Képes Vasárnap, 1937. július-december (59. évfolyam, 27-51. szám)
1937-11-14 / 46. szám
Kelemen László szobra és rejtélyes arcképe Endrődy János tanár és színműíró, mint kortárs, közel másfélszáz év előtt kiadta a Magyar Játékszín Történetei című színdarabgyűjteményét és e munkájában megírta a magyar színjátszás úttörőinek történetét. A Nemzeti Múzeum könyvtárában lévő példány utolsó oldalán egy férfiarcéit ábrázoló ceruzarajz látható ezzel a feljegyzéssel: „Kelemen László úr“. Lugosi Döme színészettörténetiró vette észre és fedezte fel a nyilvánosság számára ezt a rajzot, amikor Kelemen Lászlóról írt művének anyagát gyűjtötte. Ez az arcés elképzelteti velünk a magyar játékszín megteremtőjét, az első magyar színigazgatót, Kelemen Lászlót. Most különösen érdeklődést kelthet ez a régi ceruzarajz, mert szoborba örökítik „Kelemen László urat“ és nincs más arckép róla. Vájjon ki vázolta a régesrégi könyvbe ezt a rajzot? A magyar fővárosban nem jelöli sem kő, sem érc az első magyar színigazgató emlékét, holott az ő lelkes küzdelmének eredménye volt az első magyar színelőadás Pest-Budán. Leánya, Veronika, meg unokái: Kelemen István, Kálmán, Kajetán és Nemes Ferenc vörösmárvány síremléket állítottak Csanádpalotán sírja fölé és az Országos Színész Egyesület félszázad előtt gúlaalakú nagy, szürke márványemlékkövet állított emlékére Csanádpalota főterén. Most végre megvalósuláshoz közeledik a régi terv: szobrot emelnek Kelemen Lászlónak Makón, a Hollósy Kornélia színház elé. Igaz, hogy ennek a szobornak a budapesti Nemzeti Színház előtt volna a helye, de az egész nemzet helyett a makóiak és csanádmegyeiek határozták el a kegyeletes cselekedetet, pedig Makón csak kántor meg ügyvéd volt a magyar színészet nagy -lakón és Csanádpalotán égül küzdelmes életének hajója, amikor le kellett nagy szerelméről, a fóuttörője kötött viharos mondatékszin Altorán; után lelkes kis színjátszó-társasága 1790 őszén megkezdte előadásait Budán és Pesten, de a német színészet csak vendégként tűrte a magyar úttörőket. Második társulatának egyik színésze, Sehy Ferenc — a magyar jakobinusok árulója — pártot ütött ellene és utóbb már a társulat vezetését is elvesztette. Játszottak a budai Várszínházban, a Várkert-kioszk helyén állott színkörben és a pesti Rondellában, de végül is 1796-ban szétoszlottak. A társulat egyik tagja, Láng Ádám, még élt és föllépett a magyar színészet ötvenéves ünnepén a Nemzeti Színházban. Kelemen László három év múlva új társulatot szervezett és egy ideig küszködve még, játszott Debrecenben, Nagyváradon, Szegeden, Kecskeméten, Nagykőrösön és Losoncon, de nem boldogult. Elszegényedve előbb Ráckevén, majd Makón kántor, holott maga is színész és fordító, aki átültette magyar nyelvre Othellót. Majd Makón ügyvéd. Végül Csanádpalotán kántortanító. Itt halt meg 1814 karácsonyán. Három év múlva, 1940 október 25-én lesz százötven éve, hogy Kelemen László színészeinek ajkáról először szólalt meg magyar szó színpadon. Végre a főváros is ráeszmél talán az utókor kötelességére és színészetünk másfélszázéves fordulóján majd bizonyára megjelöli Kelemen László emlékét a Várszínházon — a Beethoven-emléktábla mellett... Tamás Ernő. A világ legolcsóbb filmje Angliában most mutatták be „A roncs“ című filmet, amelynek az a különös nevezetessége, hogy az év elején a filmiparban bekövetkezett válságnak köszönheti létrejövetelét. Több filmvállalat anyagi nehézségei folytán sok színész és műszaki alkalmazott elvesztette állását. Ezek közül a kisemberek közül néhányan összefogtak és saját vállalkozásukban, mindössze 250 font költséggel csináltak egy filmet, amelynek címe talán az akkori állapotokra is célozni kívánt. Cover Victor 29 éves filmműszerész volt az az élelmes ember, aki a kicsiny vállalatot összehozta, őt is elbocsátották, de nem adta meg magát sorsának. Megállapodott néhány társával, összeadták megmaradt kis pénzüket és így kerekedett ki a 250 font „alaptőke“. A mese megválasztásánál a legfőbb szempont az volt, hogy lehetőleg ne legyen szükség belső, műtermi felvételekre. Találtak is egy kedves, kalandos csavargótörténetet és egy jónevű író vállalkozott, hogy a cselekmény alapján megírja a forgatókönyvet. Húsz állástalan műszerész, fényképész, szerelőmunkás és hangszakértő vállalkozott a munkára. A szerepeket is kenyérnélküli, ismeretlen kis színészek alakították. A színészek is, műszakiak is hitelbe dolgoztak, vagyis a későbbi jövedelemben való részesedés reményében. A kép- és hangfelvevő készülékeket egyik bezárt stúdiótól vették bérbe. A szabadtéri jeleneteken kívül mégis szükség volt néhány műtermi felvételre. Itt egyáltalában nem használtak fényszórót, hanem megvárták a szép napos időjárást és a napfényt csillogó bádoglemezekkel vetítették. Negatívok céljaira olcsó pénzen egészen rövid csíkokat vásároltak a nagy stúdióktól. Gover vezérigazgató, akinek „vállalata“ a Warbour streeten van, csakugyan elkészítette az érdekes filmet 250 font készpénzkiadással Az igaz, hogy munkadíjak fejében még jelentékeny összegekkel tartozik, de a hozzáértők, akik már látták a filmet, azt hiszik, hogy a sok igyekezet meg fogja hozni kamatait. Múltheti keresztrejtvénymegfejtőink közös jutalmat kapnak: Csapóra Emil, Bpest, Murányi U. 51. Dr. v. Debrödy Arzénné, Bpest, VIII., József-körút 64. Demján Emma, Bpest, IX., Gyáli-út 6. Gallai József, Kispest/H., Szendrő-köz 14. Hegedűs Dánielné. Bpest, II., Tölgyfa-u. 4. Dr. Hollósy Ede, Bpest, VIII., József-körut 38. Dr. Jeszenszky Gyuláné, Bpest, II., Alvinei-u. 12. Kalchbrenner József, Szentendre. Dr. Mittemnmier György, Bpest, VIII., Baross-u. 88. ■Sík Károlyné, Albertfalva, Késmárk-u. 4. Schaffer Frigyesné, Bpest, IX., Üllői-ut 5. H. Szabó Jani Debrecen, Varga-u. 2. Dr. Szalay Lászlóné, Bpest, Péterffy-u. 47. Toronyi Sándor, Bpest, I., Avar-utca 2/a. Willi János, Törökbálint, MABI szanatórium. Gyermekrejtvénymegfejtőink közül jutalmat kapnak ezúttal: Germán Gizi. Bpest, II., Bimbó-u. 54. Horváth András. Lökösháza: Nimila András. Bpest, Béke-u. 4. Ifj. Nyáry Miklós. Bpest, IV. Semmelweis-u. 4. Platschek Éva. Bpest, Szinyei Merse-u. 4. Ruzicska Zoltán, Gyopáros-fürdő. Sátor Gabriella, Bpest, Mexikói-út 50. Schubert Janika, Bpest, Hidegkuti-ut 25. Tóth Laci, Gyopáros-fürdő. Velinszky Vilmos, Bpest, Váciút 108, ferencesek jómódú kánelvégezve jogi tanulmá_________ nyait, a gö-V ‘38 kis va\ ' gyont gyüj\ ■ tött és meg- járta a külső földet. Le- Jh m 1 mondott állá- Wig sáról, menyémEM asszonyáról, feláldozta vagyonát is, hogy megteremthesse a magyar játékszínt. Sok László, küszködés s döllői urada- I lom ügyésze Maróth Annie szavalóművész, éklet szerkesztéséért és kiadásáért felelős: BONYI ADORJÁN. Nyomdaigazgató: KERTÉSZ ÁRPÁD. Légrády Testvérek kiadása és nyomása. Budapest, V. Vilmos császár út 78. szám