Pesti Hírlap, 1993. december (2. évfolyam, 280-305. szám)
1993-12-01 / 280. szám
2 NEMZETKÖZI ÉLET Pesti Hírlap 2. (152.) ÉVFOLYAM 280. SZÁM 1993. DECEMBER 1., SZERDA 1 HÍREK — Németország szeretné, ha állandó tagságot kapna az ENSZ Biztonsági Tanácsában, s örül, hogy ezt a törekvését európai partnerei, valamint számos más ország is támogatja —jelentette ki Klaus Kinkel német külügyminiszter. — Váratlan esemény történt Bonnban — olyan, amilyenre a Német Szövetségi Köztársaság négy évtizedes fennállása alatt még nem akadt példa: a kancellár által a szövetségi elnök posztjára kiszemelt jelölt visszalépett. A Nyezaviszimaja Gazeta nyilvánosságra hozott egy tervezetet, amely állítólag Moszkva és a moszkvai terület egyesítését irányozza elő. Az ukáz, sőt még a tervezet létezését is cáfolta Borisz Jelcin sajtószolgálata, majd Vlagyimir Sumejko, a kormányfő első helyettese, a megbízott sajtóminiszter. Litvániában már nincs egyetlen orosz katona sem, és felszámolták az orosz katonai létesítményeket —jelentették be Vilniusban. — Ukrajna kész arra, hogy 15-20 éven belül az Európai Közösség teljes jogú tagja legyen — közölte Alekszandr Makarenko ukrán külügyminiszter-helyettes, miután hazaérkezett Brüsszelből. — Az ENSZ Biztonsági Tanácsa egyhangú határozatban újabb hat hónappal meghosszabbította a Golán-fennsíkon állomásozó ENSZ-békefenntartók mandátumát. Változás történt a mexikói kormányban, miután nyilvánosságra hozták, hogy a kormányzó párt Luis Donaldo Colosio eddigi városfejlesztési miniszter személyében állít jelöltet az 1994-es elnökválasztásokra. Az új külügyminiszter Manuel Camacho Solis, Mexikóváros polgármestere lett. Peking értésére adta Chris Patten hongkongi kormányzónak: ha újabb lépéseket tesz demokratikus reformtervei érdekében, akkor szertefoszlathat minden esélyt a brit gyarmat jövőjének tárgyalásos rendezésére. — Észak-Korea tegnap a két Korea közötti határon átadta az Egyesült Államoknak 33, az 1950—1953-as koreai háborúban elesett amerikai katona földi maradványait. — Pablo Escobar, a medellini kokainkartell feje bírálta a bonni kormányt, mert nem engedte német földre lépni családtagjait. — Visszanyerte szabadságát Haynes Mahoney, az Egyesült Államok Tájékoztatási Szolgálatának szanaai irodavezetője, akit egy jemeni törzsfőnök emberei raboltak el. — Újabb áldozata van vallási-politikai szembenállásnak Észak-Írországban: Belfastban több fegyveres egy katolikus férfit gyilkolt meg. — Kétmilliárd dollárnyi amerikai hitel folyósítását oldhatja fel a Világbank decemberben az orosz olajipar számára — közölte egy névtelenségbe burkolózó világbanki tisztségviselő. — A finnországi munkanélküliségi ráta októberben elérte a 18,7 százalékot. Szeptemberben ez az érték 18,6, míg egy évvel ezelőtt csak 14,4 százalék volt. Finnországban 60 év óta ez a legsúlyosabb gazdasági visszaesés — A grúz—abház béketárgyalások előkészítésére Genfben megbeszélés kezdődött a két fél között. • A SZANKCIÓK EGYELŐRE MARADNAK Forog a genfi rulett Genfben David Owen és Thorvald Stoltenberg közvetítők részvételével a délszláv válság főszereplői tegnap folytatták megbeszélésüket Az EK-tizenkettek előterjesztett újabb békekezdeményezésének keretében tevékenykedő közvetítők végre tudni szeretnék: van-e alap a három szembenálló fél közötti tárgyalások folytatására. HÍRÖSSZEFOGLALÓ Az Európai Unió külügyminisztereinek kezdeményezése értelmében fokozatosan feloldanák a Szerbiával és Montenegróval szembeni szankciókat abban az esetben, ha a boszniai szerbek hajlandók átengedni az általuk elfoglalt területek bizonyos részét a muzulmánoknak. A tegnap reggeli tanácskozáson, amelynek fő témája a kelet-boszniai muzulmán enklávék körüli területek megosztása, a közvetítők oldalán Alija Izetbegovic bosnyák, Slobodan Milosevic szerb elnök és a boszniai szerb vezető, Radovan Karadzic vett részt. Tegnap délután Alija Izetbegovic Franjo Tudjman horvát elnökkel és a boszniai horvátok vezetőjével, Mate Bobannal tárgyal esetleges újabb horvát engedmények reményében a jövendőbeli boszniai muzulmán köztársaságnak biztosítandó tengeri kijáratról. Tudjman elnök azonban már tudatta, hogy a horvátok nem hajlandók újabb engedményekre. Karadzic a szerb televíziónak úgy nyilatkozott, hogy a boszniai szerbek békét akarnak, és hajlandók segíteni abban, hogy a muzulmánok saját államot hozhassanak létre Boszniában. Esetleges megállapodásra mégis csak hosszadalmas és nehéz alkudozás után van remény — vélik a megfigyelők. A három békéltető: Kinkel, Stoltenberg és Owen FOTÓ: MTI FORRONGÁS A PKR BETILTÁSA MIATT A kurdok bírósághoz fordulnak „Mi, kurdok, egyesületeinkkel nem háborgatjuk a német társadalom belső békéjét, és a jövőben sem szándékozunk ezt tenni” — áll abban a közös nyilatkozatban, amelyet a Németországban menedékjogot élvező mintegy négyszázötvenezer kurd nevében több kurd egyesület vezetősége hozott nyilvánosságra. LEZSÁK MIHÁLY, STUTTGART A továbbiakban viszont félreérthetetlenül kifejezésre juttatták, hogy nem tűzik napirendre a működési tilalmat, amelyet Manfred Karcher szövetségi belügyminiszter rendelt el az elmúlt pénteken a Kurd Munkapárt (PKK) és 35 egyéb mellékszervezete ellen. Kilátásba helyezték, hogy jogaik ily módon történő megsértése ellen pereskedni fognak és védelmet keresnek majd a helyi és a nemzetközi intézményeknél. Már a hét végén tiltakozó tüntetést rendeztek néhány nagyobb városban, s ezeken többnyire csak a PKK-val szimpatizálók vettek részt. A biztonsági szervek erélyes közbelépése akadályozta meg, hogy különösebb atrocitásokra kerüljön sor. Stuttgartban, Freiburgban, Mannheimban, Frankfurtban, Hamburgban és Kasselban a tüntetők elfoglalták a kurd kulturális központokat, amelyeknek a bezárását a miniszter elrendelte. Kanther időközben felszólította a Németországban élő kurdokat, hogy határolják el magukat a PKK-tól és segítsék a hatóságot a terrorista bűncselekményeket elkövetők elleni küzdelemben. Az önálló Kurdisztán megvalósításáért harcoló PKK-nak feltételezhetően 4000 tagja van Németországban, és tízszer ennyien szimpatizálnak vele. Az elmúlt két esztendőben legalább hat merényletsorozatot indított az európai államokban török személyek és intézmények ellen. Németországban ez év július 24-én 50, november 4-én pedig 60 merényletet követtek el, amelyeknek halálos áldozata is volt. A belügyminiszter meggyőződése szerint a kurd menekültek túlnyomó többsége békeszerető és joghű, ki voltak téve viszont a PKK erőszakos politikai agitációjának és zsarolásának. A politikus kijelentette, hogy a tilalom figyelmeztető jel arra, hogy az extremizmus egyetlen formája sem tűrhető. Németország nem válhat a bandaháborúk és a másképpen gondolkozók üldözésének színterévé. A tilalommal kapcsolatban Klaus Kinkel külügyminiszter ismételten kihangsúlyozta, hogy a PKK akciói már jó ideje túllépték a tűrhetőség határát. A biztonsági szakemberek meglátása szerint komolyan kell venni a fenyegetéseket, amelyek a PKK betiltása után a kurdok európai funkcionáriusai részéről elhangzottak. ROMÁNIA NEMZETI ÜNNEPE „Félelemből fakadó szemtelenség” folytatás az 1. oldalról Tegnap délután Iliescu elnök fogadást rendezett, s ezen részt vettek a kormánykoalíció pártjai, a diplomáciai testületek képviselői, a demokratikus ellenzék viszont tüntetően távol maradt. Iliescu méltatta az 1918-as eseményt, és elsősorban a távol maradókra célozva hangsúlyozta: „Mint akkor, most is egyetértésre lenne szükség.” A legfőbb ellenzéki erőként számon tartott Kereszténydemokrata Parasztpárt tegnapi sajtótájékoztatójának fő témája továbbra is Mihály király kérelmének elutasítása volt. Ezzel kapcsolatban Radu Vasile szenátor kijelentette: „a jelenlegi hatalom szántszándékkal összetévesztette a monarchia intézményét Mihály király gyulafehérvári jelenlétével” . Végezetül nézzük, miképpen vélekedik a fehérvári ünnepről Nicolae Manolescu neves ellenzéki politikus: „A hatalom által Gyulafehérváron rendezett hivatalos ünnep olyan csúnya lesz, mint az 1990. decemberi. Azt pedig mindannyian tudjuk, hogy akkor mi történt. Újra olyan előadás lesz, amilyet nem kívánunk és amelyet a hatalom provokál ki. A hatalom szemtelensége az utóbbi napokban tulajdonképpen pusztán a félelméből fakad.” PHENJAN ÜZENETE WASHINGTONNAK Észak-Korea nem akar tárgyalni MTI: Egy héttel azután, hogy Washington párbeszédet ajánlott Észak-Koreának, a phenjani vezetés bejelentette: nem hajlandó nyomás alatt tárgyalásokat kezdeni az Egyesült Államokkal. Bár az észak-koreai hírügynökség nem nevezte meg az amerikai elnököt, a hivatalos bejelentés válasz Bill Clinton azon javaslatára, hogy kezdjenek tárgyalásokat az észak-koreai nukleáris létesítmények nemzetközi ellenőrzéséről, s Phenjan azon fenyegetőzéséről, hogy felmondja az atomsorompóegyezményt. — Amikor közöltük, hogy felmondjuk a szerződést, figyelembe vettünk minden lehetséges következményt, s így teljes mértékben készek vagyunk megvédeni országunk szuverenitását, még ha szankciókkal vagy háborúval fenyegetnek is bennünket — mondta a phenjani külügyminisztérium szóvivője. NINCS MEG EGYSÉGES ÁLLÁSPONT A megelőzés doktrínája A Kelet és Nyugat kapcsolatának bővítését érintő kérdésekben — alig másfél hónappal a NATO januári csúcsértekezlete előtt — még nem alakult ki egységes álláspont. Párizs és Bonn társulási státust ajánl, Washington „társulás a békéért” elnevezés alatt az eddiginél ugyan szorosabb, de biztonsági garanciát nem nyújtó együttműködést javasol. MÉCS LÁSZLÓ, BRÜSSZEL Az amerikai kormány által kigondolt együttműködési formát a többpólusú világpolitika indokolja. A NATO-tagságot elérni szándékozó országok jelenleg még nem készek a tagsággal együtt járó feltételek teljesítésére. Amennyiben Washington elgondolása valósul meg, az érintett középeurópai államoknak azzal is számolniuk kell, hogy a közös katonapolitika közös anyagi áldozattal jár. Egy magas rangú NATO-tisztségviselő osztotta azoknak a véleményét, akik szerint a NATO-nak a kelet-közép-európai államokat — már csak földrajzi fekvésüknél fogva is — az eddiginél nagyobb mértékben kellene az összeurópai biztonsági politikába bevonnia. Ami a kelet-közép-európai országok és a NATO jövőbeni kapcsolatát illeti, kizárólag a fent említett washingtoni javaslatnak adott esélyt. Megerősítette Manfred Wörner főtitkár Párizsban elhangzott nyilatkozatát, hogy a NATO védelmi doktrínáját a megváltozott európai helyzetnek megfelelően alakítja át, a megelőzés elvét tartva szem előtt továbbra is fontolóra teszi a határain túli szerepvállalást, de reális veszély esetében egyetlen közép-európai államot sem hagyna a sorsára. IZRAELI—PALESZTIN TUZPARBAJ F elszálltak a Fatah Héjái MTI• Heves tűzpárbajt vívtak egymással hétfő este a dél-gázai Rafahban izraeli katonák és a PFSZ fő erejét adó Fatah helyi fegyveresei, a Fatah Héjái. A megszálló erők letartóztatták a csoport vezetőjét. Az öt palesztin és három izraeli sebesülését okozó incidens az első ilyen eset volt Izrael és a PFSZ szeptemberi megállapodása óta. Jichak Rabin izraeli kormányfő, védelmi miniszter a kedélyek lecsillapítására, de egyúttal a körözött palesztinok további üldözésére adott parancsot a hadseregnek, valamelyest elhatárolva magát az összecsapást kiváltó katonai akciótól. A Fatah Héjái néhány órával a tűzharc kirobbanása előtt hirdették meg az izraeli célpontok elleni — szeptember vége óta szünetelő — támadásaik újrakezdését, mert vasárnap egyik emberüket izraeli katonák lelőtték egy összecsapásban. A halálos áldozat, Ahmed Abu Rís nevét nem egész egy héttel korábban vették le a körözöttek listájáról. A Fatah gázai-övezetbeli politikai vezetősége elhatárolta magát az izraeliek elleni újabb támadások tervétől, még ha egyetértett is azzal, hogy a palesztinok üldözésével és megölésével Izrael megszegi a PFSZ-szel kötött megállapodást. A Háárec című független izraeli lap szalagcímben emelte ki, hogy Jasszer Arafat, a PFSZ elnöke nem ért egyet a támadások újrakezdésével. Az összecsapás az első olyan incidens volt a szeptemberi kiegyezés óta, amelyben Fatahfegyveresek a békemegállapodást ellenző mozgalmak embereivel együtt vettek részt: a Hamász és az Iszlám Dzsihád fundamentalista csoportok, illetve a George Habbas vezette Népi Front fegyveresei, a Vörös Sasok siettek a rafahi menekülttáborban körülzárt fatahisták segítségére. Tejszír Bordeinét, a Fatah Héjáinak új vezetőjét két társával együtt fogták el. Hétfő óta újabb általános sztrájk bénítja meg a Gázaiövezet életét, az elesett Fatahaktivista emlékére. AZ EMBARGÓ FELOLDÁSA BAGDADTÓL FÜGG Szaddám Huszein titkai Az amerikai elnök igen lényegesnek tartja, hogy mindaddig érvényben maradjanak az Irak elleni szankciók, amíg Bagdad hitelesen és ellenőrizhetően nem bizonyítja, hogy eleget tesz a tömegpusztítófegyver-gyártási kapacitása felszámolására vonatkozó kötelezettségének. HÍRÖSSZEFOGLALÓ Bill Clinton véleménye szerint Szaddám Huszein nem mondott le végérvényesen arról, hogy ismét tömegpusztító fegyverekre tegyen szert, jóllehet a bagdadi vezetés a múlt pénteken beleegyezett az ENSZ által megvalósítandó hosszú távú ellenőrzési mechanizmus kiépítésébe. Az elnök abban a jelentésben fejtette ki álláspontját, amelyet hatvannaponként a kongresszus elé köteles terjeszteni arról, hogy Irak végrehajtja-e az ENSZ Biztonsági Tanácsának a határozatait. A kuvaiti invázió és az Öböl-háború után elfogadott határozatok többek között az iraki fegyverprogramok hosszú távú ellenőrzésétől teszik függővé az olajeladási tilalom feloldását. „Nagy valószínűséggel kimondható, hogy Szaddám Huszein ígéretei ellenére is megpróbál eltitkolni az ENSZ elől olyan tényeket, amelyek az iraki fegyverprogrammal kapcsolatosak” — írta az amerikai elnök. Szerinte Bagdad még adós azokkal az adatokkal is, amelyek teljes képet nyújtanának a fegyvergyártó kapacitásának kiépítésében közreműködött külföldi beszállítókról. Bill Clinton a bagdadi vezetésre hárította a felelősséget azért, hogy az ENSZ-szankciók miatt szenved az iraki lakosság. Ezen a héten az 5 találatos nyereményalapját ! ' ' ■ ■ ívA/1 iVlILLIO forintra kiegészítjük! ; *