Pesti Hírlap, 1841. január-június (1-52. szám)

1841-06-12 / 47. szám

gaszkodott, ső­t ha számra szerinte bár, de min­dig alku 's egyezéskép végzett mindenki mun­kásaival. A’ mi hiszen másképén nem is lehetett, ’s ha lehetne, legnagyobb karát ép' a'termesztők vallanak. Mert midőn alacsonyabbra tétetik az aratórész, mint a’ mennyivel a’ munkás ember idejét ’s fáradságát megfizetve erezi, ki a’ limi­­tatióhoz ragaszkodik, nem kap aratót; ha pedig magasabbra tétetik, többet fizet, mint a’mennyi­­ért ez árszabási directorium nélkül , egyesség útján munkást kaphatott. A’ munkabért mindig csak csődület ’s a’ munkabőség, élelemár ’s munkás kezek száma közli viszony dönti el; ez a’ természet törvénye, mellyel sodrából kivenni nem lehet a’ nélkül, hogy meghiúsítsa, vagy megboszulja törekvésünket; amazt teszi, midőn okoskodásunk haszontalan buborékká tesz; e­­mezt, midőn fonákságaink károsan hatnak ugyan az egészre is, de legkárosabban azokra, kik a’ fonáksággal önmagoknak hasznot reméltek. ’S még szerencse, hahogy az elsővel beéri, mint Pest megyében legalább az arató- ’s nyomtató­­(’stb) részre nézve van. Mondatott egyébiránt, hogy ez a’ limitationalis düh, melly még imitt­­amánt jelentkezik, koránsem valami törvényes alapokon nyugvó százados népszokás; mert legnagyobb részben csak a’ bankó­­­ságnak kö­szönheti eredetét. Midőn a’ papir­apénz annyira megszaporodott, hogy már-már oda jutnánk, mint egy régi barátunk II. Katalin alattvalóiról sze­rette csípősen regélni, hogy egy garasos zsem­lyeért fél font banknottát adtak, lett légyen bar öt, vagy ezer rubeles, az értéktelen pénzjegy ingatagsága miatt, a’ dolgok és munka ’s termek és műipar közötti arány összebonyolodék, mert a’ kiegyenlítésnek értékes jegye nem valt. E’ bajban kapkodva, mindenféle mesterséggel akar­ták törvényhatóságaink az arányt helyreállítani, mellyet a’ szerencsétlen helyzetű financiális operatiók megzavartanak, és limitálgattak tel­jes erővel; de kinek ártottak legtöbbet ? azok­nak a’ kik limitáltanak. — Ha mondatnék, hogy e’ limitatio magának e’ népnek javá­ra van, mert e’ nép tudatlan, neveletlen, nem tud mit kérni,nem tudja megbecsülni munká­ja bé­rét, az illyes okok, nem csak Pest vármegyében, hanem a’ civilizált világban akárhol is, már nyo­­madékát rég elvesztették e’ gyámsági kény­­rendszernek, melly meghatározza, mennyiért tar­tozzék a’ kénye szerint határozónak dolgozni az, kit az iránt meg nem kérdeznek ; e’ gyönyörű­séges gyámkénynek korunkban többé ideje, he­lye nincs, legkevesbbé pedig Pest vármegyében, melly több ízben kimondá, hogy olly terhet, mellyet a’ törvény nem parancsol, a’ népre rá­kényszeríteni, magát felhatalmazottnak nem ére­­zi; ha pedig limitatiójukkal nem akarnának egye­bet a’ termesztők, mint kimondani, hogy körül­belül mennyit szándékoznak az aratónak adni, ez csak úgy lehetne méltányos, ha viszont a’ munká­sok is egybegyülhetnének tanácskozni é s megha­tározni, hogy mennyiért szándékoznak dolgozni. E’ nélkül amaz vagy jogtalan kényuraság, vagy ha nem az, nevetséges haszontalanság. — Egy tag a’ mezőrendőri törvényből­­igyekezett a’ rög­tön eltörlés elleni szavazatának erőt nyújtani; de nagyon különösen jött ki a’ dolog, mert a’ mit felolvasott, csupa merő alkuról’s egyesség­­ről szól.—Illynemű vitatások után keletkezett a’ végzés, mellyet már előbbi számunkban közlöt­­tünk. — Érdekesnek véltük e’ vitatást némileg terjedelmesebben közleni; e’ miatt azonban kény­telenek vagyunk a’még különben is folyvást tar­tó gyűlés többi tárgyait jelenleg csak futólag említeni, kivévén az egy marhahúsárszabást, mire nézve némelly nem épen mindennapi ada­tokkal szolgálhatunk. — Határozata lévén Pest vgyének, hogy a’ húsárszabás mindig a’ novem­beri és júniusi közgyűléseken történjék, de­mentis János számvevő ur előterjesztő az ár­szabás alapjául szolgálható adatokat. Ebből ért­jük, hogy: Esztergomban (1840. decemb.ársza­bás szerint) egy font marhahús ára 14 v. kr. Fe­jérben (april) 12, Nógrád (február) 12, Pozsony (april) 16, Komárom (april) 14, Heves (april) 11, Tolna (május) 11 kr. — Bécsben egy font marhahús ára (fagygyúval egybemérve) múlt decemberben 24110, januárban 23yin, feb­ruár és mártiusban 23ys, áprilisben 25115, má­jusban 244­5. — Pest városának a’ marhák árát és súlyát magában foglaló hetivásár­­árjegyzé­ke szerint egy font hús közép ára ekkép szám­it­­tatott: 1840 dec.: 14, jan.: 13’|s, febr. nincs, martius: 15'|io, april: 15'|s, május: nincs. Kö­zép számvetés 14 s|s kr. A’józsefnapi pesti vá­sár marhaárjegyzéke szerint egy font hús ára 14 krra esnék. A­ medárdi vásár árjegyzéke kü­lönös eredményre mutatna, mert szerinte 1­­3 lap krra esnék egy font hús ára. Ennek magya­rázatául felhozatik, hogy az árjegyzék legna­gyobb részben a­ bécsi mészárszékekre, és pe­dig az ottaninál igen kevéssel csekélyebb áron vett marhát foglalja magában. — Érdekes lesz tudni a­ marhavásár állapotját. Jó vásárkor 10 ezer darab vágómarha is adatik el Pesten, most mindössze csak 3514 darab volt a’ vásáron, eb­ből pedig vettek. Pozsonyi mészárosok és kereskedők hot. Ezek közül azonban mészárosok csak 986 darabot vettek, a’ többit mind kereskedők, az elsőbbieknek egy részével egyetemben, Bécs számára.­­ Az összes vételár 594,634 ft­ill krra van téve ;ez azonban csupa merő juystificatio, semmi biztos adatuk sem lehetvén a’ becslők­­nek , mellyekből a’ bevallott ár valóságát kitud­hatnák. Egy darabnak legkisebb ára 112 k­ra, legnagyobb 262 ftra van téve, mind vallóban; de illyen csak 76 darab volt, Jurenák János szentesi haszonbérlő ökrei, mellyeknek minde­­nike 600 font húsra, 150 font faggyúra lön be­csülve.­­ A’marhahús ára eddig 15 kr volt,’s a’mészárosok felebbvitelért folyamodtak; a’BR. azonban 13 krra leszállították , — az árszabásban alapul vétetvén, hogy a’napokban megeredt eső­zések a’ marha táplálására szükséges legelő iránti eddig alapos panaszt tökéletesen megszün­tetik. — Mi megvalljuk, hogy az árszabások többnyire csak tetszés szerint létetvén, alig tu­dunk limitatiót képzelni, melly vagy a’ közön­ségnek, vagy a’ mészárosoknak rövidségökre ne válnék. Érezték ez alapingatagságot a' megye rendei is, ’s azért arról tanácskoztanak, nem volna e jó, marhahúsárszabás tekintetében a’ bécsi rendszert behozni? ’s hogy biztos alapra építhessék határozatukat, Pest és Buda városok tanácsait megkerestetni rendelek, hogy a’ lako­sokat megkérdezvén, nem lenne e valamelly fontos észrevételük az ellen, ha ezen két város­nak mindenkor elegendő, mindenkor jó minősé­gű hússal ’s mindenkor tökéletes mérték­bek­ ellátására az ez részben Bécsben fenálló rendszer hozatnék be? a’ városi lakosság észrevételeiről, és­­ez ügybeni közértelemről a’ megyét értesitsék. Mi lapjaink 10-ik számában már közlöt­tünk egy óhajtást a’ bécsi rendszer iránt, valamint később a’ húsárusok válaszát is. A' hírlapok különösen a’ nyilvánosságnak lévén orgánumai, óhajtanák, hogy ez iránt némellyek lapjainkban is nyilat­kozzanak,’s a’ közönség kívánságának kitudásá­­ra segédalkalmat nyújtsanak. — E’ tárgy végze­tével a’ kenyérárszabás is szóba hozatott. Ez mindig a’ gabona piaczi árához szabatik, ’s ké­szül a’piaczi árlajstromból, mellyről azonban tud­va van, hogy a’ valósággal egyáltalában meg nem egyezik; mert könnyű egy szekérnyi búzát 15 írtjával is megvenni, ’s ez árt piaczi árnak adni fel, ha más részt 10,000 köblöt 5-6 ftjával vettek egyenesen a’termesztőktől a'sütőmeste­­rek. Közhírré fog tétetni, hogy az eladók eladott termékeik ára felől a’ középponti főszolgabirót értesitsék. Rövid közlés a’ pesti gyűlésen máig el­ő for­dúlt több­i ér­d­ek­es­­ tár­gyakról.­­) A’ Pest városban házakat bíró nemesek aziránt panaszkodtak, hogy a’ Pest városi tanács által a’ nemesek törvényes be­folyásának kirekesztésével az adókivetés kulcsa egészen megváltoztatott, ’s a’ házadó önkényesen fölemeltetett (erről majd bőveb­ben). A’ nemes városnak e’ részben kikért nyilatkozása kielégítőnek nem találtatván, határozatilag kijelentetett, hogy a’ megye rendei Pest városa tanácsának ez eljárásában törvénysértést látnak, mellynek is helyreiga­zítása végett a’ nm.­h-tanácshoz fölterjesz­tés intéztetik, — minden egyes nemes ház­birtokosnak maga alkalmazására a’ törvény legbiztosb utasítást adhatván. Fájdalom! igen sok alkalommal fordulnak elő Pest vármegye ’s város közt súrlódások , mellyeket a’ nem­zet jövendőjének föltételeit értő kebelnek nem lehet nem fájlalnia; de méltányosság kívánja megemlíteni, hogy valamint másszor igen sokszor, úgy most is nyilván kijelentetett, miképen nemes Buda városa illynemű pana­szokra soha okot, alkalmat, nem ad.­­ 2) Fáy András lapjaink 43-ik száma vezér­­czikkében „Honort honfiakhoz“ czím a­latt közrebocsátott javaslatát indítványképen olly módon említi, hogy javaslatának gyakor­latát önmagán kívánván kezdeni , azt a­ jövő közgyűlésen tanácskozás alá terjeszten­i. Az indítvány minden oldalróli megfontolást kívá­nónak találtatván, az indítványozó kívánsága szerint ezúttal tudomásul vétetett. —1 3) Nyá­­ry Pál főjegyző kívánta, hogy a’ büntető­törvény szolgáltatás rendje, mennyiben a' tör­vény korlátai közt megyehatóságilag történ­hetik, javitólag szabályoztassék. Különösen kiemelé azon hiányt, hogy a’ rövid utón el­itéltetni szokott vádlottaknak még csak vé­delmezőjük sincs. Az indítvány elfogadtatott, rendszeres kidolgozása szintúgy választmány­ra bízatott, — az indítványozó utasittatván, hogy tervét a’ választmánynak részletesen nyújtsa be. — 4) A’ múlt napi közgyűlés jegyzőkönyve meghiteltetvén, az útlevelek tekintetében annyi módosítás történt, hogy 1842-ki januarius első napjáig az útleve­lek eddigi mód szerint fognak kiadatni; a’ nagyméltóságu helytartó-tanács pedig meg­kéretik, eszközölné akkorig, hogy a’ Ih­t. megtudják, mellyik ausztriai tartományból fognak magyar fordítással ellátott útlevelek érkezni, ’s mellyik tartomány minő nyelvet használand eredetinek; hogy tudva legyen vi­szonosság szerint, mellyik tartományra néz­ve rekeszszenek a’ megye illető tisztviselői magyar útleveleinkhez fordítást is, és minő nyelven legyen a’ fordítás. A’jövő új eszten­dőtől azonban latin útlevél adatni nem fog. ( 5) A’ május 7-kei katonai kicsapongásról a’ nyomozás rendje benyujtatott, melly is kiadatott a’ főügyésznek, hogy még e’ gyű­lés alatt véleményt adjon , mellynek nyomán a’ tárgy fontossága, az akkori ingt h­­ltség lecsillapítására nagy hatással volt ígéret be­váltása ’s a’ személyes biztosság tekintete és azon nagy alkotványos elv szerint, minél fogva katonai fegyveres erő, a’ közcsend fentartására is, csak akkor, midőn a’ polgá­ri hatalom nem elegendő, és pedig a’ polgári hatóság felszólítása nélkül soha se használ­­tassék ,­­ a’ megye részéről a’ szükséges lépések még e’ gyűlésből megtétethessenek. Fontos hirdetmény az 1831-iki katonák hazabocsátásáról. Junius 11. Felolvastatott a’ nm. h.tanácsnak május 25-ikéről 18930 szám alatt kelt körlevele, melly által Pest megye rendei tudósittatnak, miképen ő cs. kir. felsége maga utján olly kegyelmes rendelést tenni méltóztatott, hogy a’ magyar ezredeknek ’s várőrségi seregek­nek 1831-ben szegődés (capitulatio) mellett állított katonái, kivévén azokat, kik zász­lóik hűtelen elhagyása, vagy maguknak szánt­szándékos megbénítása miatt még tovább is szolgálni tartoznak , vagy saját kedvükből ezentúl is katonáskodni kívánnak, a hadi szolgálatból tízszint elbocsáttassanak é s kincs­tári öltözettel és tartással ellátva haza szál­líttassanak. Csanádból. Makó, nyárelő 4. Évsza­ki közgyűlésünk f. hó 1-jén kezdődött. Első, mit a’ napi­rend szerint felhoznom kell, az 1647. 141. sz. sértésfelettitéle vegyes küldött­ségnek eddigi munkálatait felkivánó cancella­­riai parancs. — E’ tárgy taglalatában meg­oszoltak a’ vélemények. Egy rész a’ leirat­nak „re interea integre servata“ záradékát oda magyarázta, mintha általa az eljárás he­­lyeseltetnék, a’ mennyiben ezt maga épségé­ben, rendes folyamatában hagyatja, ugyanaz­ért e’ szabályt vezérelvül tűzvén, a’ megkez­dett munkálatot bevégezni,­­s az eddigieket tudósítás gyanánt másolatban fölt­erjeszteni javaslotta. A’ nagyobb rész azonban — a’ záradéknak illy elforditásával elégedetlen — más utat választott. Ez nyíltan kimon­datni kívánta, mikép az eredeti irományok föl nem küldhetők; mert különben az innen szükségkép­eredő halasztgatás által az 1647: 14 t. sz. sürgető rendeletét — melly azon szi­gorúságából, hogy minden perorvoslatot elzár, 1240. külf., 204 belf. darab. Bazini 55 55 207 55 158 55 Bécsi 11 55 544 55 30 55 Pesti 55 55 115 55 384 55 Óvári 55 55— 55 38 55 Budai 55 85 50 65 55 Szenczi 55 55— 55 76 55 Győri 55 55 153 55 215 % dara­

Next