Képes Vasárnap, 1937. július-december (59. évfolyam, 27-51. szám)

1937-11-14 / 46. szám

Kelemen László szobra és rejtélyes arcképe Endrődy János tanár és színmű­író, mint kortárs, közel másfélszáz év előtt kiadta a Magyar Játékszín Történetei című színdarabgyűjtemé­­nyét és e munkájában megírta a magyar színjátszás úttörőinek tör­ténetét. A Nemzeti Múzeum könyv­tárában lévő példány utolsó oldalán egy férfiarcéit ábrázoló ceruzarajz látható ezzel a feljegyzéssel: „Kele­men László úr“. Lugosi Döme szí­­nészettörténetiró vette észre és fe­dezte fel a nyilvánosság számára ezt a rajzot, amikor Kelemen Lász­lóról írt művének anyagát gyűjtöt­te. Ez az arcés elképzelteti velünk a magyar játékszín megteremtőjét, az első magyar színigazgatót, Kele­men Lászlót. Most különösen érdek­lődést kelthet ez a régi ceruzarajz, mert szoborba örökítik „Kelemen László urat“ és nincs más arckép róla. Vájjon ki vázolta a régesrégi könyvbe ezt a rajzot? A magyar fővárosban nem jelöli sem kő, sem érc az első magyar szín­igazgató emlékét, holott az ő lelkes küzdelmének eredménye volt az el­ső magyar színelőadás Pest-Budán. Leánya, Veronika, meg unokái: Ke­lemen István, Kálmán, Kajetán és Nemes Ferenc vörösmárvány sír­emléket állítottak Csanádpalotán sírja fölé és az Országos Színész Egyesület félszázad előtt gúlaalakú nagy, szürke márványemlékkövet állított emlékére Csanádpalota fő­terén. Most végre megvalósuláshoz közeledik a régi terv: szobrot emel­nek Kelemen Lászlónak Makón, a Hollósy Kornélia színház elé. Igaz, hogy ennek a szobornak a budapesti Nemzeti Színház előtt volna a he­lye, de az egész nemzet helyett a makóiak és csanádmegyeiek hatá­rozták el a kegyeletes cselekedetet, pedig Makón csak kántor meg ügy­véd volt a magyar színészet nagy -lakón és Csanádpalotán égül küzdelmes életének hajója, amikor le kellett nagy szerelméről, a fó­uttörője kötött­­ viharos mondat­­ékszin A­l­torán; után lelkes kis színjátszó-társasága 1790 őszén megkezdte előadásait Budán és Pesten, de a német színé­szet csak vendégként tűrte a ma­gyar úttörőket. Második társulatá­nak egyik színésze, Sehy Ferenc — a magyar jakobinusok árulója — pártot ütött ellene és utóbb már a társulat vezetését is elvesztette. Játszottak a budai Várszínházban, a Várkert-kioszk helyén állott szín­körben és a pesti Rondellában, de végül is 1796-ban szétoszlottak. A társulat egyik tagja, Láng Ádám, még élt és föllépett a magyar szí­nészet ötvenéves ünnepén a Nem­zeti Színházban. Kelemen László három év múlva új társulatot szervezett és egy ideig küszködve még, játszott Debrecen­ben, Nagyváradon, Szegeden, Kecs­keméten, Nagykőrösön és Losoncon, de nem boldogult. Elszegényedve előbb Ráckevén, majd Makón kán­tor, holott maga is szí­nész és fordí­tó, aki átültette magyar nyelvre Othellót. Majd Makón ügyvéd. Vé­gül Csanádpalotán kántortanító. Itt halt meg 1814 karácsonyán. Három év múlva, 1940 október 25-én lesz százötven éve, hogy Ke­lemen László színészeinek ajkáról először szólalt meg magyar szó szín­padon. Végre a főváros is ráeszmél talán az utókor kötelességére és szí­nészetünk másfélszázéves fordulóján majd bizonyára megjelöli Kelemen László emlékét a Várszínházon — a Beethoven-emléktábla mellett... Tamás Ernő. A világ legolcsóbb filmje Angliában most mutatták be „A roncs“ című filmet, amelynek az a különös nevezetessége, hogy az év elején a filmiparban bekövetkezett válságnak köszönheti létrejövetelét. Több filmvállalat anyagi nehézsé­gei folytán sok színész és műszaki alkalmazott elvesztette állását. Ezek közül a kisemberek közül néhányan összefogtak és saját vállalkozásuk­ban, mindössze 250 font költséggel csináltak egy filmet, amelynek címe talán az akkori állapotokra is cé­lozni kívánt. Cover Victor 29 éves filmműsze­rész volt az az élelmes ember, aki a kicsiny vállalatot összehozta, őt is elbocsátották, de nem adta meg magát sorsának. Megállapodott né­hány társával, összeadták megma­radt kis pénzüket és így kerekedett ki a 250 font „alaptőke“. A mese megválasztásánál a leg­főbb szempont az volt, hogy lehe­tőleg ne legyen szükség belső, mű­termi felvételekre. Találtak is egy kedves, kalandos csavargótörténetet és egy jónevű író vállalkozott, hogy a cselekmény alapján megírja a forgatókönyvet. Húsz állástalan műszerész, fényképész, szerelőmun­kás és hangszakértő vállalkozott a munkára. A szerepeket is kenyér­nélküli, ismeretlen kis színészek alakították. A színészek is, műsza­kiak is hitelbe dolgoztak, vagyis a későbbi jövedelemben való részese­dés reményében. A kép- és hangfelvevő készülé­keket egyik bezárt stúdiótól vették bérbe. A szabadtéri jeleneteken kí­vül mégis szükség volt néhány mű­termi felvételre. Itt egyáltalában nem használtak fényszórót, hanem megvárták a szép napos időjárást és a napfényt csillogó bádogleme­zekkel vetítették. Negatívok céljaira olcsó pénzen egészen rövid csíkokat vásároltak a nagy stúdióktól. Gover vezérigazgató, akinek „vállalata“ a War­bour streeten van, csakugyan elkészítette az érdekes filmet 250 font készpénzkiadással Az igaz, hogy munkadíjak fejében még jelentékeny összegekkel tarto­zik, de a hozzáértők, akik már lát­ták a filmet, azt hiszik, hogy a sok igyekezet meg fogja hozni kamatait. Múltheti keresztrejtvénymegfejtőink kö­zös jutalmat kapnak: Csapóra Emil, Bpest, Murányi­ U. 51. Dr. v. Debrödy Arzénné, Bpest, VIII., Jó­­zsef-körút 64. Demján Emma, Bpest, IX., Gyáli-út 6. Gallai József, Kispest/H., Szendrő-köz 14. Hegedűs Dánielné. Bpest, II., Tölgyfa-u. 4. Dr. Hollósy Ede, Bpest, VIII., József-körut 38. Dr. Jeszenszky Gyuláné, Bpest, II., Alvinei-u. 12. Kalch­­brenner József, Szentendre. Dr. Mittem­­nmier György, Bpest, VIII., Baross-u. 88. ■Sík Károlyné, Albertfalva, Késmárk-u. 4. Schaffer Frigyesné, Bpest, IX., Üllői-ut 5. H. Szabó Jani Debrecen, Varga-u. 2. Dr. Szalay Lászlóné, Bpest, Péterffy-u. 47. Toronyi Sándor, Bpest, I., Avar-utca 2/a. Willi János, Törökbálint, MABI szanató­rium. Gyermekrejtvénymegfejtőink közül ju­talmat kapnak ezúttal: Germán Gizi. Bpest, II., Bimbó-u. 54. Horváth András. Lökösháza: Nimila And­rás. Bpest, Béke-u. 4. Ifj. Nyáry Miklós. Bpest, IV. Semmelweis-u. 4. Platschek Éva. Bpest, Szinyei Merse-u. 4. Ruzicska Zoltán, Gyopáros-fürdő. Sátor Gabriella, Bpest, Mexikói-út 50. Schubert Janika, Bpest, Hidegkuti-u­t 25. Tóth Laci, Gyopá­­ros-fürdő. Velinszky Vilmos, Bpest, Váci­­út 108, ferencesek jómódú kán­elvégezve jogi tanulmá­_________ nyait, a gö-V ‘38 kis va­\ ' gyont gyüj­­\ ■ tött és meg-­ járta a kül­s­ő földet. Le- Jh m 1 mondott állá- Wig sáról, meny­­émEM asszonyáról, feláldozta va­gyonát is, hogy megte­remthesse a magyar já­tékszínt. Sok László, küszködés s döllői urada- I lom ügyésze Maróth Annie szavalóművész, éklet szerkesztéséért és kiadásáért felelős: BONYI ADORJÁN. Nyomdaigazgató: KERTÉSZ ÁRPÁD. Légrády Testvérek kiadása és nyomása. Budapest, V. Vilmos császár­ út 78. szám

Next