Pesti Hírlap, 1993. november (2. évfolyam, 254-279. szám)
1993-11-13 / 265. szám
2. (152.) ÉVFOLYAM 265. SZÁM 1993. NOVEMBER 13., SZOMBAT Hírlap KORMÁNYSZÓVIVŐI TÁJÉKOZTATÓ Egyszeri támogatás a televíziónak — A Magyar Köztársaság kormánya Izrael állammal a kapcsolatok bővítése érdekében, a térség országai közül elsőként köt teljes körű vízummentességi megállapodást — mondta Juhász Judit kormányszóvivő a tegnapi tájékoztatón. SZ.S. A két állam között a szorosabb együttműködés reményében üzleti, turisztikai, rokonlátogatási utazások megkönnyítését célzó egyezség előkészítése már 1991 áprilisában megkezdődött. Az izraeli fél 1993 júniusában kifejezte szándékát a magánútlevelek vízmummentességére vonatkozó megállapodás megkötésére, s ezt pénteken délelőtt aláírta Jeszenszky Géza külügyminiszter. A Magyar Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság kormánya között megegyezés született a hazánk területén lévő német háborús sírokról, valamint a németországi magyar katonák sírhelyeiről, s ennek értelmében a Honvédelmi Minisztérium saját költségvetéséből jövőre 10 millió forintot áldoz az elesett katonák végső nyughelyének kialakítására és gondozására. A kormány törvényjavaslatot fogadott el a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak ez évre szóló pótköltségvetéséről. A javaslat benyújtásának egyik legfontosabb indoka, hogy a tb-alapok 1993-ra tervezett 40 milliárd forintos hiánya nem tartható. Az év végéig az egészségbiztosítási alapnál mintegy 14,8 milliárd forintos többlethiány várható. Ennek finanszírozására két változatot terjeszt a parlament elé. Az első variáció szerint a tb-alapok kezelői legalább egyéves lejáratú értékpapírt bocsátanak ki, melynek kamatát a központi költségvetés az alapoknak megtéríti és a tőketörlesztésre kezességet vállal. A második változatban a támogatást államkötvények kibocsátásával próbálják megoldani. A kabinet egyetértett az ez évi költségvetésről szóló törvény olyan módosításával, miszerint a tb-alapok hiányát legalább egyéves lejáratú értékpapír fedezze. A kormány felkérte a pénzügyminisztert, hogy a törvényjavaslatot az Országgyűléshez soron kívüli tárgyalást kérve azonnal nyújtsa be. A szóvivő arról is beszámolt, hogy a csütörtöki kormányülésen napirenden kívül foglalkoztak a Magyar Televízió finanszírozási problémáival is. Az MTV részére egyszeri alkalommal a költségvetésből 660 millió forint átutalását engedélyezi a kabinet. Hozzájárult továbbá az intézmény központi letéti számláján zárolt 110,4 millió forint felszabadításához. Juhász Judit elmondta: kizárólag pénzügyi tranzakcióról van szó, az intézkedés nem áll semmiféle összefüggésben a televízióban kialakult helyzettel. A médiaügyről szólva megállapította, hogy Antall József miniszterelnök fontosnak tartja a médiatörvény megszületését és a vitás kérdések rendezését. FOTÓ: TOROCZKAY CSABA AZ ALAPÍTVÁNY CSAK BÉRLŐ AZ ÉPÜLETBEN Az MSZP, a nagy varázsló folytatás az 1. oldalról Az MSZP háza táján keresve az üggyel kapcsolatos információkat, arról értesültünk, hogy az ominózus ingatlan állami tulajdon, amelyet vagyonelszámolásában annak idején éppen ezért nem tüntetett fel a szocialista párt, az MSZMP jogutódja. Mint kiderült, a Villányi úti Konferenciaközpont és Szabadegyetem Alapítvány „elhallgatása” sem véletlen, mivel a vagyonelszámolás időszakát az ÁSZ az 1949 és az 1990. augusztus 1-jei időszakban jelölte meg, ugyanakkor a szóban forgó alapítványt a Cégbíróság 1990. szeptember 12-én jegyezte be. Az eddig szerzett információink szerint tehát az alapítványnak a Villányi úti ingatlanra vonatkozóan csak használati joga van. Azt a Kincstári Vagyonkezelő Szervezettől béreli, és ezért annak negyedévenként bérleti díjat fizet, s bár a KVSZ az alapítványt ugyan megpróbálta bírói úton a Villányi útról kiköltöztetni, ez nem sikerült, mivel a bíróság a használatot jogszerűnek ítélte meg. Az ügy kapcsán egyébként arról is értesültünk, hogy az MSZP az alapítvány működésére nemigen figyel oda, mivel véleményük szerint az nemcsak hogy kielégítően, de egykor volt „irányvonalát” folytatva a továbbiakban is oktatási központként, s legfőképp törvényes keretek között működik. Az MSZP hétfőtől országszerte megkezdi az aláírásgyűjtést a közszolgálati médiumok társadalmi felügyeletének biztosítása érdekében. A szocialisták népi kezdeményezéssel kívánják kikényszeríteni, hogy a Parlament tárgyalja a Magyar Rádió és a Magyar Televízió társadalmi ellenőrzésének kérdését — jelentette be tegnap Budapesten Horn Gyula szocialista pártelnök. A MINISZTER KÉSZ TÁRGYALNI Talán győz a realitásérzék Amint ismeretes, csütörtök este váratlan fordulat történt a MÁV és a vasutas érdekképviseleti szervezetek közötti vitában, ugyanis a Vasutasok Szakszervezete „különmegállapodást” kötött Schamschula György közlekedési miniszterrel, s a VSZ elnöke, Papp Pál bejelentette, szervezete nem vesz részt a tervezett sztrájkban. Ezt követően a másik négy vasúti érdekképviselet árulásnak minősítette a VSZ lépését, s visszautasították a foglalkoztatásról, a kollektív szerződésről és a jövő évi béremelés mértékéről született egyezséget Nem zárkóztak el azonban attól, hogy továbbra is folytassák az egyeztető tárgyalásokat. Tegnap megkérdeztük Schamschula György minisztert, vajon miért kezdeményezett különmegállapodást az öt érintett szakszervezet egyikével. A miniszter kifejtette, hogy a találkozó nem az ő kezdeményezésére jött létre, bár örömmel fogadta a legnagyobb szakszervezet közeledését. Mint mondotta, ez a lépés a VSZ realitásérzékéről tanúskodott, annak belátásáról, hogy a jelenlegi körülmények között inkább nyugalomra van szükség, semmint a beláthatatlan károkat okozó sztrájkra Schamschula György kifejezte meggyőződését, hogy a többi négy szakszervezetnek is megváltozik a véleménye, s elállnak sztrájkolási szándékuktól. Mint mondotta, ő elérhető lesz a hétvége bármelyik napján, s kész személyes tárgyalások folytatására is. A kompromisszumok azonban csak addig terjedhetnek, amíg nem merül fel a bérinfláció veszélye. Arra a kérdésre, hogy mekkora összeget igényelnek a kompromisszumos megállapodások, a miniszter nem közölt pontos összeget, ugyanakkor érzékeltette, hogy ennek nagysága elenyésző ahhoz a MÁV által igényelt 30 milliárd forintos dotációhoz képest, amelyből 18 milliárdot a veszteségek finanszírozására, 12 milliárdot pedig fejlesztésre kellene fordítani. Hozzátette: a szükséges összeget a tárca jövő évi költségének terhére könyvelik majd el, s ha kell, más területekről is átcsoportosítanak pénzeszközöket. NYEU-KÜLDÖTTSÉG MAGYARORSZÁGON Külföldi megítélésünk jó Háromnapos hivatalos látogatáson Magyarországon tartózkodott Sir Dudley Smith, a Nyugat-európai Unió Közgyűlésének elnöke. Tapasztalatairól tegnap sajtóreggelin számolt be. SÜLI ZOLTÁN Sir Dudley Smith elmondta, Jeszenszky Géza külügyminiszterrel, Für Lajos honvédelmi miniszterrel és,Szabad Györggyel, az Országgyűlés elnökével megvitatták Magyarország és az európai integrációs szervezetek közötti kapcsolatok folyamatos bővítésének lehetőségét. Látogatásának első napján alkalma nyílt véleményt cserélni a külügyi és honvédelmi bizottságok tagjaival is, és Dél-Magyarországon találkozott a NYEU képviseletében tevékenykedő szakemberekkel. Rendkívül kedvezően ítélte meg a NYEU és Magyarország eljövendő kapcsolatait, hangsúlyozva, hogy az egykori Varsói Szerződés tagállamai közül Magyarország élenjár a demokrácia építésében. A Magyarországról alkotott kép Nyugaton rendkívül kedvező — mondta. Véleménye szerint Budapest már igen jó kapcsolatokat alakított ki az EK-val, és a látottak alapján az a meggyőződése, hogy országunknak a jó kapcsolatok felhasználása révén nagy esélyei vannak a továbblépésre. Megjegyezte, hogy ez a cél nem érhető el egyik napról a másikra. Ő azonban tisztségénél fogva mindent megtesz, hogy a döntéshozatal résztvevőit tájékoztassa az itteni helyzetről, az elért eredményekről. Sir Dudley Smith kitért a Pesti Hírlap azon kérdése elől, hogy mikor várható Magyarország teljes jogú EK- és NATO-beli tagsága. Szerinte a NATO januári csúcsértekezlete lesz e témakörben a meghatározó. Hozzátette: a társulás nemcsak jogokkal, hanem komoly felelősséggel is jár, ugyanakkor nem szabad figyelmen kívül hagyni Oroszország e kérdésben tapasztalható magatartását. A brit politikus nem felejtette el megemlíteni a szomszédságunkban dúló háborút sem. Annak a véleményének adott hangot, hogy a Jugoszlávia elleni fegyverembargó feloldása csak bonyolítaná a délszláv válságot, mert félő, hogy az ilyen döntés a harcok kiszélesedéséhez vezetne. Elvetette a boszniai légicsapás lehetőségét is, mert mint mondta, ez egy vietnami háborúhoz hasonló helyzetet teremtene. A kisebbségi problémákról szólva kifejtette: olyan szervezeteknek kell foglalkozniuk a problémával, mint például az Európa Tanács, mivel a NYEU-nak korlátozottak a lehetőségei. Megismételte, hogy a látogatása eredményes volt. Az itt szerzett tapasztalatok segítségével komoly hatással lesz a döntéshozókra, hogy azok nagyobb figyelmet szenteljenek Magyarországnak. Baloldali népbutítás MTI* Az ellenzék egy kisebb része pozíciót akar nyerni a Magyar Televízióban, de nem a törvényes úton, hanem az indulatok egymásnak feszítésével — mondta Lezsák Sándor tegnap Kisteleken. Az MDF ügyvezető elnöke lakossági fórumát megelőzően találkozott a sajtó képviselőivel. Kérdéseikre válaszolva a televízióban történtekről kifejtette: munkaügyi döntésből politikai ügyet csináltak, túl korán kezdték el a választási kampányt. Akik az indulatokat gerjesztik, elterelik a figyelmet arról, hogy az országnak nyugodt építőmunkára van szüksége. De ez is el fog múlni, mint például a „hordóügy” — mondta —, csak a keserűség marad meg, mert megint energiát tékozoltunk egy méltatlan ügyre. Felfelé ívelő korszakot él most az MDF —jelentette ki a továbbiakban. Elmondta, hogy a taglétszám 30 ezer körüli, s a támogatók köre jóval nagyobb. Jelenleg 825 szervezete van a Magyar Demokrata Fórumnak, a következő hónapokban újabb 150-200 alakul meg. Az ügyvezető elnök a választások után koalíciót csak a KDNP-vel tud elképzelni, a többi párthoz az MDF-nek rossz élményei fűződnek. Véleménye szerint a koalíció kizárt a Fidesszel is, elsősorban annak egyházellenes magatartása miatt. Arra a kérdésre, lát-e baloldali veszélyt a választásokon, kijelentette: a demagógia, a folyamatos népbutítás veszélyét látja, s ez elsősorban a baloldalról érkezik. KÖZÉLET 3 Az ötéves SZDSZ ünnepe A Szabad Demokraták Szövetségének ötödik születésnapja alkalmából rendezett esten megtelt a Budapest Sportcsarnok. A program a párt történetét bemutató film vetítésével kezdődött. A képsorokon megjelent az alapítók: Kis János, Mécs Imre, Kőszeg Ferenc, Pető Iván, Magyar Bálint alakja. A vetítés után Darvas Iván felolvasta Göncz Árpád köszöntő táviratát, amelyben méltatta az SZDSZ jövőépítő szerepét , a szabad gondolkodást fotó: Németh Gabriella Részvétnyilvánítás Antall József miniszterelnök tegnap levelet küldött Helmut Kohlnak, a Németországi Szövetségi Köztársaság kancellárjának és Edmund Stoibernek, a Bajor Szabadállam miniszterelnökének. A levélben a magyar miniszterelnök kifejti, hogy az egész magyar közvéleményt mélyen megdöbbentette az az elvetemült cselekmény, amelynek két — kötelességét teljesítő — német határőr esett áldozatul. Antall József részvétét fejezi ki az elhunytak családtagjainak, és egyben biztosítja a német politikusokat, hogy a magyar hatóságok messzemenően együttműködnek velük a bűncselekmény körülményeinek felderítésében. ORSZÁGJÁRÓ ORBÁN VIKTOR Politikai illetlenség Tegnap Orbán Viktor, a Fidesz elnöke rohamtempóban folytatta országos körútját. Délelőtt Pécsett, majd késő délután Kaposvárott tartott sajtótájékoztatót, ahol egy újabb „félfordulattal” lepte meg az újságírókat _______BALÁZS AMPUR_______ Orbán Viktor politikai illetlenségnek minősítette Horn Gyulának azt az állítását miszerint a Fidesznek nincs gazdasági programja. Akkor mit támad unos-untalan a szocialisták elnöke? — tette föl a kérdést a fiatal demokrata s pártelnök. Aczél Endre Élet és Irodalom-beli kijelentése, miszerint a médiaháború eszkalációja egybeesik a soha meg nem valósuló MDF—Fidesz koalíciós törekvésekkel, Orbán Viktor azt mondta, hogy ilyen törekvésekről nem tud, s kijelentette, hogy semmi közük a televízióban történtekhez. Mindenesetre szerinte az új kormány legfőbb teendője a televízió és a rádió sürgős privatizációja lesz, ellenkező esetben minden kormány konfrontációba keveredik. Csurka István jóslatával szemben, miszerint Fodorék kiválásával a Fidesz népszerűsége emelkedni fog, Orbán annyit mondott, hogy rövid távon csekély visszaesés lesz, de 2-3 hónap múlva „behozzák a lemaradást”. Semmilyen kilépés sem eredményez népszerűségi növekedést, hiszen attól, hogy egyesek elhagyják a pártot, a többiek nem lesznek jobbak. Mindenesetre azt kívánta ezúttal saját pártjának Orbán Viktor, hogy legyen igaza Csurkának. A fiatal demokraták elnöke kijelentette, hogy összesen húszan, netán huszonöten fogják követni Fodort. Ezt támasztja alá, hogy Szabolcs- Szatmárban, Hajdú, Békés és Baranya megyékben senki sem hagyta el a Fideszt.