Pesti Hírlap, 1993. november (2. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-13 / 265. szám

2. (152.) ÉVFOLYAM 265. SZÁM 1993. NOVEMBER 13., SZOMBAT Hírlap KORMÁNYSZÓVIVŐI TÁJÉKOZTATÓ Egyszeri támogatás a televíziónak — A Magyar Köztársaság kormánya Izrael állammal a kapcsolatok bővítése ér­dekében, a térség országai közül elsőként köt teljes körű vízummentességi megállapodást — mondta Juhász Judit kormányszó­vivő a tegnapi tájékoztatón. SZ.S. A két állam között a szorosabb együttműködés reményében üzleti, turisztikai, rokonlátoga­tási utazások megkönnyítését célzó egyezség előkészítése már 1991 áprilisában megkezdő­dött. Az izraeli fél 1993 júniu­sában kifejezte szándékát a ma­gánútlevelek vízmummentes­­ségére vonatkozó megállapo­dás megkötésére, s ezt pénte­ken délelőtt aláírta Jeszenszky Géza külügyminiszter. A Magyar Köztársaság és a Német Szövetségi Köztár­saság kormánya között meg­egyezés született a hazánk te­rületén lévő német háborús sírokról, valamint a németor­szági magyar katonák sírhe­lyeiről, s ennek értelmében a Honvédelmi Minisztérium sa­ját költségvetéséből jövőre 10 millió forintot áldoz az elesett katonák végső nyughelyének kialakítására és gondozására. A kormány törvényjavasla­tot fogadott el a társada­lombiztosítás pénzügyi alapjai­nak ez évre szóló pótköltségve­téséről. A javaslat benyújtásá­nak egyik legfontosabb indoka, hogy a tb-alapok 1993-ra ter­vezett 40 milliárd forintos hiá­nya nem tartható. Az év végéig az egészségbiztosítási alapnál mintegy 14,8 milliárd forintos többlethiány várható. Ennek fi­nanszírozására két változatot terjeszt a parlament elé. Az első variáció szerint a tb-alapok ke­zelői legalább egyéves lejáratú értékpapírt bocsátanak ki, melynek kamatát a központi költségvetés az alapoknak megtéríti és a tőketörlesztésre kezességet vállal. A második változatban a támogatást ál­lamkötvények kibocsátásával próbálják megoldani. A kabi­net egyetértett az ez évi költ­ségvetésről szóló törvény olyan módosításával, misze­rint a tb-alapok hiányát leg­alább egyéves lejáratú érték­papír fedezze. A kormány fel­kérte a pénzügyminisztert, hogy a törvényjavaslatot az Országgyűléshez soron kívüli tárgyalást kérve azonnal nyújtsa be. A szóvivő arról is beszámolt, hogy a csütörtöki kormányülé­sen napirenden kívül foglal­koztak a Magyar Televízió fi­nanszírozási problémáival is. Az MTV részére egyszeri al­kalommal a költségvetésből 660 millió forint átutalását engedélyezi a kabinet. Hozzá­járult továbbá az intézmény központi letéti számláján zá­rolt 110,4 millió forint felsza­badításához. Juhász Judit el­mondta: kizárólag pénzügyi tranzakcióról van szó, az in­tézkedés nem áll semmiféle összefüggésben a televízióban kialakult helyzettel. A média­ügyről szólva megállapította, hogy Antall József miniszterel­nök fontosnak tartja a média­­törvény megszületését és a vi­tás kérdések rendezését. FOTÓ: TOROCZKAY CSABA AZ ALAPÍTVÁNY CSAK BÉRLŐ AZ ÉPÜLETBEN Az MSZP, a nagy varázsló folytatás az 1. oldalról Az MSZP háza táján keresve az üggyel kapcsolatos információ­kat, arról értesültünk, hogy az ominózus ingatlan állami tulaj­don, amelyet vagyonelszámo­lásában annak idején éppen ezért nem tüntetett fel a szocia­lista párt, az MSZMP jogutód­ja. Mint kiderült, a Villányi úti Konferenciaközpont és Sza­badegyetem Alapítvány „el­hallgatása” sem véletlen, mi­vel a vagyonelszámolás idő­szakát az ÁSZ az 1949 és az 1990. augusztus 1-jei időszak­ban jelölte meg, ugyanakkor a szóban forgó alapítványt a Cégbíróság 1990. szeptember 12-én jegyezte be. Az eddig szerzett informá­cióink szerint tehát az alapít­ványnak a Villányi úti ingat­lanra vonatkozóan csak hasz­nálati joga van. Azt a Kincstá­ri Vagyonkezelő Szervezettől béreli, és ezért annak negyed­évenként bérleti díjat fizet, s bár a KVSZ az alapítványt ugyan megpróbálta bírói úton a Villányi útról kiköltöz­tetni, ez nem sikerült, mivel a bíróság a használatot jogsze­rűnek ítélte meg. Az ügy kap­csán egyébként arról is érte­sültünk, hogy az MSZP az ala­pítvány működésére nemigen figyel oda, mivel véleményük szerint az nemcsak hogy ki­elégítően, de egykor volt „irányvonalát” folytatva a to­vábbiakban is oktatási köz­pontként, s legfőképp tör­vényes keretek között műkö­dik. Az MSZP hétfőtől országszerte megkezdi az aláírásgyűjtést a közszolgálati médiumok társadalmi felügyeletének bizto­sítása érdekében. A szocialisták népi kezdeményezéssel kí­vánják kikényszeríteni, hogy a Parlament tárgyalja a Ma­gyar Rádió és a Magyar Televízió társadalmi ellenőrzésé­nek kérdését — jelentette be tegnap Budapesten Horn Gyula szocialista pártelnök. A MINISZTER KÉSZ TÁRGYALNI Talán győz a realitásérzék Amint ismeretes, csütörtök este váratlan fordulat történt a MÁV és a vasutas érdekképviseleti szervezetek közötti vi­tában, ugyanis a Vasutasok Szakszervezete „különmegál­­lapodást” kötött Schamschula György közlekedési mi­niszterrel, s a VSZ elnöke, Papp Pál bejelentette, szerveze­te nem vesz részt a tervezett sztrájkban.­ ­­ Ezt követően a másik négy vas­úti érdekképviselet árulásnak minősítette a VSZ lépését, s visszautasították a foglalkozta­tásról, a kollektív szerződésről és a jövő évi béremelés mérté­kéről született egyezséget Nem zárkóztak el azonban at­tól, hogy továbbra is folytassák az egyeztető tárgyalásokat. Tegnap megkérdeztük Schamschula György minisztert, vajon miért kezdeményezett kü­­lönmegállapodást az öt érintett szakszervezet egyikével. A mi­niszter kifejtette, hogy a talál­kozó nem az ő kezdeménye­zésére jött létre, bár örömmel fogadta a legnagyobb szak­­szervezet közeledését. Mint mondotta, ez a lépés a VSZ realitásérzékéről tanúsko­dott, annak belátásáról, hogy a jelenlegi körülmények között in­kább nyugalomra van szükség, semmint a beláthatatlan károkat okozó sztrájkra Schamschula György kifejezte meggyőződését, hogy a többi négy szakszervezet­nek is megváltozik a véleménye, s elállnak sztrájkolási szándékuk­tól. Mint mondotta, ő elérhető lesz a hétvége bármelyik napján, s kész személyes tárgyalások foly­tatására is. A kompromisszumok azonban csak addig terjedhetnek, amíg nem merül fel a bérinfláció veszélye. Arra a kérdésre, hogy mek­kora összeget igényelnek a kompromisszumos megállapo­dások, a miniszter nem közölt pontos összeget, ugyanakkor érzékeltette, hogy ennek nagy­sága elenyésző ahhoz a MÁV által igényelt 30 milliárd forin­tos dotációhoz képest, amely­ből 18 milliárdot a veszteségek finanszírozására, 12 milliárdot pedig fejlesztésre kellene fordí­tani. Hozzátette: a szükséges összeget a tárca jövő évi költsé­gének terhére könyvelik majd el, s ha kell, más területekről is átcsoportosítanak pénzesz­közöket. NYEU-KÜLDÖTTSÉG MAGYARORSZÁGON Külföldi megítélésünk jó Háromnapos hivatalos látogatáson Magyarországon tartózkodott Sir Dudley Smith, a Nyugat-európai Unió Közgyűlésének elnöke. Tapasztalatairól tegnap sajtó­reggelin számolt be. SÜLI ZOLTÁN Sir Dudley Smith elmondta, Je­szenszky Géza külügyminiszter­rel, Für Lajos honvédelmi mi­niszterrel és,Szabad Györggyel, az Országgyűlés elnökével megvitatták Magyarország és az európai integrációs szerve­zetek közötti kapcsolatok fo­lyamatos bővítésének lehető­ségét. Látogatásának első napján alkalma nyílt véle­ményt cserélni a külügyi és honvédelmi bizottságok tag­jaival is, és Dél-Magyarorszá­­gon találkozott a NYEU kép­viseletében tevékenykedő szakemberekkel. Rendkívül kedvezően ítél­te meg a NYEU és Magyaror­szág eljövendő kapcsolatait, hangsúlyozva, hogy az egyko­ri Varsói Szerződés tagálla­mai közül Magyarország élenjár a demokrácia építésé­ben. A Magyarországról alko­tott kép Nyugaton rendkívül kedvező — mondta. Vélemé­nye szerint Budapest már igen jó kapcsolatokat alakított ki az EK-val, és a látottak alapján az a meggyőződése, hogy országunknak a jó kap­csolatok felhasználása révén nagy esélyei vannak a to­vábblépésre. Megjegyezte, hogy ez a cél nem érhető el egyik napról a másikra. Ő azonban tisztségénél fogva mindent megtesz, hogy a döntéshozatal résztvevőit tá­jékoztassa az itteni helyzetről, az elért eredményekről. Sir Dudley Smith kitért a Pesti Hírlap azon kérdése elől, hogy mikor várható Magyar­­ország teljes jogú EK- és NA­­TO-beli tagsága. Szerinte a NATO januári csúcsértekez­lete lesz e témakörben a meg­határozó. Hozzátette: a társu­lás nemcsak jogokkal, hanem komoly felelősséggel is jár, ugyanakkor nem szabad fi­gyelmen kívül hagyni Orosz­ország e kérdésben tapasz­talható magatartását. A brit politikus nem felej­tette el megemlíteni a szom­szédságunkban dúló háborút sem. Annak a véleményének adott hangot, hogy a Jugo­szlávia elleni fegyverembargó feloldása csak bonyolítaná a délszláv válságot, mert félő, hogy az ilyen döntés a harcok kiszélesedéséhez vezetne. El­vetette a boszniai légicsapás lehetőségét is, mert mint mondta, ez egy vietnami há­borúhoz hasonló helyzetet teremtene. A kisebbségi problémákról szólva kifejtette: olyan szerve­zeteknek kell foglalkozniuk a problémával, mint például az Európa Tanács, mivel a NYEU-nak korlátozottak a le­hetőségei. Megismételte, hogy a láto­gatása eredményes volt. Az itt szerzett tapasztalatok segítsé­gével komoly hatással lesz a döntéshozókra, hogy azok nagyobb figyelmet szentelje­nek Magyarországnak. Baloldali népbutítás MTI* Az ellenzék egy kisebb része pozíciót akar nyerni a Magyar Televízióban, de nem a törvényes úton, hanem az indulatok egymásnak feszíté­sével — mondta Lezsák Sándor tegnap Kisteleken. Az MDF ügyvezető elnöke lakossági fórumát megelőzően találkozott a sajtó képviselőivel. Kérdéseikre válaszolva a televí­zióban történtekről kifejtette: munkaügyi döntésből politikai ügyet csináltak, túl korán kezd­ték el a választási kampányt. Akik az indulatokat gerjesztik, elterelik a figyelmet arról, hogy az országnak nyugodt építő­munkára van szüksége. De ez is el fog múlni, mint például a „hordóügy” — mondta —, csak a keserűség marad meg, mert megint energiát tékozol­­tunk egy méltatlan ügyre. Fel­felé ívelő korszakot él most az MDF —jelentette ki a további­akban. Elmondta, hogy a tag­létszám 30 ezer körüli, s a tá­mogatók köre jóval nagyobb. Jelenleg 825 szervezete van a Magyar Demokrata Fórum­nak, a következő hónapokban újabb 150-200 alakul meg. Az ügyvezető elnök a választások után koalíciót csak a KDNP-vel tud elképzelni, a többi párthoz az MDF-nek rossz élményei fű­ződnek. Véleménye szerint a koalíció kizárt a Fidesszel is, el­sősorban annak egyházellenes magatartása miatt. Arra a kér­désre, lát-e baloldali veszélyt a választásokon, kijelentette: a demagógia, a folyamatos nép­butítás veszélyét látja, s ez első­sorban a baloldalról érkezik. KÖZÉLET 3 Az ötéves SZDSZ ünnepe A Szabad Demokraták Szövetségének ötödik születésnapja alkal­mából rendezett esten megtelt a Budapest Sportcsarnok. A prog­ram a párt történetét bemutató film vetítésével kezdődött. A képso­rokon megjelent az alapítók: Kis János, Mécs Imre, Kőszeg Ferenc, Pető Iván, Magyar Bálint alakja. A vetítés után Darvas Iván felol­vasta Göncz Árpád köszöntő táviratát, amelyben méltatta az SZDSZ jövőépítő szerepét , a szabad gondolkodást fotó: Németh Gabriella Részvétnyilvánítás Antall József miniszterelnök tegnap levelet küldött Helmut Kohlnak, a Németországi Szö­vetségi Köztársaság kancel­lárjának és Edmund Stoibernek, a Bajor Szabadállam minisz­terelnökének. A levélben a magyar mi­niszterelnök kifejti, hogy az egész magyar közvéleményt mélyen megdöbbentette az az elvetemült cselekmény, amelynek két — kötelességét teljesítő — német határőr esett áldozatul. Antall József részvétét feje­zi ki az elhunytak családtag­jainak, és egyben biztosítja a német politikusokat, hogy a magyar hatóságok messzeme­nően együttműködnek velük a bűncselekmény körülmé­nyeinek felderítésében. ORSZÁGJÁRÓ ORBÁN VIKTOR Politikai illetlenség Tegnap Orbán Viktor, a Fidesz elnöke rohamtempóban folytatta országos körútját. Délelőtt Pécsett, majd késő délután Kaposvárott tartott sajtótájékoztatót, ahol egy újabb „félfordulattal” lepte meg az újságírókat _______BALÁZS AMPUR_______ Orbán Viktor politikai illetlen­­ségnek minősítette Horn Gyulá­nak azt az állítását miszerint a Fidesznek nincs gazdasági programja. Akkor mit támad unos-untalan a szocialisták el­nöke? — tette föl a kérdést a fiatal demokrata s pártelnök. Aczél Endre Élet és Iroda­­lom-beli kijelentése, miszerint a médiaháború eszkalációja egybeesik a soha meg nem va­lósuló MDF—Fidesz koalíciós törekvésekkel, Orbán Viktor azt mondta, hogy ilyen törek­vésekről nem tud, s kijelen­tette, hogy semmi közük a te­levízióban történtekhez. Min­denesetre szerinte az új kor­mány legfőbb teendője a tele­vízió és a rádió sürgős privati­zációja lesz, ellenkező esetben minden kormány konfrontá­cióba keveredik. Csurka István jóslatával szemben, miszerint Fodorék kiválásával a Fidesz népszerű­sége emelkedni fog, Orbán annyit mondott, hogy rövid távon csekély visszaesés lesz, de 2-3 hónap múlva „behoz­zák a lemaradást”. Semmi­lyen kilépés sem eredményez népszerűségi növekedést, hi­szen attól, hogy egyesek el­hagyják a pártot, a többiek nem lesznek jobbak. Minden­esetre azt kívánta ezúttal saját pártjának Orbán Viktor, hogy legyen igaza Csurkának. A fiatal demokraták elnö­ke kijelentette, hogy összesen húszan, netán huszonöten fogják követni Fodort. Ezt tá­masztja alá, hogy Szabolcs- Szatmárban, Hajdú, Békés és Baranya megyékben senki sem hagyta el a Fideszt.

Next