Pesti Hírlap, 1993. november (2. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-01 / 254. szám

4 HAZAI ÉLET HARASZTI MIKLÓS ÉS KULIN FERENC A MÉDIATÖRVÉNYRŐL A kormánynak rendet kell teremtenie SZELI SÁRA Haraszti Miklós SZDSZ-es or­szággyűlési képviselő és a párt médiaszakértője maximálisan támogatja a parlamenti vizsgá­lóbizottság felállítását a közszol­gálati médiákban. — Ön szerint is a médiatör­vény hiánya okozza a káoszt a rá­dióban és a televízióban ? — A sajtószabadság a de­mokrácia legalapvetőbb ténye­zője. Amennyiben ez nincs meg, akkor a rendszer nem tö­kéletes. A médiatörvény kiala­kításáról szóló tervezet, amely a kulturális bizottságban kialakult konszenzus alapján készült, egy héttel a neveztes szavazás előtt, azlőtt, hogy az Alkotmányügyi Bizottság kézhez kapta volna, még fennállt.Miután Katona Ta­másnak átadtuk a tervezetet, ott hever a kormány asztalán. A parlament nem tűzi napirendre a médiatörvény tárgyalását, pe­dig nincs szükség kétharmados döntésre. A kormány passzív a törvényhozásban és aktív a mé­diákban. A rádióban és a televí­zióban totális monopolrendszer kialakításán dolgozik. Meg merem kockáztatni: a közelgő választási eredmények befo­lyásolása is szerepet játszik a kormány cselekvőképtelensé­gében. — Kemény vád, hiszen ez úgy hangzik, mintha a kormány mani­pulálni szeretné a választásokat... — Nyilvánvaló, hiszen ez­zel az újabb politikai bot­ránnyal óhajtja megfosztani a polgárokat attól, hogy sokol­dalúan tájékozódjanak, és a politikai cenzúra eszközeivel megfosztja a közvéleményt az objektív tájékoztatástól. Kulin Ferenc, az MDF or­szággyűlési képviselője és a kulturális bizottság elnöke az egész médiaügyről csak any­­nyit mondott: egyelőre tájé­kozódik a rádióban és a tele­vízióban az utóbbi napokban lezajlott események részletei­ről. Az elmondottakról csak az a véleménye, hogy a mé­diatörvény-tervezet megbuk­tatásában nagy szerepet ját­szott Haraszti Miklós, az SZDSZ kr médiaszakértője. RENDEZVÉNYEK A MÉDIUMVEZETŐK DÖNTÉSEI ELLEN Kik hoznak szégyent a demokráciára? folytatás az 1. oldalról A legnagyobb tapssal kétség­kívül Bánó Andrást jutalmazta az a pár ezres tömeg, mely a Rádiós Kamara által összehí­vott Szabadság, majd Kossuth téri tüntetés után a Városhá­zára vonult, hogy folytassa vé­leményének kifejtését a mé­diumokban lezajlott munka­ügyi döntésekről. A fölfüg­gesztett főszerkesztő — akit azért függesztettek föl, mert a Sony vizsgálata mást derített ki a tavaly október 23-ai Kos­suth téri rendezvény felvéte­leit tartalmazó kazettáról, mint amit ő állított, s aki ezért a közvélemény és a televízió vezetésének félrevezetésével alaposan gyanúsíthatóvá vált — az egybegyűlteknek fölol­vasta közleményét, melyben arról ír, milyen súlyosan sér­tő, a közvélemény megtévesz­tésére alkalmas nyilatkozatok hangzottak el személyéről. Sérelmezi, hogy a Göncz Árpá­dot ért incidens okozói még fi­gyelmeztetést sem kaptak, el­lenben az eseményről tudósí­tó Egyenleg vezetői ellen fe­gyelmit indítottak. Beismeri: tévedett, mikor azt hitte, hogy a bonyolult technikai részletek elmagyarázása tisz­tázhatja őt az álláspontja sze­rint koholt vádak alól. A fő­­szerkesztő úgy látja, az őt rá­galmazók naponta azt suly­kolják a közvéleménybe, hogy az Egyenleg csaló, hazug, ma­nipuláló újságírókból áll. „Té­vednek, de ezt már csak jogi úton tudom bebizonyítani. Be is fogom!” — zárta közlemé­nyének fölolvasását. Fölszólalt a nagygyűlésen a Charta több ismert személyisé­ge is. Balassa Péter a kormány­nak a médiumokban történ­tekkel kapcsolatos nyilatkoza­tait álszenteknek minősítette. Konrád György felszólalásában Baross Péterre hárította a felelős­séget a történtekért, a médiu­mok vezetőiről pedig kijelen­tette: szégyent hoznak a de­mokráciára. * * * Az Antall József kormányfőt hivatalosan helyettesítő Bo­­ross Péterhez intézett szemé­lyes üzenetet a televízióban és rádióban történ­tek miatt a Nem­zetközi Sajtóinté­zet (IPI) igazga­tója, Johann P. Fritz. Állásfogla­lásában komoly aggodalmának ad hangot a „két intézmény újsá­gírói elleni leg­utóbbi offenzíva” miatt. Az üzenet szerint a 68 or­szág vezető újsá­gíróit tömörítő nemzetközi in­tézmény értesült a rádió, illetve a televízió alelnö­­kei által hozott minapi intézke­désekről, és az ezek kiváltotta újságírói tiltako­zásokról. Az üze­net szerint az IPI éppen Bécsben tanácskozó Vég­rehajtó Tanácsa támogatja a két intézmény zsur­nalisztáinak tilta­kozásait. Az Egyenleg élére Nahlik alelnök által kinevezett új főszerkesztőt „erőteljesen nacionalista, sőt antiszemita nézeteiről ismert személyiség­nek” nevezi. * * * A Kereszténydemokrata Nép­párt elnöksége azt vallja, hogy amíg egy jogi folyamat nem zajlik le, addig az adott személyre nézve az ártatlan­ság vélelme kötelező. Ugyan­akkor Surján László megítélé­se szerint az Egyenleg ügyé­ben főbenjáró vétség gyanú­járól vagy legalábbis nagy je­lentőségű sajtóetikai kérdés­ről van szó. Ilyenkor a fegyel­mi eljárás természetes velejá­rója a meghatározott időre szóló felmentés a munkavég­zés alól. Ezzel együtt a konk­rét személyeket senkinek sincs joga csalónak tartani. Egyebek között ezt válaszolta Surján László szombati zala­egerszegi sajtótájékoztatóján a médiaügyről érdeklődő új­ságíróknak. * * » Zwack Péter, a Liberális Polgá­ri Szövetség—Vállalkozók Pártja elnöke a médiumok helyzetéről közleményt jelen­tetett meg, amelyben úgy véli, a kormány elhatárolódása a rádióban és a televízióban végbemenő folyamatoktól csak két dolgot jelenthet: vagy azt, hogy a tényleges helyzetről a kormány nem ad hiteles tájékoztatást, ha vi­szont igen, akkor kicsúszott a kezéből az irányítás. Zwack két tendenciát vél fölfedezni a történtekben: a nyilvánosság „elszívását” a nem kormány­zati pozícióban lévő pártok elől, illetőleg a figyelem elterelését az ország gondjairól. * * * Az SZDSZ Országos Tanácsa úgy véli: ahogy a szabadság kivívásának első lépése min­dig a sajtószabadság megte­remtése, úgy a szabadság megvonásának útján is a saj­tószabadság korlátozása és el­nyomása az első lépés. A tes­tület, mint közleményében hírül adja, megvitatta a rádió­ban és televízióban lezajlott tisztogatás által előidézett helyzetet. „Az MDF és a KDNP által aktív szimpátiával kísért akciósorozat szégyent hoz a demokráciára, sérti az alkotmányt. Az MDF-kor­­mány ezzel az újabb politikai botránnyal óhajtja megfoszta­ni a polgárokat attól, hogy sokoldalúan tájékozódjanak arról, ami az országban törté­nik: az ország tényleges gaz­dasági helyzetéről, az áremel­kedésről, a terjedő korrup­cióról. Az MDF-kormány ab­ban bízik, hogy a politikai cenzúra eszközeivel képes le­het a közvélemény megté­vesztésére, a közelgő választás eredményének befolyásolásá­ra”—véli az SZDSZ OT. * * * A Magyar Piacpárt elnöksége szerint elfogadhatatlan, hogy a médiumok hír- és fő műso­raiban a közszolgálati feladat ellátása, az ország valós politi­kai és gazdasági kérdéseinek ismertetése helyett napok óta belső munkahelyi problémák­kal terhelik az ország nyilvá­nosságát, és felelőtlenül izgat­ják a tömegeket. A párt rend­kívüli elnökségi ülésén hozott állásfoglalásában kijelenti: jogállamban a munkaadó és a munkavállaló vitájában csak a független bíróság ítélete lehet irányadó, ilyen viták nem dönthetők el a mikrofonok és kamerák előtt, továbbá utcára hívott félrevezetett tömegek segítségével vagy hatpárti tár­gyalásokon. * ♦ * A tömegtájékoztatási médiu­mok körül kialakult súlyos helyzet miatt „Törvényjavas­lat a rádiózásról és a televízió­zásról” című önálló indítvá­nyának sürgős napirendre tű­zését kéri Szabad Györgytől, az Országgyűlés elnökétől Be­­reczki Vilmos független képvi­selő. Levelének indoklásában a képviselő annak a vélemé­nyének ad hangot, hogy a médiumokkal kapcsolatban nem a kölcsönös támadás és fenyegetőzés vezethet ered­ményre, hanem a társadalmi közmegegyezés. A megoldást alkotmányos eszközökkel kell keresni, a törvényesség hely­reállításával, a rádiózásról és a televíziózásról szóló törvény megalkotásával. FOTÓ: TOROCZKAY CSABA 2. (152.) ÉVFOLYAM 254. SZÁM 1993. NOVEMBER 1., HÉTFŐ Pestisí Hírlap TTANÁCSKOZÁS AZ MSZP GAZDASÁGI PROGRAMJÁRÓL Mellőzték az ideológiai elemeket MTI: Az MSZP olyan gazda­sági-társadalmi modell eléré­sét tűzi célul, amely hatéko­nyan működő gazdaságra épül. A gazdasági racionali­tást ugyanakkor ötvözi a társa­dalmi szolidaritással, az esély­egyenlőtlenséget mérséklő szociális gondoskodással, a humánus értékek védelmé­vel, valamint a környezet- és természetvédelemmel — rög­zíti a párt gazdaságpolitikai programtervezete, amelynek vitáját a hét végén tartották a szocialisták budapesti székhá­zában. A szocialistáknak eltö­kélt szándéka, hogy társadal­mi párbeszéd keretében ala­kítsák ki végső programjukat, azért is, mert az 1994-ben ha­talomra kerülő erőknek min­den civil társadalmi erő meg­egyezésére szükségük lesz a várható nehéz lépések megté­teléhez. Nem utolsósorban pedig a pártprogram együtt­működési alap lehet más poli­tikai erőkkel egy esetleges koalícióban, és a kormányzati munka alapjául is szolgálhat. Az együttműködést különö­sen a liberális pártoknak ajánljuk, mondta az MSZP al­­elnöke, Jánosi György. Békesi László országgyűlési képviselő, a gazdaságpolitikai program kidolgozója a részle­tek ismertetése mellett hang­súlyozta: a társadalmi modell felvázolásának kivételével a programból mellőztek min­den ideológiai elemet. Ami a konkrétumokat ille­ti: a szocialisták szerint 1996- tól megindulhat a 2-3 százalé­kos szerény gazdasági növe­kedés, 1998-ra az infláció tar­tósan 20 százalék alá szorítha­tó, a munkanélküliség pedig 10 százalék körüli szinten tartható — jegyezte meg vé­gül a politikus. Segítség a falunak MTI• Pénteken lép életbe a ter­mőfölddel rendelkező munka­­nélküliek támogatásáról szóló kormányrendelet. Ennek alap­ján — a Foglalkoztatási Alap terhére — egyszeri, 200 ezer fo­rint összegű kamatmentes hitel adható a munkanélkülieknek. A támogatás iránti kérelmet ah­hoz a munkaügyi központhoz kell benyújtani, ahol az igénylőt munkanélküliként nyilvántar­tásba vették. A kölcsönt azok is kérhetik, akik már kimerítették a munkanélküli-járadékra jo­gosultság folyósítási időtarta­mát, ha a kormányrendelet­ben szabályozott egyéb felté­teleknek megfelelnek. A MINISZTERELNÖKI SAJTÓIRODA KÖZLEMÉNYE A törvény bumerángja A közszolgálati médiumok elnöki jogkörrel felruházott alelnökei az elmúlt napokban olyan munkajogi dönté­seket hoztak, amelyek a tárgyilagos és kiegyensúlyozott tájékoztatást szolgálják. A Magyar Rádió és a Magyar Televízió köztársasági elnök által kinevezett alelnökei hivatalba lépésük óta biztosították, hogy a különböző nézetek és vélemények helyet kapjanak a közszolgálati intézményekben. PH-DOKUMENTUM Rendkívül sajnálatos, hogy az egyik televíziós hírműsor, az Esti Egyenleg főszerkesztőjét és néhány munkatársát a ma­nipuláció és a tudatos félreve­zetés alapos gyanúja miatt be­osztásából a tévé alelnöke fel­függesztette. A kormányzat értetlenül fogadta, hogy az el­lenzéki pártok képviselői és a sajtó egy csoportja nem hatá­rolódott el a Főszerkesztőség vélhetően etikátlan magatar­tásától, ehelyett az ország ha­tárain túlmutató politikai kampányba kezdtek az alel­nök jogszerű döntését támad­va. A kormánynak meggyőző­dése, hogy a jelenlegi helyzet kialakulásában döntő szere­pet játszik a médiatörvény el­fogadásának az ellenzéki pár­tok részéről történt megaka­dályozása. A közszolgálati in­tézmények megítélését nehe­zíti az a tény is, hogy a köztár­sasági elnök az elmúlt két év­ben többször nem fogadta el a miniszterelnök által előter­jesztett személyi javaslatokat, és 1993. január 6-a óta nem foglalt állást a korábban tiszt­séget viselő elnökök lemon­dásáról. A kormány elutasítja azt a felfogást, amely a sajtó szabadsága és néhány újság­író, illetve műsor léte közé egyenlőségjelet állít. A média­­alelnökök csupán három kulcspozíciónál tartották szükségesnek olyan új veze­tők kinevezését, akik képesek végrehajtani az elfogulatlan tájékoztatásért tett intézkedé­seiket. A Magyar Rádióban senkit nem függesztettek fel állásából, csupán egyetlen új helyettes főszerkesztőt nevez­tek ki egy üres státusra. Mindössze egy reggeli hírmű­sor részletét, a lapszemle ké­szítését szüneteltetik átmene­­tileg, annak tartalmi megújí­tásáig. Elfogadhatatlan tehát a döntés elleni sajtóhadjárat. Az Esti Egyenleg 1992. janu­árjában kezdte meg adásait az évtizedek óta működő Hír­adó mellett. Habár a párhu­zamos hírműsor rendkívül költséges volt, s a mesterséges versenyhelyzet merőben el­tért az európai gyakorlattól, a televízió vezetői nem akadá­lyozták tevékenységét. Amikor a Magyar Televí­zió alelnöke — a hatályos tör­vények és rendelkezések be­tartásával — felfüggesztette állásából a manipulációval gyanúsítható műsor főszer­kesztőjét, és új vezetőt bízott meg a feladattal, a szerkesztő­ség munkatársainak egy része jogtalan munka megtagadásá­val lehetetlenné tette a köz­­szolgálati feladat ellátását. A Magyar Televízió alelnöke a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően fegyelmi vizsgá­latot indított, és várhatóan el­bocsátja a 10 munkamegtaga­dó közalkalmazottat. A Ma­gyar Televízió és a Magyar Rádió alelnöke a hatályos jog alapján járt el, döntéseit a kormány nem jogosult felül­bírálni, s jogi lehetősége sincs arra, hogy beavatkozzék a közszolgálati médiumok belső szakmai kérdéseibe. A kor­mánynak meggyőződése, hogy az alelnökök lépései egyáltalán nem veszélyeztetik a szólás- és sajtószabadságot, nem fenyegetik a magyaror­szági demokratikus rendet és stabilitást. A munkajogi dön­tések súlyát indokolatlanul meghaladó politikai hangu­latkeltést és az országnak er­kölcsi károkat okozó­ kam­pányt a kormány határozot­tan visszautasítja. AZ SZDSZ ORSZÁGOS TANÁCSÁNAK ÜLÉSE A Mérleg utca vádjai __________HJ.__________ Az SZDSZ Országos Tanácsá­nak szombaton megtartott ülésén Horn Gábor, a párt ok­tatáspolitikai koncepciójának atyja elmondta, hogy prog­ramjukban nem terveznek át­fogó tantervi reformot. Az is­kolai oktatásnak meg kell fe­lelnie azoknak a követelmé­nyeknek, amelyeket a demok­ráciára és a piacgazdaságra való áttérés kíván a társada­lomtól. Az oktatási program­ban kiemelten foglalkoznak a tervezetben a diákok vizsgáz­tatásának kérdésével. Ezenkí­vül nagy hangsúlyt fektetnek a világnézeti semlegesség megtartására, az önkormány­zatok és az iskola viszonyára, valamint a tanítás finanszíro­zásának lehetőségeire. Tamás Gáspár Miklós, az SZDSZ külügyi szakértője és az OT elnöke bejelentette, hogy az őszirózsás forrada­lom 75. évfordulójának tiszte­letére elfogadott nyilatkoza­tot, amelyben a szabad ma­gyar köztársaság két kísérleté­re, az 1918-as és az 1945-ös diktatúra által megdöntött forradalmakra emlékeznek. A SZDSZ Országos Taná­csa maximálisan támogatja a pénteken este médiaügyben elfogadott többpárti nyilatko­zat kezdeményezéseit. Megvi­tatták a rádióban és a televízió­ban lezajlott eseményeket. A választási kampány felfüg­gesztését, illetve az Etikai Kó­dex előkészületi tárgyalásai­nak beszüntetését követelik mindaddig, amíg a Magyar Televízióban és a Magyar Rá­dióban nincsenek meg a sza­bad választásokhoz szükséges feltételek. ADÓCSALÁS A VÁDPONTOK KÖZÖTT • Újabb Klapka-per készül MTI• Újabb vádirat készült Klapka György ellen. A Buda­pesti V., VIII., XIII. Kerületi Ügyészség a közelmúltban vá­diratot nyújtott be a Pesti Központi Kerületi Bíróság­hoz P. Béla és C. András, a Fő­városi Autópiac Kft. ügyveze­tő igazgatói ellen — mint tet­tesek —, valamint Klapka Györggyel, a kft. tagjával szemben — mint bűnsegéd — adócsalás bűntette és magán­okirat-hamisítás vétsége mi­att. Az ügyészség — a vádlot­tak részbeni tagadásával szemben — a bűncselekmé­nyek elkövetését szerződések­kel, feljelentéssel, az APEH okirataival és szakértői véle­ménnyel kívánja bizonyítani a bíróság előtt.

Next