Képes Vasárnap, 1941 (63. évfolyam, 1-52. szám)
1941-06-20 / 25. szám
Hazajöttek a bukovinai magyarok Új honfoglalás folyik most a Szent István országába visszatért Bácska és Baranya földjén. A bukovinai magyarok jöttek haza, hogy elfoglalják őrhelyeiket az ősi magyar földön. Sokszor esett szó az utóbbi időben a Bukovina román-orosz határszélén élő magyar községek lakóiról. Minden alkalommal őszinte csodálattal adóztunk a bennük élő mérhetetlen magyar öntudatnak és lelki erőnek, amelynek segítségével az őket környező idegen néptengerben meg tudtak maradni magyarnak nemcsak lelkük mélyén, hanem nyelvükben, szokásaikban, viseletükben és hagyományaikban is. Ezt a tényt a legmagasabbra kell értékelnünk, mert a bukovinai környezet, a hatóságok sohasem voltak elnézőek és türelmesek irányukban, az utolsó évtizedekben pedig az elnemzetlenítő politika legkorszerűbb eszközeivel igyekeztek ezt a csöppnyi magyar szigetet felszívni, beolvasztani a körülötte hullámzó idegen népi és nemzetiségi áradatba. A székely gerinces fajta, a Bukovinából most hazatért magyarok pedig egytől egyig a 177 évvel ezelőtt. Csíkból kivándorolt nemes székelyek utódai. 1764 január 6-án volt az emlékezetes nap, amikor a császári kormány szerb generálisa, Siskovics altábornagy ígérgetéseire visszatértek az erőszakos sorozások elől az erdőkbe menekült székelyek és a tábornok megszegve a szavát, belelövetett a székelyek csapataiba. 200 mártír székely emlékét őrzi ma is Mádéfalván az emlékmű, a Kárpátok túlsó lejtőin pedig azóta várták az odamenekült székelyek, hogy hazatérhessenek az ősi magyar földre. Ez a nap most érkezett el. Hadikfalva, Józseffalva, Andrásfalva, Istensegits és Fogadjisten bukovinai magyar községek lakói valamennyien itt vannak már magyar földön. Csendben, de annál nagyobb körültekintéssel folyt a hazatelepítés nagy munkája és most már annyira vagyunk, hogy valamennyi bukovinai magyar itthon van. Az öt bukovinai magyar községnek kereken 13.600 lakója közül jóformán senki sem maradt odaát, hetek óta hozták a különvonatok a bukovinai román határon át a hazatérő magyarokat és azokat az ingóságaikat, amelyeket az ottani hatóságok magukkal hozni engedtek. A hazatelepítés megszervezését és lebonyolítását külön kormánybiztosság végzi, Bácska és Baranya magyarjai pedig testvéri szeretettel fogadták és veszik gondjaikba idegenből hazatért véreinket. Nem mai keletű a bukovinai magyarok hazatelepítésének gondolata. Közvetlenül Erdély egy részének visszacsatolása után kezdett a régi gondolat gyakorlati kérdéssé átalakulni. Eleinte arról volt szó, hogy a Szilágyságból és Biharból visszahúzódó román telepesek helyére lehet majd letelepíteni a bukovinai magyarokat, a Gondviselés azonban ennél sokkal jobb és célravezetőbb megoldást hozott idén Húsvétkor, amikor a legfelsőbb Hadúr parancsára megindultak a honvédcsapatok és rövid pár nap alatt újra birtokba vették a magyar Délvidék jelentős részét, kiűzvén onnan a 23 évvel ezelőtt betolakodott idegen bitorlókat. A szerb kormányzat annak idején úgy akarta a Bácskát és Dél-Baranyát a maga képére és hasonlatosságára áthangolni, hogy a legtürelmetlenebb szerb népelemet, az úgynevezett dobrovoljácokat telepítette azokra a földterületekre, amelyeket a magyar birtokosok kezéből vettek el földbirtokreform címén. Egyelőre 24 kisebb-nagyobb volt dobrovoljác telep népesült be a hazatért magyarok sokgyermekes családjaival. 53.000 katasztrális hold terület jutott most igazán méltó magyar kezekbe. Ha teljesen befejeződik a telepítés rendkívüli körültekintést igénylő és valóban nagyszabású munkája és a most visszatért Bácska és Baranya földje formailag is újra tökéletesen beolvad Szent István Magyarországának szervezetébe, akkor egyik legnagyobb élmény lesz minden délvidéki látogató számára, ha közvetlenül is köszöntheti új otthonukban a bukovinai magyarokat, a magyar érzés, a magyar gondolkodás, a magyar szó és a magyar hagyományok távolból olyan sokszor megcsodált hőseit. dr. Szerelemhegyi Ervin. Kérje mindig kifejezetten a Hlutou Uvunál „a Vasiakéival" akkor biztos lehet abban, hogy a virágzó levendula üde illatát kapja. A virágzás finoman fanyar illatát, a növények fűszeres aromáját és a mezők földszagát egyesíti magában, a fiatalok és öregek által egyaránt kedvelt illat, a Hioutou kvtudula Emlékezésül a postakocsi romantikájára és a 140 éves Mouson-ház régi hagyományaira, jelképül kapta ez az illat ezt a védjegyet: //a Vattákéival/✓ A Bukovinából hazatelepített magyarok egyik különvonata megérkezik Topolyára. Bukovinából hazatért öreg magyar. Alsó képek: a hazatért telepesek kirakják holmijukat a vonatból. Jobboldalán: gyermekek őrzik a kirakott ládákat. (Simonffy A. felv.) Ugyclieu a vidie^cc. merules Ugyanaz a készítmény, mint a Mouson-krém. 414