Pesti Hírlap, 1841. január-június (1-52. szám)
1841-06-12 / 47. szám
gaszkodott, sőt ha számra szerinte bár, de mindig alku 's egyezéskép végzett mindenki munkásaival. A’ mi hiszen másképén nem is lehetett, ’s ha lehetne, legnagyobb karát ép' a'termesztők vallanak. Mert midőn alacsonyabbra tétetik az aratórész, mint a’ mennyivel a’ munkás ember idejét ’s fáradságát megfizetve erezi, ki a’ limitatióhoz ragaszkodik, nem kap aratót; ha pedig magasabbra tétetik, többet fizet, mint a’mennyiért ez árszabási directorium nélkül , egyesség útján munkást kaphatott. A’ munkabért mindig csak csődület ’s a’ munkabőség, élelemár ’s munkás kezek száma közli viszony dönti el; ez a’ természet törvénye, mellyel sodrából kivenni nem lehet a’ nélkül, hogy meghiúsítsa, vagy megboszulja törekvésünket; amazt teszi, midőn okoskodásunk haszontalan buborékká tesz; emezt, midőn fonákságaink károsan hatnak ugyan az egészre is, de legkárosabban azokra, kik a’ fonáksággal önmagoknak hasznot reméltek. ’S még szerencse, hahogy az elsővel beéri, mint Pest megyében legalább az arató- ’s nyomtató(’stb) részre nézve van. Mondatott egyébiránt, hogy ez a’ limitationalis düh, melly még imittamánt jelentkezik, koránsem valami törvényes alapokon nyugvó százados népszokás; mert legnagyobb részben csak a’ bankóságnak köszönheti eredetét. Midőn a’ papirapénz annyira megszaporodott, hogy már-már oda jutnánk, mint egy régi barátunk II. Katalin alattvalóiról szerette csípősen regélni, hogy egy garasos zsemlyeért fél font banknottát adtak, lett légyen bar öt, vagy ezer rubeles, az értéktelen pénzjegy ingatagsága miatt, a’ dolgok és munka ’s termek és műipar közötti arány összebonyolodék, mert a’ kiegyenlítésnek értékes jegye nem valt. E’ bajban kapkodva, mindenféle mesterséggel akarták törvényhatóságaink az arányt helyreállítani, mellyet a’ szerencsétlen helyzetű financiális operatiók megzavartanak, és limitálgattak teljes erővel; de kinek ártottak legtöbbet ? azoknak a’ kik limitáltanak. — Ha mondatnék, hogy e’ limitatio magának e’ népnek javára van, mert e’ nép tudatlan, neveletlen, nem tud mit kérni,nem tudja megbecsülni munkája bérét, az illyes okok, nem csak Pest vármegyében, hanem a’ civilizált világban akárhol is, már nyomadékát rég elvesztették e’ gyámsági kényrendszernek, melly meghatározza, mennyiért tartozzék a’ kénye szerint határozónak dolgozni az, kit az iránt meg nem kérdeznek ; e’ gyönyörűséges gyámkénynek korunkban többé ideje, helye nincs, legkevesbbé pedig Pest vármegyében, melly több ízben kimondá, hogy olly terhet, mellyet a’ törvény nem parancsol, a’ népre rákényszeríteni, magát felhatalmazottnak nem érezi; ha pedig limitatiójukkal nem akarnának egyebet a’ termesztők, mint kimondani, hogy körülbelül mennyit szándékoznak az aratónak adni, ez csak úgy lehetne méltányos, ha viszont a’ munkások is egybegyülhetnének tanácskozni é s meghatározni, hogy mennyiért szándékoznak dolgozni. E’ nélkül amaz vagy jogtalan kényuraság, vagy ha nem az, nevetséges haszontalanság. — Egy tag a’ mezőrendőri törvénybőligyekezett a’ rögtön eltörlés elleni szavazatának erőt nyújtani; de nagyon különösen jött ki a’ dolog, mert a’ mit felolvasott, csupa merő alkuról’s egyességről szól.—Illynemű vitatások után keletkezett a’ végzés, mellyet már előbbi számunkban közlöttünk. — Érdekesnek véltük e’ vitatást némileg terjedelmesebben közleni; e’ miatt azonban kénytelenek vagyunk a’még különben is folyvást tartó gyűlés többi tárgyait jelenleg csak futólag említeni, kivévén az egy marhahúsárszabást, mire nézve némelly nem épen mindennapi adatokkal szolgálhatunk. — Határozata lévén Pest vgyének, hogy a’ húsárszabás mindig a’ novemberi és júniusi közgyűléseken történjék, dementis János számvevő ur előterjesztő az árszabás alapjául szolgálható adatokat. Ebből értjük, hogy: Esztergomban (1840. decemb.árszabás szerint) egy font marhahús ára 14 v. kr. Fejérben (april) 12, Nógrád (február) 12, Pozsony (april) 16, Komárom (april) 14, Heves (april) 11, Tolna (május) 11 kr. — Bécsben egy font marhahús ára (fagygyúval egybemérve) múlt decemberben 24110, januárban 23yin, február és mártiusban 23ys, áprilisben 25115, májusban 2445. — Pest városának a’ marhák árát és súlyát magában foglaló hetivásárárjegyzéke szerint egy font hús közép ára ekkép számittatott: 1840 dec.: 14, jan.: 13’|s, febr. nincs, martius: 15'|io, april: 15'|s, május: nincs. Közép számvetés 14 s|s kr. A’józsefnapi pesti vásár marhaárjegyzéke szerint egy font hús ára 14 krra esnék. A medárdi vásár árjegyzéke különös eredményre mutatna, mert szerinte 13 lap krra esnék egy font hús ára. Ennek magyarázatául felhozatik, hogy az árjegyzék legnagyobb részben a bécsi mészárszékekre, és pedig az ottaninál igen kevéssel csekélyebb áron vett marhát foglalja magában. — Érdekes lesz tudni a marhavásár állapotját. Jó vásárkor 10 ezer darab vágómarha is adatik el Pesten, most mindössze csak 3514 darab volt a’ vásáron, ebből pedig vettek. Pozsonyi mészárosok és kereskedők hot. Ezek közül azonban mészárosok csak 986 darabot vettek, a’ többit mind kereskedők, az elsőbbieknek egy részével egyetemben, Bécs számára. Az összes vételár 594,634 ftill krra van téve ;ez azonban csupa merő juystificatio, semmi biztos adatuk sem lehetvén a’ becslőknek , mellyekből a’ bevallott ár valóságát kitudhatnák. Egy darabnak legkisebb ára 112 kra, legnagyobb 262 ftra van téve, mind vallóban; de illyen csak 76 darab volt, Jurenák János szentesi haszonbérlő ökrei, mellyeknek mindenike 600 font húsra, 150 font faggyúra lön becsülve. A’marhahús ára eddig 15 kr volt,’s a’mészárosok felebbvitelért folyamodtak; a’BR. azonban 13 krra leszállították , — az árszabásban alapul vétetvén, hogy a’napokban megeredt esőzések a’ marha táplálására szükséges legelő iránti eddig alapos panaszt tökéletesen megszüntetik. — Mi megvalljuk, hogy az árszabások többnyire csak tetszés szerint létetvén, alig tudunk limitatiót képzelni, melly vagy a’ közönségnek, vagy a’ mészárosoknak rövidségökre ne válnék. Érezték ez alapingatagságot a' megye rendei is, ’s azért arról tanácskoztanak, nem volna e jó, marhahúsárszabás tekintetében a’ bécsi rendszert behozni? ’s hogy biztos alapra építhessék határozatukat, Pest és Buda városok tanácsait megkerestetni rendelek, hogy a’ lakosokat megkérdezvén, nem lenne e valamelly fontos észrevételük az ellen, ha ezen két városnak mindenkor elegendő, mindenkor jó minőségű hússal ’s mindenkor tökéletes mértékbek ellátására az ez részben Bécsben fenálló rendszer hozatnék be? a’ városi lakosság észrevételeiről, ésez ügybeni közértelemről a’ megyét értesitsék. Mi lapjaink 10-ik számában már közlöttünk egy óhajtást a’ bécsi rendszer iránt, valamint később a’ húsárusok válaszát is. A' hírlapok különösen a’ nyilvánosságnak lévén orgánumai, óhajtanák, hogy ez iránt némellyek lapjainkban is nyilatkozzanak,’s a’ közönség kívánságának kitudására segédalkalmat nyújtsanak. — E’ tárgy végzetével a’ kenyérárszabás is szóba hozatott. Ez mindig a’ gabona piaczi árához szabatik, ’s készül a’piaczi árlajstromból, mellyről azonban tudva van, hogy a’ valósággal egyáltalában meg nem egyezik; mert könnyű egy szekérnyi búzát 15 írtjával is megvenni, ’s ez árt piaczi árnak adni fel, ha más részt 10,000 köblöt 5-6 ftjával vettek egyenesen a’termesztőktől a'sütőmesterek. Közhírré fog tétetni, hogy az eladók eladott termékeik ára felől a’ középponti főszolgabirót értesitsék. Rövid közlés a’ pesti gyűlésen máig elő fordúlt többi érdekes tárgyakról.) A’ Pest városban házakat bíró nemesek aziránt panaszkodtak, hogy a’ Pest városi tanács által a’ nemesek törvényes befolyásának kirekesztésével az adókivetés kulcsa egészen megváltoztatott, ’s a’ házadó önkényesen fölemeltetett (erről majd bővebben). A’ nemes városnak e’ részben kikért nyilatkozása kielégítőnek nem találtatván, határozatilag kijelentetett, hogy a’ megye rendei Pest városa tanácsának ez eljárásában törvénysértést látnak, mellynek is helyreigazítása végett a’ nm.h-tanácshoz fölterjesztés intéztetik, — minden egyes nemes házbirtokosnak maga alkalmazására a’ törvény legbiztosb utasítást adhatván. Fájdalom! igen sok alkalommal fordulnak elő Pest vármegye ’s város közt súrlódások , mellyeket a’ nemzet jövendőjének föltételeit értő kebelnek nem lehet nem fájlalnia; de méltányosság kívánja megemlíteni, hogy valamint másszor igen sokszor, úgy most is nyilván kijelentetett, miképen nemes Buda városa illynemű panaszokra soha okot, alkalmat, nem ad. 2) Fáy András lapjaink 43-ik száma vezérczikkében „Honort honfiakhoz“ czím alatt közrebocsátott javaslatát indítványképen olly módon említi, hogy javaslatának gyakorlatát önmagán kívánván kezdeni , azt a jövő közgyűlésen tanácskozás alá terjeszteni. Az indítvány minden oldalróli megfontolást kívánónak találtatván, az indítványozó kívánsága szerint ezúttal tudomásul vétetett. —1 3) Nyáry Pál főjegyző kívánta, hogy a’ büntetőtörvény szolgáltatás rendje, mennyiben a' törvény korlátai közt megyehatóságilag történhetik, javitólag szabályoztassék. Különösen kiemelé azon hiányt, hogy a’ rövid utón elitéltetni szokott vádlottaknak még csak védelmezőjük sincs. Az indítvány elfogadtatott, rendszeres kidolgozása szintúgy választmányra bízatott, — az indítványozó utasittatván, hogy tervét a’ választmánynak részletesen nyújtsa be. — 4) A’ múlt napi közgyűlés jegyzőkönyve meghiteltetvén, az útlevelek tekintetében annyi módosítás történt, hogy 1842-ki januarius első napjáig az útlevelek eddigi mód szerint fognak kiadatni; a’ nagyméltóságu helytartó-tanács pedig megkéretik, eszközölné akkorig, hogy a’ Iht. megtudják, mellyik ausztriai tartományból fognak magyar fordítással ellátott útlevelek érkezni, ’s mellyik tartomány minő nyelvet használand eredetinek; hogy tudva legyen viszonosság szerint, mellyik tartományra nézve rekeszszenek a’ megye illető tisztviselői magyar útleveleinkhez fordítást is, és minő nyelven legyen a’ fordítás. A’jövő új esztendőtől azonban latin útlevél adatni nem fog. ( 5) A’ május 7-kei katonai kicsapongásról a’ nyomozás rendje benyujtatott, melly is kiadatott a’ főügyésznek, hogy még e’ gyűlés alatt véleményt adjon , mellynek nyomán a’ tárgy fontossága, az akkori ingt hltség lecsillapítására nagy hatással volt ígéret beváltása ’s a’ személyes biztosság tekintete és azon nagy alkotványos elv szerint, minél fogva katonai fegyveres erő, a’ közcsend fentartására is, csak akkor, midőn a’ polgári hatalom nem elegendő, és pedig a’ polgári hatóság felszólítása nélkül soha se használtassék , a’ megye részéről a’ szükséges lépések még e’ gyűlésből megtétethessenek. Fontos hirdetmény az 1831-iki katonák hazabocsátásáról. Junius 11. Felolvastatott a’ nm. h.tanácsnak május 25-ikéről 18930 szám alatt kelt körlevele, melly által Pest megye rendei tudósittatnak, miképen ő cs. kir. felsége maga utján olly kegyelmes rendelést tenni méltóztatott, hogy a’ magyar ezredeknek ’s várőrségi seregeknek 1831-ben szegődés (capitulatio) mellett állított katonái, kivévén azokat, kik zászlóik hűtelen elhagyása, vagy maguknak szántszándékos megbénítása miatt még tovább is szolgálni tartoznak , vagy saját kedvükből ezentúl is katonáskodni kívánnak, a hadi szolgálatból tízszint elbocsáttassanak é s kincstári öltözettel és tartással ellátva haza szállíttassanak. Csanádból. Makó, nyárelő 4. Évszaki közgyűlésünk f. hó 1-jén kezdődött. Első, mit a’ napirend szerint felhoznom kell, az 1647. 141. sz. sértésfelettitéle vegyes küldöttségnek eddigi munkálatait felkivánó cancellariai parancs. — E’ tárgy taglalatában megoszoltak a’ vélemények. Egy rész a’ leiratnak „re interea integre servata“ záradékát oda magyarázta, mintha általa az eljárás helyeseltetnék, a’ mennyiben ezt maga épségében, rendes folyamatában hagyatja, ugyanazért e’ szabályt vezérelvül tűzvén, a’ megkezdett munkálatot bevégezni,s az eddigieket tudósítás gyanánt másolatban fölterjeszteni javaslotta. A’ nagyobb rész azonban — a’ záradéknak illy elforditásával elégedetlen — más utat választott. Ez nyíltan kimondatni kívánta, mikép az eredeti irományok föl nem küldhetők; mert különben az innen szükségképeredő halasztgatás által az 1647: 14 t. sz. sürgető rendeletét — melly azon szigorúságából, hogy minden perorvoslatot elzár, 1240. külf., 204 belf. darab. Bazini 55 55 207 55 158 55 Bécsi 11 55 544 55 30 55 Pesti 55 55 115 55 384 55 Óvári 55 55— 55 38 55 Budai 55 85 50 65 55 Szenczi 55 55— 55 76 55 Győri 55 55 153 55 215 % dara