Képes Vasárnap, 1941 (63. évfolyam, 1-52. szám)
1941-03-16 / 11. szám
I. Ferdinánd , 80 éves I. Ferdinánd, volt bolgár király teljes csendben és visszavonultságban most ünnepelte születésének 80-ik évfordulóját. Ferdinánd harmincegy éven át volt uralkodója Bulgáriának, 1887 július 7-től 1918 október 3-ig s történelmének legválságosabb korszakában irányította a bolgár nép sorsát. Mint Ágost szász-kóburggothai herceg és felesége, Klementina. Lajos Fülöp francia király leányának legifjabb fia, Bécsben 1861-ben született. Apja a Kóburg-család katolikus vallási Kóburg-Koháry ágából származott, amelynek Magyarországon nagy birtokai vannak. A fiatal Ferdinánd mint tiszt kezdte pályáját, először a közös hadseregben, aztán a honvédségnél szolgált, legutóbb Debrecenben a híres hajdú honvédhuszárezredben. Amikor Bulgáriában leleplezték Sándor fejedelemnek az orosz cárral való kapcsolatait és emiatt kénytelen volt lemondani, a nemzetgyűlés Ferdinándot, a délceg debreceni huszártisztet választotta meg Bulgária fejedelmévé. Ferdinánd nehéz viszonyok között kezdte meg az uralkodást. Oroszország ellenséges szemmel nézte Bulgária balkáni aspirációit, és nem ismerte el Ferdinánd fejedelemmé választását. Ugyanígy Törökország és a többi nagyhatalom sem Mindamellett Ferdinánd okos politikával, megszilárdította uralmát és az ország a fejlődés útjára lépett Ettől kezdve Bulgária tovább dolgozhatott külső és belső megerősödésén. 1908-ban felhasználva a törökországi forradalmat, független királyságnak nyilvánította magát, Ferdinánd pedig felvette a királyi címet. A világháborúban Ferdinánd arra törekedett, hogy országa a központi hatalmak oldalán lépjen be a háborúba. Ez 1915 októberében meg is történt. A világháború is kedvezőtlenül végződött Bulgáriára. 1918 októberében összeomlott a bolgár front és Ferdinándnak le kellett mondania trónjáról. Fia, Boris követte az uralkodásban, Ferdinánd pedig külföldre költözött. Azóta is Németországban, Kóburgban él, teljesen visszavonulva a politikától. Kedvenc tudományának, a természetrajzi kutatásnak szenteli minden idejét. "Az A bolgár király, mint az elmondottakból is kiderül — magyar származású. A Kohárycsalád késői sarjadéka. A Koháryak hires, nagyvagyona, törökverő nemzetség voltak Nagy-Magyarországon. A napóleoni háborúk befejezése után már csak egyetlen Koháry élt ebből a gőgös nemzetségből, az atlétatermetű, szép zengőbaritonú utolsó Koháry Ferenc herceg és egyetlen leánya Antónia hercegnő. A kis hercegnő a telet a bécsi, párisi rokonok, ismerősök barokk palotáiban, az aranystukkós, márványtükrös termekben és kisszalonokban töltötte, a nyarat pedig a fenyvesekkel borított, festői panorámát nyújtó gömörvidéki hegyek között, a híres szitnyai és szentantali Koháry-kastélyokban. Itt szeretett lakni Antónia hercegnő, itt érezte magát otthon, ennek a fehér és zöld színekből komponált, isteni panorámának a kellős közepén. Apja pedig reszketett kislánya, szemefénye minden lépéséért és egyetlen gondja az volt, kire bízhatná rá ezt a gyönyörű virágszálat, Magyarország és kapcsolt részei leggazdagabb örökösnőjét! Régimódi, öreg gavallér volt Koháry Ferenc, a szitnyai herceg, különben a birodalom főkancellárja és Nagy-Magyarország zászlósura, főpohármestere. Az ezüstparókájú, öreg Koháry alaposan megbeszélte uralkodójával, a jóságáról híres I. Ferenc császárral, leánya férjhezmenetelének tervét. Kifelé rettentően gőgös, befelé azonban bölcs, előrelátó és egyenesszívü szempontok vezették az öreget. Hosszas megbeszélések és tanácskozások után végre megtalálta azt, akit leányának keresett. Szép szál, egészséges, csinos ifjú ember volt a kérő, aki még hozzá Antónia hercegnő szívét is teljességgel meghódította. Előkelő, fejedelmi család sarja: szász Ferdinánd, Kóburg dúsgazdag hercege, aki az Úr 1815-ik esztendejében oltárhoz is vezette a szitnyai hercegnőt. De nem hiába volt Koháry Ferenc magyar ember: nem engedte ám csak úgy a hatalmas, ősök ontotta vérrel szerzett uradalmakat külföldi kézre kerülni. Veje, a koburgi herceg is óhajtotta, hogy mint Magyarország egyik leggazdagabb, állandóan itt is lakó földesura — teljességgel magyar ember váljék belőle. Tehát az akkori törvények és jogszokásoknak megfelelően, a legközelebbi országgyűlésen személyesen megjelent és a Karok és Rendek előtt letette a saját és utódjai nevében a magyar honpolgári esküt. Magyarországot hazájának ismerte el s hazájáért késznek nyilvánította „utolsó csepp vérét is áldozni“. Ezután királyi engedéllyel, felvette a Koháry nevet is és a Koháryak magyar hercegi rangját is megkapta. Ennek a házasságnak unokája volt I. Ferdinánd, az egykori Debrecenben szolgáló magyar huszárfőhadnagy. Tökéletesen beszélt természetesen ő is magyarul. Magyarul tanultak Ferdinánd fiai: Boris cár és Kyrill herceg is. Dr. Kerekesházy József: Ferdinánd bolgár király arcképe a világháború előtti évekből. Ferdinánd bolgár király a szombathelyi huszárok ezredtulajdonosa volt. Képünkön: a király 1910-ben Szombathelyen szemlét tart ezrede fölött Ferdinánd bolgár király 1916-ban kíséretével az osztrák-magyar haderő főhadiszállására, Teschenbe érkezik. Mellette Frigyes királyi herceg tábornagy, hadsereg főparancsnok. — Alsó kép: Amália volt portugál királyné, Ferdinánd bolgár király és Alfonz volt spanyol király 1937-ben Lausanneban, az egyik bourbon-pármai hercegnő esküvőjén 17.1