Pesti Hirlap Vasárnapja, 1930. január-június (52. évfolyam, 1-26. szám)

1930-03-02 / 9. szám

Mint sorhajóhadnagy, 1901 május 22-én feleségül vette jószáshelyi I’urgly Magdát, akivel azután a leg­szebb, legbelsőségesebb családi életet élte. A fiatal pár Polában rendezte be otthonát, ahol egymásután négy gyermekük született: Magdolna, Paula, István és Mik­lós. Amint köztudomású, a négy gyermek közül ma már csak három van életben. Magdolna 1918-ban súlyos to­rokbajban meghalt. HADIHAJÓN A FORRONGÓ KONSTANTINÁPOLY ELŐTT. 1908 derekán, mint sorhajóhadnagy, parancsnoka lesz a monarchia „Tau­rus“ nevű felfegyverzett yachtjának, amely évek óta állandóan Konstan­tinápolyban állomáso­zott. Törökország a nyugtalan megmozdulá­sok, állandó zavargások földje volt a világhábo­rút megelőző évtizedek­ben, a nagyhatalmak nagykövetségeiknek és a török fővárosban élő ál­lampolgáraiknak a vé­delmére állandóan az Aranyszarv bejáratánál h­orgonyoztatták néhány hadihajójukat. Évekkel előbb, 1890 májusától 1891 január végéig Horthy mint zászlós Az 1888- évi tengerészaka­mnár szolgált Konstant!- 1“ L/“,ö! A Horthy Miklós ebben, a­­ nápolyban, ugyanazon a jelmezben jelent meg. A hajón, amelynek most a­­ő­parancsnoka lett. Horthy Miklós több mint egy t­íz évig, 1908 június elejétől 1909 augusztusáig volt a monarchia konstantinápolyi állomás- fő­­­hajójának a parancsnoka. Olyan mozgalmas­­ idők voltak ezek, amikor Törökországot egyik BBSe forradalmi mozgalom a másik után rázta meg és a közvetlen megfigyelőnek sok alkalma nyílt érdekes tapasztalatok összegyűjtésére. Horthy Miklós nyilt szemmel nézte az eseményeket s az Aranyszarv bejárójánál töltött tizenhárom hó­nap alatt huszonnyolc nagyon érdekes jelentést küldött haza Bécsbe a császári és királyi hadügy­minisztérium tengerészeti szakosztályának. Ezek a jelentések a dolog természete szerint elsősorban a szol­gálattal kapcsolatos eseményekkel foglalkoztak, a „Tau­­rus“-szal megtett utakról, végrehajtott gyakorlatokról, a konstantinápolyi kikötőbe befutó idegen hajókról. Egyre szélesebb tért foglalnak el azonban a jelentésekben a tö­rök forradalmi mozgalommal kapcsolatos események, a török tengerészetre és szárazföldi hadseregre vonatkozó élesszemű megfigyelések, a társadalmi és politikai ese­mények különféle mozzanatairól szóló tudósítások. A hadügyminisztérium Horhty jelentéseit olyan érdekesek­nek találta, hogy azoknak nagy részét átkü­ldte .Ferenc József kabinetirodájába, a külügyminisztériumba, Ferenc Ferdinánd trónörökös kabinetirodájába, a vezérkar fő­nökségéhez, az osztrák miniszterelnökhöz. Sőt voltak esetek, amikor azokat tudomására hozták a magyar kor­mány fejének is. Az utóbbi eset természetesen elég rit­kán, csak éppen mutatóba fordult elő. Hiszen akkor Bécsben az volt az uralkodó fölfogás, hogy a magyar kormány ötödik kerék a szekérben, annál jobb, minél ke­vesebb államtitkot kötnek az orrára. Miket látott, miket élt át Horthy Miklós Konstan­tinápolyban? Valóban nagyon érdekes és épületes dol­gokat. Az ő megérkezése után tört ki az ifjútörökök for­radalma, amely Abdul Hamidot arra kényszerítette, hogy helyreállítsa az 1878. évi alkotmányt. 1908 októbe­rében Ausztria-Magyarország annektálta Boszniát, Her­cegovinát, amelyet addig Törökország felségjogainak megtagadása nélkül megszállva tartott. Ugyanakkor Bul­gária, amely addig csak a szultán névleges szuvereni­­tása alatt álló fejedelemség volt, kimondotta független­ségét. Törökország mind a két lépés ellen tiltakozott, minden harag és elkeseredés elsősorban a monarchia el­len fordult. Egész Törökországban kimondták az oszt­rák-magyar származású áruk és az osztrák-magyar hajók bojkottját. Ez azt jelentette, hogy a török kikötőkbe ér­kező osztrák és magyar hajókat nem engedték kira­kodni, akármilyen származású árut is hoztak magukkal. És az osztrák vagy magyar árukat sem engedték partra rakni, bármilyen állam lobogója alatt is érkeztek a tö­rök kikötőkbe. Horthy Miklós pontos és megbízható je­lentéseket küld ennek a bojkott­mozgalomnak az egyes fejlődési szakairól, egészen addig, am­íg a bojkottmozgalom négyhónapi tartam után február utolsó nap­jaiban megszűnt. A mozgalmas török föl­dön Horthy Miklósnak a török bojkottmozgalom megszűnte után is bősége­­s­sen akadt megfigyelni- és jelentenivalója. Már 1908 december 17-i jelen­tésében jelezte, hogy a­­ hatalomra jutott ifjú tö­­ö­rökök ellen nagy elége­detlenség mutatkozik és számolni lehet a konzer­vatív érzelmű elemek lá­zadásával. Amit Horthy Miklós ebben a jelentésében jósolt, az négy hónappal ké­sőbb, 1909 április 13-án be is teljesedett: katonai forradalom tört ki Konstantinápolyban, amelynek a magvát éppen azok a szalonikis vadászzászlóaljak al­kották, amelyeket az ifjútörök uralom leghűségesebb támaszai­nak tartottak. Horthy Miklós április 15-i jelentésében már részletesen beszámol azokról a tapasztalatokról, amelyeket a mozgalmas napok alatt szerzett. Az ifjútörökök ellen szervezett lázadás csak rövid ideig élveztette győzelmének a gyümölcseit, Pri­nápoly­ban Mahmud Sefket pasa szervezte az ellenforradal­mat és április 24-én a felvonuló csapatokkal, rövid jegy­Horthy sorhajózáss­­lal — Kelet-Ázsiában. (Kalkuttai fénykép.)

Next