Képes Vasárnap, 1940 (62. évfolyam, 1-52. szám)
1940-07-28 / 30. szám
Negyvenéves a Zeppelin-léghajó Négy évvel ezelőtt a Majna melletti Frankfurtban megismerkedtem az ott horgonyzó L. Z. 129. jelzésű Graf Zeppelin léghajó parancsnokával, Lehmann kapitánnyal. A léghajójával Budapesten is járt fiatal repülőtiszt szíves előzékenységgel mutatta meg az ott horgonyzó léghajót és meghívott friedrichshafeni gyártelepükre. A bemutatott hatalmas léghajó megtekintése alkalmával nem mertem volna gondolni arra a katasztrófára, amely a következő év tavaszán Amerikában bekövetkezett. A szerencsétlenség nemcsak a legújabb Zeppelint pusztította el, hanem több kitűnő német légjárót, köztük Lehmann kapitányt is elvitte az élők sorából. 1938 július közepén ellátogattam a Bodeni tó mentén Friedrichshafenbe. Akkor már épült az új L. Z. 130 jelzésű légi óriás. A világ közvéleményét ebben az időben az a kérdés foglalkoztatta, várjon a bekövetkezett katasztrófa után folytatják-e a léghajók építését és ha igen, szállítanak-e továbbra is személyeket, vagy csak postát és teherárut. Alkalmam volt Friedrichshafenben a Zeppelin-művek világhírű tervezőjével és vezetőjével, Dr. Eckener Hugóval hoszszasan elbeszélgetni. A kiváló tudós nemcsak a jövő terveit ismertette, hanem elmondta gróf Zeppelin Ferdinánd életének részleteit, küzdelmeit és sikereit. 1900 július 12-én este 8 órakor emelkedett a levegőbe az első merevrendszerű léghajó. Gróf Zeppelin Ferdinánd szívós, a nehézségektől vissza nem riadó munkásságának eredménye volt ennek a léghajónak az első felszállása. Ez a próbarepülés nem tartott sokáig. Másfél óráig tartózkodott a levegőben. A 400 méter magasságba felemelkedő léghajó a Bodeni tó felett tette meg első útját. Az első kísérletezés közben a szakemberek megállapították, hogy milyen változtatásokat kell még a léghajón és a gépen végezni. A siker nagy volt. A parton összegyűlt többezer főnyi közönség lelkesen ünnepelte Zeppelint. Gróf Zeppelin Ferdinánd 1838 július 8-án született Konstanzban. Gyermekéveit családi birtokán, a Bodeni tó mellett töltötte. Eredetileg mérnök akart lenni, azonban hadiiskolába került és 1858-ban hadnaggyá nevezték ki. Technikai ismeretei folytán rövidesen az Ulm-i katonai mérnökkarhoz vezényelték. Amikor Amerikában 1863-ban az északi és déli államok közt kitört a háború, gróf Zeppelin áthajózik az Újvilágba és beáll az északiak seregébe. Itt megismeri a kötélen feleresztett álló léggömböket. .Ezek a ballonok felkeltik a fiatal gróf érdeklődését. Az 1866-iki német háború kitörésekor újból hazájában van és részt vesz a franciák elleni csatákban. Később Württemberg követ lesz, majd 1890-ben altábornagyi rangban megválik a hadseregtől. Gróf Zeppelint a kormányozható léghajók tervei érdeklik. Tüzetesen tanulmányozza az eddigi léghajószerkezeteket. Hosszú távra alkalmas léghajók építésére gondol, hajtóerőnek az akkor már ismert benzinmotort akarja alkalmazni. Amikor tervei nyilvánosságra kerülnek, az akkori szakértők kivihetetlennek mondják őket. Zeppelin hiába terjeszti elgondolásait mérnöki és katonai körök elé, mindenütt elutasítják. A württembergi király azonban bízik Zeppelin szaktudásában és anyagilag is támogatja. Társaság alakul a merevrendszerű léghajók építésére. 1899-ben a Bódeni tavon úszó pannonokat horgonyoznak le, ezen épül a léghajócsarnok és benne az első Zeppelin. Tizenhét egymástól független gömbből álll az első léghajó. Ilymódon, ha az egyik , léggömbből a felhajtó erőt szolgáló gaz eltávozik még mindig elegendő gázmennyiség ál rendelkezésre a léghajó további zavartalan üzeméhez. 1900-ban, tíz évvel tután, hogy Zeppelin terve megszületett, elkészült az első léghajó is. Hossza 128 méter, átmérője 11 méter volt, váza aluminiumból készült. A léghajó testének fenekén két szilárd, szintén alumíniumból készült gondola függött amelynek kettő, 3 fenekét vízzel töltötték meg. A víz súlya a jeges felszállások elősegítésére szolgált A két gondolát folyosó kötötte össze egymással. A két benzinmotor és a propellerek a hajótest két oldalán kerültek elhelyezésre. A második felszálltás alkalmával a léghajó 32 km-es sebes s£get ért el, ami az akkor tekintélyes gyorsaságot jelentett. Zeppelin negyedik sikeres útja végleg igazolta a feltalálót és híveinek száma egyre növekedett. Második léghajójával 1906 január 17-én száll fel először, azonban a kikötés után vihar támad és a rosszul lehorgonyzott léghajót egy facsoporthoz vágta és darabokra törte. A szerencsétlenség gróf Zeppelint nem törte meg és ugyanez év október 9-én már az új léghajójával is a levegőbe emelkedik. A A legújabb légióriást Zeppelin munkatársa, Dürr mérnök vezeti és sikerül 55 km-es átlagsebességet elérni. Egy év múlva elkészül a negyedik Zeppelin. 1908 augusztus 4-én indul el a legújabb léghajó Friedrichshafenből, 31 órát volt után, ebből 21 órát a levegőben töltött. Motorzavar miatt Stuttgart előtt Echterdingennél kénytelen volt leszállni, ahol a le nem rögzített léghajó villámcsapás folytán felrobbant és porrá égett. Németországot vereszaggal felrázta ez a szomorú esemény, igyűjtés még a helyszínen megindult és két nap alatt közel 3 millió márka gyűl össze A zeppelinek építése tovább folyhttódott A világháborúbannem egy Zeppelin bámulatos teljesítményről tett tanúságot, így az egyik léghajó Németországból Dél- Afrikába és visszaepeítt közbeeső leszállás nélkül. A Zeppelinek francia angol, orosz, olasz, sőt a török harcterdcei is szerepeltek. Számos alkalommal bomlázták Londont. Az akkori legelharitok és repülőgépek tehetetlenek voltak a égi, óriásokkal szemben. 1915 nyarán sikerül angol hajóknak az Északi tengeren az égiik Zeppelint lelőni. A közelben evő tedd hajók tétlenül néztek mint süllyedt, lassan,lassan a hulamokban a hatalma test nem küldték ki mentőcsónakjaikat. A románok elleni harcokban is tevékenkedtek gróf Zeppelin léghajói. Lugoson hrtalmas hangár készült és innen indultak es tértek vissza a léghajók. A hangár elelmeredő, repedező oldalfalait ma mind, igenforgalmi nevezetességet mutogatik a lugosiak A háború után a légi Hajókat a szövetségeseknek ki kellet szolgáltatni, azonban a hozzáértés hiányában angol és francia kezekben egymásután pusztultak el a hatalmas alkotások. 1917-ben halt meg gróf Zeppelin Ferdinánd. A feltalálóknak ritkán jutott osztályrészül, mint neki, hogy megérjék saját elgondolásaik sikerét. 1920-ban került a Zeppelin-művekhez Dr. Eckener Hugó, aki az üzemet a békés közlekedés szolgálatába állította. A Zeppelinek menetrendszerű földkörüli útjára, az Északi-sark átrepülésére még mindenki emlékszik. A harmincas években már menetrendszerű járatok indulnak meg Németország és Dél-Amerika között. A tragikus 1937. évi katasztrófa után folytatják a léghajók gyártását, azonban Dr. Eckener intézkedésére személyszállítással az utolsó két esztendőben nem foglalkoznak és csak akkor térnek majd át a személyforgalomra, ha sikerül vagy amerikai robbanásmentes héliumgázzal a ballonokat feltölteni, vagy a német vegyészeknek már eddig is sikerrel kecsegtető kísérletezései alapján olyan szintetikus gázzal tölthetik meg a léghajót, amely nem tűzveszélyes. A héliumnak nagyobb a felhajtóereje, mint a rendes gázoknak és ami a legfontosabb — nem gyúlékony. Az 1937. évi szerencsétlenség előidézője elektromos kisülések voltak. Amikor a léghajó Európából a New York melletti kikötőhelyre érkezett, zuhogó esőben megkezdődtek a leszállási manőverek. A földdel összekötő vizes kötelek révén az elektromossággal telített hajón rövidzárlat keletkezett, villamos szikrák képződtek, amelyek a léghajó gáztöltését meggyújtották. — Roosevelt elnöktől — mondotta beszélgetésünk alkalmával Dr. Eckener — határozott ígéretet kaptam arra, hogy a Zeppelinek részére a kívánt mennyiségű héliumot rendelkezésünkre bocsátják. Többszöri tárgyalások és kérelmek ellenére sem tudták azonban a robbanás- és égésmentes gázt a németek az amerikaiaktól megkapni, bár a Zeppelin Művek hajlandók lettek volna a gázért kért magas összeget megfizetni. (A hélium lényegesen megdrágítja a léghajók üzemét, mert ára az eddig használt gázok árának kb. harmincszorosa.) Az amerikai hatóságok féltek a Zeppelinektől, mint hadieszköztől és a németellenes politikának tulajdonítható a hélium kiszolgáltatásának megtagadása. Legújabban két léghajó készült: a második Graf Zeppelin és a Hindenburg. Ha összehasonlítjuk a negyven év előtt épült, 128 m hosszú léghajót a legutolsó 256 m-essel, a 16 lóerős motort a 4 darab 16 hengeres, egyenként 1200 lóerős motorral, a 8 személy befogadására alkalmas hajót a legújabb, 100 személy szállítására berendezett légióriásokkal, meglátjuk a negyven év technikai fejlődését. A mostani háborúban a Zeppelinek nem szerepelnek. A repülőgépek 500—700 km-es gyorsasága mellett a 150—160 km-es sebességgel haladó léghajók biztos célpontot nyújtanának az ellenség légvédelmi ágyúinak és gyors repülőgépeinek. A Zeppelinek most tétlenül várják a béke kialakulását, hogy akkor újból megkezdjék a világrészek között a személy- és teherszállítást. Két Zeppelin Berlin fölött, Zeppelin Ferdinand gróf. Eckener Hugó dr. Lehmann kapitány. Horthy Miklós kormányzó németországi útján Friedrichshafenben a Zeppelin művek meglátogatása alkalmával Eckener kapitánnyal beszélget. --------------------------------------------11 A Lakehurstnál (New York mellett) , kigyulladt zeppelin katasztrófája. A Zeppelin kiköt Csepelen.