vagy keresztapa? Fikret Abdicnak, a Velika Kladusa-i Agrokomerc vezér­­igazgatójának sikerült kiragadnia az elmaradottságból a cazini Krajina néven ismert térséget, és ott élelmi­­szeripari központot hozott létre. A viharos fejlődés, a jólét nyomán Abdic hatalmas népszerűségre tett szert. Beceneve a szeretetet kifejező Babo (Apa). KAURIS RÓKUS, ZÁGRÁB A kladusai üzletember fölé­nyesen megnyerte az első sza­bad bosnyák elnökválasztáso­kat, de lemondott az elnöki tisztről Alija Izetbegovic javára. Abdic ezután visszavonult a cazini Krajinába, ahol ügyes diplomáciai cselszövésekkel sikerült elérnie, hogy Karadzic csapatai elkerüljék e térsé­gét. Abdicnak sikerült meg­szerveznie a lakosság ellátá­sát. Attól sem riadt vissza, hogy a szerb féllel keresked­jen. A nyáron Zágrábban meg­tartott bosnyák elnökségi ülé­sen a genfi béketerv elfogadá­sa mellett kardoskodott, de miután végérvényesen meg­bizonyosodott róla, hogy az Izetbegovic-féle vezetőség makacsul ragszkodik a hábo­rú folytatásához, gondos elő­készületek után kihirdette az autonómiát, mondván, hogy nincs szándékában feláldozni a cazini Krajina 200 000 lako­sát Szarajevó kalandor politi­kája érdekében. Abdicot ha­zaárulással vádolták meg, de tegnap Kladusában 50 000 ember tüntetett Abdic és az autonómia mellett. Ami Zágrábot illeti, nincs semmi kifogás Babo elképze­lései ellen, mivel a cazini Kra­jina fontos zónát képez a Horvát Köztársaság és Kara­dzic állama között.

Next