Pesti Hírlap, 1993. november (2. évfolyam, 254-279. szám)
1993-11-01 / 254. szám
4 HAZAI ÉLET HARASZTI MIKLÓS ÉS KULIN FERENC A MÉDIATÖRVÉNYRŐL A kormánynak rendet kell teremtenie SZELI SÁRA Haraszti Miklós SZDSZ-es országgyűlési képviselő és a párt médiaszakértője maximálisan támogatja a parlamenti vizsgálóbizottság felállítását a közszolgálati médiákban. — Ön szerint is a médiatörvény hiánya okozza a káoszt a rádióban és a televízióban ? — A sajtószabadság a demokrácia legalapvetőbb tényezője. Amennyiben ez nincs meg, akkor a rendszer nem tökéletes. A médiatörvény kialakításáról szóló tervezet, amely a kulturális bizottságban kialakult konszenzus alapján készült, egy héttel a neveztes szavazás előtt, azlőtt, hogy az Alkotmányügyi Bizottság kézhez kapta volna, még fennállt.Miután Katona Tamásnak átadtuk a tervezetet, ott hever a kormány asztalán. A parlament nem tűzi napirendre a médiatörvény tárgyalását, pedig nincs szükség kétharmados döntésre. A kormány passzív a törvényhozásban és aktív a médiákban. A rádióban és a televízióban totális monopolrendszer kialakításán dolgozik. Meg merem kockáztatni: a közelgő választási eredmények befolyásolása is szerepet játszik a kormány cselekvőképtelenségében. — Kemény vád, hiszen ez úgy hangzik, mintha a kormány manipulálni szeretné a választásokat... — Nyilvánvaló, hiszen ezzel az újabb politikai botránnyal óhajtja megfosztani a polgárokat attól, hogy sokoldalúan tájékozódjanak, és a politikai cenzúra eszközeivel megfosztja a közvéleményt az objektív tájékoztatástól. Kulin Ferenc, az MDF országgyűlési képviselője és a kulturális bizottság elnöke az egész médiaügyről csak anynyit mondott: egyelőre tájékozódik a rádióban és a televízióban az utóbbi napokban lezajlott események részleteiről. Az elmondottakról csak az a véleménye, hogy a médiatörvény-tervezet megbuktatásában nagy szerepet játszott Haraszti Miklós, az SZDSZ kr médiaszakértője. RENDEZVÉNYEK A MÉDIUMVEZETŐK DÖNTÉSEI ELLEN Kik hoznak szégyent a demokráciára? folytatás az 1. oldalról A legnagyobb tapssal kétségkívül Bánó Andrást jutalmazta az a pár ezres tömeg, mely a Rádiós Kamara által összehívott Szabadság, majd Kossuth téri tüntetés után a Városházára vonult, hogy folytassa véleményének kifejtését a médiumokban lezajlott munkaügyi döntésekről. A fölfüggesztett főszerkesztő — akit azért függesztettek föl, mert a Sony vizsgálata mást derített ki a tavaly október 23-ai Kossuth téri rendezvény felvételeit tartalmazó kazettáról, mint amit ő állított, s aki ezért a közvélemény és a televízió vezetésének félrevezetésével alaposan gyanúsíthatóvá vált — az egybegyűlteknek fölolvasta közleményét, melyben arról ír, milyen súlyosan sértő, a közvélemény megtévesztésére alkalmas nyilatkozatok hangzottak el személyéről. Sérelmezi, hogy a Göncz Árpádot ért incidens okozói még figyelmeztetést sem kaptak, ellenben az eseményről tudósító Egyenleg vezetői ellen fegyelmit indítottak. Beismeri: tévedett, mikor azt hitte, hogy a bonyolult technikai részletek elmagyarázása tisztázhatja őt az álláspontja szerint koholt vádak alól. A főszerkesztő úgy látja, az őt rágalmazók naponta azt sulykolják a közvéleménybe, hogy az Egyenleg csaló, hazug, manipuláló újságírókból áll. „Tévednek, de ezt már csak jogi úton tudom bebizonyítani. Be is fogom!” — zárta közleményének fölolvasását. Fölszólalt a nagygyűlésen a Charta több ismert személyisége is. Balassa Péter a kormánynak a médiumokban történtekkel kapcsolatos nyilatkozatait álszenteknek minősítette. Konrád György felszólalásában Baross Péterre hárította a felelősséget a történtekért, a médiumok vezetőiről pedig kijelentette: szégyent hoznak a demokráciára. * * * Az Antall József kormányfőt hivatalosan helyettesítő Boross Péterhez intézett személyes üzenetet a televízióban és rádióban történtek miatt a Nemzetközi Sajtóintézet (IPI) igazgatója, Johann P. Fritz. Állásfoglalásában komoly aggodalmának ad hangot a „két intézmény újságírói elleni legutóbbi offenzíva” miatt. Az üzenet szerint a 68 ország vezető újságíróit tömörítő nemzetközi intézmény értesült a rádió, illetve a televízió alelnökei által hozott minapi intézkedésekről, és az ezek kiváltotta újságírói tiltakozásokról. Az üzenet szerint az IPI éppen Bécsben tanácskozó Végrehajtó Tanácsa támogatja a két intézmény zsurnalisztáinak tiltakozásait. Az Egyenleg élére Nahlik alelnök által kinevezett új főszerkesztőt „erőteljesen nacionalista, sőt antiszemita nézeteiről ismert személyiségnek” nevezi. * * * A Kereszténydemokrata Néppárt elnöksége azt vallja, hogy amíg egy jogi folyamat nem zajlik le, addig az adott személyre nézve az ártatlanság vélelme kötelező. Ugyanakkor Surján László megítélése szerint az Egyenleg ügyében főbenjáró vétség gyanújáról vagy legalábbis nagy jelentőségű sajtóetikai kérdésről van szó. Ilyenkor a fegyelmi eljárás természetes velejárója a meghatározott időre szóló felmentés a munkavégzés alól. Ezzel együtt a konkrét személyeket senkinek sincs joga csalónak tartani. Egyebek között ezt válaszolta Surján László szombati zalaegerszegi sajtótájékoztatóján a médiaügyről érdeklődő újságíróknak. * * » Zwack Péter, a Liberális Polgári Szövetség—Vállalkozók Pártja elnöke a médiumok helyzetéről közleményt jelentetett meg, amelyben úgy véli, a kormány elhatárolódása a rádióban és a televízióban végbemenő folyamatoktól csak két dolgot jelenthet: vagy azt, hogy a tényleges helyzetről a kormány nem ad hiteles tájékoztatást, ha viszont igen, akkor kicsúszott a kezéből az irányítás. Zwack két tendenciát vél fölfedezni a történtekben: a nyilvánosság „elszívását” a nem kormányzati pozícióban lévő pártok elől, illetőleg a figyelem elterelését az ország gondjairól. * * * Az SZDSZ Országos Tanácsa úgy véli: ahogy a szabadság kivívásának első lépése mindig a sajtószabadság megteremtése, úgy a szabadság megvonásának útján is a sajtószabadság korlátozása és elnyomása az első lépés. A testület, mint közleményében hírül adja, megvitatta a rádióban és televízióban lezajlott tisztogatás által előidézett helyzetet. „Az MDF és a KDNP által aktív szimpátiával kísért akciósorozat szégyent hoz a demokráciára, sérti az alkotmányt. Az MDF-kormány ezzel az újabb politikai botránnyal óhajtja megfosztani a polgárokat attól, hogy sokoldalúan tájékozódjanak arról, ami az országban történik: az ország tényleges gazdasági helyzetéről, az áremelkedésről, a terjedő korrupcióról. Az MDF-kormány abban bízik, hogy a politikai cenzúra eszközeivel képes lehet a közvélemény megtévesztésére, a közelgő választás eredményének befolyásolására”—véli az SZDSZ OT. * * * A Magyar Piacpárt elnöksége szerint elfogadhatatlan, hogy a médiumok hír- és fő műsoraiban a közszolgálati feladat ellátása, az ország valós politikai és gazdasági kérdéseinek ismertetése helyett napok óta belső munkahelyi problémákkal terhelik az ország nyilvánosságát, és felelőtlenül izgatják a tömegeket. A párt rendkívüli elnökségi ülésén hozott állásfoglalásában kijelenti: jogállamban a munkaadó és a munkavállaló vitájában csak a független bíróság ítélete lehet irányadó, ilyen viták nem dönthetők el a mikrofonok és kamerák előtt, továbbá utcára hívott félrevezetett tömegek segítségével vagy hatpárti tárgyalásokon. * ♦ * A tömegtájékoztatási médiumok körül kialakult súlyos helyzet miatt „Törvényjavaslat a rádiózásról és a televíziózásról” című önálló indítványának sürgős napirendre tűzését kéri Szabad Györgytől, az Országgyűlés elnökétől Bereczki Vilmos független képviselő. Levelének indoklásában a képviselő annak a véleményének ad hangot, hogy a médiumokkal kapcsolatban nem a kölcsönös támadás és fenyegetőzés vezethet eredményre, hanem a társadalmi közmegegyezés. A megoldást alkotmányos eszközökkel kell keresni, a törvényesség helyreállításával, a rádiózásról és a televíziózásról szóló törvény megalkotásával. FOTÓ: TOROCZKAY CSABA 2. (152.) ÉVFOLYAM 254. SZÁM 1993. NOVEMBER 1., HÉTFŐ Pestisí Hírlap TTANÁCSKOZÁS AZ MSZP GAZDASÁGI PROGRAMJÁRÓL Mellőzték az ideológiai elemeket MTI: Az MSZP olyan gazdasági-társadalmi modell elérését tűzi célul, amely hatékonyan működő gazdaságra épül. A gazdasági racionalitást ugyanakkor ötvözi a társadalmi szolidaritással, az esélyegyenlőtlenséget mérséklő szociális gondoskodással, a humánus értékek védelmével, valamint a környezet- és természetvédelemmel — rögzíti a párt gazdaságpolitikai programtervezete, amelynek vitáját a hét végén tartották a szocialisták budapesti székházában. A szocialistáknak eltökélt szándéka, hogy társadalmi párbeszéd keretében alakítsák ki végső programjukat, azért is, mert az 1994-ben hatalomra kerülő erőknek minden civil társadalmi erő megegyezésére szükségük lesz a várható nehéz lépések megtételéhez. Nem utolsósorban pedig a pártprogram együttműködési alap lehet más politikai erőkkel egy esetleges koalícióban, és a kormányzati munka alapjául is szolgálhat. Az együttműködést különösen a liberális pártoknak ajánljuk, mondta az MSZP alelnöke, Jánosi György. Békesi László országgyűlési képviselő, a gazdaságpolitikai program kidolgozója a részletek ismertetése mellett hangsúlyozta: a társadalmi modell felvázolásának kivételével a programból mellőztek minden ideológiai elemet. Ami a konkrétumokat illeti: a szocialisták szerint 1996- tól megindulhat a 2-3 százalékos szerény gazdasági növekedés, 1998-ra az infláció tartósan 20 százalék alá szorítható, a munkanélküliség pedig 10 százalék körüli szinten tartható — jegyezte meg végül a politikus. Segítség a falunak MTI• Pénteken lép életbe a termőfölddel rendelkező munkanélküliek támogatásáról szóló kormányrendelet. Ennek alapján — a Foglalkoztatási Alap terhére — egyszeri, 200 ezer forint összegű kamatmentes hitel adható a munkanélkülieknek. A támogatás iránti kérelmet ahhoz a munkaügyi központhoz kell benyújtani, ahol az igénylőt munkanélküliként nyilvántartásba vették. A kölcsönt azok is kérhetik, akik már kimerítették a munkanélküli-járadékra jogosultság folyósítási időtartamát, ha a kormányrendeletben szabályozott egyéb feltételeknek megfelelnek. A MINISZTERELNÖKI SAJTÓIRODA KÖZLEMÉNYE A törvény bumerángja A közszolgálati médiumok elnöki jogkörrel felruházott alelnökei az elmúlt napokban olyan munkajogi döntéseket hoztak, amelyek a tárgyilagos és kiegyensúlyozott tájékoztatást szolgálják. A Magyar Rádió és a Magyar Televízió köztársasági elnök által kinevezett alelnökei hivatalba lépésük óta biztosították, hogy a különböző nézetek és vélemények helyet kapjanak a közszolgálati intézményekben. PH-DOKUMENTUM Rendkívül sajnálatos, hogy az egyik televíziós hírműsor, az Esti Egyenleg főszerkesztőjét és néhány munkatársát a manipuláció és a tudatos félrevezetés alapos gyanúja miatt beosztásából a tévé alelnöke felfüggesztette. A kormányzat értetlenül fogadta, hogy az ellenzéki pártok képviselői és a sajtó egy csoportja nem határolódott el a Főszerkesztőség vélhetően etikátlan magatartásától, ehelyett az ország határain túlmutató politikai kampányba kezdtek az alelnök jogszerű döntését támadva. A kormánynak meggyőződése, hogy a jelenlegi helyzet kialakulásában döntő szerepet játszik a médiatörvény elfogadásának az ellenzéki pártok részéről történt megakadályozása. A közszolgálati intézmények megítélését nehezíti az a tény is, hogy a köztársasági elnök az elmúlt két évben többször nem fogadta el a miniszterelnök által előterjesztett személyi javaslatokat, és 1993. január 6-a óta nem foglalt állást a korábban tisztséget viselő elnökök lemondásáról. A kormány elutasítja azt a felfogást, amely a sajtó szabadsága és néhány újságíró, illetve műsor léte közé egyenlőségjelet állít. A médiaalelnökök csupán három kulcspozíciónál tartották szükségesnek olyan új vezetők kinevezését, akik képesek végrehajtani az elfogulatlan tájékoztatásért tett intézkedéseiket. A Magyar Rádióban senkit nem függesztettek fel állásából, csupán egyetlen új helyettes főszerkesztőt neveztek ki egy üres státusra. Mindössze egy reggeli hírműsor részletét, a lapszemle készítését szüneteltetik átmenetileg, annak tartalmi megújításáig. Elfogadhatatlan tehát a döntés elleni sajtóhadjárat. Az Esti Egyenleg 1992. januárjában kezdte meg adásait az évtizedek óta működő Híradó mellett. Habár a párhuzamos hírműsor rendkívül költséges volt, s a mesterséges versenyhelyzet merőben eltért az európai gyakorlattól, a televízió vezetői nem akadályozták tevékenységét. Amikor a Magyar Televízió alelnöke — a hatályos törvények és rendelkezések betartásával — felfüggesztette állásából a manipulációval gyanúsítható műsor főszerkesztőjét, és új vezetőt bízott meg a feladattal, a szerkesztőség munkatársainak egy része jogtalan munka megtagadásával lehetetlenné tette a közszolgálati feladat ellátását. A Magyar Televízió alelnöke a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően fegyelmi vizsgálatot indított, és várhatóan elbocsátja a 10 munkamegtagadó közalkalmazottat. A Magyar Televízió és a Magyar Rádió alelnöke a hatályos jog alapján járt el, döntéseit a kormány nem jogosult felülbírálni, s jogi lehetősége sincs arra, hogy beavatkozzék a közszolgálati médiumok belső szakmai kérdéseibe. A kormánynak meggyőződése, hogy az alelnökök lépései egyáltalán nem veszélyeztetik a szólás- és sajtószabadságot, nem fenyegetik a magyarországi demokratikus rendet és stabilitást. A munkajogi döntések súlyát indokolatlanul meghaladó politikai hangulatkeltést és az országnak erkölcsi károkat okozó kampányt a kormány határozottan visszautasítja. AZ SZDSZ ORSZÁGOS TANÁCSÁNAK ÜLÉSE A Mérleg utca vádjai __________HJ.__________ Az SZDSZ Országos Tanácsának szombaton megtartott ülésén Horn Gábor, a párt oktatáspolitikai koncepciójának atyja elmondta, hogy programjukban nem terveznek átfogó tantervi reformot. Az iskolai oktatásnak meg kell felelnie azoknak a követelményeknek, amelyeket a demokráciára és a piacgazdaságra való áttérés kíván a társadalomtól. Az oktatási programban kiemelten foglalkoznak a tervezetben a diákok vizsgáztatásának kérdésével. Ezenkívül nagy hangsúlyt fektetnek a világnézeti semlegesség megtartására, az önkormányzatok és az iskola viszonyára, valamint a tanítás finanszírozásának lehetőségeire. Tamás Gáspár Miklós, az SZDSZ külügyi szakértője és az OT elnöke bejelentette, hogy az őszirózsás forradalom 75. évfordulójának tiszteletére elfogadott nyilatkozatot, amelyben a szabad magyar köztársaság két kísérletére, az 1918-as és az 1945-ös diktatúra által megdöntött forradalmakra emlékeznek. A SZDSZ Országos Tanácsa maximálisan támogatja a pénteken este médiaügyben elfogadott többpárti nyilatkozat kezdeményezéseit. Megvitatták a rádióban és a televízióban lezajlott eseményeket. A választási kampány felfüggesztését, illetve az Etikai Kódex előkészületi tárgyalásainak beszüntetését követelik mindaddig, amíg a Magyar Televízióban és a Magyar Rádióban nincsenek meg a szabad választásokhoz szükséges feltételek. ADÓCSALÁS A VÁDPONTOK KÖZÖTT • Újabb Klapka-per készül MTI• Újabb vádirat készült Klapka György ellen. A Budapesti V., VIII., XIII. Kerületi Ügyészség a közelmúltban vádiratot nyújtott be a Pesti Központi Kerületi Bírósághoz P. Béla és C. András, a Fővárosi Autópiac Kft. ügyvezető igazgatói ellen — mint tettesek —, valamint Klapka Györggyel, a kft. tagjával szemben — mint bűnsegéd — adócsalás bűntette és magánokirat-hamisítás vétsége miatt. Az ügyészség — a vádlottak részbeni tagadásával szemben — a bűncselekmények elkövetését szerződésekkel, feljelentéssel, az APEH okirataival és szakértői véleménnyel kívánja bizonyítani a bíróság előtt.