Pesti Hírlap, 1993. december (2. évfolyam, 280-305. szám)

1993-12-01 / 280. szám

2 NEMZETKÖZI ÉLET Pesti­ Hírlap 2. (152.) ÉVFOLYAM 280. SZÁM 1993. DECEMBER 1., SZERDA 1 H­ÍREK­ ­ — Németország szeretné, ha állandó tagságot kapna az ENSZ Biztonsági Tanácsá­ban, s örül, hogy ezt a törek­vését európai partnerei, vala­mint számos más ország is tá­mogatja —jelentette ki Klaus Kinkel német külügyminisz­ter. — Váratlan esemény tör­tént Bonnban — olyan, ami­lyenre a Német Szövetségi Köztársaság négy évtizedes fennállása alatt még nem akadt példa: a kancellár által a szövetségi elnök posztjára kiszemelt jelölt visszalépett.­­ A Nyezaviszimaja Ga­­zeta nyilvánosságra hozott egy tervezetet, amely állítólag Moszkva és a moszkvai terület egyesítését irányozza elő. Az ukáz, sőt még a tervezet léte­zését is cáfolta Borisz Jelcin sajtószolgálata, majd Vlagyi­mir Sumejko, a kormányfő el­ső helyettese, a megbízott saj­tóminiszter.­­ Litvániában már nincs egyetlen orosz katona sem, és felszámolták az orosz katonai létesítményeket —jelentették be Vilniusban. — Ukrajna kész arra, hogy 15-20 éven belül az Európai Közösség teljes jogú tagja le­gyen — közölte Alekszandr Makarenko ukrán külügymi­niszter-helyettes, miután ha­zaérkezett Brüsszelből. — Az ENSZ Biztonsági Tanácsa egyhangú határozat­ban újabb hat hónappal meg­hosszabbította a Golán-fenn­­síkon állomásozó ENSZ-béke­­fenntartók mandátumát.­­ Változás történt a mexi­kói kormányban, miután nyil­vánosságra hozták, hogy a kormányzó párt Luis Donal­­do Colosio eddigi városfej­lesztési miniszter személyé­ben állít jelöltet az 1994-es el­nökválasztásokra. Az új kül­ügyminiszter Manuel Cama­cho Solis, Mexikóváros pol­gármestere lett.­­ Peking értésére adta Chris Patten hongkongi kor­mányzónak: ha újabb lépése­ket tesz demokratikus re­formtervei érdekében, akkor szertefoszlathat minden esélyt a brit gyarmat jövőjé­nek tárgyalásos rendezésére. — Észak-Korea tegnap a két Korea közötti határon át­adta az Egyesült Államoknak 33, az 1950—1953-as koreai háborúban elesett amerikai katona földi maradványait. — Pablo Escobar, a me­­dellini kokainkartell feje bí­rálta a bonni kormányt, mert nem engedte német földre lépni családtagjait. — Visszanyerte szabad­ságát Haynes Mahoney, az Egyesült Államok Tájékoz­tatási Szolgálatának szanaai irodavezetője, akit egy jemeni törzsfőnök emberei raboltak el. — Újabb áldozata van vallási-politikai szembenállás­nak Észak-Írországban: Bel­fastban több fegyveres egy ka­tolikus férfit gyilkolt meg. — Kétmilliárd dollárnyi amerikai hitel folyósítását oldhatja fel a Világbank de­cemberben az orosz olajipar számára — közölte egy névte­lenségbe burkolózó világban­ki tisztségviselő. — A finnországi munka­nélküliségi ráta októberben elérte a 18,7 százalékot. Szep­temberben ez az érték 18,6, míg egy évvel ezelőtt csak 14,4 százalék volt. Finnor­szágban 60 év óta ez a legsú­lyosabb gazdasági visszaesés — A grúz—abház béketár­gyalások előkészítésére Genf­­ben megbeszélés kezdődött a két fél között. • A SZANKCIÓK EGYELŐRE MARADNAK Forog a genfi rulett Genfben David Owen és Thorvald Stoltenberg közvetítők részvételével a délszláv válság főszereplői tegnap folytat­ták megbeszélésüket Az EK-tizenkettek előterjesztett újabb békekezdeményezésének keretében tevékenykedő közvetítők végre tudni szeretnék: van-e alap a három szembenálló fél közötti tárgyalások folytatására. HÍRÖSSZEFOGLALÓ Az Európai Unió külügymi­nisztereinek kezdeményezése értelmében fokozatosan felol­danák a Szerbiával és Monte­negróval szembeni szankció­kat abban az esetben, ha a boszniai szerbek hajlandók átengedni az általuk elfoglalt területek bizonyos részét a muzulmánoknak. A tegnap reggeli tanácskozáson, amely­nek fő témája a kelet-boszniai muzulmán enklávék körüli területek megosztása, a köz­vetítők oldalán Alija Izetbego­vic bosnyák, Slobodan Milosevic szerb elnök és a boszniai szerb vezető, Radovan Karadzic vett részt. Tegnap délután Alija Izetbegovic Franjo Tudjman horvát elnökkel és a boszniai horvátok vezetőjével, Mate Bobannal tárgyal esetleges újabb horvát engedmények reményében a jövendőbeli boszniai muzulmán köztár­saságnak biztosítandó tengeri kijáratról. Tudjman elnök azonban már tudatta, hogy a horvátok nem hajlandók újabb engedményekre. Kara­dzic a szerb televíziónak úgy nyilatkozott, hogy a boszniai szerbek békét akarnak, és haj­landók segíteni abban, hogy a muzulmánok saját államot hozhassanak létre Boszniá­ban. Esetleges megállapodásra mégis csak hosszadalmas és nehéz alkudozás után van re­mény — vélik a megfigyelők. A három békéltető: Kinkel, Stoltenberg és Owen FOTÓ: MTI FORRONGÁS A PKR BETILTÁSA MIATT A kurdok bírósághoz fordulnak „Mi, kurdok, egyesületeinkkel nem háborgatjuk a né­met társadalom belső békéjét, és a jövőben sem szándé­kozunk ezt tenni” — áll abban a közös nyilatkozatban, amelyet a Németországban menedékjogot élvező mint­egy négyszázötvenezer kurd nevében több kurd egyesü­let vezetősége hozott nyilvánosságra. LEZSÁK MIHÁLY, STUTTGART A továbbiakban viszont félre­érthetetlenül kifejezésre juttat­ták, hogy nem tűzik napirend­re a működési tilalmat, amelyet Manfred Karcher szövetségi bel­ügyminiszter rendelt el az el­múlt pénteken a Kurd Munka­párt (PKK) és 35 egyéb mellék­szervezete ellen. Kilátásba he­lyezték, hogy jogaik ily módon történő megsértése ellen pe­reskedni fognak és védelmet keresnek majd a helyi és a nemzetközi intézményeknél. Már a hét végén tiltakozó tüntetést rendeztek néhány nagyobb városban, s ezeken többnyire csak a PKK-val szim­patizálók vettek részt. A bizton­sági szervek erélyes közbelépé­se akadályozta meg, hogy külö­nösebb atrocitásokra kerül­jön sor. Stuttgartban, Frei­­burgban, Mannheimban, Frankfurtban, Hamburgban és Kasselban a tüntetők elfog­lalták a kurd kulturális köz­pontokat, amelyeknek a bezá­rását a miniszter elrendelte. Kanther időközben felszó­lította a Németországban élő kurdokat, hogy határolják el magukat a PKK-tól és segít­sék a hatóságot a terrorista bűncselekményeket elköve­tők elleni küzdelemben. Az önálló Kurdisztán megvalósí­tásáért harcoló PKK-nak fel­tételezhetően 4000 tagja van Németországban, és tízszer ennyien szimpatizálnak vele. Az elmúlt két esztendőben legalább hat merényletsoro­zatot indított az európai álla­mokban török személyek és intézmények ellen. Németor­szágban ez év július 24-én 50, november 4-én pedig 60 me­rényletet követtek el, ame­lyeknek halálos áldozata is volt. A belügyminiszter meg­győződése szerint a kurd me­nekültek túlnyomó többsége békeszerető és joghű, ki vol­tak téve viszont a PKK erősza­kos politikai agitációjának és zsarolásának. A politikus kije­lentette, hogy a tilalom figyel­meztető jel arra, hogy az ext­­remizmus egyetlen formája sem tűrhető. Németország nem válhat a bandaháborúk és a másképpen gondolkozók üldözésének színterévé. A tilalommal kapcsolatban Klaus Kinkel külügyminiszter ismételten kihangsúlyozta, hogy a PKK akciói már jó ideje túllépték a tűrhetőség határát. A biztonsági szakemberek meglátása szerint komolyan kell venni a fenyegetéseket, amelyek a PKK betiltása után a kurdok európai funkcioná­riusai részéről elhangzottak. ROMÁNIA NEMZETI ÜNNEPE „Félelemből fakadó szemtelenség” folytatás az 1. oldalról Tegnap délután Iliescu elnök fogadást rendezett, s ezen részt vettek a kormánykoalí­ció pártjai, a diplomáciai tes­tületek képviselői, a demok­ratikus ellenzék viszont tünte­tően távol maradt. Iliescu méltatta az 1918-as eseményt, és elsősorban a távol mara­dókra célozva hangsúlyozta: „Mint akkor, most is egyetér­tésre lenne szükség.” A legfőbb ellenzéki erő­ként számon tartott Keresz­ténydemokrata Parasztpárt tegnapi sajtótájékoztatójának fő témája továbbra is Mihály király kérelmének elutasítása volt. Ezzel kapcsolatban Radu Vasile szenátor kijelentette: „a jelenlegi hatalom szántszán­dékkal összetévesztette a mo­narchia intézményét Mihály király gyulafehérvári jelenlé­tével” . Végezetül nézzük, mikép­pen vélekedik a fehérvári ün­nepről Nicolae Manolescu ne­ves ellenzéki politikus: „A ha­talom által Gyulafehérváron rendezett hivatalos ünnep olyan csúnya lesz, mint az 1990. decemberi. Azt pedig mindannyian tudjuk, hogy akkor mi történt. Újra olyan előadás lesz, amilyet nem kí­vánunk és amelyet a hatalom provokál ki. A hatalom szem­telensége az utóbbi napokban tulajdonképpen pusztán a fé­lelméből fakad.” PHENJAN ÜZENETE WASHINGTONNAK Észak-Korea nem akar tárgyalni MTI: Egy héttel azután, hogy Washington párbeszédet ajánlott Észak-Koreának, a phenjani vezetés bejelentette: nem hajlandó nyomás alatt tárgyalásokat kezdeni az Egyesült Államokkal. Bár az észak-koreai hír­­ügynökség nem nevezte meg az amerikai elnököt, a hivata­los bejelentés válasz Bill Clin­ton azon javaslatára, hogy kezdjenek tárgyalásokat az észak-koreai nukleáris léte­sítmények nemzetközi ellen­őrzéséről, s Phenjan azon fe­nyegetőzéséről, hogy fel­mondja az atomsorompó­­egyezményt. — Amikor közöltük, hogy felmondjuk a szerződést, fi­gyelembe vettünk minden le­hetséges következményt, s így teljes mértékben készek va­gyunk megvédeni országunk szuverenitását, még ha szank­ciókkal vagy háborúval fe­nyegetnek is bennünket — mondta a phenjani külügy­minisztérium szóvivője. NINCS MEG EGYSÉGES ÁLLÁSPONT A megelőzés doktrínája A Kelet és Nyugat kapcsolatának bővítését érintő kér­désekben — alig másfél hónappal a NATO januári csúcsértekezlete előtt — még nem alakult ki egységes álláspont. Párizs és Bonn társulási státust ajánl, Wa­shington „társulás a békéért” elnevezés alatt az eddigi­nél ugyan szorosabb, de biztonsági garanciát nem nyúj­tó együttműködést javasol. MÉCS LÁSZLÓ, BRÜSSZEL Az amerikai kormány által ki­gondolt együttműködési for­mát a többpólusú világpoliti­ka indokolja. A NATO-tagsá­­got elérni szándékozó orszá­gok jelenleg még nem készek a tagsággal együtt járó feltéte­lek teljesítésére. Amennyiben Washington elgondolása va­lósul meg, az érintett közép­európai államoknak azzal is számolniuk kell, hogy a közös katonapolitika közös anyagi áldozattal jár. Egy magas ran­gú NATO-tisztségviselő osz­totta azoknak a véleményét, akik szerint a NATO-nak a kelet-közép-európai államo­kat — már csak földrajzi fek­vésüknél fogva is — az eddigi­nél nagyobb mértékben kelle­ne az összeurópai biztonsági politikába bevonnia. Ami a kelet-közép-európai országok és a NATO jövőbeni kapcso­latát illeti, kizárólag a fent említett washingtoni javaslat­nak adott esélyt. Megerősítet­te Manfred Wörner főtitkár Pá­rizsban elhangzott nyilatkoza­tát, hogy a NATO védelmi doktrínáját a megváltozott európai helyzetnek megfele­lően alakítja át, a megelőzés elvét tartva szem előtt tovább­ra is fontolóra teszi a határain túli szerepvállalást, de reális veszély esetében egyetlen kö­zép-európai államot sem­ hagyna a sorsára. IZRAELI—PALESZTIN TUZPARBAJ F elszálltak a Fatah Héjái MTI• Heves tűzpárbajt vívtak egymással hétfő este a dél-gá­zai Rafahban izraeli katonák és a PFSZ fő erejét adó Fatah helyi fegyveresei, a Fatah Hé­jái. A megszálló erők letartóz­tatták a csoport vezetőjét. Az öt palesztin és három izraeli sebesülését okozó incidens az első ilyen eset volt Izrael és a PFSZ szeptemberi megállapo­dása óta. Jichak Rabin izraeli kor­mányfő, védelmi miniszter a kedélyek lecsillapítására, de egyúttal a körözött paleszti­nok további üldözésére adott parancsot a hadseregnek, va­lamelyest elhatárolva magát az összecsapást kiváltó kato­nai akciótól. A Fatah Héjái néhány órával a tűzharc ki­robbanása előtt hirdették meg az izraeli célpontok elle­ni — szeptember vége óta szünetelő — támadásaik újra­kezdését, mert vasárnap egyik emberüket izraeli kato­nák lelőtték egy összecsapás­ban. A halálos áldozat, Ahmed Abu Rís nevét nem egész egy héttel korábban vették le a körözöttek listájáról. A Fatah gázai-övezetbeli politikai vezetősége elhatárol­ta magát az izraeliek elleni újabb támadások tervétől, még ha egyetértett is azzal, hogy a palesztinok üldözésé­vel és megölésével Izrael megszegi a PFSZ-szel kötött megállapodást. A Háárec című független izraeli lap szalagcímben emel­te ki, hogy Jasszer Arafat, a PFSZ elnöke nem ért egyet a támadások újrakezdésével. Az összecsapás az első olyan inci­dens volt a szeptemberi ki­egyezés óta, amelyben Fatah­­fegyveresek a békemegálla­podást ellenző­ mozgalmak embereivel együtt vettek részt: a Hamász és az Iszlám Dzsihád fundamentalista cso­portok, illetve a George Habbas vezette Népi Front fegyvere­sei, a Vörös Sasok siettek a ra­­fahi menekülttáborban körül­zárt fatahisták segítségére. Tejszír Bordeinét, a Fatah Hé­jáinak új vezetőjét két társával együtt fogták el. Hétfő óta újabb általános sztrájk bénítja meg a Gázai­­övezet életét, az elesett Fatah­­aktivista emlékére. AZ EMBARGÓ FELOLDÁSA BAGDADTÓL FÜGG Szaddám Huszein titkai Az amerikai elnök igen lényegesnek tartja, hogy mind­addig érvényben maradjanak az Irak elleni szankciók, amíg Bagdad hitelesen és ellenőrizhetően nem bizo­nyítja, hogy eleget tesz a tömegpusztítófegyver-gyártási kapacitása felszámolására vonatkozó kötelezettségének. HÍRÖSSZEFOGLALÓ Bill Clinton véleménye szerint Szaddám Huszein nem mon­dott le végérvényesen arról, hogy ismét tömegpusztító fegyverekre tegyen szert, jól­lehet a bagdadi vezetés a múlt pénteken beleegyezett az ENSZ által megvalósítandó hosszú távú ellenőrzési me­chanizmus kiépítésébe. Az el­nök abban a jelentésben fej­tette ki álláspontját, amelyet hatvannaponként a kong­resszus elé köteles terjeszteni arról, hogy Irak végrehajtja-e az ENSZ Biztonsági Tanácsá­nak a határozatait. A kuvaiti invázió és az Öböl-háború után elfogadott határozatok többek között az iraki fegy­verprogramok hosszú távú el­lenőrzésétől teszik függővé az olajeladási tilalom feloldását. „Nagy valószínűséggel ki­mondható, hogy Szaddám Huszein ígéretei ellenére is megpróbál eltitkolni az ENSZ elől olyan tényeket, amelyek az iraki fegyverprogrammal kapcsolatosak” — írta az ame­rikai elnök. Szerinte Bagdad még adós azokkal az adatok­kal is, amelyek teljes képet nyújtanának a fegyvergyártó kapacitásának kiépítésében közreműködött külföldi be­szállítókról. Bill Clinton a bagdadi vezetésre hárította a felelősséget azért, hogy az ENSZ-szankciók miatt szen­ved az iraki lakosság. Ezen a héten az 5 találatos nyereményalapját ! ' ' ■ ■ ívA/1 iVlI­LLIO forintra kiegészítjük! ; *

Next