Pesti Hirlap Vasárnapja, 1934. augusztus-december (56. évfolyam, 31-52. szám)

1934-10-28 / 43. szám

20 NEVEZETES KÖZKUTAK ÉS RÉGI PESTI HÁZAK KUTSZOBRAI Amikor a régi Pestnek még nem volt vízvezetéke, a­j kutakról kellett gondoskodni. Nehéz sora volt akkori­ban a házi cselédeknek, mert a legtöbbnek tekintélyes távolságról kellett naponta többször valamely közkutból vagy magántulajdonban lévő kútból nehéz vödrökben, sőt hordókban is vizet cipelnie, ami bizony súlyos munka volt. Nem mindig a legközelebb eső kútról hozat­ták a vizet, mert volt olyan közkút is, amelynek vizét egészségi szempontból ártalmasnak tartot­ták. A jó vizet szolgáltató kutakat valósággal megrohanták és nagy nehezen lehetett csak hoz­zájuk férni. Néhai Bosbach Péter, a régi képvi­selőház köztiszteletben álló tagja és a városi po­litika egyik vezérharcosa, büszke volt arra, hogy a Bálvány­ utcai lakásának udvarán felállított kútnak volt a legjobb és legizletesebb ivóvize. Kitűnő vizéről nevezetes volt még a Lipótváros­ban a Dorottya-utcai Wurm-udvarnak márvány­­kutja, mely a Leszámítoló Bank székházának udvarán most is látható. A régi Pest sok házá­ban művészi kutszobrok voltak. Közülük már számos eltűnt, de néhány értékes példány most is megvan. Így említésre méltók a Deák Ferenc­­utca 6., Bálvány-utca 19. és 20., valamint a Do­­rottya­ utca 14. számú házak szobrai. A Bálvány­utca 20. számú, báró Prónay-féle ház udvarán meglehetőesn elhanyagolt állapotban áll Duna­­iszky Lynne szoborműve. Pedig ezek mindegyike méltó helyet foglal el Budapest műemlékeinek sorában. A közkutak egyik legszebbike, a Nereidák kútja, régen a Ferenciek­ terén Hadó Richárd­ állott. Uhrl Ferencnek ezt az alkotását a Belváros rendezésekor elvitték Kőbányára, ahol Most a Li­get-teret díszíti, ötven évvel ezelőtt állították fel a Kálvin-téri szökőkutat, amelyet a Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesület ajándékozott a főváros­nak. A Takarékpénztár még 1869-ben ajánlotta fel­­ ezt a szép kutat, melynek elhelyezése fe­lett sokáig folyt a vita. A Takarék­­pénztár ugyanis a Ferenciek­ terén előbb említett közkút helyét jelölte meg erre a célra, míg a főváros csak a Kálvin-te­­ret volt hajlandó átengedni. Tíz évig­­ tartó hadakozás után a főváros állás­pontja győzött és így került mostani he­lyére ez a kétségtelenül érdekes és értékes szökőkút, amelyet Ybl Miklós útmutatása szerint, a Budapesten letelepedett Feszler Leó osztrák szobrászművész ké­szített. Feszler a szökőkút szoboralakjaiban Magyarország négy legnagyobb folyóját személyesítette meg. E szobrokon kívül más plasztikai faragások is díszí­tik a szökőkutat. A szobormű tetején áll a Duna. Lába egy delfin fején nyugszik, jobb­kezében lapátot tart, erre tá­maszkodik, bal kezében kagy­lót szerít. A Duna alakja okozta a legnagyobb gondot a szobrászművésznek, mert a sokkal nagyobb Duna oly magasra került, hogy onnan kisebbnek látszik, mint a többi folyók alakjai. Feszler­­nek a szobor elkészítésénél segítőtársa volt Brestyáin­­szky Béla, aki a nagy ala­kokat és a kutat mintázta. Az ornamentika Marchenke Vilmos mesteri műve. A Kálvin-téri szökókút. A Nereiddk kútja a kabiínyai Liget-téren. Egykor a Ferenciek­ terén állott. Kútszobor a Dorottya-utcai Lloyd-udvarban. A Bollodny-utcai Prónay-ház és a 19. sz. ház kútszobrai.

Next