Pesti Hírlap, 1841. január-június (1-52. szám)

1841-01-16 / 5. szám

A’ wilnai főpostahivatal utján 1841-ben megrendelhetők 70 franczia, 106 német és 20 angol hirlap . 5 év óta nagyon megsza­porodott a’ nem tiltott franczia és német hír­lapok lajstroma. V­arsó, Telelő 19. Lengyelhez erősen megrakva ugyan, de csak a’ közönséges ha­disereggel. A’ helytartó herczeg állandóul Sz. Pétervárott tartózkodik. Az új erősségek mind elvégezvék, a’ régiek megnagyobbit­­vák annyira, hogy több várak által az orosz rettentő védpontokat álittatott Lengyelország­ban. Az orosz érdekért elesett lengyelek ár­nyainak Varsóban a’ szászpiatzon obelisk állíttatott, körötte négy vas orozlány őrködik, várva a’ leleplezés ünnepét. Ez öntöttvas em­lékek, mellyek mint gomba, hirtelen össze­­csavarhatók, alkotásukra nézve örök időkre nem számolhatnak; sőt arra szánttaknak látsza­nak, hogy idegen foglalók által mint győzelmi jelek egymástól elszakasztathassanak és elvi­tessenek , ellenben az ó lengyel mogilok (földdombok) Krakus ideje óta fekszenek ott, örökké maradandón. NÉMETHON, H­a­n­nover, Telelő 26. Az itteni hir­lap hivatalosan jelenti, hogy a’ lipcsei „All­gemeine Zeitung“ és a’Brockhausnál kiadott „Blätter für literarische Unterhaltung“ a’ mult évben ellenök kiadott legfelsőbb rend­őrségi tilalom alól felmentettek. Karlsruhe, Telelő Ül. Őszutó folytá­ban egy a’külön m­inisteriumokból alakult biz­tosság ült össze, a’ büntető törvénykönyven teendő változtatásokról tanácskozandó, mel­­lyiket a’ kormány az első kamránál indítvány­ba fogna hozni. Máj­na vidék, Télelő 27. Nyíl­vány­os lapok egy idő előtt jelenték, hogy liessen- Homburg grófság legközelebb alkotmányt nye­­rend. Mint most Lak­ik, az illető terv már a' fejedelem eb­be van ugyan terjesztve jóváha­gyás végett, de ez még nincs megadva. SCHWEICZ. St. Gallen. Télelő 26. Azon két can­ton közül, mellyek 1839-ben alkotmányaik átvizsgálását 1840-ik évre határozák, So­lothurn bevégzé azt, ’s az uj alkotmány fe­letti eldöntő szavazást 1841-ki Tébhó 10-re tűzte ki, Argau pedig 5-ikre. Mind két alkot­mány azon elvnek hódol, hogy a’ democra­­tiai országlásformák terjedtebben képeztesse­­nek ki, miáltal egyszersmind az egyházi hi­erarchiának törekvései is — noha orgánu­mai zászlóikat kitűzék — visszautaltattak. Következni fog az egészen római catholicus la­kosú Luzern canton, mellyben az egyháziak semmit el nem mulasztandanak igényeik sike­­resítésére, mindazáltal előre láthatni, hogy az argaui és solothurni kedvező előzmények Lu­­zernre nézve sem maradnak szerencsés visz­­szahatás nélkül. Zürich, Télelő 24. Igen nevezetes vi­tatás keletkezik nagytanácsunk f. h. 22-kei ülésében egy kérelem következtében, melly a’ sajtószabadság korlátozása vé­gett jön benyújtva, ’s mellyben nem ugyan censura , hanem rendszabályok kívántatnak a’ sajtó visszaélése ellen. Ez alkalommal Ul­rich a’ napi­rendre akart utalni; de 115 szóval a’ kérelem a’ kormánytanácshoz uta­­síttatott, Ulrich indítványát 55 szó pártolván. PORTUGAL: Lissabon­ból kelt tudósítások szerint egy kir. rendelet közbocsánatot hirdet azoknak, kik a' múlt évben Lissabon, Cas­­tello, Branco ’s Portalegre városokban ke­letkezett zendületi mozgalmakban részt vet­tek, de a’ melly közbocsánattól kivétetvék azon tisztek, kik ama mozgalmaknak vezé­rei vagy segítői voltak. — Számos sorka­tonaság indult naponkint az éjszaki határ­hoz. Több városokban nemzeti zászlóaljak alkottattak ’stb. Mind azon hadihajók (szám­szerint 15), m­ellyekkel Portugália bir, ’s mellyek összesen 486 á­gyút hordanak, mi­nél gyorsabban fölkészíttetni, katonasággal elláttatni, egyszersmind 3 uj corvettel és 2 briggel megerösíttetni mondatnak. Hire járt, hogy — az alkotmány világos tilalma ellen — a’ király legközelebb az egész portugál hadsereg fővezérévé fog neveztetni. Pal­­mella herczeg, Fagal marquis ’s több igen gazdag nemesek és kereskedők választmányba akartak összegyűlni, a’ hadi költségek fö­­dözése végett önkinti kölcsönre aláirást nyi­­tandók. SPANYOLHON. Spanyolországot illetőleg a’ M. C­h­r­o­­nicle (Télelő 31.) ezt írja: „Mint halljuk, az ideigleni kormányzóság fölmenteni szán­dékozik a’ spanyolországi protestánsokat és más nem-catholicusokat azon terhektől, mely­­lyek őket polgári képesség hiányából (péld. hogy fekvő jószágot nem bírhatnak) jelenleg nyomják. E’ rendszabály igen nagy fontos­ságú fogna lenni ama’ gazdag ország segéd­­forrásinak megnyitására, ’s felvilágosult, sza­­badelmű létesítőinek teljes becsületére válni. A’ Duero-kérdésnek angol közbenjárás általi elintézése Spanyolország és Angol­­hon közt kötendő szerződésre va­lószínűleg eszközül szolgáland. A’ Commerce egy minden tekintetben hitelt érdemlő spanyolnak Télelő 26-ról kelt levelét közli, miszerint a’ spanyol kormány megunván a’ Duero-szerződés miatti czivó­­dást, egy erőteljes és eldöntő nyilatkozványt küldött Lissabonba. — A’ portugál kormány ez által zavarba jött, ’s elébb ugyan fegy­verhez kívánt nyúlni, de csakhamar az an­gol közbenjárásához folyamodott. Ez madridi követe által közbenjárását ajánlá, ’s Victoria herczeg és az ideigleni országlás több tagjai azt elfogadák, minek következtében a’ kény­szerítő eszközök bizonytalan időre elhalaszt­­vák. Ugyanazon levelező közli az ország­lásnak azon rendeletét, melly a’ loyolai je­­suiták zárdáját Guipuscoában fölfüggeszti. A’ tartományi hatósághoz küldött ezen felsőbb rendelet többi közt igy szól: ,,A’kár, melly­­nek származnia kell az ifjúság olly nevelé­séből, melly a’ hon valódi állásának ’s egy képviseleti alkotmánynak rangasb kivánataival ellenkezik, — sokkal szembeszökőbb , hogy­­sem azt önök elnyomni nem akarnák még akkor is, ha a’ törvények e’ szerzetnek to­vábbi fenmaradását világosan nem tiltanák. Önök szokott előrelátására eszközöket fog nyújtani, hogy a’ honnak eme’ szolgálatot is megtegyék. Az országló kormány felhatal­mazza önöket annak gátlására, hogy a’ je­­suiták tovább is vezethessék a’ nevelést, fel­­hatalmaztatnak önök, hogy a’ lakosokat a’ ber­­garai nevelőházra ’s az onatei és vittoriai egyetemekre, mint a’ kormány egyéb inté­zeteire , figyelmesekké tegyék. Kész a’ kor­mány egyszersmind St. Sebastian- és Irán­­ban nevelő-intézeteket állítani, ’s minden olly intézetet pártolni, mellynek megnyi­tásából a’ tartományokra haszon háramlik.“ GÖRÖGHON. Athénből Telelő 16-ról kelt levél egy Karistónál történt, török brigg hajótöréséről értesít; a’ hajó fedezetén volt 500 egyiptusi fo­goly közül csak igen kevesen vesztek el, a’ megmaradottakról a’ kormány gondoskodik; kérdés : kiadatnak e ezek a’ török szultánnak, vagy megmaradhatnak itt? A’ török hatóságok még mindig nagy akadályokat görditnek a’ görög kereskedők eb­be annyira, hogy ezek kénytelenek idegen lobogók alatt jönni a’tö­rök kikötőkbe , mert a’görög hajók nagy adó alá vetvék. KÜLÖNFÉLE. Strassbur­gban egy Albrecht L. nevű ember csavarog, ki magát Izrael új látnokának (propheta) hirdeti,­­s több röpiratai vannak, isteni küldetésére vonatko­zók. Ezek egyikében a’ Rothschild-házról lé­tetik említés, ’s bizonyság hozatik fel, hogy az Lévi törzsökéből sarjazott. Azon könyvek közt, mellyeknek minél hamarabbi megjelené­sét ígéri az uj látnok, az embernemnek Adám előtti 100,000 éves története találtatik. (Al­­­­gem. 7 e­­­t.) A’ Moniteur szerint egy rokkant (invalid) katona elég kíváncsisággal és ki­töréssel birt, közelítőleg felszámítani a’ Na­poleon megtekintésére naponta összesereg­­letteket; a’ 9 napi számvetés 870 ezerre megy. Azon helyen, hol Napoleon földi marad­ványai legelőször érintették a franczia föl­det , Courbevoieban, hir szerint kőoszlop fog emeltetni. A’ Journal des Débatsnak Tél­elő 20-ról Neuchatelből ezt írják: ,,Danto­nunkban egy fontos elfogatás történt, melly Darmes merényével összeköttetésben áll. Bi­zonyos Boréi (Val-de-Traversből), ki az 1841-dik évben támadt nyugtalanságokbani részvéte miatt az országból száműzetett, ’s csak ezelőtt kevéssel nyert engedelmet a’ visszatérhetésre, hatóságinknál a’ franczia rendőrség által ollyannak bélyegezteték, mint a’ ki Darmesnak azon karabint szerezte, melly az Oszhó 15-kei merény véghezvitelére szol­gált. Ennek következtében parancsok adat­tak Borés személyének letartóztatására, ki is a’ neuchateli börtönbe tétetett.“ Hamburg, Telelő 30. Uj-york és An­gelhon közötti járkelés könnyítése és gyor­sabb élénkítése végett Bristolban egy úgyne­vezett mammut-gőzhajó építtetik vas­ból, melly felü­lmuland mindent, mit eddigelé illy hajókban jeleset bírtunk. E’ gőzös 3600 tonna terhet viend ’s a gépek 1000 ló erejűek lesznek. Útját tiz nap alatt fogja végezni. Egy angol utazó keleten ezt írja Ni­cae­­ából Télelő 12ről: ,,Napier commodore az arabok által második orozlánszívnek vagy Al-Bekir-Bunabarde szultánnak neveztetik; sőt már népbabona tárgyává is lön: varázs­erősítette életet tulajdonítnak neki, mellynek sem aczél sem álom nem biz ártani. Ütközet végével kigombolja köntösét s egy tuczet go­lyót ráz ki belőle, mellyek találták ugyan, de nem sértették meg. Továbbá , ha katonái előtt lovagol , Ariost lovagjai kint felnyársal egy pár ellenséget , és zászló gyanánt hor­dozza lándzsáján a’ csatamezőn. Az Alig. Z­ei­tu­ng londoni egyik le­velezője Telelő 26-ról írja, hogy az éjszak­­amerikai elnök 19 statusnak 7 elleni szótöbb­ségével megválasztatandván, e’ választás elha­tározó diadala lesz a’ pénzaristocratiának ’s igy a’ békeszeretetnek a’democratián ’s ennek harczvonzalmain. 30 LEGÚJABB Bugeaud tábornoknak algíri kormányzó­vá neveztetését a’ M­oni­teur (télhó 3.) hi­vatalosan közli. Igazítás. Előbbi számunk elsőbb példányai­ba némelly­­rendkívüli körülmények , ’s különösen a’ háznál legsürgősb munka idején kiütött tűzlárma miatt nyomtatási hibák csúsztak be, mik közül a’ tetemesbeket igazítás végett kijelöljük ; nevezetesen: a’ 1­3-dik lap közép hasábjában­ alulról számított 33-dik sort igy kell rendezni: „egy öt­ső fu­varbérrel együtt 33 forintra, ’s a’ kö­rn­y­vesi napi bér szinte 5 forintra rú­gott váltóban. ” A’ 21-dik lap első hasábjá­nak 2-dik szakasza előtt az „An­gol­hon“ czim kimaradt; — a’ 3-dik hasábon Törökország czim alá sorozott, ujseelandróli czikk Angolhonhoz tar­tozik. 24-dik lapon a’ Feuilletonban első hasáb, legelső sor „szakban“ helyett olv. „szakban,“ ugyan ott 2-dik hasáb alólról a’ szövedékben 10- dik sor végén „ősök“ helyett olvasd „őrök.“ A’ ki tudja, minő nehézségekkel jár egy illy terje­delmes hírlapnak rögtönözése, méltányolni fogja ezennel megújított kérésünket, hogy lapjaink becse ne az első hiányos számokból ítéltessék.

Next